Tereptani alapok és tájékozódás

Az előadások a következő témára: "Tereptani alapok és tájékozódás"— Előadás másolata:

1 Tereptani alapok és tájékozódás
Úthálózat és rendszámtáblák.

2 Fő kérdések és kulcsfogalmak
1. A terep jellemzői és a térképhasználat alapjai. 2. A terepen történő tájékozódás lehetőségei, eszközei, módszerei. 3. Közúti gépjárművek nemzetiségi jelzései és a magyar rendszámtáblák. Kulcsfogalmak: Terep fogalma, fajtái, terep jellegzetességei, térkép, tájoló, távcső, GPS, közúti gépjárművek, nemzetközi jelzések, rendszámtáblák és kellékeik.

3 1.1 A terep fogalma, domborzat, tereptárgyak, fajtái és főbb jellemzői
A terep: a földfelszín a rajta található természetes és mesterséges objektumok (tereptárgyak) összessége. A felszín egyenetlenségeit, melyeket a különböző kőzetekből, illetve ezek málladékaiból kialakult földfelszíni alakzatok alkotnak, közös néven domborzatnak nevezzük. A kialakult egyenetlenségek alapján több jellegzetes domborzati formát különböztethetünk meg: Hegy, Domb, Hegyhát: egy irányban húzódó 200 méternél magasabb kiemelkedések. Katlan: a terepen lévő erősen szembe tűnő tál alakú bemélyedés. Völgy: terepen egy irányban lejtősen elnyúló és az egyik végén nyitott bemélyedés. Horhos ,Kanyon, Nyereg.(következő dia) Fedettség szerint a terep lehet nyílt, részben fedett, vagy fedett. A felszín tagoltsága szerint sík, dombos és hegyes terepet különböztetünk meg A terepen található mindazon tárgyakat, melyeket a természet, vagy emberi kéz hozott létre, tereptárgyaknak hívjuk.

4

5 Világtájak

6 A világtájak meghatározása „Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél.” Fő,- és mellékvilágtájak. A világtájak meghatározhatók tájolóval, égitestek segítségével, valamint tereptárgyak jelei alapján, eszközök nélkül, eszközökkel, szükségeszközökkel!

7 Még mindig a világtájak meghatározása

8 Északi irány meghatározása a tárgy árnyéka alapján

9 Világtájak meghatározása egyéb módon
Néhány,a terepe megfigyelhető jel mely segíti a világtájak irányának nagybani meghatározását:az majdnem mindenki számára ismert, hogy a fák kérge az északi oldalon általában vastagabb és sötétebb, mint a dél oldalon;a kivágott fák tuskóin megfigyelhető évgyűrűk sűrűbben helyezkednek el az északi, mint a szemközti déli oldalon;meleg időben a fenyőfák déli oldalán a gyanta kiválasztódása nagyobb mennyiségű, mint az északi oldalon;a fák törzsének, a köveknek, a szikláknak, a régi faépületeknek az északi oldalán moha és zuzmó figyelhető meg;a gyümölcsök az érés idején a déli oldalon hamarabb pirosodnak mint az északin; a déli hegyoldalon tavasszal a hó gyorsabban olvad, mint az északi oldalon.

10 A térkép fogalma, fajtái, a térképi ábrázolás jelentősége
A térkép fogalma, méretaránya a föld felszínének, vagy annak egy részének kisebbítve, síkban, meghatározott méretaránnyal és sajátos jelrendszerrel ábrázolt, felülnézeti rajza, nyomata. A térkép méretaránya Fontos, hogy a kicsinyítés mértéke ismert legyen, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a térképen elvégzett mérés alapján a terepen meghatározhassuk a valós távolságokat. Emiatt kellett a térképeken feltüntetni a kisebbítés mértékét. A térképen a kisebbítés arányszámát, méretaránynak nevezünk. Ha a térkép méretaránya 1: (értsd: egy aránylik a százezerhez), akkor ez azt jelenti, hogy a térképen 1 centiméter a valóságban centiméternek, vagyis 1 kilométernek felel meg. A térképeket csoportosíthatjuk méretarányuk, vagy tartalmuk szerint. Méretarány szerint lehetnek: alaprajzok (1:10 – 1:500): Nagy méretarányúak (1:500 – 1:10 000): Közepes méretarányúak (1: – 1: ): és Kis méretarányúak (1: – 1: ).

11 A térképi egyezményes jelek és jelzések
A térképeken használt egyezményes jelek a térkép abc-jét jelentik. Ezek nélkül a térképek nem olvashatók. A tereptárgyak egyezményes jeleit az alábbi alapvető csoportokba osztjuk: Alaprajz szerint ábrázolt jelek: így olyan tárgyakat ábrázolunk, melyek a térképen méretarányban kifejezhetők. Ilyenek lehetnek az épülettömbök, tavak, nagy folyók, erdők, utak stb., melyek a térképen összefüggő vonallal, vagy pontozással jelölhetők. Meghatározott alakú jelek: ahogyan azokat a tereptárgyakat ábrázoljuk, melyeket a kis méretük miatt a térképen méretarányosan nem tudjuk kifejezni. Ilyenek lehetnek templom, gyárkémény, villanyoszlop, kút, stb. Magyarázó jelek: az alaprajz szerint ábrázolt és a meghatározott alakú jelekkel együttesen alkalmazzák és a tereptárgyak kisegítő jellemzését szolgálják, mint a kórházak vagy orvosi rendelők jelzésére szolgáló H betű. P betűvel jelöljük a térképeken a parkolókat, stb

12 Tájolás, a térkép tájolása
A tájolás nem más, mint hely, illetve haladási irány égtájak szerinti, vagy valamely tereptárgy alapján műszerekkel, vagy más egyéb módon történő meghatározása. A térkép tájolása az a művelet, amikor a térképen kiválasztott irányt fedésbe hozzuk a terep azonos irányával. A kiválasztott irány lehet valamely világtáj, vagy egy jól azonosí­tható tereptárgy iránya.

13 Tájolás tájolóval A térkép nagyobb pontosságú tájolásához irányzó vonalzót, vagy tájolót használunk. A térkép tájolása elvégezhető tájoló használatával. Ennek során: első lépésként a tájolón található forgatható szelencét fordítsuk úgy, hogy a „0” beosztás vagy az azon jelölt északi irány az irányzó tüske alá kerüljön; a tájolót tegyük a térkép egyik észak-déli (tehát függőleges) keretvonalára úgy, hogy a tájoló észak-déli iránya egybeessen a térkép észak-déli irányával és a tájoló „0” beosztása a térkép északi irányába mutasson; ezután a térképet a tájolóval együtt fordítsuk úgy, hogy a mágnestű északi vége a skála nulla osztásánál álljon.

14 Az álláspont meghatározása, tereptárgyak azonosítása térkép segítségével
A térképpel történő tájékozódás esetén az álláspont meghatározása alatt azt a műveletet értjük, amellyel megállapíthatjuk a terepen elfoglalt helyzetünk térképi helyét. Ezáltal megoldható, hogy az álláspontunk és a környező terep viszonyát meghatározó adatokat (távolságok, szögek értékét) a későbbiek során a térképről mérhessük le. Ennek során keressünk legalább két, a terepen jól látható tereptárgyat, melyet a térképen is azonosítani tudunk (ezek lehetnek tornyok, kilátók, hidak, felüljárók, stb.), majd a terepen kiválasztott első tereptárgyat keressük meg a térképen, és a térképi jelzésétől kiindulva vonalzó segítségével a tereptárgy irányából a saját irányunkba húzzunk egyenes vonalat a térképen, majd ugyanezt ismételjük meg a másik tereptárggyal is. Ha a tereptárgyakat jól azonosítottuk a térképen, akkor álláspontunk a két egyenes metszéspontjában található.

15 Távolságok mérése terepen, távbecslés
A terepen való tájékozódás, valamint helyváltoztatás, menet végrehajtása során nagy jelentőséggel bír a tereptárgyak távolságának gyors és pontos meghatározása. A távolság mérésére a módszerek és eszközök sokaságát alkalmazhatjuk. Néhány egyszerű mérési módszer, mely nem igényli bonyolult műszerek használatát. Ezekhez soroljuk a távbecslést, a távmérést a tereptárgyak szög-, és hosszmértékének felhasználásával, valamint a lépés mérést. A távbecslés: a távolság meghatározás legelterjedtebb és mindenki számára elérhető módszer, mivel ehhez semmilyen eszköz nem szükséges. A módszer alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy egy tárgy minél közelebb van, annál élesebben, tisztábban és nagyobbnak látszik, a külső részletei könnyebben megkülönböztethetők. Tereptárgyak és azok részleteinek megnevezése Távolság (melyről a tárgy, vagy annak részletei még láthatók) méterben egyedül álló ház 5000 a házak kéményei 3000 a ház ablakai 900 a ház ablakainak kerete 600 egyedül álló fa a fa törzse 1000 a fa ágai a fa gallyai 400 a fa levelei 200 villamos vezetékek oszlopai az ember általános kontúrja a mozgó emberi kéz és láb mozgása 700 az emberi arc formája 300 az emberi arc részletei 100

16 Pontosabb távbecslés A távbecslésnél pontosabb eredményre vezet, ha a távolság meghatározása a tereptárgy valós méreteinek felhasználásával történik. Ezen módszer alkalmazásához a tárgy valós méreteit vesszük alapul és szükséges még egy milliméter beosztású vonalzó. A módszer lényege a következő. A vonalzót kinyújtott karral magunk előtt tartjuk – szemünktől kb. 50 centiméterre – és megmérjük a tárgy szélességét, vagy magasságát (h) milliméterben. Ezután a tárgy centiméterben vett valós méretét (l) elosztjuk a vonalzóval milliméterben mért értékkel és megszorozzuk 5-vel (ez egy állandó szám). T= I:hX5. Az így kapott eredmény a tárgy távolsága (T) méterben kifejezve. Ezen módszer alkalmazásához célszerű néhány, gyakran előforduló tárgy méretét ismerni. A tereptárgy távolságát az alábbi képlettel számíthatjuk ki: M T= V Ahol: T= a meghatározandó távolság kilométerben; M=a tárgy valós mérete (magasság, szélesség, hosszúság) méterben; V=a tárgy vonásban mért nagysága; 1000 egy állandó szám. Az irányok, szögek értéke vonásban és fokban is meghatározható, ezért ismernünk kell az átszámítás értékeit. Ezek szerint:1 fok = 16,6 vonás; 100 vonás = 6 fok

17 Tájékozódás és eszközei
A tájékozódás, az égtájak, irányok, illetve az eligazodás útjainak, mozgás irányainak megállapítása. Tájékozódás – mint tevékenység – célja tehát egy vagy több ismert helytől való távolságunk és irányunk meghatározása, és ennek segítségével az úti cél eléréséhez szükséges lehetőség szerinti legmegfelelőbb útvonal kijelölése. A terepen való gyors tájékozódást, álláspontunk, valamint a tereptárgyak egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározását megfelelő eszközök és segédeszközökkel hajthatjuk végre. A leggyakrabban használt eszközök az iránytű és ennek fejlettebb változata a tájoló, valamint a távcső.

18 A tájoló és RÉSZEI A tájoló a Föld mágnesen mezejét felhasználva a világtájak meghatározására, irányok és vízszintes szögek mérésére szolgáló eszköz. A rendészeti szerveknél máig alkalmazásban álló 39/49 mintájú tájoló fő részei: a Mágnestű, ami egy acéltű hegyén szabadon mozog, minden esetben az északi (piros-fehér jelű vége) irányt mutatva. A Forgatható szelence, a csillapító folyadékkal. A szelence peremén található vonás vagy 0-360o fokbeosztás. A Fémfedél, a szelence védelmére szolgál. A külső egyenes oldalán centiméter beosztás van, ezt irányzóélnek is nevezzük. A felhajtható fémfedélen irányzórés található. A Fémtükör, lehetővé teszi, hogy a szelence vonásbeosztását, az iránytű helyzetét az irányzóréssel együtt lássuk. Ez a fémtükör megfelelő szögben (45o fok) történő beállításával érhető el. A Fémvonalzó, a tájoló tartozéka, mely az irányzóél meghosszabbítását szolgálja. A fémvonalzó vájatában lévő világító (fluoreszkáló) anyag az irányzóvonalat mutatja. A Bőrtok – mely szintén a műszer tartozéka – a tájoló védelmét biztosítja, a rajta lévő zsinór lehetővé teszi a tájoló nyakban való hordását.

19 39/45 mintájú tájoló (élőbe be az eszközt!)

20 A látcső A látcső távoli tárgyak látószögének felnagyítására szolgáló eszköz. Távcső, teleszkóp vagy messzelátó néven is ismert. A távcső szó alatt a szélesebb körben való elterjedtségük miatt általában csak az optikai távcsöveket értik. Ezek a látható fény tartományába eső elektromágneses sugárzásnak az összegyűjtését végzik lencsék vagy tükrök segítségével. Távcsöveket nemcsak a látható, hanem emberi szem számára láthatatlan (infravörös, rádió-, röntgen-, gamma-) sugárzások megfigyelésére is kifejlesztettek. A különféle távcsövek mára már nélkülözhetetlenek a mindennapi élet sok területén, különösen a csillagászat számára, de gyakran alkalmazzák őket műszerekben (például teodolitokban), valamint rendészeti, katonai, sport- és hobbi célokra is.

21 KATONAI TÁVCSŐ és a GPS (élőbe be eszköz!)
A GPS egy olyan mesterséges holdakon alapuló navigációs rendszer, amelynek segítségével a földfelszín bármely pontján vagy a földi légkörben, tetszőleges időpontban, az időjárástól függetlenül, gyorsan, pontosan meghatározhatók a navigációhoz szükséges adatok: a pillanatnyi tartózkodási hely, a pillanatnyi sebesség és az időpont. A rendszer alapját az képezi, hogy az egyenlítő mentén 30o hosszúságkülönbséggel elosztott hat pályán 24 mesterséges hold kering.

22 Magyar gépjárművek rendszámtáblái, azok ismertető jegyei
A rendszámtábla olyan hatósági jelzés, amelyet a közlekedési igazgatási hatóság igazgatási szolgáltatási díj ellenében ad át az ügyfél részére, de az a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala tulajdonát képezi. A rendszámtábla állandó és ideiglenes lehet. Az állandó rendszámtábla a három betűjelből és három számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést, vagy a rendelet 11. melléklete szerint az európai zászlót jelképező kék mezőben 12 sárga csillagot és fehér H jelzést, az ideiglenes rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést tartalmazza. Típusait tekintve az állandó rendszámtáblák estében megkülönböztetünk: sorozatban előállított (általános), sorozatban előállított egyénileg kiválasztott, egyedileg előállított, vagy különleges rendszámokat. A közúti járművekre, ha más körülmény ezt nem teszi szükségessé sorozatban előállított rendszámtábla kiadására kerül sor, mely típusát tekintve lehet „A”, „B”, „C”, „D” és „E”. Ezek a rendeletben meghatározott paramétereik szerint méretükben és anyagukban térhetnek el egymástól

23 Különleges és ideiglenes rendszámok
A különleges rendszámtábla; „DT, CK, OT, RR, R, M.” Az ideiglenes rendszámtábla; „V”, „P”, „Z”, „E”.

24 . Hazánk közúthálózatának jellemzői, az utak számozás
Hazánkban az utakat csoportosíthatjuk úgy, mint: autópálya, autóút, ezek szilárd burkolatúak és minden időjárási viszonyok között járhatóak, elsőrendű főút, ezek is szilárd burkolatúak és minden időjárási viszonyok között járhatóak, másodrendű főút, szintén szilárd burkolatúak és szélsőséges időjárási viszonyok között esetenként járhatatlanok, mellékút, burkolata lehet szilárd vagy nem szilárd, például murvás, salakos, de akár talaj is, a járhatóságot az időjárás nagymértékben befolyásolja, földút, talajút, a nevéből is következik, hogy a burkolata nem szilárd, ezek nem épített utak, esős időben és télen gyakran járhatatlanok. Az előbbi felosztásnak megfelelően változik az utak jelölése, számozása is: Az autópálya és autóút egy betű és egy szám alapján van jelölve, például: M1, M5, M0, stb. Az elsőrendű főutakat egy számmal jelöljük, mely egy, vagy két számjegyből áll: 8, 44, 87, stb. A másodrendű főutak szintén egy számmal vannak jelölve, mely három számjegyből áll: 111, 443, stb

25 Lehetséges feladatok, kidolgozások;
Részletes leírás és ábra a rendészeti szerveknél használatos távcsőhöz. Részletes leírás és ábra a rendészeti szerveknél használatos tájolóhoz. A tájoló és az iránytű közötti hasonlóság és különbség leírása, magyarázata. A GPS használata, erre vonatkozó figyelemfelhívás. Nagyon világos módon írja le a térkép tájolásának fogalmát és mozzanatait sorrendben. Írja le a távolság-meghatározás lehetőségét vonásképlet alkalmazásával, távcső segítségével. Ahogy én tájékozódom – leírása. Ahogy én túrázom térkép segítségével. Számítások végzése, különféle jellegű terepen történő haladás során. A térkép tájolása lépéseinek megmagyarázása. Térkép méretarány átváltó táblázat készítése. Magyarország főbb tájegységei leírása. Magyar rendszámtáblák képei. Magyarázat hazánk útjai számozásához. Leggyakoribb egyezményes jelek-jelzések leírása Feladatlap összeállítása a témából (8-10 feladattal) Javítási útmutatóval. 2-3 fő összeállhat ebben!!!!