Környezetvédelem 2016 A Hulladék Pintér Péter Mihály

Az előadások a következő témára: "Környezetvédelem 2016 A Hulladék Pintér Péter Mihály"— Előadás másolata:

1 Környezetvédelem 2016 A Hulladék Pintér Péter Mihály
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Környezetvédelem 2016 A Hulladék Pintér Péter Mihály Szoba : A28

2 A hulladék fogalma és csoportosítása
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladék fogalma és csoportosítása A hulladék fogalma Magyarországon évente közel 114 millió tonna hulladék keletkezik, ebből körülbelül 90 millió tonna /év az ipari, mezőgazdasági vagy más gazdasági tevékenységből származó termelési hulladék. A termelési hulladékokon belül megközelítőleg 3,5 millió tonna az évenként keletkező veszélyes hulladék mennyisége. Mit nevezünk hulladéknak? Hulladéknak nevezzük azokat a dolgokat, tárgyakat amelyek az ember mindennapi élete, munkája és gazdasági tevékenysége során keletkeznek és a keletkezésük helyén (gyárak, üzemek, háztartás stb.) haszontalanná váltak, tőlük birtokosuk megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Kezelésükről a termelő köteles gondoskodni. A évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény jogi meghatározása szerint: A hulladék bármely, a hulladékkategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles.

3 Kivonat a Hulladékkategóriák táblázatból
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladékkategóriák jelölése „Q” - val történik. A gépiparra leginkább jellemző hulladékkategóriák: Kivonat a Hulladékkategóriák táblázatból Q5 Tervezett tevékenység következtében szennyeződött anyagok(tisztítási műveletek maradékai, csomagolóanyagok, tartályok stb.) Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött savak, oldószerek, kimerült edzősók stb.) Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai(esztergaforgács, reve stb.)

4 A hulladékok csoportosítása
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladékok csoportosítása A hulladékok csoportosíthatók: Halmazállapot szerint: Szilárd: pl. kommunális hulladék, fémforgács, stb. Folyékony :pl. szippantott szennyvíz, oldószerek, stb. Iszapszerű: pl. szennyvíziszap, galvániszap,stb. Eredet szerint: Települési hulladék Termelési hulladék Környezeti hatás szerint: Nem veszélyes hulladék Veszélyes hulladék

5 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
A települési hulladék A települési hulladék a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. A települési szilárd hulladékok körébe tartozik: a háztartási hulladék a közterületi hulladék a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék A háztartási hulladék az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező hulladék A közterületi hulladék közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék A háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék a gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. A települési folyékony hulladékok körébe tartozik: a közműpótló berendezések ürítéséből (szippantott szennyvíz) nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származó hulladék

6 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
A termelési hulladék A termelési hulladék: kitermelő, feldolgozó és az anyagi szolgáltató (fenntartás, szállítás) tevékenység során keletkező hulladék (ipar, mezőgazdaság, közlekedés területén) A termelési hulladékoknak két csoportja van: technológiai hulladék amortizációs hulladék A technológiai hulladék: a termelési folyamat anyagáramaiból keletkező hulladék Keletkezhet: üzemszerűen: az anyag-átalakítási műveletek során nem üzemszerűen: felújítás, karbantartás, üzemleállás, termékváltás, üzemeltetési hiányosságok, havária, stb. során Az amortizációs hulladék: eredeti rendeltetésükre alkalmatlanná vált, műszakilag vagy erkölcsileg elavult gépek, berendezések, eszközök (elromlott, elkopott vagy már nem korszerű gépek, berendezések, eszközök)

7 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
A veszélyes hulladék A veszélyes hulladék a veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék Mi a veszélyességi jellemző? A veszélyességi jellemzők a hulladék környezeti hatásainak jelzői: robbanó, oxidáló, tűzveszélyes, irritáló vagy izgató, mérgező, karcinogén (rákkeltő),maró (korrozív), fertőző, stb. (2. számú melléklet a évi XLIII. Törvényhez, „A veszélyességi jellemzők jegyzéke”) Egy vállalat veszélyes hulladékai

8 A hulladékok gyűjtése és szállítása
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladékok gyűjtése és szállítása Mit értünk a hulladékgyűjtés alatt? A gyűjtés a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történő elszállítás érdekében. A hulladék gyűjtése a hulladék termelőjének vagy birtokosának kötelezettsége. A begyűjtés a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás. A begyűjtés történhet: - a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén - gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen Ki a termelő, és melyek a kötelességei? Termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége következtében a hulladék jellege, és összetétele megváltozik. A termelő kötelezettségei - a hulladékképződés megelőzése - a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése - nyilvántartás vezetése A hulladék gyűjtése történhet vegyesen és szelektív módon.

9 A hulladékok kevert gyűjtése
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladékok kevert gyűjtése Kevert gyűjtése, szállítása történhet elhordásos rendszerben, ill. vízöblítéses rendszerben. Az elhordásos rendszer alkalmazása esetén a hulladékot gyűjtőeszközökben (kuka, konténer, zsák, doboz) gyűjtik, s szállítójárművekkel szállítják. Korszerű megoldás esetén (kuka, konténer), a gyűjtés, szállítás zárt, pormentes, de speciális szállítóeszközt igényel (kukás autó, konténerszállító gépjármű). Vízöblítéses rendszer esetén a gyűjtés és szállítás zárt csővezetékrendszerben áramló vízzel történik. Őrlés után a hulladék a lakóépület lefolyórendszerén keresztül a csatornába kerül. Magyarországon nem elterjedt módszer.

10 A hulladékok szelektív gyűjtése
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladékok szelektív gyűjtése A szelektív gyűjtés a hulladékok anyag-fajtánként elkülönített gyűjtése. A települési hulladék szelektív gyűjtésének módjai: A hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): a szelektíven begyűjthető települési szilárd, valamint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely. A hulladékgyűjtő udvarban begyűjthetők a települési szilárd hulladék hasznosítható, valamint veszélyes hulladék összetevői. A hulladékgyűjtő udvarban ártalmatlanítási műveleteket nem szabad végezni. A hulladékgyűjtő szigeten (gyűjtősziget) csak a települési szilárd hulladék szelektíven gyűjtött, hasznosítható összetevőinek begyűjtése történhet. A gyűjtősziget lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.

11 A hulladékok szállítása
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladékok szállítása A szállítás a hulladék telephelyen kívüli mozgatása (szállítmányozás, fuvarozás) A hulladékot úgy kell szállítani, hogy annak során a környezet ne szennyeződjék! Szállításból eredő szennyeződés esetén a szállító köteles gondoskodni: - a hulladék eltakarításáról - a terület szennyeződés-mentesítéséről - az eredeti környezeti állapot helyreállításáról Az ország területére a hulladékot - csak hasznosítás céljára - a környezet állapotát nem veszélyeztető, nem szennyező módon - a környezet károsodásának kizárásával - a környezetvédelmi hatóság engedélyével lehet behozni. Hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása csak a nemzetközi szerződésekkel összhangban (Baseli egyezmény) történhet. Minden hulladékkezelés, így a veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése is csak engedéllyel végezhető. A veszélyes hulladékot kitöltött "SZ" kísérőjeggyel kell szállítani. Az un. "begyűjtési engedéllyel" is rendelkező szállítók "K" kísérőjeggyel is végezhetnek szállítási tevékenységet. A szállítónak ADR jogosítvánnyal kell rendelkeznie. Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás.

12 A hulladékok ártalmatlanítása Ártalmatlanító művelet
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladékok ártalmatlanítása 32.1. Az ártalmatlanítás fogalma Az ártalmatlanítás a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával A hulladékártalmatlanítás történhet: hulladéklerakóban történő lerakással termikus ártalmatlanítással más kémiai, biológiai vagy fizikai eljárással A gépipari hulladékok esetén leggyakrabban alkalmazott ártalmatlanítási műveletek: jelölés Ártalmatlanító művelet D1 Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba D2 Talajban történő kezelés D3 Mély-injektálás D4 Felszíni feltöltés D5 Lerakás műszaki védelemmel D10 Hulladékégetés szárazföldön

13 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
A hulladékok lerakása Hulladéklerakás alatt értjük a hulladéknak a földtani közeg felszínén vagy a közegben történő elhelyezését A rendezett hulladéklerakás célja: a hulladékok és a környezet kölcsönhatásának megakadályozása A hulladéklerakók kategóriái: veszélyeshulladék-lerakó nem veszélyeshulladék-lerakó: a települési szilárd hulladékon kívül lerakható egyéb nem veszélyes hulladék, szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap, az előkezelt (befoglalás, beágyazás) veszélyes hulladék inerthulladék-lerakó (környezetre ártalmatlan, pl. építési törmelék rakható le) A rendezett hulladéklerakás technológiája A biztonságos lerakó (depónia) legfontosabb jellemzői: műszaki védelemmel van ellátva (szigetelő rendszer) a szivárgó vizet (csurgalékvíz) elvezetik, kezelik a keletkező gázokat elvezetik, hasznosítják

14 A hulladéklerakó főbb kiegészítő elemei:
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Rendezett hulladéklerakó A hulladéklerakó főbb kiegészítő elemei: - hídmérleg. - kerítés, őrzés -véderdő (többszintes, sűrű, fás-bokros zöld sáv) kezelőépület, amelyben a számítógépes nyilvántartás feltételeit,valamint a dolgozók szociális helyiségeit is biztosítani kell - elektromos energia ellátás -Térvilágítás -vízellátás -kommunális szennyvízelvezetés - és kezelés

15 Termikus eljárások A hulladékégetés
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Termikus eljárások A hulladékégetés A hulladékégetés hőtermelő (exoterm) folyamat, melynek során a hulladékok kémiailag kötött energiája hővé alakul át. Az égetés hőmérséklete: C. Az égető-berendezések tervezésekor figyelembe veszik a hulladék fizikai és kémiai tulajdonságait. Szemcseméret, térfogattömeg, fűtőérték, nedvességtartalom, hamutartalom, éghető anyag tartalom, káros anyagok (S, F, Cl, stb.). A hulladékégetés technológiája A technológia főbb lépései: A hulladék fogadása és átvétele A hulladék tárolása és adagolása A hulladék égetése Füstgáztisztítás Salak és pernyekezelés

16 A dorogi veszélyes hulladékégető technológiai folyamatábrája
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A dorogi veszélyes hulladékégető technológiai folyamatábrája 1 forgódobos kemence 2 utóégető kamra 3 hőhasznosító kazán 4 abszorber 5 mészporos és aktív szenes reaktor 6 zsákos porleválasztó 7 katalitikus dioxin-mentesítő 8 mosótorony

17 A hulladék fogadása és átvétele
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladék fogadása és átvétele Az égetőmű üzemeltetőjének a beérkező hulladék átvétele előtt meg kell határoznia az átvett hulladékok fajtáit, és azok tömegét, ellenőriznie kell a hulladék származását és a szállítására vonatkozó adatait. A hulladék tárolása és adagolása A szilárd hulladékokat tároló bunkerekben, a folyadékokat hordókban, ill. tartályokban tárolják. Az adagolás szilárd hulladékok esetén markolókkal, folyékony hulladékok esetén szivattyúkkal történik. A hulladék égetése Az égetés történhet aknás, mozgó rostélyos kemencékben, ill. forgódobos kemencékben. Az égetés során, ha szükséges, olaj- vagy gázégőkkel póttüzelést biztosítanak az egyenletes tűztérhőmérséklet és az egyenletes hőleadás (gőztermelés) érdekében. Füstgáztisztítás A füstgáz főbb komponensei: NOx, CO, összes szilárd anyag, szerves szennyezők, HCl, HF, SO2, nehézfémek, dioxinok, furánok. A füstgáztisztítás során a füstgázban lévő port, ill. a füstgázban lévő káros gáz- komponenseket távolítják el. Leggyakrabban alkalmazott módszerek: zsákos szűrők, abszorpciós és adszorpciós eljárások, katalítikus égetés.

18 Salak és pernyekezelés
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet Salak és pernyekezelés A salakot és pernyét vízzel locsolják, aminek hatására lehűl, majd a salakbunkerben eltávolítják az értékesíthető vashulladékot, s a maradékot rendezett lerakóban lerakják. A salak újrahasznosításának az építőiparban korlátot szab magas radioaktivitása, ill. a benne lévő anyagok nagy vízoldhatósága. A hőbontás (pirolízis) A pirolízis oxigénszegény vagy oxigénmentes közegben, szabályozott körülmények között bekövetkező kémiai lebontás. A hőbontás során a keletkező anyagok: - pirolízis- gáz - folyékony termék (olaj, kátrány, szerves savakat tartalmazó bomlási víz) - szilárd végtermék (pirolízis- koksz) keletkeznek Az alkalmazott hőmérséklet-tartomány általában 450–550 °C, azonban egyes eljárások ennél nagyobb hőmérsékleten is üzemelnek. A hőbontás előnyei: termékei értékesíthető alifás és aromás szénhidrogének légszennyező hatása utóégető alkalmazása esetén jelentősen kisebb, mint a hulladékégetésé Alkalmazása: gumihulladék, olajos rongyok ártalmatlanítására, stb.

19 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
Hulladékhasznosítás A hasznosítás a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása. A hulladék hasznosítása történhet - újrafeldolgozással: a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználásával - visszanyeréssel: a hulladék valamely újra feldolgozható összetevőjének leválasztásával és alapanyaggá alakításával - energetikai hasznosítással: a hulladék energiatartalmának kinyerésével A visszaforgatás (recycling) emblémája

20 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
Újrafeldolgozás Az újrafeldolgozás a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználása. Az újrafeldolgozás történhet fizikai, kémiai és biológiai úton. Pl. a komposztálás során a hulladék szervesanyag-tartalmát mikroorganizmusok segítségével bontják le, levegő jelenlétében, azaz aerob eljárással. A folyamat exoterm, a hőmérséklet eléri az 50–70 °C-ot is, ezáltal a hulladékokban jelenlevő patogén (fertőző) mikroorganizmusok elpusztulnak, s a lebomlott szerves anyag már nem tartalmaz kórokozókat. Az eljárás végterméke a földszerű kb. 40–50% nedvességtartalmú anyag, mely humuszképző szervesanyag-és növényi tápanyag-(N, P, K) tartalma miatt a mezőgazdaságban a talajtermelékenység növelésére hasznosítható. Műanyag hullámpala Egészségügyi papír Gyeprács

21 Energetikai hasznosítás Az energetikai hasznosítás lehetőségei:
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A visszanyerés A visszanyerés a hulladék valamely újra feldolgozható összetevőjének leválasztása és alapanyaggá alakítása. Pl.: meddő­hányók érc-tartalmának kinyerése, szennyezett oldószerek desztillálása, fényképészeti anyagokból az ezüst kinyerése, stb. Energetikai hasznosítás Az energetikai hasznosítás lehetőségei: - biogáz előállítás - hőhasznosítás A biogáz előállítása során a hulladék szervesanyag-tartalmát anaerob körülmények között bontják le. A folyamat endoterm, hőt igényel. A keletkezett gáz fő komponensei a szén-dioxid és a metán, fűtésre alkalmazható. Hőhasznosításkor az égetés ill. a pirolízis során keletkezett hőt hasznosítják melegvíz- termelésre, ill. fűtésre. A hulladékhasznosítás előnyei A hulladékhasznosítás jelentős előnyöket jelent: - megszünteti vagy mérsékli a környezet hulladékkal való terhelését - csökkenti a természetes erőforrások felhasználását - energia megtakarítása

22 A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladékok nyilvántartása, adatszolgáltatás A nyilvántartás a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tevékenységre vonatkozó, meghatározott adatok rögzítése. Az adatszolgáltatás a nyilvántartásban szereplő adatok meghatározott részének hozzáférhetővé tétele, illetve átadása az adatkezelésre jogosult hatóságnak vagy szervezetnek. A hulladékok nyilvántartása A nem veszélyes és veszélyes hulladékot termelő, illetve valamennyi hulladék kezelését végző a nyilvántartását anyagmérleg alapján technológiánként és hulladékonként köteles vezetni. A nem veszélyes hulladékot termelő, ha nem tartozik az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alá eső iparágak, illetve tevékenységek körébe, nyilvántartását hulladékonként vezeti. Az anyagmérleg egy gyártási vagy szolgáltatási folyamat belépő (I: input) és kilépő (O: output) anyagmennyiségeit veszi számba. Helyes anyagmérleg esetén a technológia belépő és kilépő oldalán szereplő anyagok mennyiségei megegyeznek: ∑ I = ∑ O

23 A hulladékok csoportosítása a hulladékjegyzékben: FŐCSOPORTOK
Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet A hulladékok jegyzéke az összes létező hulladékot tartalmazza, az Európai Hulladék Katalógus (EWC) kódszámaival ellátva. A hulladékok csoportosítása a hulladékjegyzékben: FŐCSOPORTOK alcsoportok hulladékok A 20 főcsoport a hulladék származása szerint csoportosítja a hulladékokat, EWC kódszámaik két számjegyűek. A gépipari szakmacsoport hulladékaira jellemző néhány főcsoportot a táblázat tartalmazza. Az alcsoportok az egyes főcsoportok további csoportosításai, EWC kódszámuk négy számjegyű. Az egyes alcsoportokhoz tartozó hulladékok hat számjegyű kóddal rendelkeznek. (40.2. táblázat) A (*)-gal megjelölt kódszámok veszélyes hulladékot jelölnek.

24 Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Mechatronikai és Autótechnikai Intézet
Adatszolgáltatás Rendszeres adatszolgáltatásra telephelyenként - a szállító kivételével - a hulladék kezelője, továbbá az a termelő kötelezett, amely esetében a gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak száma eléri a 10 főt, vagy a tárgyévben a telephelyen keletkezett (birtokolt) hulladékok összes mennyisége meghaladja  a) veszélyes hulladékok esetében a 200 kg-ot, vagy b) nem veszélyes hulladékok esetében a 2000 kg-ot, vagy c) nem veszélyes építési és bontási hulladékok esetében az 5000 kg-ot. Kivétel ez alól az a települési hulladék, amelyet a gazdálkodó szerződés alapján a közszolgáltatónak ad át.