Szabó Zsolt államtitkár április 11.

Az előadások a következő témára: "Szabó Zsolt államtitkár április 11."— Előadás másolata:

1 Szabó Zsolt államtitkár 2017. április 11.
A MEGYEI KLÍMAPLATFORM SZEREPE ÉS FELADATA AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ELLENI KÜZDELEMBEN, PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK A KLÍMAVÉDELEM ÉRDEKÉBEN Szabó Zsolt államtitkár 2017. április 11.

2 NEMZETKÖZI KERET A Párizsi Megállapodás hosszú távú geopolitikai átrendezést jelent A tudomány állását szorosan megközelítő kibocsátás-csökkentési célokat állít fel Jelentős beruházásokat teremt a szokásos gazdasági fejlődési pályától való eltérés révén Fosszilis energiahordozók alkonyát vetíti előre a 2050 után elérendő kibocsátás-semleges gazdaságra való átállás igényével Rendszeres és lépcsőzetes felülvizsgálatot kíván meg a globális ambíció olyan fokú növelésére, amely a tudományos állásfoglalásnak megfelelő mértékű A párizsi éghajlatváltozási konferencia – egy új globális megállapodás A párizsi éghajlatváltozási konferencia november 30. és december 11. között került megrendezésre. December 12-én a felek új globális éghajlatváltozási megállapodást írtak alá. A megállapodás kiegyensúlyozott eredményt tükröz, melynek része a globális felmelegedés mértékének „jóval 2°C alatt” tartását szolgáló cselekvési terv. A párizsi megállapodás fő elemei a következők: hosszú távú terv: a kormányok abban állapodtak meg, hogy a globális éves átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt tartják, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5°C legyen hozzájárulások: a párizsi konferencia előtt és alatt a részt vevő országok átfogó nemzeti éghajlat-politikai cselekvési tervet terjesztettek elő kibocsátásuk csökkentése érdekében ambíció: a vezetők vállalták, hogy az ambiciózusabb célok kitűzése érdekében a kormányok ötévenként közzéteszik vállalásaikat átláthatóság: az átláthatóság és a felügyelet jegyében a vezetők azt is vállalták, hogy tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, hogy hogyan halad a kitűzött célok elérése szolidaritás: az EU és más fejlett országok továbbra is hozzájárulnak a fejlődő országokban az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozásához, mind a kibocsátások csökkentése, mind pedig az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség fokozása érdekében

3 UNIÓS KERET Mérséklés Alkalmazkodás Európa 2020 Stratégia
közötti időszakra szóló integrált éghajlat- és energiapolitikai keret 2050-es célkitűzések Alkalmazkodás Alkalmazkodási Stratégia Az éghajlatváltozás jelentős, az egész világot érintő ügy. Ha világszerte nem teszünk lépéseket az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, a globális felmelegedés mértéke valószínűleg meghaladja az iparosodás előtti szinthez képest a 2°C-ot , és az évszázad végére akár 5°C is lehet. Ilyen mértékű melegedés rendkívüli hatással lenne a környezetünkre és a tengerszintre az egész világon.  Az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek három formája van: Mérséklés – az üvegház hatású gázok csökkentése, amely révén csökken az antropogén okok mértéke. Meghatározott célértékek mentén valósul meg a mérséklés, így a nemzetközi szintről a helyi szint felé terjed az iránya. Alkalmazkodás – a természeti okokból fakadó változásokhoz való alkalmazkodás, ennek az iránya a helyi szintről a magasabb szintek felé irányul. Szemléletformálás – a társadalom gondolkodásának formálása, a környezettudatos életmód megteremtése érdekében. Iránya kettős. Az éghajlatváltozás kezelése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése tehát kiemelt fontosságú az EU számára. Az EU vezetői ennek keretében vállalták, hogy Európát rendkívül energiahatékony, karbonszegény gazdasággá alakítják. Az EU továbbá 2050-re az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 80–95%-os csökkentését tűzte ki célul az 1990-es szinthez képest. Az első uniós éghajlat- és energiapolitikai intézkedéscsomagot 2008-ban fogadták el, ebben 2020-ig megvalósítandó célokat határoztak meg. Ezek megvalósításában az EU jól halad. Ennek folytatásaként, a befektetési környezet kiszámíthatóbbá tétele érdekében 2030-ig szóló integrált keretre van szükség. Az EU ezért jóváhagyta a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keretet, amely új célkitűzéseket és szakpolitikai intézkedéseket határoz meg a 2021–2030-as időszakra. Az EU és 28 tagállama az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének, a Kiotói Jegyzőkönyvnek és az új párizsi éghajlat-változási egyezménynek is aláíró felei.  A „ ” célkitűzések Az EU első éghajlat- és energiapolitikai intézkedéscsomagjában 2020-ra három fő célkitűzés szerepel: az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 20%-os csökkentése a megújuló energia arányának növelése 20%-ra az energiahatékonyság fokozása 20%-kal Ezek az úgynevezett „ ” célkitűzések. A 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret A 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keret összefogja az Unió éghajlattal és energiával kapcsolatos szakpolitikáit a 2021–2030-as időszakra. Egy sor olyan intézkedést és célkitűzést tartalmaz, amelyek célja, hogy az EU gazdasága és energiarendszere versenyképesebbé, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá váljon. A keret továbbá a környezetbarát technológiákba való beruházás ösztönzését is szolgálná, ezzel elősegítve a munkahelyteremtést és Európa versenyképességének fokozását. 

4 HAZAI KERET Az első Nemzeti Éghajlat-változási Stratégia jogszabályban meghatározott felülvizsgálataként az Országgyűlés elé június 2-án benyújtásra került Az időközben elfogadásra került Párizsi Megállapodással való összhang érdekében jelenleg felülvizsgálat alatt A stratégia elfogadását követően a célok elérése érdekében Cselekvési Terv készül Részei: Az első NÉS felülvizsgálata Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia Szemléletformálás és partnerség Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló évi LX. törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés által 2008-ban elfogadott első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ötévenként szükséges felülvizsgálata 2013-ban megtörtént és június 2-án benyújtásra került az Országgyűlés részére. A dokumentum a jogszabályi előírásoknak megfelelően magában foglalja az első Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatát, valamint elfogadása esetén a dokumentum részét képező Hazai Dekarbonizációs Útiterv és Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia által hazánk eleget tesz az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 208/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács május 21-i 525/2013/EU rendeletének 4. és 15. cikkében foglalt kötelezettségeinek. További indokként kell kiemelni a NÉS-2 tartalmi elemei közül azokat, amelyek változást jelentenek a NÉS-1-hez képest: a NÉS-2 szoros kapcsolatot feltételez más horizontális és ágazati stratégiákkal, így a hazai tervezési rendszerben fontos szerepet tölt be, a NÉS-2 részletesebben és arányosabban tartalmazza a jelenlegi mérséklési- és alkalmazkodási törekvéseket, célrendszereket és azok hierarchiáját,  a NÉS-2 nagyobb hangsúlyt fektet a szemléletformálásra, a NÉS-2 elfogadott tudományos módszerek alapján tárja fel az éghajlatváltozás hatásait, a NÉS-2 figyelembe veszi a hatások és a sérülékenység feltárásánál a területi eltéréseket, a NÉS-2-ben kiemelt hangsúlyt kap a mérséklési- és alkalmazkodási cselekedetek monitoring rendszere, így megvalósul a célok és az intézkedések nyomon követése, a NÉS-2-vel lehetőség nyílik az éghajlatváltozás hazai tendenciáinak, hatásainak, valamint a mérséklés és az alkalmazkodás lehetőségeinek, továbbá a vonatkozó célkitűzések megvalósulásának egységes vizsgálatára, elemzésére.

5 A KEHOP klímavédelmet szolgáló fejlesztési irányainak bemutatása
Képek forrása geospace.hu, korkep.com, zfok.zalaegerszeg.hu

6 prioritás: A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás
Intézkedésstruktúra: Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos adat- és tudásbázisok fejlesztése – Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás Vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodáshoz szükséges feltételek javítása – pl. belvizek elleni védekezés, vízvisszatartás aszályos időszakokra A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség fejlesztése - sík- és dombvidéken önkormányzati, állami árvízvédelmi művek fejlesztése A személy- és vagyonbiztonság növelése céljából a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának fokozása A prioritás teljes keretösszege: cca. 325 mrd Ft A narancssárgával kijelölt 1.2. intézkedés keretében kapnak támogatást a megyei klímavédelmi platformok + előkészítés alatt áll az Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás c. konstrukció

7 Egymásra épülés KEHOP felhívás keretében készülnek az országos adatbázisok (pl. ÜHG adatbázis, Klímagáz adatbázishoz módszertan) KEHOP felhívás keretében megyei szintű klímastratégiák és szemléletformálás KEHOP felhívás keretében helyi szintű klímastratégiák és szemléletformálás KEHOP Klímastratégia kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitás-fejlesztés, valamint szemléletformálás c. projekt Keretet ad: Módszertani útmutatók kidolgozása Tudásmegosztás és segítségnyújtás a megyék számára Honlap: aktuális információk, jó gyakorlatok Megyei éghajlat-változási platformok létrejötténél segítségnyújtás, kapcsolódó képzések

8 A megyék feladatai Megyei klímastratégiák kidolgozása
Tudásmegosztás, szemléletformálás: Szorosan kapcsolódik a megyei klímastratégiához Megyei döntéshozók és közvélemény ismereteinek bővítése A témához köthető tevékenységek megyei szintű koordinálása Célzott workshopok a megyében található települési önkormányzatoknak (városok + járásonként 2-3 település környezetvédelmi felelőse) Figyelemfelkeltő akciók a megye egész területét lefedve Fenntartás (megyei platformok)

9 Elvárások a projektekkel kapcsolatban
KEHOP Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás A megvalósítás alsó szintje Szemléletformálás és helyi klímastratégiák kidolgozása Helyi értékek számbavétele Illeszkedés az országos és megyei stratégiákhoz Várható megjelenés: április Elvárások a projektekkel kapcsolatban Döntéshozatalban hangsúlyos dokumentummá tudjon válni a klímastratégia! => Minél szélesebb körű legyen a részvétel a Tervezésben Ismertetésben Szemléletformálásban

10 Szemléletformálás Fenntartási időszak A konstrukció lelke és kulcsa
Cél: minél szélesebb körű érzékenyítés megelőzéshez és cselekvéshez minták adása Érzékenyítésbe és megvitatásba minél szélesebb kör bevonása Minél több interaktív projektelem, aktív és passzív elérés - Fenntartási időszak Megyei éghajlatváltozási platformok működtetése Projekt befejezésétől számított 5 évig működtetni kell Klímaváltozással kapcsolatos szakmai kommunikáció biztosítása, tudásbázis elérhetővé tétele 1.2.1 projektek előkészítésének és megvalósításának elősegítése

11 Energetikai célú pályázati lehetőségek a klímavédelem szolgálatában

12 Energetikai fejlesztések a KEHOP finanszírozásában
Kép forrása: ujnemzedek.hu .megujulok-maskent.blog.hu

13 1. Intézkedés: Hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelés elősegítése Az intézkedés keretében elsődlegesen olyan erőművek létesítésének ösztönzése a cél, amelyek a megújuló energiaforrás felhasználásával megtermelt villamos energiát közvetlenül a hálózatba táplálják. Kapcsolódó kedvezményezettek típusai: gazdasági társaságok 2. Intézkedés: Épületek energiahatékonysági korszerűsítése megújuló energiaforrások alkalmazásának kombinálásával Épületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteségeinek csökkentése, megújuló energiaforrások alkalmazása Intézmények fűtési, hűtési és használati melegvíz-rendszereinek korszerűsítése Épületeken belül világítási rendszerek korszerűsítése Kapcsolódó kedvezményezettek főbb típusai: központi költségvetési szervek, egyházak stb.

14 4. Intézkedés: Szemléletformálási programok
3. Intézkedés: Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése Távhő és hőellátó rendszerek energetikai fejlesztése, illetve megújuló alapra helyezése Az intézkedés célja az új megújuló energiaforrás alapú távhőtermelő létesítmények kialakítása, a régi elavult, rossz hatásfokú termelő egységek korszerűsítése, energiahatékonyság növelése, új fogyasztók bekapcsolása Kedvezményezettek: gazdasági társaságok, Keretösszeg: 44,96 Mrd Ft vissza nem térítendő támogatás (KEHOP , KEHOP felhívások) 4. Intézkedés: Szemléletformálási programok Elsősorban a gyermekek korosztályt, a gyermekes családokat, lakosságot megmozdító programok támogatása, az energia- és klímatudatos viselkedésformákra kialakítása érdekében Főbb kedvezményezettek: civil szervezetek, önkormányzatok, egyházak stb. Keretösszeg: 1 mrd Ft Támogathatóak: - helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek - Önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások

15 Energetikai fejlesztések más operatív programokban
Fotók: keszenlet hu, static.koos.hu, helioactive.hu

16 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 4. és 8
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 4. és 8. prioritás - Energia GINOP Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel Keretösszeg: 91,53 mrd Ft, ebből Vissza nem térítendő támogatás : 59,45 mrd Ft, kölcsön összege: 32,08 mrd Ft GINOP-8.4.1/B-16 KKV energia hitel A hitelprogram mikro-, kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő beruházásaira, amelyek megújuló energiaforrás (a szélenergia kivételével) felhasználásával hálózatra termelés céljából villamos energiát állítanak elő Keretösszeg: 30 mrd Ft GINOP-8.4.1/A-16- Lakossági energia hitel Keretösszeg: 105 mrd Ft

17 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program - 3. és 6. prioritás
Cél: Energetikai célú beavatkozások ösztönzése önkormányzatok körében vissza nem térítendő támogatásokkal Épülethez kötődő energiahatékonyság és megújuló energia felhasználás növelését célzó fejlesztések Megújuló energia felhasználásra alapozott autonóm energiaellátás megvalósítása Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

18 Köszönöm a figyelmet!