Járulék, Szocho adó, Eho törvény sajátosságai

Az előadások a következő témára: "Járulék, Szocho adó, Eho törvény sajátosságai"— Előadás másolata:

1 Járulék, Szocho adó, Eho törvény sajátosságai

2 A társadalombiztosítás elmélete, jellemzői
kötelező biztosítás magas szintű jogszabályok alakítják ki azokat védi, akik fenntartják a szolgáltatások igénybe vétele nem rászorultság alapján történik, hanem biztosítási események bekövetkeztétől függ tipikusak a pénzügyi szolgáltatások a szolgáltatás és hozzájárulás a megkeresett jövedelemtől függ az ellátás a kieső jövedelem pótlását szolgálja az ellátás mértéke függ a kiesett jövedelemtől Foglalkoztató Munkavállalót foglalkoztatók Tanulót foglalkoztatók Társas vállalkozás Munkanélküli ellátást folyósító szerv GYES-t, GYED-et, stb. folyósító szerv Magyar Államkincstár Munkavállalót kölcsönbeadó Ellátást folyósító szociális intézmény

3 Adó – járulék különbségei
Állam állapítja meg Kötelező tulajdonelvonás Elsődlegesen nem állami szervek fizetnek Állami feladatokat finanszíroz Kényszerjelleg megjelenik Ellenszolgáltatás-nélküliség Járulék Nem minden esetben Nem feltétlenül A biztosítási rendszer tagjai fizetnek A kockázatmegosztást finanszírozza VAN ELLENSZOLGÁLTATÁS

4 Tb jogi szabályozása A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. Törvény (Tbj.) Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. Törvény (Szocho adó) Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. Törvény

5 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. Törvény (Tbj.)

6 Tbj. 4. § fogalmai, értelmező rendelkezések
Járulékalapot képező jövedelem Szja. Törvényben meghatározott, összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem A fenti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, egyéb jogviszony esetén a szerződésben meghatározott díj Járulék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék: természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék és munkaerő-piaci járulék nyugdíjjárulék, táppénz hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék.

7 A biztosítottak csoportosítási körei
A biztosítottak köre A biztosítottak csoportosítási körei Munkaviszony Szövetkezeti tag Tanulószerződés alapján szakképző isk. Álláskeresési támogatásban részesülő Munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyok,(megbízási jogviszony) Önálló munkavégzési jogviszonyok (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő), Társas vállalkozók jogviszonya

8 Biztosítási kötelezettség – a biztosítottak köre
Szünetel a biztosítás: Fizetés nélküli szabadság ideje alatt, kivéve, ha Csecsemőgondozási díj, GYED, GYES, vagy gyermeknevelési támogatás kerül folyósításra Tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén veszik igénybe Önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából veszik igénybe Igazolatlan távollét időtartama alatt Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha átlagkereset jár, vagy munkabér, átlagkereset, táppénzkifizetés történt

9 Biztosítási kötelezettség – a biztosítottak köre
Szünetel a biztosítás: Az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, továbbá a bíróság jogerősen felmentette Ügyvédi tevékenység szünetelésének ideje alatt, a közjegyző, a szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szüneteltetése alatt Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt Állatorvos tevékenységének szünetelése alatt A tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt Külön jogszabály alapján A biztosítás szünetelése

10 Járulékfizetés – járulékok mértékei
természetbeni egészségbiztosítási járulék: 4% pénzbeli egészségbiztosítási járulék: 3% munkaerő-piaci járulék 1,5% (mindezek együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 8,5%), nyugdíjjárulék: 10% egészségügyi szolgáltatási járulék: havi 7050 forint (napi összege 235 forint).

11 Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék
Státus (jogviszony) 10% nyugdíjjárulék Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Egyészség biztosítási: 7 (4+3) % Munka erőpiaci: 1,5 % Munkaviszony Járulékalapot képző jövedelem Megbízási jogviszony Nincs Társas vállalkozás Főfoglalkozású Járulékalapot képző jövedelem, de legalább a minimálbér Járulékalapot képző jövedelem, de legalább a minimálbér 150 %-a Heti 36 órás jogviszony mellett Egyéni vállalkozó Őstermelő Kezdő vagy több mint 8 millió Ft bevételt elérő Minimálbér. Magasabb összeg vállalható Tárgyév előtti évben max. 8 millió Ft bevételt elérő Megelőző évi bevétel 20 %-ának 1/12 része 4% :Megelőző évi bevétel 20 %-ának 1/12 része. 3% nincs.

12 Családi járulékkedvezmény
Járulékkedvezményre jogosult: a családi kedvezményre jogosult biztosított a biztosított házastársa a biztosított élettársa Összege: az szja tv. szerinti családi kedvezményből a ténylegesen érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka Csökkentés meghatározott sorrendben 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból 10 százalékos nyugdíjjárulékból

13 Családi járulékkedvezmény
Érvényesítés egyszeresen Együttes igénybevétel esetén nyilatkozat a kedvezmény összegének felosztására vonatkozó döntésről A kedvezmény érvényesítése nem érinti a biztosított tb. ellátásokra való jogosultságát és az ellátások összegét Őstermelő, egyéni és/vagy társas vállalkozó is érvényesítheti

14 Szociális hozzájárulási adó
2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete a szociális hozzájárulási adóról

15 Szociális hozzájárulási adó
Társadalombiztosítási járulék helyett Az adó mértéke: az adóalap 27 százaléka Adókedvezmény igénybevételének lehetősége: a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódóan a 25 év alatti és az 55 év feletti munkavállalók után a tartósan álláskereső személyek után anyasági ellátások után a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások

16 Szociális hozzájárulási adó
Az adó alanya: kifizető egyéni vállalkozó mezőgazdasági őstermelő Az adó alapja kifizető esetén: adófizetési kötelezettséget eredményező jogv-ban állónak juttatott az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ennek hiányában személyi alapbér, díjazás a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj

17 27 % - os szociális hozzájárulási adó
Státus (jogviszony) 27 % - os szociális hozzájárulási adó Munkaviszony Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér Megbízási jogviszony Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem. Társas vállalkozás Főfoglalkozású Az adóelőleg-számításnál figyelembe vett jövedelem, de legalább a minimálbér 112,5 %-a Heti 36 órás jogviszony mellett Egyéni vállalkozó Őstermelő Kezdő vagy több mint 8 millió Ft bevételt elérő Minimálbér. Magasabb Összeg vállalható. Tárgyév előtti évben max. 8 millió Ft bevételt elérő Nincs.

18 Szociális hozzájárulási adó
Kedvezmény igénybevétel alapjai: A foglalkoztatott természetes személyt az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munka vállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb Ft 14,5%-val

19 27% foglalkoztatás első 2 éve
14,5% foglalkoztatás 3. éve 14,5% nincs időkorlát 27% nincs időkorlát Pályakezdő van 180 nap bizt. idő X 25 éves korig Pályakezdő nincs 180 nap bizt. idő 55 év feletti Anyasági támogatás 3 gyermek fogl. első 3 éve fogl éve Tartósan álláskereső Nem szakképzett Szabad váll.zóna Kutató doktori fokozattal 500 e. ft-ig Kutató doktori képzésben részt vevő hallgató 200 e. ft-ig

20 Egészségügyi hozzájárulás
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló évi LXVI. Törvény

21 Egészségügyi hozzájárulás
2010. Január 1-jétől kizárólag százalékos EHO A munkáltatót, kifizetőt terheli, kivételes esetekben a magánszemélyt Tbj. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott meghatározott jövedelmek után

22 Egészségügyi hozzájárulás
27 %-os EHO Összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóalap megállapításánál figyelembe vett jövedelem Külön adózó jövedelmek közül: Béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes juttatások (Szja tv. 70. §) adóalapként meghatározott része Kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott része A fentiekben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.

23 Egészségügyi hozzájárulás
14 %-os EHO Vállalkozásból kivont jövedelem Értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem Osztalék Árfolyamnyereségből származó jövedelem Ingatlan bérbeadásból származó – egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg jétől külföldi illetőségű magánszemély (előadóművész) megszerzett jövedelme

24 Egészségügyi hozzájárulás
Egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség felső határa: Ft – Ebbe beszámítandó: Megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék Ekho tv. alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék Megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék Megfizetett 14 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás

25 Egészségügyi hozzájárulás
6 %-os EHO az Szja törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelem – az Szja törvény szerint adómentesnek minősülő kamatjövedelem vagy kamat kivételével – adóalapként meghatározott összege után, az Szja törvény 67/B. §-a szerint megállapított lekötési hozam után, ha a tartós befektetési szerződés szerinti lekötés megszakítására a hároméves lekötési időszak utolsó napját megelőzően kerül sor.

26 Egészségügyi hozzájárulás
15 %-os EHO Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás az átalányban megállapított jövedelmének 15 százaléka. A tételes költségelszámolást választó, egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a bevétel 5 százalékának a 15 százaléka. 20 %-os EHO A fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély által fizetendő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás a tételes átalányadó 20 százaléka, ha e tevékenység alapján a magánszemély nem minősül a Tbj. szerinti egyéni vállalkozónak.

27 Járulék, Szocho adó, Eho törvény
Bevallási, befizetési szabályok Járulék: A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett ( juttatott) járulékalapot képző jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot , a nyugdíjjárulékot megállapítani. A foglalkoztató ( egyéni vállalkozó, őstermelő) az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg vallja be. Szocho: Az adót az adó alanya az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint havonta állapítja meg, és tárgyhónapot követő hónap 12.-éig bevallja és befizeti. Eho: A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg, vonja le, a jövedelem kifizetését (juttatását) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja be.

28 Levonások (munkavállaló):
Bruttó bér SZJA előleg 15% Nyugdíjbiztosítás 10% Egészségbiztosítás 7% Munkaerőpiac 1,5% Munkavállalót terhelő járulékok: Nettó kifizetés: Ft

29 Levonások (munkáltató):
Bruttó bér Szociális hozzájárulási adó 27% Szakképzési hozzájárulás 1,5% Munkáltatót terhelő járulékok: Munkaadó terhei: Ft

30 Köszönöm a figyelmet!