Magyarország szovjetizálása. A párizsi békeszerződés és következményei

Az előadások a következő témára: "Magyarország szovjetizálása. A párizsi békeszerződés és következményei"— Előadás másolata:

1 Magyarország szovjetizálása. A párizsi békeszerződés és következményei
Magyarország politikatörténete Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD) 2013/2014. őszi félév

2 I. A nemzetközi háttér I. Második világháború után győztes három nagyhatalom terve Kelet-Közép-Európa átalakítására. Amerikai elképzelés: térség államainak szövetségekbe tömörítése (föderáció, konföderáció) és nemzeti ellentétek minimalizálása mellett demokratikus rezsimek hatalomra segítése. Belpolitikai téren: szociáldemokrata-kisgazda-liberális kormányzat támogatása. Székelyföld: széles körű területi autonómia és Erdély független állammá szervezésének kísérlete.

3 I. A nemzetközi háttér II.
Brit elképzelések: szlovák-magyar határ esetében I. bécsi döntés nyomvonala. Föderatív elképzelések (Winston Churchill): kelet-közép- (lengyel-cseh) és délkelet-európai (jugoszláv-görög) konföderáció terve. Belpolitika: ország demokratizálásának támogatása. Szovjet álláspont: expanzív stratégiai érdekek a térségben. Sztálin: 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktumban elismert orosz birodalmi határok mellett Kelet-Poroszország és Kárpátalja megszerzése.

4 I. A nemzetközi háttér III.
Románia kárpótlása Erdéllyel vagy annak nagyobb részével. Csehszlovák-magyar és jugoszláv-magyar határ: status quo ante bellum helyreállítása. Belpolitikai szempontból: Vörös Hadsereg által ellenőrzött területek szovjetizálása. Európa négy övezetre osztása (Geir Lundestad). MKP: kommunizmus azonnali megvalósítása helyett a lehető legszélesebb tömegtámogatás megszerzése és nemzeti, illetve demokratikus jelleg biztosítása a kiépülő új rendszernek.

5

6 I. A nemzetközi háttér IV.
Sztálin: Rákosi mint kiszemelt kommunista vezető. 1945 eleje: Kelet-Közép-Európa – kivéve a Földközi-tenger északkeleti partvidékét – szovjet fennhatóság alá került. Jaltai nyilatkozat (1945. február 11.): szabad és demokratikus választások tartása a kelet-közép-európai államokban. 1945. május 8. Európai háború vége. Németország megszállása, majd háborús bűnösök felelősségre vonása. Kiéleződő szovjet és amerikai ellentétek.

7 II. Magyarország a második világháború utolsó hónapjaiban
1944 ősze: szovjetek által megszállt keleti térségekben ideiglenes kormány alakítása. Ideiglenes kormány névsorának összeállítása és jóváhagyása. 1944. november 30. MKP programhirdetése. 1944. december 2. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása. 1945. április 13. Utolsó német egység is elhagyta Magyarország területét.

8 III. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása és működése I.
1944. december 14. Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottságának megalakulása. December 21. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeült és december 22-én megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt (kormányfő Miklós Béla lett). 3 lényeges döntés: január 20-i fegyverszünet aláírása, 2. közigazgatás újjászervezése és szélsőjobboldali politikusok felelősségre vonása; 3. földosztás elrendelése március 17-én. 1945. január 20. Fegyverszüneti egyezmény aláírása Moszkvában.

9 III. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása és működése II.
Közrend biztosítása érdekében rendőrség újjászervezése. A háborús ás népellenes bűnök elkövetésével gyanúsítottak felkutatására megalakult a BM Politikai és Rendészeti Osztálya (Péter Gábor). Közigazgatás megtisztítása: közalkalmazottak igazolásáról szóló kormányrendelet elfogadása. Szélsőjobboldali és jobboldali pártok, egyesületek, valamint katonai jellegű szervezetek feloszlatása + zsidótörvények hatályon kívül helyezése. Népbírósági ítéletek (Bárdossy László, Imrédy Béla, Sztójay Döme és Szálasi Ferenc kivégzése).

10 III. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása és működése III.
1945. március 17. Földreform végrehajtása: 1000 holdon felüli nagybirtokosok és háborús bűnösök földjeinek teljes kisajátítása. 1945 tavasza-nyara: a pártok országszerte kiépítették a szervezeteiket. FKGP: Tildy Zoltán, Kovács Béla és Varga Béla. NPP: Veres Péter, Kovács Imre és Erdei Ferenc. SZDP: Kéthly Anna, Szakasits Árpád, Marosán György. MKP: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Rajk László.

11 IV. Rákosi Mátyás I. Elemi iskola Sopronban, majd tanulmányok a Keleti Kereskedelmi Akadémia külkereskedelmi szakán. 1915. Orosz fogság, majd menekülés és belépés a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Tanácsköztársaság: helyettes kereskedelmi népbiztos, majd szociális termelés népbiztos volt.

12 IV. Rákosi Mátyás II. 1919. augusztus 2. után: bécsi emigráció, majd távozás Moszkvába (kelet-közép-európai kommunista mozgalmak támogatása 1920 és 1924 között). 1924-ben illegálisan Magyarországra utazott és letartóztatták. Sztálin közbenjárására szabadon bocsátották (1940). Emigráns Magyar Kommunista Párt vezetője lett. 1945. január 30. Rákosi hazatért Moszkvából (kommunista párt első embere lett).

13 V. Rákosi közvetlen környezete

14 VI. Az 1945 novemberi választás
1945 nyara: parlamenti választások időszerűsége és a kormányzás ideiglenes jellegének megszüntetése. 1945. szeptember: új választójogi törvény elfogadása. 1945. október 7. Helyhatósági választások Budapesten (FKGP győzelem a szavazatok 50,54%-ával). 1945. november 4. Országgyűlési választások: FKGP győzelem (szavazatok 57,03%-a). SZDP és MKP veresége az országgyűlési választásokon.

15 VII. A Tildy-kormány megalakulása
Tildy Zoltán: összes párt bevonásával koalíciós kormány alakítása. Kormány összetétele: 7 kisgazda, 3-3 kommunista és szociáldemokrata + 1 parasztpárti miniszter. Dobi István, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád: államminiszterek voltak (utolsó kettő miniszterelnök-helyettes). Kormány legfontosabb feladatai: élelmiszer-ellátás biztosítása és értékálló pénz kibocsátása.

16 VIII. A II. Magyar Köztársaság kikiáltása
Államforma kérdésének rendezése. 1946. január 31. A Nemzetgyűlés elfogadta a köztársaság megteremtéséről szóló I. tc.-t. 1946. február 1. Tildy Zoltánt a nemzetgyűlés közfelkiáltással köztársasági elnöknek választotta meg. Tildy eszményképe: paraszti-kispolgári bázisú demokrácia volt. De a törvény elfogadásával a köztársasági elnök jogköre szűkült.

17 IX. Nagy Ferenc-kormányának megalakulása
1946. február 4. Nagy Ferenc miniszterelnöki kinevezése. Nagy Ferenc: gazdasági nehézségek leküzdése és pénzromlás megállítása. Távlati cél: Egyesült Államokra és a nyugat-európai országokra támaszkodó paraszti-polgári demokrácia kialakítása. Nagy Ferenc miniszterelnöki kinevezése: koalíciós partnerek közötti ellentétek további elmélyülése.

18

19 X. Újjáépítés, pénzügyi stabilizáció és az államosítások kezdete I.
Magyar gazdaság teljesítőképessége ban: első világháború utáni szintre való visszaesés. Áruforgalom egyensúlyának megbomlása és fedezetlen papírpénz kibocsátás miatt nagyarányú infláció. Ország újjáépítése: közlekedés helyreállítása. 1946. augusztus 1. Forint bevezetése (pénzügyi stabilizáció). Új árrendszer és bérrendszer bevezetése (világpiaci áraktól való elszakadás).

20 X. Újjáépítés, pénzügyi stabilizáció és az államosítások kezdete II.
Stabilizációval párhuzamosan megkezdődő államosítások. Szénbányák és erőművek államosítása. 1946 decembere: 1000 főnél többet foglalkoztató nehézipari üzemek állami kézbe vétele. Munkáspártok: államosítások további folytatása, de kisgazdák ezt ellenezték. Kisgazdapárt: Magyar Parasztszövetség megalakítása.

21 XII. A párizsi békeszerződés I.
1945. január 20-i fegyverszüneti szerződés: katonai csapatok visszavonása 1938 előtti határokra + háború előtti és alatti területváltozások érvényüket vesztik. Kisgazdapárt: politikai és nyelvi határok összhangba hozatala + Erdély kantonális állammá alakítása. Nemzeti Parasztpárt: etnikai elv érvényesítése. Edvard Beneš:csehszlovák nemzeti állam megteremtésének szándéka. 1946. február 27. Lakosságcsere-egyezmény megkötése Csehszlovákia és Magyarország között.

22 XII. A párizsi békeszerződés II.
1945. szeptember 20. Külügyminiszterek Tanácsának londoni értekezlete: 1938 előtti határok helyreállítása. Amerikai javaslat: román-magyar határ ügyében a két állam követeléseinek elemzése után szülessen döntés, de szovjet elutasítás. 1946. február: brit külügyminisztérium döntése a trianoni határok helyreállításáról. 1946. május 7. Külügyminiszterek Tanácsának döntése a trianoni határok visszaállításáról Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország, valamint Románia és Magyarország között.

23 XII. A párizsi békeszerződés III.
Nagy Ferenc és a magyar küldöttség tárgyalásai Moszkvában(1946. április 9-18.), Washingtonban, (1946. június 8.) és Londonban (1946. június ). 1946. július 29. Békekonferencia kezdete Párizsban (Gyöngyösi János magyar delegációvezető). Területi követelések Romániával szemben, de támogatás hiánya. 1946. szeptember 5. Román területi és politikai bizottság döntése a trianoni határok helyreállításáról. Csehszlovákia 3 Pozsonnyal szembeni falut kapott meg.

24 XII. A párizsi békeszerződés IV.
Jugoszláv delegáció követelései. Területi kérdések mellett katonai, gazdasági, politikai és egyéb rendelkezések. Szigorú korlátozások katonai téren. Gazdasági kérdésekkel foglalkozó V. rész: 300 millió USA dollár jóvátétel fizetése (200 millió a SZU-nak, 100 millió Jugoszláviának és Csehszlovákiának). 1947. február 10. Párizsi békeszerződés aláírása. De a békeszerződés aláírása után nem a szuverenitás visszaszerzése, hanem elvesztése következett be.

25 XIII. A „szalámitaktika”
„Szalámitaktika”: pártok lassú feldarabolása, képviselőik vád alá helyezése, majd egyeduralom megszerzése. 1946. március 5. Baloldali Blokk megalakulása. Kovács Béla földművelésügyi miniszter lemondása. 1946. március 12. Demokratikus államrend és köztársaság büntetőjogi védelméről szóló 1946/VII. tc. elfogadása. Közalkalmazottak B-listázása.

26 XIV. Kísérlet a kommunisták visszaszorítására
1946 nyara: Magyar Parasztszövetség tevékenységének megerősödése. 1946. szeptember 7-9. Országos Parasztnapok Budapesten. FKGP elképzeléseinek megfogalmazása. Demokratikus pártok törekvései: MKP befolyásának gyengítése. 1946. szeptember október 1. MKP III. kongresszusa: polgári erők hatalomból és gazdaságból való kiszorítása.

27 XV. A szalámitaktika folytatása és az első politikai per (1947)
1946. június 17. Teréz körúti incidens (kommunista válasz KALOT és Cserkészszövetség betiltása). 1946 nyara: Népi Kollégiumok Országos Szövetségének megalakulása. Köztársaság-ellenes összeesküvés hamis vádja az FKGP képviselői és főtitkára (Kovács Béla) ellen. 1947. február 25. Kovács Béla letartóztatása és elhurcolása a Szovjetunióba. Terhelő bizonyítékok gyűjtése a kommunisták részéről Nagy Ferencre (Nagy Ferenc lemondása és Dinnyés Lajos miniszterelnöki kinevezése).

28 XVI. A „kékcédulás” választás I.
1947. július 23. Új választójogi törvény elfogadása: súlyos korlátozások (1947.évi XXII. tc.). Új pártok megjelenése: Magyar Függetlenségi Párt, Független Magyar Demokrata Párt és Keresztény Női Tábor. 1947. augusztus 31. Kékcédulás választások (választási csalások). MKP megerősödése (szavazatok 22,3%-a) és FKGP meggyengülése (15,4%). Kommunisták: négypárti koalíció további folytatása, de a kisgazdák egy jelentős része a Baloldali Blokkon kívül keresett koalíciós lehetőséget.

29 XVI. A „kékcédulás” választás II.
1947. szeptember 23. Dinnyés-kormány újjáalakulása. Magyar Függetlenségi Párt megsemmisítése. Látszatkoalíció (kommunista befolyás egyre jobban megerősödött). Folytatódó államosítások (nagybankok és vállalatok államosításáról szóló törvény elfogadása 1947 novemberben. Magyarországi fordulat: egybeesés a szovjet-amerikai viszony kiéleződésével.

30 XVII. A szociáldemokraták beolvasztása
Parasztpártok kiiktatása után a fő célpont az SZDP lett. Marosán György és társainak terrorja a pártegyesülést ellenzőkkel szemben. 1948. június 12. MKP és SZDP egyesülése, valamint Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása. Szakasits pártelnök, Rákosi pedig főtitkár. MDP célja: marxizmus-leninizmus és szocializmus felépítése. Egypártrendszer kiépítése.

31 XVIII. A demokrácia maradványainak felszámolása
1948. július 31. Tildy Zoltán lemondatása a köztársasági elnöki tisztségről (utóda: Dobi István). Államvédelmi Hatóság megalapítása (ÁVH) Péter Gáborral az élén. Szakszervezeti pluralizmus felszámolása: Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) megszervezése. Magyar Függetlenségi Népfront és február 1-jén a Magyar Függetlenségi Népfront Országos Tanácsának megalakulása. 1949. május 15-ei országgyűlési választások: csak népfrontjelöltek indulhattak.

32 XIX. Az 1949-es alkotmány 1949. augusztus 18. Új alkotmány elfogadása (1949. XX. tc.). Magyar Népköztársaság megalakulása. Termelési eszközök társadalmi tulajdonba vétele. Köztársasági elnöki intézmény helyett Elnöki Tanács felállítása (Szakasits Árpád). Kossuth-címer helyett munkásmozgalom jelképeivel kombináló állami címer.

33 XX. Államosítások és tervgazdálkodás
Többpártrendszer felszámolása mellett ipar államosításának további folytatódása. 1948. március főnél több munkást foglalkoztató gyárak államosítása. 1949. december. 10 munkásnál többet alkalmazó vállalatok államosítása. Mezőgazdaság kollektivizálása. 1947 nyara: Országos Tervhivatal megalakulása. Ország külkapcsolatrendszerének átalakulása: Németország helyébe a Szovjetunió lépett, mint legfőbb külkereskedelmi partner.

34 XXI. Társadalmi változások
1944 és 1949 között a magyar társadalom szerkezeti átalakulása ment végbe. Régi elit és a föld nélküli parasztok számának csökkenése mellett a földtulajdonosok és kistermelők arányának növekedése. Régi középosztályhoz tartozó köztisztviselők felváltása munkás származású emberekkel. A fogyasztás rovására megvalósított nagymérvű beruházások miatt a háború előtti életszínvonalat nem sikerült elérni.

35 XXII. A szellemi és kulturális élet I.
1945. Nyolcosztályos alapképzés általánossá válása. Közoktatás: régi népiskolák, polgári iskolák és gimnáziumok 1-4. osztályának összevonása. Felsőoktatás: hoz képest megduplázódó létszám. Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ): elitcsere intézménye volt. Oktatás intézményi szervezetének átalakítása mellett oktatás tartalmának átalakítása.

36 XXII. A szellemi és kulturális élet II.
Közoktatás reformja: egyházi iskolák államosítása 1948-tól. Mindszenty József hercegprímás tiltakozása, de letartóztatták és 1949-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. 1949 ősze: Tagrevízió a Magyar Tudományos Akadémián. Művészeti és irodalmi élet: világnézeti és esztétikai viták a különböző irányzatok között. Filmművészet: Balázs Béla és Szabó Pál munkássága.

37 XXIII. Felhasznált irodalom
Harmat Árpád Péter – Sásdi Tamás: Átalakulás Magyarországon. Kommunista hatalomátvétel között. In: Romsics Ignác: A 20. század rövid története. Rubicon-Könyvek, 2011, pp Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, pp Térképjegyzék: Történelem Klub.In:

38 Köszönöm a figyelmet!