A középkori egyház Tk. 22..

Az előadások a következő témára: "A középkori egyház Tk. 22.."— Előadás másolata:

1 A középkori egyház Tk. 22.

2 Az egyház a birodalom két felén
Kelet: erős marad a császári hatalom Nyugat: a császárság meggyengülésével (IV-V. sz.), majd bukásával (476) → hatalmi űr, így a legfőbb összetartó kapocs a keresztény egyház lesz A római püspök különleges tekintélye: pápa = atya

3 A hatalmi űr betöltése

4 Apostoli egyházból despotikus egyház
Üldözöttből üldöző (Theodosius császár 381-es rendelete: „gondoskodunk megbüntetésükről” Szabad, önkéntes társulásból államvallás szombat → vasárnap (a Nap napja, dies solis): kötelező pihenőnap Demokratikus, önigazgató közösségből hierarchikus egyház Krisztus.: „Mindnyájan testvérek vagytok”

5 Az egyházi és a világi hatalom: egymásra utaltság és versengés
A világi hatalom támasza: A nagy birodalmak (Klodvig, Frank Bir., Német-római Bir.) „kötőanyaga” Új térítések = a politikai befolyás kiterjesztése (dánok, csehek, lengyelek, magyarok) DE!: az egyház sem tudta volna érvényesíteni „szellemi” befolyását a világi hatalom támogatása nélkül A középkori egyház mindig az erős (ha lehet, a legerősebb!) politikai hatalom szövetségét kereste

6 Az egyházi és a világi hatalom: egymásra utaltság és versengés
A „két kard” elmélete Invesztitúraharc = Kié a püspökök beiktatási joga? (= kié a főhatalom?) A harc csúcspontja VII. Gergely Dictatus Papae bullája, 1077 Jogigények: A pápa a császár felett áll, jogában áll letenni Örök tévedhetetlenség IV. Henrik kiátkozása → „Canossa-járás”

7

8 Reformkísérletek I. Radikális egyházkritikák a IV. sz.-tól
Radikális = a hierarchikus egyház bírálata az evangéliumi (krisztusi) tanok alapján Valdensek, John Wycliff (Anglia), Husz János (Csehország) A társadalom perifériájára szorítva: a középkori egyház az emlékezetüket is szerette volna kitörölni

9 Reformkísérletek (folyt.)
II. Nem radikális reformok Nem radikális = nem érintik a pápai egyház alapstruktúráját Igények az őskeresztény elvek szerinti életre: szerzetesség Kolostorok: elvonultság, szigorú regulák Egy-egy nagy alapító nyomán: Ciszterciek és bencések (Szent Benedek regulái alapján) Ágoston-rendiek (Szent Ágoston) A XVI. századi Reformáció fő célpontjai lesznek

10 Kísérletek az egyház megreformálására
Clunyi reformok Fellépés a szimóniával szemben A cölibátus bevezetése A regulák szigorítása Assisi Ferenc mozgalma, a kolduló rendek kezdete A szerzetesi mozgalmak „megszelídítése” és betagolása a rendszerbe