A TANFELÜGYELETHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS (TÁMOP-3.1.8)

Az előadások a következő témára: "A TANFELÜGYELETHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS (TÁMOP-3.1.8)"— Előadás másolata:

1 A TANFELÜGYELETHEZ KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS (TÁMOP-3.1.8)

2 A TANFELÜGYELET CÉLJA A tanfelügyelet (pedagógiai-szakmai ellenőrzés) rendszerének működtetését a nemzeti köznevelésről szóló év CXC. törvény 78. § (1) bekezdésének f) pontja írja elő, az ellenőrzés kereteit ugyanezen törvény §-a rögzíti. A 87. § (3) bekezdése szerint: „Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.”

3 A 20/2012. (VIII. 31.) RENDELET A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK NÉVHASZNÁLATÁRÓL 145. §-a a tanfelügyeleti ellenőrzés célja „(…) a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére és az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva értékelje, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást adjon.”

4 AZ ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁT KÉPEZŐ ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK
A pedagógusképzés képzési és kimeneti követelményei meghatározzák a nevelési-oktatási feladatok ellátásához szükséges kompetenciákat (8/1013 (I. 30.) EMMI rendelet) A Tempus Közalapítvány által koordinált, az Európai Bizottság által támogatott nemzetközi „Együttműködés az iskolavezetésért” című projekt keretében meghatározásra került az iskolavezetői kompetenciák keretrendszere, a Central 5. A 42 ország gyakorlatát vizsgáló kutatás meghatározta a „jól működő” intézménnyel szembeni általános elvárásokat.

5 ÖNÉRTÉKELÉS Jogszabályi háttér: 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 150. § (4) Az intézményvezető a nyilvános szempontok alapján elkészíti az intézmény – ennek részeként saját – önértékelését, amelyet a nevelőtestület hagy jóvá. 150. § (7) szerint az intézményi önértékelés egyik alapja a tanfelügyeleti ellenőrzésnek. 152. § (1) szerint az önértékelési szempontok egységesek és nyilvánosak. 152. § (2) szerint az önértékelési szempontokat a hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja jóvá.

6 A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE
Pedagógus értékelése külső elvárások mentén Pedagógus, vezető, intézmény értékelése saját célok és külső elvárások mentén Pedagógus, vezető, intézmény belső értékelése saját célok mentén.

7 MNŐSÉGFEJLESZTÉS TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS
I N E a FELADATA? ÖNÉRTÉKELÉSI CSOPORT?

8 HOGYAN MŰKÖDIK AZ ÖNÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT?
Az önértékelés előkészítése, megtervezése. Az önértékelés megvalósítása, erősségek és fejlesztendő területek meghatározása. Az önértékelés követése, fejlesztések megvalósítása.

9 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS CÉLJAI, ALAPELVEI 1.
az intézményi elvárások és az általános szakmai elvárások teljesülésének értékelése meghatározva a kiemelkedő és fejleszthető területeket a pedagógus, a vezető, intézmény szintjén, erre építve fejlesztések tervezése szervezeti tanulási programok indítása, újabb önértékelés keretében vizsgálja a változások eredményességét. Az értékelés fókuszában a pedagógus, a vezető és az intézmény pedagógiai munkájának minősége, az intézmény saját céljainak, az azokhoz kapcsolódó elvárásainak teljesülése áll!

10 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS CÉLJAI, ALAPELVEI 2.
A szervezet (intézmény) vagy az egyén (vezető, pedagógus) tevékenységeinek, kompetenciáinak és eredményeinek átfogó, szisztematikus, rendszeres, összehasonlító, önmaga által elvégzett, felülvizsgálata meghatározott szempontok szerint. erősségek, amelyekre építeni lehet a továbbfejlesztésben, fejlesztendő területek, amelyek javítására célokat lehet kijelölni ki, és fejlesztéseket lehet elindítani

11 INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS
Milyen dokumentumai vannak az intézményi önértékelésnek? Milyen dokumentumai vannak a pedagógusmunka ellenőrzésének, értékelésének? Hogyan jelenik meg a dokumentumokban a fejlesztésre szoruló területek azonosítása? A nevelőmunka, a tevékenység-, a projekt- és a foglalkozáslátogatásról szóló vezetői feljegyzések hogyan tükrözik a fejlesztő szemléletet?

12 ELŐKÉSZÍTÉSI FÁZIS Az önértékelés szervezeti hátterének megteremtése
3-5 fős önértékelési csoport létrehozása és felkészítése, felkészülése az önértékelésre. Fő feladatok: a tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelési rendszer kiépítése és az önértékelés lebonyolításának irányítása, koordinálása az intézményben. Az intézmény meglévő önértékelési rendszerének megfeleltetése a „központi” rendszerrel Szintek, területek, szempontok, eljárások, módszerek, eszközök elemzése, összehasonlítása, a szükséges módosítások elvégzése, pl. területek / szempontok átvétele a pedagógus, a vezető és az intézmény szintjén, partneri kérdőívek felülvizsgálata, kiegészítése. Az önértékelés megvalósításának megtervezése Projektterv, ütemterv készítése, határidők, felelősök meghatározása. Tájékoztatás az önértékelésről - amely során az intézményvezető tájékoztatja a nevelőtestületet és az érintett partnereket (pl. szülők, ) az önértékelés indításáról és az önértékelési projekt részleteiről (cél, a megvalósítás fő lépései, résztvevők, határidők), benne saját szerepükről és

13 MEGVALÓSÍTÁSI FÁZIS (1)
AZ ÖNÉRTÉKELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FŐBB LÉPÉSEI Saját intézményi elvárásrendszer meghatározása elvárásrendszer értelmezése (mindhárom szint) az intézményi alapdokumentumokban meghatározott intézményi célok figyelembevétele Az intézmény pedagógusokra vonatkozó saját elvárás-rendszere ( külön dokumentumban rögzítve). Az intézmény vezetőre vonatkozó saját elvárásrendszere. (külön dokumentumban rögzítve. ) Az intézménynek az intézmény gondozó-nevelő-tanító (oktató) munkájára vonatkozó saját elvárásrendszere. /PP/

14 MEGVALÓSÍTÁSI FÁZIS (2)
Az önértékelés elvégzése Az intézményi elvárásokhoz képest az adott szinten az értékelés elvégzése, Erősségek és fejlesztendő területek meghatározása. (Az erősségek és a fejlesztendő területek értékelő lapon történő rögzítése) Pontozás (kompetenciánként, a minősítésben használt 0-3 skálán) Az önértékelés eredményeinek összevetése a külső – tanfelügyeleti – értékelés eredményeivel. A megvalósítandó fejlesztések kijelölése (Fejlesztendő terület(ek) kiválasztása, amelye(kke)l foglalkozni kíván az intézmény / vezető / pedagógus )

15 ÖNÉRTÉKELÉS ESZKÖZRENDSZERE
Pedagógus Vezető Intézmény Dokumentumelemzés Korábbi értékelések. Tervezési és értékelési dokumentumok. Gyermeki produktumok. Egyéb Vezetői pályázat. Intézményi alapdokumentumok. Mérési eredmények. Megfigyelés tevékenység A pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra vizsgálata. Interjú a pedagógussal, a vezetővel. a vezetővel, a fenntartó képviselőjével, a vezetőtársakkal, a munkaközösség- vezetőkkel. a fenntartóval, az intézményvezetővel, a munkaközösség- vezetőkkel, a pedagógusok képviselőivel, a szülők képviselőivel. Kérdőív elégedettségmérés eredménye: szülők, pedagógusok, szülők

16 ÖNÉRTÉKELÉSBEN KIEMELT CÉLOK
Iránymutatás az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez. Az intézmény / vezető / pedagógus felkészülésének támogatása a tanfelügyeleti ellenőrzésre értékelésre. A pedagógusok felkészülésének támogatása a minősítésre. A fejlődés, az előrehaladás mérése a saját intézményi célokhoz, elvárásokhoz mérten.

17 AZ ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁT KÉPEZŐ INTÉZMÉNYI CÉLOK, ELVÁRÁSOK
A nevelőtestület intézményvezető irányításával elkészítette pedagógiai programját, amelyben megfogalmazza az óvoda pedagógiai hitvallását, nevelő-oktató munka pedagógiai elveit, értékeit, céljait, meghatározza a hozzá kapcsolódó feladatokat, eszközöket. Az intézmény rendszeresen felméri a partneri igényeket, elvárásokat. A fenntartó megfogalmazza a vezetőkkel, intézménnyel szembeni elvárásait. Az intézményvezetők vezetői programjukban rögzítik a saját magukkal szembeni elvárásaikat. Az intézmény működteti a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, amelyben rögzíti a pedagógusok munkájával szembeni elvárásait.

18 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJA, TERÜLETEI
jól meghatározott elvárásrendszer az erősségekre építés azonosított a fejlesztendő folyamatok az intézményi önértékelés területei: intézményértékelés (7) vezető értékelése (5) intézmény pedagógusainak értékelése (8)

19 AZ ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA 1.
dokumentumelemzés tevékenységek értékelése elégedettségmérések interjúk, beszámolók infrastruktúra tanfelügyelői ellenőrzés, értékelés javaslatai [honlapon közzétett (kézhezvételétől számított 30 napon belül) a vezető öt évre szóló fejlesztési terve, amit elfogadott a nevelőtestület]

20 AZ ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA 2.
A tevékenységek önértékelési szempontjai Kimeneti követelmények (PP) A tevékenységek szerepe a gondozási, nevelési ismeretközvetítési fejlesztési folyamatban A tervezés és megvalósítás összhangja Módszerek A motiválási lehetőségek és azok kihasználása Differenciálás Az egyéni képességek figyelembevétele Stb. Előző pedagógusellenőrzés vonatkozó értékelőlapok javaslatai

21 AZ ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA 3.
A vezetői pályázatban leírtak és azok megvalósítása a gyakorlatban Vezetői önértékelés területei : szakmai felkészültség; személyes tulajdonságok; stratégiai vezetés; változások kezelése; a munkahelyi közösség irányítása; munkahelyi motiváció.

22 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ESZKÖZRENDSZERE
Az intézmény értékeléséhez használandó eszközök a tanfelügyeleti eszközkészletből Mérések adatainak elemzési szempontjai A szülői és a pedagógusi elégedettségmérés eredményének elemzési szempontjai (a kérdőívek a vezetői értékelésnél használtakkal megegyezőek) Intézményi dokumentumok elemzési szempontjai Interjúkérdések pl. a szülői képviselettel, fenntartóval Stb.

23 1. Pedagógiai módszertani felkészültség
AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI A pedagógusértékelés egy kompetenciaterülete, szempontjai, általános szakmai elvárások 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani, Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja. Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein.

24 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása
AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI A vezetőértékelés egy területe, szempontjai, általános szakmai elvárások 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Hogyan, milyen témákban történik az intézményvezető önreflexiója, erősségei és fejleszthető területeinek meghatározása? Tudja, ismeri saját vezetési stílusának erősségeit és korlátait. Használja a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit. Vezetői munkájában kéri és felhasználja a kollégák véleményét. Hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli.

25 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI A vezetőértékelés egy területe, szempontjai, általános szakmai elvárások Fejleszti-e önmagát folyamatosan az intézményvezető? Ha igen, hogyan, milyen témákban? Az intézmény vezetője a saját pedagógusi és vezetői munkáját folyamatosan értékeli és értékelteti. Az intézményi önértékelés eredményei alapján törekszik pedagógiai és vezetési módszereinek felülvizsgálatára, vezetési módszereinek fejlesztésére. Milyen mértékű elkötelezettséget mutat a gyermekek, a nevelőtestület tagjai és önmaga képzése és fejlesztése iránt? Tisztában van a friss információk ismeretének fontosságával az óvó „szakma” és az óvodavezetés tekintetében. A problémát kihívásként értelmezi, felelősséget vállal döntéseiért és tetteiért. Folyamatosan fejleszti vezetői képességeit. Az óvoda érdekeit asszertív módon képviseli. Harmóniát teremt saját alapelvei és gyakorlata között

26 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI A vezetőértékelés egy területe- szempontjai- általános szakmai elvárások Időarányosan hogyan teljesülnek a vezetői pályázatban leírt célok, feladatok? Mi indokolja az esetleges változásokat, átütemezéseket? A vezetői pályázatban leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban. Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

27 AZINTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI Az intézményi szintű értékelés egy területe- szempontjai- általános szakmai elvárások Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Milyen pedagógus szakmai közösségek működnek az intézményben, melyek a fő tevékenységeik? Az intézmény vezetése támogatja és hatékonyan működteti az intézményben szerveződött munkaközösségeket. A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott. Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi és rendszeresen szervezi az intézményen belüli együttműködéseket. A munkaközösségek bevonásával megtörténik a következő intézményfejlesztési időszakban megoldandó problémák kiválasztása, a problémák megoldásának megtervezése, a feladatok delegálása (pl. 5 éves intézményfejlesztési tervbe, éves munkatervekbe, szakmai munkaközösségi munkatervekbe történő lebontása). A munkaközösségek bevonásával történik a megvalósítás folyamatának ellenőrzése, értékelése.

28 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ESZKÖZRENDSZERE
A pedagógus értékeléséhez használandó eszközök a tanfelügyeleti eszközkészletből: Dokumentumelemzés szempontjai (éves tervezés, /tevékenység,projekt/ nevelési terv, egyéb „foglalkozások” tervezése,gyermeki alkotások) Tevékenységlátogatás szempontjai Pedagógusinterjú szempontjai Vezetői interjú szempontjai A pedagógus önértékelő kérdőívének szempontjai

29 A vezető értékeléséhez használandó eszközök a tanfelügyeleti eszközkészletből:
Vezetői önértékelő kérdőív Pedagógusok elégedettsége kérdőív Szülői elégedettség kérdőív Vezetői pályázat értékelési szempontjai Tervezési és egyéb intézményi dokumentumok értékelési szempontjai

30 A BELSŐ ÉRTÉKELÉS JAVASOLT ELJÁRÁSRENDJE
Ajánlható időciklusok: legalább kétévente pedagógusértékelés (összhangban a tanfelügyelettel legalább 2 tevékenység látogatása, dokumentumelemzés - két értékelővel stb.), a vezetői megbízás 2. és 4. évében vezetőértékelés legalább ötévente, de inkább az 5 év alatt két alkalommal intézményértékelés (a vezetői pályázat lejárta előtt, a tanfelügyeleti ellenőrzés előtt) – intézményi szabályozás alapján a belső értékelés eljárásrendjének kialakítása az intézményi autonómia része.

31 AZ ÉRTÉKELÉS EREDMÉNYE
Az intézményi önértékelés kimenete: a fejlesztendő területek és erősségek (kiemelkedő területek) meghatározása, minősítésben megjelenő kompetenciánkénti pontszám, a pedagógus, a vezető és az intézmény fejlesztési terve visszajelzés a pedagógustól, vezetőtől az értékelési folyamatról, amit az eljárásrend továbbfejlesztésében figyelembe kell venni.

32 AZ INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ÉS A TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Azonosságok Területek, szempontok, módszerek Kompetenciák mentén általános elvárások A pedagógusok értékelése beszámít a minősítésbe Ciklikus ismétlődés Különbségek Elvárások (intézményi szintű értelmezés, adaptálás) Értékelő személyek Ciklusok időhatárai Dokumentáció Eljárásrend Az önértékelés bemeneti adatokat szolgáltat a tanfelügyeletnek