Vegyesgazdaság Piacgazdaság – kommunizmus (piaci koordináció – bürokratikus koordináció) összevetése Mit Piac: Fogyasztói pénzszavazatok, keresleti-kínálati.

Az előadások a következő témára: "Vegyesgazdaság Piacgazdaság – kommunizmus (piaci koordináció – bürokratikus koordináció) összevetése Mit Piac: Fogyasztói pénzszavazatok, keresleti-kínálati."— Előadás másolata:

1 Vegyesgazdaság Piacgazdaság – kommunizmus (piaci koordináció – bürokratikus koordináció) összevetése Mit Piac: Fogyasztói pénzszavazatok, keresleti-kínálati viszonyok Ha valamiből több kell, felmegy az ára, növekedhetnek a költségek, átcsoportosíthatók erőforrások, lehet és készek lesznek többet termelni. Bürokratikus: Terv, bürokratikusan eldöntött mennyiségek és árak. Összevetés: A piacinál önműködő rendszer, a bürokratikusnál nehezen tervezhető és definiálható.

2 Hogyan Piac: Verseny a profitért, így a legjobb technológiák megtalálásáért. Bürokratikus: A „Mit?-re (mint végtermékekre) adott válaszok mellett bürokratikusan rögzített termékelírások, technológiák is kellenek. Összevetés: A piacinál az erőforrások a legjobb felhasználási helyük felé terelődnek. A bürokratikusnál folyamatos ösztönzési problémák lépnek fel, hiszen a terv teljesítése az elsődleges (nem a hatékonyág vagy a minőség).

3 Kinek Piac: Mindenkinek vannak termelési tényezői, erőforrásai, ezek a piacion értékelődnek, ebből származnak a jövedelmek. Bürokratikus: Bürokratikusan megállapított bérek („bértáblák”). Mivel nincs profitra építés, így az erőforrások sem értékelődnek a piacon, így „magától” nincs jövedelemelosztás. Összevetés: A piacinál jelentős jövedelemkülönbségek alakulnak ki, a bürokratikusnál a különbségek politikai döntésekkel „állíthatók be”.

4 Vegyesgazdaság Alapvető állami szerepek Védelem (bel- és kül-)
Törvényalkotás, végrehajtás és bíróság Piaci hibák korrekciója Közjavak, externáliák stb. Nem felelős közösségtagok helyetti döntések megszervezése

5 Vegyesgazdaság Társadalmi egyenlőtlenségek állami tompítása (egyenlőség felfogások) Általános problémák Hatékonysági (egyenlőbb, átlagosan szegényebb) Szabadsági (meg kell határozni, hogy kitől, milyen alapon veszünk el, illetve kinek milyen alapon adunk) Megközelítések (más-más problémákkal) Egyenlőség mint szabadság és esélyegyenlőség Egyenlőség mint az esélyek azonossága Egyenlőség mint eredményegyenlőség A fő kérdések Nem túlzó e az áldozat? Állami vagy magánszolidaritás?

6 Hatékonyság – méltányosság
Szegénység (országok közötti és országon belüli) Abszolút és relatív szegénység Abszolút – 1,25-2$ – 1,4-2,7 mrd ember Relatívnál rendszerint a népesség 10-30%, mobilitás Országon belül Lorenz-görbe és Gini-együttható Jövedelem: 20%-nál a 40-80% Gazdagabb-egyenlőbb, Magyarország nagyon egyenlő. Országok között (egy főre eső GDP PPP szerint) Magas: $ felett, átlagosan $ Közepes: $, átlagosan 9.000$ Alacsony, 15%, 3.000$ alatt, átlagosan 2000$ Kína kb $ (kb. világátlag), Magyarország $

7 Hatékonyság – méltányosság
A jóléti közgazdaságtan két alaptétele I. A versenyző gazdaság optimumhoz, gazdaságilag hatékony állapothoz vezet, azonban a méltányosság esetleges. II. Attól, hogy „nem tetszik” a piaci elosztás, még nem kell lemondanunk a piaci mechanizmusról, mindössze a jövedelem (állami) újraelosztására van szükség. Meg kell tehát tartani a termeléssel és a fogyasztással kapcsolatos döntéseket piaci alapon, decentralizáltan (nem úgy, mint a kommunizmusban), de az államnak foglalkoznia kell a megfelelő újraelosztás kialakításával.

8 Hatékonyság – méltányosság
Utilitarizmus – egalitarizmus – rawlsizmus Utilitarizmus: A társadalom jóléte az egyes egyéni hasznosságok összege. Mindegy, hogy a gazdagabb vagy a szegényebb jóléte (hasznossága) nő. Egalitarizmus: A relatív viszony (az egyenlőség) az elsődleges, nem az abszolút jóléti helyzetek. Rawlsizmus: A társadalom jóléte a legrosszabb helyzetű egyének jólétéből fakad.

9 Államháztartás, makrogazdasági hosszú és rövid táv
Államháztartás bevételei és kiadásai, adórendszerek alaptulajdonságai, horizontális és vertikális méltányosság Bevételek: adók és járulékok, tőkebevételek, egyéb Kiadások: alrendszerek szerint, funkciók szerint Adórendszerek: gazdaságilag hatékony, olcsó, rugalmas, politikailag átlátható, igazságos Horizontális: adózásilag releváns szempontok szerint azonosak azonos összegű adót fizessenek. Vertikális: a jobb helyzetben lévők több adót fizessenek, mint a rosszabb helyzetben lévők.

10 Államháztartás, makrogazdasági hosszú és rövid táv
Hosszú távú makrogazdasági egyensúly Rugalmas árak, bérek és kamatok Nincs: eladatlan áru, szabad kapacitás, természetes feletti munkanélküliség, nem beruházásra kerülő megtakarítás. Automatikusan a potenciális kibocsátás felé tart

11 Államháztartás, makrogazdasági hosszú és rövid táv
Makrogazdasági stabilizáció rövid távon, költségvetési politikával Rövid táv: ragadós árak, bérek és kamatok, így kibocsátás-visszaeséssel reagálás Stabilizáció költségvetési politikával A G (és T) nem piaci alapú, így pótolhatja C és I visszaesését. G növelés (vagy T csökkentés). Multiplikátor hatás Késések problémája Költségvetésihiány-kihatás „Generációs probléma” Kiszorítás

12 Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A B vagy

13 Makrogazdasági nagyon hosszú táv (Solow-modell)
Tőkefelhalmozás és a stacionárius állapot Nagyon hosszú táv, itt már változhat a potenciális kibocsátási szint, mert változhat a tőkeállomány (és a népesség, a munkamennyiség is). A tőkeállomány 1) a beruházástól (i) nő, 2) az értékcsökkenéstől (δk) csökken. Az egyensúlyi helyzet a stacionárius állapot, ekkor i=δk (k az egy főre eső tőkeállomány). Függetlenül az induló állapottól, hosszú távon az s megtakarítási ráta és a δ értékcsökkenés mértékétől függő kibocsátási szint áll elő. Ezért így csak átmeneti növekedés érhető el.

14 y y(k) k2 k* δk k1 sy(k) k Andor György: közösségi gazdaságtan

15 Makrogazdasági nagyon hosszú táv (Solow-modell)
Felhalmozás aranyszabálya Tételezzük fel, hogy a megtakarítási rátát a gazdaságpolitika befolyásolhatja. Mekkora legyen? Cél a távlati maximális fogyasztás. Itt (mint stacionárius állapotnál) az y-i, azaz y-δk maximális. Az ehhez tartozó k az aranyszabály szerinti, ehhez egy optimális szintű megtakarítási ráta vezet. A gazdaság magától nem ide tart, jellemzően a megtakarítási ráta alacsonyabb, növelése viszont nehézkes, mert átmeneti fogyasztás-visszafogással jár („generációs probléma”).

16 y y(k) δk k Andor György: közösségi gazdaságtan

17 Makrogazdasági nagyon hosszú táv (Solow-modell)
Népességnövekedés és technológiai haladás, valamit a világ gazdaságainak közeledése Népességnövekedés: olyan, mintha az egy főre eső tőkeállomány csökkenne, azaz nagyobb lenne az értékcsökkenés. Technológia haladás: tartós növekedés csak ezen keresztül lehetséges. Világ gazdaságainak közeledése: Attól függ, hogy mi a különbség oka. Ha azonosak a stacionárius pályák (megtakarítás, népességnövekedés, oktatás), akkor közelítenek, különben távolodnak.