Neurológia HK BSc III. évf. 2016/17 I. fév.

Az előadások a következő témára: "Neurológia HK BSc III. évf. 2016/17 I. fév."— Előadás másolata:

1 Neurológia HK BSc III. évf. 2016/17 I. fév

2 (1) Az idegrendszer szerveződése
Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Idegfonat Neuromuszkuláris junkció

3 Geraint Fuller: Neurológiai vizsgálat
Egyszerűen, Medicina 2006

4 Terminológia, mely irányadó az anatómiai és klinikai neurológiai elnevezéseknél

5 Anamnézis, tünetek

6 Általános betegvizsgálat

7 Az agyféltekék A domináns agyfélteke kontrollálja a beszédet, a nem-domináns agyfélteke pedig a térbeli tájékozódást irányítja Agy lebenyek: Frontális – az ellenoldali testfél motoros működésének az ellenőrzése, érzelmi funkciók megélése, illetve a domináns félteke felelős a beszédért Temporális – memória, érzelmek, továbbá a domináns félteke a beszédértésért felelős Parietális – az ellenoldali testfél érzékelése, helyzetértékelés, különösen a nem-domináns féltekében Occipitális – látási funkciók

8 A beszéd értés és a beszéd motoros szabályozása az agykérgi régiókban

9 Wernicke és Broca aphasia

10 Az agykéreg motoros és szenzoros reprezentációja
Mind a szenzoros, mind a motoros agykérgi tevékenységben a kéz és a beszéddel kapcsolatos szervek: nyelv, gége, arc reprezentáció igen tetemes. Ezért a beszéd és a kézmozgások gyakorlata, főleg ha tanulással össze vannak kötve, jelentős beavatkozás pl. az agy időskori leépülésének megelőzésében (prevenció), de a rehabilitációban is.

11 Az idegrendszer szerveződése
Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Ideg plexus Neuromuszkuláris junctio

12 Bazális ganglionok Putamen, nucleus accumbens, nucleus caudatus, globus pallidus és substantia nigra Közreműködnek a motoros és szenzoros működések integrálásában A legtöbb esetben anatómiájuk részletes ismerete nem szükséges, ugyanis a bazális ganglionokat érintő zavar klinikai szindrómák kialakulásához vezet, mint pl. a Parkinson- betegség

13 1 n. accumbens 2 n. caudatus 3 putamen 6 pallidum

14 Az idegrendszer szerveződése
Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Ideg plexus Neuromuszkuláris junctio

15 Kisagy Koordinálja a mozgást, fontos funkciója az egyensúly és a testtartás ellenőrzése A kisagyi féltekék az azonos test-fél mozgását koordinálják Fontos a járási és ülési egyensúly megtartásában

16 Az idegrendszer szerveződése
Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Ideg plexus Neuromuszkuláris junctio

17 Agytörzs Agyideg magokból (III-XII), retikuláris állományból, ami a tudat fenntartásáért felelős, valamint fel- és leszálló fehérállományi pályákból áll. A leszálló motoros corticospinális pálya kereszteződik a nyúltvelő piramisában. A felszálló dorzális szenzoros köteg szintén a nyúltvelőben kereszteződik. Az agyideg magvakból kiinduló pályák is kereszteződnek.

18

19 Az idegrendszer szerveződése
Agykéreg Bazális ganglionok Kisagy Agytörzs Gerincvelő Ideggyök Ideg plexus Neuromuszkuláris junctio

20 Szupraspinális neuronális pályák Motoros idegrendszer sérülése (capsula interna) - piramidális (corticospinalis) pálya (lila) - rubrospinális pálya (piros) - mediális retikulospinális pálya (narancs) - laterális retikulospinális pálya (barna) - vesztibulospinális pálya (zöld) - Az aláhúzott pályák az un. antigravitációs pályák, melyek az extenziót stimulálják a lábon és a flexiót a karon. - A másik 3 pálya ezzel fordítottan a lábon a flexiót és a karon az extenziót támogatja. Ennek megfelelően a piramis pálya, a capsula inernában történt pl. bevérzés hatására, sérül és az antigravitációs pályák dominálnak: 2-es ábra. Fázisok a piramis pálya roncsolódása után: 3a) Spinális shock, következménye az areflexia 3b) regeneráció, következménye a hiperreflexia 4) spaszticitás: zsebkés-effektus 5) pozitív Babinszki reflex

21 Felszálló szenzoros pályák A szenzoros idegrendszer zavarai 1) Receptor abnormáliák. Receptorok nemcsak a bőrben és az izomban vannak, hanem a zsigerekben is. 2) Felszálló pályák (spinothalamikus pályák): - A bőrből, izomból és ínból kiinduló rostok (tapintási és finom érzékelésű mechano-receptorok, vibráció érzés; izomorsó, ínorsó érzékelők: proprioceptív érzékelés) a dorzális oszlopban futnak felfelé (lila). - A durvább mechano-, hőmérséklet és fájdalom receptorokból a felszálló pálya az anterolaterális (narancs és piros). 3) Spinocerebellaráris pályák (kékek)

22 Hátsó köteg (azonos oldali ízületi helyzet- és vibráció- érzékelés Tractus spinothalamicus (ellenoldali fájda- lom, elemi tapintás- és hőérzékelés

23 A szegmentált gerincvelő
érző ganglion ideg-gyökök

24 A neurológiai diagnózis felállítása Tünet-együttes és anatómiai lokalizáció - Az anatómiai lokalizáció nem minden esetben határozható meg pontosan. Pl. migrén - a gerincvelő hemitransz-szekciója (Brown-Séquard szindróma) anatómiailag aránylag jól lokalizálható

25 A diagnózis különböző szintjei
A betegség gyakoriságának ismerete - a gyakori betegségek ismerete fontos, de, - pl. Wilson kór esetén (réz anyagcsere betegség) Parkinson tünetek jelentkezhetnek fiatal korban. Nem a Parkinson tüneteket kell kezelni, hanem a réz további felhalmozódását meggátolni. A betegség súlyosságának ismerete - pl. migrén szerű fájdalmat okozhat a temporális arteritis, a meningitis és a szubarachnoideális vérzés, melyek súlyos betegségek Klinikai kivizsgálás L R

26 (3) Patológiai folyamatok a neurológiában
Szisztémás Vasculáris Extrinsic (külső behatás) Intrinsic (belső eredet)

27 Szisztémás patológiás folyamatok

28 (3) Patológiai folyamatok a neurológiában
Szisztémás Vasculáris Extrinsic Intrinsic

29 Vasculáris patológiás folyamatok
Az idegrendszert a vasculáris folyamatok kétféleképpen érinthetik: Vérömleny – előfordulhat az agyállományon belül, a subarachnoideális, a subdurális vagy az extradurális térben Infarctus – okozhatja embólus, trombózis vagy arteriás megbetegedés, pl. vasculitis

30 Agyhártyák

31 akut subdurális akut epidurális krónikus subdurális akut intracraniális

32 (3) Patológiai folyamatok a neurológiában
Szisztémás Vasculáris Extrinsic Intrinsic

33 Extrinsic patológiás folyamatok Az idegrendszer maga ép, de külső faktorok zavarják meg a működését

34 Gerincvelő Extrinsic tumor

35 Cervicális spondylotikus kompresszió

36

37

38

39 (3) Patológiai folyamatok a neurológiában
Szisztémás Vasculáris Extrinsic Intrinsic

40 Intrinsic patológiás folyamatok
Metabolikus Genetikai megbetegedések, a legtöbb esetben érintik az izomrendszert (phenilketonuria) Infekciózus (fertőzéses) Bakteriális és vírus meningitis, encephalitis, HIV, Creutzfeld-Jakob kór Neoplasztikus Primér tu, szekunder tu, paraneoplasztikus manifesztációk (pl. Lambert- Eaton-féle myasthenia szindróma=pseudomyasthenia) Degeneratív Külön táblázat Paroxizmális Migrén, epilepszia Immunológiai Sclerosis multiplex, myasthenia gravis

41

42 (2) Neurológiai gondolkodásmód

43 (4) A neurológiai anamnézis felvétele
Alapvető háttérinformációk (kor, nem, jobb/bal kezesség, foglalkozás) Jelen panasz A hipotézis tesztelése Neurológiai szűrőkérdések Korábbi egészségügy kórtörténet Gyógyszeres anamnézis Családi anamnézis Szociális anamnézis

44 Neurológiai szűrőkérdések
Felfájás Memóriazavar Szédülés vagy bizonytalan érzés Eszméletvesztés Változás az ízérzésben vagy a szaglásban Látásproblémák Kettőslátás Beszédbeli nehezítettség Nyelési nehezítettség Karokban vagy lábakban tapasztalt gyengeségérzés Zsibbadás vagy bizsergés

45 Neurológiai vizsgálat

46 Figyelembe ajánlott: A szűrővizsgálat számos mozgással kapcsolatos tesztet foglal magában, tehát a neurológia nem nélkülözheti a mozgástudományt

47