Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program RSZTOP-2 Tájékoztatás a Kísérő Intézkedésekről Hajléktalanokért Közalapítvány.

Az előadások a következő témára: "Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program RSZTOP-2 Tájékoztatás a Kísérő Intézkedésekről Hajléktalanokért Közalapítvány."— Előadás másolata:

1 Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program RSZTOP-2 Tájékoztatás a Kísérő Intézkedésekről
Hajléktalanokért Közalapítvány

2 Becslés alapú, igényfelmérés Alapfogalmak és gondolatok
Célcsoport: a hajléktalan ellátásban megjelenők Adatközlők: a szociális munkások Felmérés tárgya: a célcsoport pszichés és mentális állapota, igények alakulása a terápiás szolgáltatások tekintetében. Tekintettel a meglévő, intézményi keretek között és/vagy helyi szinten működő szolgáltatásokra. Közvetett adatnyerés indoklása: a feltételezett pszichiátriai és függőségi betegségek sajátja, a betegség belátás hiánya. A feltételezett betegségben szenvedők nem a valóságnak megfelelő képpel rendelkeznek, saját mentálhigiénés és pszichés állapotukról. ( Az már a felépülés első lépése lehet, hogy kialakul a betegség tudat.)

3 Számok Felmérésben résztvevők száma ( válaszadó szociális munkások): 203 Célcsoporti résztvevők száma: (hány hajléktalan emberre terjedt ki a kutatás): Felmérésben országosan a 7 régió, 19 megye, 52 település hajléktalan ellátó intézménye vett részt. A célcsoport intézményi megjelenése a hajléktalan ellátás általánosnak mondható intézményi struktúrájához illeszkedik, így a kutatásban az átmeneti szállás, éjjeli menedékhely, utcai gondozó szolgálat, nappali melegedő, hajléktalanok rehabilitációs intézménye valamint a lábadozók, munkatársai voltak a válaszadók, akik ezen intézményi típusok közül választhatták ki a saját intézményi besorolásukat.

4 Kutatási Előzmények A múlt..
Kutatási előzmények kapcsolódó tapasztalatainak rövid összegzése, a kísérő intézkedések indokoltsága: Első magyarországi, 1994-ben végezett, a hajléktalan emberek egészségi állapotát vizsgáló kontrollmintás kutatás, mely 350 fővárosi hajléktalan ember és 1000 budapesti 18 évnél idősebb, bejelentett állandó lakással rendelkező kontrollszemély reprezentatív mintáját vette alapul. A vizsgált hajléktan populációban 19-szeres előfordulással volt jelen az alkoholelvonás, 6-7 szeres volt az öngyilkossági kísérletek száma, négyszeres pedig a depresszió aránya.

5 Kutatási Előzmények A múlt..
Kétszer annyi hajléktalan ember panaszkodott álmatlanságról és állandó idegességről, mint a kontrollcsoportban megkérdezett budapestiek. Saját egészségi állapotukat, betegségeik ellenére a hajléktalan emberek alig minősítik rosszabbnak, mint a kontroll csoport tagjai. ( Ez utóbbi állítással szintén alátámasztást nyer az a módszertani megfontolásunk, hogy kérdőívünk közvetett adatnyerésen alapul és hogy nem magukat az érintetteket tettük meg adatközlőnek)

6 Testi, lelki nem jól-lét
A hajléktalan emberek egészségi állapotát, ezen belül pszichés és mentális egészségét érintő kutatások tapasztalata, hogy hajléktalan létállapot oka és eredője is sokszor lelki eredetű sérülések, betegségek, feldolgozatlan traumák következménye. A hajléktalan emberek nagy számban sérült, diszfunkcionális származási családból érkeznek, nagy arányban éltek át gyermekként komolyabb családi konfliktust és /vagy kerültek állami gondozás alá, nevelő intézetbe. A kutatás óta eltelt időszakban nincs okunk jelentős változásokat feltételezni ezekben a megállapításokban és kutatási tapasztalatokban.

7 Jelen. Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a 2017
Jelen.. . Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a évi hajléktalan-adatfelvételről 2017 Február Harmadika kutatásának lelki egészséget érintő kérdési: Hátrányos családi hátérre vonatkozó kérdés: „Volt –e valaha állami gondozott?” A válaszadók 22% -ban igennel feleltek a kérdésre. Önálló lakhatás esélyét csökkentő, előéletet érintő kérdés esetében a válaszadók 55% megromlott rokoni, baráti vagy párkapcsolati eseményre vezette vissza mostani helyzetét. 30% egy régi tragédián nem tudta túltenni magát. 15% egy érzelmi, fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazásban látják kialakult helyzetük eredőjét.

8 Válaszok: pszichés és szociális deficit
Tud-e arról, hogy van valamilyen lelki/pszichiátriai problémája, vagy hallotta-e már másoktól, hogy Önnek ilyen problémája lehet? A válaszadók 26% válaszolt igennel. Az igényfelmérő kérdőívünk témában feltett kérdése: Milyen arányban vélelmez diagnosztizált vagy diagnosztizálatlan pszichiátriai betegségeket az ügyfelek körében?

9 Válaszadó intézmények száma
Pszichiátriai betegségek - Milyen arányban vélelmez diagnosztizált vagy diagnosztizálatlan betegségeket az ügyfelek körében? Megye Átlag (%) Válaszadó intézmények száma Bács-Kiskun 37 8 Baranya 45 20 Békés 32 7 Borsod-Abaúj-Zemplén 34 15 Csongrád 44 11 Fejér 4 Győr-Moson-Sopron 60 2 Hajdú-Bihar 42 5 Heves Jász-Nagykun-Szolnok 70 3 Komárom-Esztergom 40 14 Nógrád Pest 74 Somogy 23 Szabolcs-Szatmár-Bereg 46 9 Tolna Vas 30 1 Veszprém Zala 33 6 Összesen 203

10 Intézményi válaszok Ehhez a helyzetképhez mérten intézményi keretek között megvalósuló szolgáltatások: Az intézmények 52 %-ban valósul meg pszichés és mentális segítségnyújtás. A szabadszavas válaszadásban, mindössze 7 kolléga, tudott beszámolni, intézményi keretek között megvalósuló pszichiátriai szakrendelésről. 16 kolléga mondhatta el, hogy az intézményük tud foglalkoztatni pszichológust, de az esetek harmadánál kiderült, hogy ez csak pályázati finanszírozásból és/vagy önkéntességi alapon, időben lehatároltan valósul meg.

11 Válaszok 38 válaszadó számolt be különféle csoport foglalkozásokról, ezek többségükben önismerti, különböző készségfejlesztő, művészet terápiás foglalkozásokat jelentenek, melyeket szociális munkás vezet. 2 intézmény munkatársa mondta el, hogy lelkész nyújt segítséget ügyfeleiknek.

12 Intézményi átjárhatóság léte, nem léte
Az „intézményi átjárhatóság” a szociális és az egészségügyi ellátó rendszer között: Az intézménynek van-e szakmai kapcsolata a helyi pszichiátriai és addiktológiai szakrendelőkkel? 82 kolléga nyilatkozta azt, hogy intézményük nem áll semmilyen kapcsolatban a helyi szintű pszichiátriai szakrendelőkkel, tehát a lekérdezett intézmények 40 %-nak semmilyen kapcsolata nincs a helyi pszichiátriákkal, miközben az ügyfélkör 44 % -nál feltételeznek a kollégák pszichiátriai betegségeket. Az intézmények 60 %-nál van szakmai kapcsolat.

13 Pszichiátriai és addiktológiai intézmények
Konkrétan megnevezett pszichiátriai és addiktológiai intézmények megyei szinten Kiegyenlítetlen a helyzetkép - míg Baranyában 10 intézmény is megjelent a „szakmai kapcsolati hálóban” addig Nógrád, Heves, Vas és Győr-Moson-Sopron megye egy intézményt sem tudott megjelölni. Győr-Moson-Sopron megye: egy intézmény sem került megnevezésre Vas megye: egy intézmény sem került megnevezésre Zala megye: Kanizsai Dorottya Kórház, Nagykanizsa, Zala Megyei Kórház Pszichiátriai Osztály, Zalaegerszeg Komárom-Esztergom megye: Vaszary Kolos Kórház Esztergom, Esztergom, Árpádházi Szent Erzsébet Rehabilitációs Szakkórház és Rendelő intézet, Tata, Református Iszákosmentő Misszió, Dömös, Szent Borbála Kórház, Tatabánya, Veszprém megye: Magyar Imre Kórház, Ajka, Deák Jenő Kórház, Tapolca, Sümeg Városi Kórház és Rendelőintézet, Sümeg, Alkohol- Drogsegély Ambulancia, Veszprém, Gróf Esterházy Kórház és Rendelőintézeti, Pápa, Veszprémi Alkohol - Drogsegély Ambulancia, Pápai rendelőintézet, Pápa, Somogy megye: Somogy Megyei Kaposi Mór Kórház, Kaposvár, Felnőtt Pszichiátriai Gondozó, Kaposvár Baranya megye: Támasz Alapítvány, Pécs, Bázis Addiktológiai Szolgálat, Pécs, Kert Addiktológiai Szolgálat, Pécs, Lelki Egészségvédő és Gondozó Intézet, Pécs, Szigetvári Kórház Pszichiátriai Osztály, Szigetvár, Integrált Nappali Szociális Intézmény, Pécs, „Tisztás” Szenvedélybetegek Nappali Intézménye Drogkonzultációs Központ, Pécs, INDIT Közalapítvány, Pécs, Tér Közösségi Szolgálat, Pécs, Leo Amici Alapítvány, Komló Fejér megye: Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió, Rehabilitációs Otthon, Ráckeresztúr, Fejér megye Tolna megye: Tolna Megyei Balassa János Kórház, Szekszárd

14 Pszichiátriai és addiktológiai intézmények
Nógrád megye: egy intézmény sem került megnevezésre Bács-Kiskun megye: Kiskunfélegyháza Városi Kórház-Rendelőintézet Gyógyfürdő és Rehabilitációs Központ, Kiskunfélegyháza Heves megye: egy intézmény sem került megnevezésre Jász-Nagykun-Szolnok megye: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet, Szolnok Csongrád megye: SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ , Szeged, Dr. Bugyi István Kórház, Szentes, Pszichiátriai Klinika Addiktológiai és Rehabilitációs Részleg Szeged, Csongrád megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Miskolc, Sátoraljaújhely Erzsébet Kórház, Sátoraljaújhely, Tiszaújváros Városi Rendelőintézet pszichiátriai szakrendelője, Tiszaújváros, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Sántha Kálmán Pszichiátriai Szakkórház, Nagykálló, Jósa András Oktatókórház, Nyíregyháza Hajdú-Bihar megye: Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Debrecen, Békés megye: Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Gyula, Dr. Réthy Pál Kórház Rendelőintézet, Békéscsaba Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet, Békés

15 Szerhasználat 90-es évek kutatási eredményei kimutatták, hogy a hajléktalan népességen belül hozzávetőlegesen a populáció 65% tekinthető alkoholistának. Február Harmadika Munkacsoport Gyorsjelentés a évi hajléktalan-adatfelvétel vonatkozó kérdése: Előfordult már velem, hogy alkoholizálás, szipuzás vagy drogozás miatt kikerültem az utcára? 22% igennel válaszolt Az alkoholizálás, vagy más kábítószer használata megakadályozza, hogy a jelenleginél jobb körülmények között lakjak? 18% felelt igennel

16 Alkohol mint kezdeti gyógyír és majdani akadály
A hajléktalanná válást követően az új kapcsolatrendszer létesítésének egy fontos dimenziója az alkohol megszerzése és elfogyasztása, mint egyfajta „közösségi tevékenység” jelenik meg és a hajléktalan ember egyik szocializációs eszközévé válik. A feldolgozatlan pszichés traumákra adott „öngyógyítási” reakcióként is sokszor értelmezhető, mely kontraproduktív folyamatokat indít el az egyén fizikai és pszichés állapotában egyaránt.

17 Alkohol mint kezdeti gyógyír és majdani akadály
Az alkohol káros használata nagymértékben rögzítheti a hajléktalan létforma állapotát és fokozza az egyén tehetlenségét, saját sorsa iránt mutatott közönyét és a kilátástalanság valóságként való értelmezését. A hajléktalan létállapottal járó felfokozott stressz, a folyamatos, alapvető emberi szükségletekre kiterjedő bizonytalanság érzés és egzisztenciális veszélyezettség oldására az alkohol mutatkozik jó és elérhető megoldásnak, mely aztán rövid úton válik az egyén rehabilitációjának egyik legfőbb akadályává. A hajléktalan embert a szenvedélybetegségből való felépülésben súlyosan gátolja sérült, alacsony önbecsülése, a motiváció és a támogató környezet hiánya.

18 Alkoholizmus A célcsoport „intézményi tagoltságánál” a különböző intézménytípusokban megjelenő ügyfelek tekintetében előzetes hipotézissel a mentális, pszichés állapot tekintetében, csak részben éltünk és ezt is csak az addiktológiai témakörre alkalmaztuk. Általánosságban feltételeztük, hogy az átmeneti szállások „keményebb” feltételeket állítanak a szálláshely igénybevétele kapcsán az ügyfelekkel szemben továbbá, hogy a közösségi együttélés ezen formájában a tartós szerhasználat és alkoholfogyasztás ellehetetleníti az ügyfél hosszú távú ott tartózkodásost, szemben például az éjjeli menedékhelyek igénybevételével, ahol tartós alkoholfogyasztás ellenére hosszú távon igénybe vehetők a szolgáltatások.

19 Alkoholizmus Feltételezzünk továbbá, hogy az utcai szolgálat munkatársai találkoznak a legnehezebben megszólítható, intézményi szolgáltatásokat leginkább elutasító ügyfélkörrel. Az RSZTOP projekt keretében megvalósuló ételosztással való intézményi „bevonzással” kapcsolatosan adatunk nincs, s ezen igényfelmérő kérdőív nem is tekintette feladatának az ez irányú információ szerzést a projekt kezdeti szakasza miatt.

20 Életvezetési problémát okozó alkoholfogyasztás az egyes intézménytípusoknál
Intézmény típusa Átlag (%) Személyek száma Átmeneti szállás 63 3867 Éjjeli menedékhely 72 4823 Hajléktalanok rehabilitációs intézménye 39 182 Lábadozó 64 313 Nappali melegedő 3546 Utcai szolgálat 81 724 ÖSSZESEN 69 13.455

21 Milyen arányban okoz életvezetési problémát az alkoholfogyasztás?
Megye Átlag (%) Személyek száma Bács-Kiskun 60 390 Baranya 65 684 Békés 70 169 Borsod-Abaúj-Zemplén 73 869 Csongrád 63 522 Fejér 84 511 Győr-Moson-Sopron 90 224 Hajdú-Bihar 67 343 Heves 75 149 Jász-Nagykun-Szolnok 81 98 Komárom-Esztergom 573 Nógrád 68 105 Pest 69 7071 Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg 64 670 Tolna 28 Vas 175 Veszprém 467 Zala 57 238 ÖSSZESEN 13.455

22 Intézményi válaszok az alkohol problémára
Az intézmények 36 %-ban valósul meg valamilyen szakmai program. A szabadszavas válaszadás keretei között a kollégák többsége egyéni esetkezelés formájában történő életvezetési tanácsadásban, felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató programok szervezésében, valamint bentlakásos intézménybe való integrálás segítésében jelölte meg a megvalósuló szolgáltatás szakmai tartamát. Pár intézmény az Anonim Alkoholisták csoportjába irányítja a változásra motivált ügyfeleket. Több intézmény művészet terápiás és önismereti csoportokat működtet illetve egyéni terápiára is lehetőséget ad mentálhigiénés és addiktológus szakemberek vezetésével.

23 Droghasználat Az ügyfelek milyen arányban fogyasztanak drogot az egyes intézménytípusoknál?
Intézmény típusa Átlag (%) Személyek száma Átmeneti szállás 9 3867 Éjjeli menedékhely 16 4823 Hajléktalanok rehabilitációs intézménye 8 182 Lábadozó 5 313 Nappali melegedő 18 3546 Utcai Szolgálat 10 724 ÖSSZESEN 14 13.455

24 Gyógyszer, nem gyógy szer
A szerhasználathoz kapcsolódóan fogalmazódott meg a kérdés, mely az ügyfelek altató, nyugtató szedésének gyakoriságára kérdezett rá. Feltételezésünk, hogy a szenvedélybetegség kezelésénél, ha a megvalósuló absztinencia nem társul intenzív szakorvosi ellátással, terápiás szolgáltatással, akkor a gyógyszeres kezeléssel csak ún. szercsere valósul meg és tényleges felépülés nem történik. Ezen hipotézis függvényében egy nyugtató, altató használatot mutató célcsoporti arányszám a fel nem épült szenvedélybetegeket is magában foglalja és egyéb általában kezeletlen pszichés, mentális zavarokra is utalhat, melyek esetében a gyógyszerhasználat álltalában csak tüneti kezelést nyújt a betegeknek.

25 Becslése szerint, az ügyfelek milyen arányban szednek nyugtatókat, altatókat, hangulatjavító gyógyszereket? Megye Átlag (%) Személyek száma Bács-Kiskun 38 390 Baranya 26 684 Békés 25 169 Borsod-Abaúj-Zemplén 39 869 Csongrád 43 522 Fejér 511 Győr-Moson-Sopron 35 224 Hajdú-Bihar 28 343 Heves 55 149 Jász-Nagykun-Szolnok 37 98 Komárom-Esztergom 573 Nógrád 33 105 Pest 41 7071 Somogy 12 Szabolcs-Szatmár-Bereg 670 Tolna 50 Vas 30 175 Veszprém 40 467 Zala 23 238 ÖSSZESEN 13.455

26 Agresszió A kezeletlen pszichés és mentális betegségek alátámasztása okán kérdeztünk rá az álltalában kompenzációt, alacsony önbecsülést, szorongást, instabil lelkiállapot jelző, a szociális munkás által könnyen diagnosztizálható, célcsoportnál jelentkező agresszív magatartás mértékére. Véleménye szerint, átlagosan milyen mértékben nyilvánul meg az érintettek körében az agresszív magatartás egymással és/vagy az intézmény dolgozóival szemben? Lehetséges válaszok voltak: Egyáltalán nincs jelen agresszív magatartás Enyhén, kezelhető formában Nehezen kezelhető formában Súlyosan, akár testi, fizikai bántalmazásig terjedően

27 Agresszív magatartás mértéke (kezelhetőség mértéke)
Megye Átlag (%) Személyek száma Bács-Kiskun Enyhén 390 Baranya 684 Békés Nehezen 169 Borsod-Abaúj-Zemplén 869 Csongrád 522 Fejér 511 Győr-Moson-Sopron 224 Hajdú-Bihar 343 Heves 149 Jász-Nagykun-Szolnok 98 Komárom-Esztergom 573 Nógrád 105 Pest 7071 Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg 670 Tolna 28 Vas 175 Veszprém 467 Zala 238 ÖSSZESEN 13.455

28 Agresszió vs. szocializáció
Az agresszív magatartás sokszor oka és fokozója a hajléktalan ember szociális izolációjának, mely tartósítja az adott létformát, ellehetetleníti a társadalmi rehabilitációt és szélsőséges esetekben valamely büntetőjogi felelőséget von maga után, mely újabb akadályokat állít az egyén rehabilitációja elé. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a legtöbb hajléktalan ellátó intézmény esetében az agresszív viselkedés tanúsítása, az adott intézményből való kitiltást vonja maga után, így a pszichológiai probléma szakirányú kezelése elengedhetetlen fontosággal bír.

29 Érzelmi intelligencia
Érzelmi intelligencia komponensei: stresszkezelési készség és az alkalmazkodási készség fejlettségének mértéké Stresszkezelés: az érzelmek irányítására és ellenőrzésére vonatkozik, arra, hogy az egyén érzelmei a pozitív cselekvési irányba hassanak és ne ellene dolgozzanak. Az érzelmi intelligencia másik mérvadó mutatója az alkalmazkodási készség, mely készség a valóság reális érzékelésétől halad és a rugalmasságot, a problémamegoldást tartalmazza. Elsősorban a változáskezeléshez kötődik – azaz ahhoz, hogy miként birkózik meg az egyén a személyes és interperszonális, valamint a közvetlen környezetében történő változással, illetve hogyan idomul ezekhez. 

30 Véleménye szerint, milyen arányban nyilvánulnak meg az ügyfelek körében stressz kezelési, viselkedési és alkalmazkodási zavarok? Megye Átlag (%) Személyek száma Bács-Kiskun 54 390 Baranya 50 684 Békés 65 169 Borsod-Abaúj-Zemplén 47 869 Csongrád 49 522 Fejér 44 511 Győr-Moson-Sopron 224 Hajdú-Bihar 343 Heves 42 149 Jász-Nagykun-Szolnok 57 98 Komárom-Esztergom 55 573 Nógrád 105 Pest 53 7071 Somogy 56 Szabolcs-Szatmár-Bereg 670 Tolna 70 28 Vas 175 Veszprém 45 467 Zala 238 ÖSSZESEN 52 13.455

31 Intellektuális készségek, képességek- önálló életvezetés
Az önálló életvezetéshez elengedhetetlenül szükséges intellektuális készségek, képességek állapotára vonatkozó kérdésre adott válaszok adatainak összesítése tartalmazhatja többek között az alkohol és egyéb szerhasználat okozta károsodásokat, másrészt  csökkent koncentrálási és döntési képesség a depresszió egyik fő tünete, a konkrét okokat a terápiás szolgáltatásokat nyújtó szakember diagnózisára bízzuk, a projekt ezen szakaszában csak a probléma megjelenési mértékére voltunk kíváncsiak. Szociális szempontból azonban fontos tényező lehet, hogy az „intézményi létezés mellékhatása” az ügyfelek hospitalizációja, mely szindróma esetében a „jéghegy csúcsát” jelenítheti meg az ügyfél döntési képességének romlása, mely készség fejlesztése, szintén fontos feladat.

32 Véleménye szerint, átlagosan milyen arányban van jelen az ügyfelek körében a csökkent gondolkodási, koncentrálási és döntési képesség? Megye Átlag (%) Személyek száma Bács-Kiskun 57 390 Baranya 50 684 Békés 55 169 Borsod-Abaúj-Zemplén 53 869 Csongrád 45 522 Fejér 29 511 Győr-Moson-Sopron 224 Hajdú-Bihar 48 343 Heves 49 149 Jász-Nagykun-Szolnok 98 Komárom-Esztergom 61 573 Nógrád 58 105 Pest 7071 Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg 42 670 Tolna 70 28 Vas 175 Veszprém 467 Zala 41 238 ÖSSZESEN 13.455

33 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Stépán Virág