NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága

NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága
2017. március 22.

Újraértékelés Az újraértékelést az engedélyt kezelő vámszerv folytatja le hivatalból indult eljárásként, melyet végzéssel indít meg  az újraértékelés jogszabályból eredő kötelezettsége a vámhatóságnak, ezért nem lehetséges kérelemre végezni. Az újraértékelések ütemezését hosszas tervezés előzte meg, melynek során számos szempontot vizsgált a vámhatóság: határidő tartása, azaz az érintett engedélyeket május 1-el bezárólag újra kell értékelni, több vámhivatalt érintő engedélyek kapcsán egyeztetni kellett a társhivatalokkal, biztosíték nyújtása nélkül végzett tevékenységgel érintett engedélyek (pl. átmeneti raktár), AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodók engedélyének újraértékelése, akik további, AEO feltételre épülő engedéllyel is rendelkeznek, AEO tanúsítvánnyal nem rendelkező, de AEO feltételek teljesítésével érintett gazdálkodó kör engedélyeinek újraértékelése, egy gazdálkodónál lehetőség szerint egyszerre történjen meg az összes engedély újraértékelése, egyeztetés és folyamatos párbeszéd a gazdálkodókkal. Lefolytatása során a kérelemre hozott határozatokra vonatkozó általános határidőket kell alkalmazni. AEO feltételek vizsgálatát az arra különös illetékességgel rendelkező igazgatóság végezheti  amennyiben az újraértékelést végző vámszerv nem egyezik meg az AEO feltétel vizsgálatára jogosult vámszervvel, meg fogja keresni az arra illetékes vámhivatalt. Az újraértékelés a teljes engedély újraértékelését jelenti, de mind az AEO tanúsítványok, mind az AEO feltételek teljesítésével kiadott engedélyek esetében a vámhatóság figyelembe veheti az addigi nyomon követés kapcsán tudomására jutott információkat!

Újraértékelés A folyamatos nyomon követéssel érintett engedélyek kapcsán az új – Uniós Vámkódex hatályba lépésével bevezetett – kritériumok teljesülését kötelezően elvégzi az újraértékelő vámhivatal. Ezen új AEO kritériumokról az AEO tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodóink már tájékoztatást is kaptak a részükre küldött levél formájában. Bár nem kötelező, de az Igazgatóság mindenképp javasolja az új, UVK szerint aktualizált AEO Önértékelési kérdőív kitöltését, mely nagyban segíti mind a gazdálkodók, mind a vámhatóság munkáját az újraértékelés során (akár a releváns, új kritériumoknak megfelelő kérdések megválaszolása is elegendő lehet). Az újraértékelés eredményét határozattal fogja közölni a vámhivatal, és pozitív döntés esetén új engedély kiadására kerül majd sor – kivétel az AEO engedély (engedélyezett gazdálkodói engedély), amelynek újraértékelése után megmarad a régi tanúsítvány száma, azaz ebben az esetben az engedély hatályban tartásáról fog rendelkezni a vámhatóság. Az újraértékelés kapcsán hozott negatív döntés esetében az engedély vagy AEO tanúsítvány visszavonásra kerül. AEOF tanúsítvány esetében lehetőség van részleges visszavonásra is (AEOF  AEOC vagy AEOF  AEOS). Az újraértékelés kapcsán a gazdálkodó is kérheti az engedély visszavonását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem tudja teljesíteni az engedély fenntartásának feltételeit, vagy a továbbiakban már nincs szüksége az adott engedély használatára.

Átmeneti megőrzésről általánosságban
A nem uniós áruk vám elé állításukkor átmeneti megőrzésbe kerülnek  egy állapot, amely automatikusnak tekintendő Az átmeneti megőrzésben lévő nem uniós árukra árunyilatkozatot kell benyújtani: EU külső határán történt belépést követő vám elé állításkor, árutovábbítási eljárásban belterületi rendeltetési vámhivatalhoz érkező nem uniós áruk vám elé állítását követően. Átmeneti megőrzési árunyilatkozat benyújtására a nem uniós árukat vám elé állító személy köteles. Vámhatóság helyszíni szemle útján bármikor ellenőrizheti, hogy a nem uniós áruk vám elé állítását követően nem-e estek át olyan kezelési módokon, amelyek például azok műszaki jellemzőit, külsejüket megváltoztatta, illetve egyéb más módon nem vonták-e ki a vámfelügyelet alól őket  amennyiben igen, ezen tevékenység szabályok be nem tartása miatt vámtartozást keletkeztet akár vámigazgatási bírság kiszabásával körítve!

Vámhatóság által kijelölt átmeneti megőrzési létesítmény
Ezen címszó alatt a vámhatóság által üzemeltetett létesítményeket (pl. vámhivatal székhelye, kirendeltsége, vámudvar), illetve a Vámtörvény 78. §-a alapján kijelölt helyeket értjük. Vámtörvény 78. § - A vámfelügyelet biztosítása érdekében a vámhatóság a beszállított árut átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonhatja, a vámeljárás végrehajtásához szükséges feltételek, információk és más hatósági engedélyek érintett személy általi rendelkezésre bocsátása vagy más, vámellenőrzéshez kapcsolódó vizsgálat végrehajtásának idejéig. A vámhatóság a rendelkezése alá vont árut vámraktárban vagy a vámhivatal által kijelölt helyen tárolja. A vámhivatal megfelelő biztosíték nyújtása esetén rendelkezhet az árunak az érintett személy őrizetében hagyásáról. A vámhatósági rendelkezés alá vonás során felmerülő költségeket az érintett személy a Vámkódex 52. cikk (2) bekezdés d) pontja, valamint e törvény alapján köteles megtéríteni. Értelemszerűen a vámhatóság által üzemeltetett létesítményhez biztosítéknyújtási kötelezettség nem társul. A Vámtörvény 78. §-a alapján kijelölt hely tekintetében a fent említett biztosítéknyújtási mentesség nem alkalmazható! Az I. és II. típusú vámudvaron az átmeneti megőrzés létesítmény tekintetében az engedély- és biztosítékmentesség a vámhatóság kizárólagos kezelésébe átadott helyiségek, illetve a teherfogalom számára biztosított parkoló tekintetében áll fenn! Minden egyéb esetben átmeneti megőrzési létesítmény engedély megléte szükséges!

Átmeneti megőrzési létesítménytől eltérő hely jóváhagyása
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Vám Főosztálya főosztályvezetője által kiadott 7020/2016. felhívás az illetékes vámhivataltól eltérő hely vám elé állítás céljából történő jóváhagyására és/vagy átmeneti megőrzési létesítménytől eltérő hely jóváhagyására vonatkozó kérelem benyújtására alkalmazható formanyomtatvány mintájáról : Kizárólag az adott Igazgatóság illetékességi területén engedélyezhető. Másik jóváhagyott helyre vagy átmeneti megőrzési létesítménybe történő átszállítás nem engedélyezhető. Másik vámhivatal felügyelete alá helyezés kizárólag árutovábbítási eljárással végezhető. Minden egyes szállítmány esetén külön-külön kell jóváhagyatni (viszont egy eljárásban engedélyezhető a vám elé állítás és az átmeneti megőrzés jóváhagyása is, lásd formanyomtatvány) Kérelmezhető az eltérő hely jóváhagyása a nem uniós áruk megérkezése előtt, vagy az illetékes vámhivatal hivatalos helyén történő vám elé állítás alkalmával. Az átmeneti megőrzés alatti tárolás legkésőbb a vám elé állítást követő munkanap végéig történhet. A vámhatóság vizsgálja: Kérelmező az Unió vámterületén letelepedett személy? az adott létesítmény alkalmas-e az átmeneti megőrzés alatt álló nem uniós áruk elkülönített tárolására (pl. jól láthatóan felfestéssel kijelölt és/vagy szilárd térelemekkel leválasztott terület)? a kérelmező által kialakított belső rendszabályok lehetővé teszik-e, hogy az adott létesítménybe/területre árukat bevinni, onnan árukat kivinni, illetve személyeknek belépni csak kontrollált módon lehetséges? az átmeneti megőrzés alatt álló nem uniós árukon – vagy azok csomagolásán – alkalmaznak-e valamilyen különös megjelölést, amely nem uniós státuszukra utal? az átmeneti megőrzés alá kerülő nem uniós árukon mikor és milyen kezelési módokat kívánnak végrehajtani, illetve miként biztosítható, hogy azokon túl az áruk külsejét vagy műszaki jellemzőik megváltoztatását eredményező kezelésen nem esnek át? az átmeneti megőrzésbe kerülő nem uniós árukat várhatóan milyen vámeljárás alá kívánják vonni, illetve mennyi idő elteltével?

Átmeneti megőrzési létesítménytől eltérő hely jóváhagyása
Az átmeneti megőrzés időtartamára vámbiztosítékot kell nyújtani! A vámbiztosíték fajtájáról a kérelmező szabadon dönthet. A vámbiztosíték összegének megállapításakor az adott árura szóba jöhető legmagasabb vám- és egyéb terhek összegét kell figyelembe venni! Vámbiztosíték nyújtás alóli kivételek: UVK 89. cikk (7) bekezdése, azaz nem lehet biztosítékot megkövetelni államoktól, regionális és helyi hatóságoktól vagy más, közjogi szabályozás alá eső szervektől azoknak a tevékenységeknek a tekintetében, amelyekben hatóságként vesznek részt, Kérelmező olyan összkezességi engedéllyel (azaz biztosítéknyújtás alóli mentesség) rendelkezik, amely átmeneti megőrzésre is vonatkozik. A vámhatóság eltekinthet a biztosíték nyújtásának megkövetelésétől, ha a biztosítandó vámtartozás összege (ideértve vám és egyéb terhek) nem haladja meg a 1000 EUR-t. Az eltérő hely jóváhagyásáról írásban értesül a kérelmező. Amennyiben a vámhatóság a jóváhagyott helyet nem engedélyezi, meghallgatáshoz való jogot biztosít, és amennyiben továbbra sem adja meg az engedélyt, határozattal dönt erről.

Átmeneti megőrzési létesítmény
Mire szolgál az engedély? Az átmeneti megőrzésben lévő nem uniós áruk csak átmeneti megőrzési létesítményben, vagy a vámhatóságok által kijelölt vagy jóváhagyott más helyen tárolhatók. A létesítmény üzemeltetéséhez vámhatósági engedély szükséges. Hol lehet az engedélyt benyújtani? „Általános” vámügyi illetékesség: ahhoz a megyei igazgatósághoz, illetve a Repülőtéri Igazgatósághoz, amelynek az illetékességi területén a kérelmező vámügyi tevékenységekkel kapcsolatos főkönyveit vezetik, vagy ahol ezek hozzáférhetőek, és ahol a határozat hatálya alá eső tevékenységeknek legalább egy részét végezni fogják. Több telephely – több vámhivatal esetében? több vámhivatal – több telephely, és a székhely szerint illetékes vámhivatal illetékességi területén is rendelkezik vámügyi nyilvántartással, akkor az engedélyezésre a kérelmező székhelye szerinti vámhivatal jogosult. vámügyi nyilvántartása ha a székhely szerint illetékes vámhivatal illetékességi területén nincs a kérelmezőnek vámügyi nyilvántartása, akkor az a vámügyi nyilvántartás helye szerint illetékes vámhivatal, ahol a kérelmező az engedély kiadását kéri. Vámügyi tevékenységgel kapcsolatos főkönyv meghatározása: Azok a nyilvántartások, amelyek a vámhatóság számára úgy tekinthetők, mint az érintett engedély alá tartozó összes tevékenység felügyeletét és nyomon követését számukra lehetővé tevő, vámügyi tevékenységgel kapcsolatos főkönyvek.

Milyen okmányokat, adatokat, információkat kell a kérelemmel egyidejűleg benyújtani? FJA A. mellékletében szereplő 5. oszlop adatainak megadása A műveletek megfelelő lefolytatásához szükséges garancia biztosítása, melynek során az alábbi feltételeket kell teljesíteni: az adott létesítmény alkalmas-e az átmeneti megőrzés alatt álló nem uniós áruk elkülönített tárolására (pl. jól láthatóan felfestéssel kijelölt és/vagy szilárd térelemekkel leválasztott terület)? a kérelmező által kialakított belső rendszabályok lehetővé teszik-e, hogy az adott létesítménybe/területre árukat bevinni, onnan árukat kivinni, illetve személyeknek belépni csak kontrollált módon lehetséges? az átmeneti megőrzés alatt álló nem uniós árukon – vagy azok csomagolásán – alkalmaznak-e valamilyen különös megjelölést, amely nem uniós státuszukra utal? az átmeneti megőrzés alá kerülő nem uniós árukon mikor és milyen kezelési módokat kívánnak végrehajtani, illetve miként biztosítható, hogy azokon túl az áruk külsejét vagy műszaki jellemzőik megváltoztatását eredményező kezelésen nem esnek át? a kérelmező az átmeneti megőrzés alatt álló nem uniós árukról milyen nyilvántartást kíván vezetni (pl. a nyilvántartáshoz milyen jogosultságkezelési rendszer került kialakításra, a nyilvántartásban történt módosításokat nyomon lehet-e követni stb.), illetve, hogy annak adattartalma az FJA 116. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelel-e? Amennyiben a kérelmező rendelkezik AEOC vagy AEOF engedéllyel és az engedélyben figyelembe vették az átmeneti megőrzési létesítmények üzemeltetését, akkor a fenti feltételeket nem kell vizsgálni  javasolt az AEO tanúsítványok újraértékelése során ezen pontnak megfelelni!

Milyen okmányokat, adatokat, információkat kell a kérelemmel egyidejűleg benyújtani? Javasolt már az engedélyezési folyamat során az alábbi pontokat egyértelműen tisztázni: kíván-e átmeneti megőrzésben lévő nem uniós árukat Magyarországon belül másik, a részére engedélyezett átmeneti megőrzési létesítménybe átszállítani az UVK 148. cikk (5) bekezdésének alkalmazásával, és ha igen, mely létesítményekbe? kíván-e átmeneti megőrzésben lévő nem uniós árukat Magyarországon belül másik engedélyes engedélyezett átmeneti megőrzési létesítményébe átszállítani, és ha igen, mely létesítményekbe, illetve, hogy a másik létesítmény üzemeltetője AEOC-e vagy sem? kíván-e átmeneti megőrzésben lévő nem uniós árukat más uniós tagállamban található átmeneti megőrzési létesítménybe átszállítani, és ha igen, mely létesítményekbe, illetve, hogy a másik létesítmény üzemeltetője AEOC-e vagy sem? kíván-e uniós árukat tárolni az átmeneti megőrzési létesítményben, ha igen ezt a közös tárolást milyen gazdasági igény indokolja, továbbá miként biztosítaná, hogy a vámhatóság a vámfelügyeletet megfelelően gyakorolni tudja? milyen módon kíván biztosítékot nyújtani az átmeneti megőrzés alatt álló nem uniós árukra, illetve a nyújtandó biztosíték összegét miként munkálta ki? az átmeneti megőrzésbe kerülő nem uniós árukat várhatóan milyen vámeljárás alá kívánják vonni, illetve mennyi idő elteltével? kívánja-e az átmeneti megőrzési létesítményt kiskereskedelmi célra használni? azokat az árukat, amelyek veszélyesek vagy tönkretehetnek más árukat, vagy más okoknál fogva különleges létesítményeket igényelnek, különlegesen felszerelt átmeneti megőrzési létesítménybe kívánja-e tárolni? az átmeneti megőrzési létesítményt ki üzemelteti?

Mit vizsgál a vámhatóság? A kérelem befogadható? Az FJA A. mellékletében szereplő információkat alátámasztó okmányok, nyilatkozatok benyújtásra kerültek? Kérelmező nyilvántartása megfelelő-e az engedélyezés feltételeiben előírtaknak (helyszíni szemle tartása)? Engedély kiadásához szükséges egyéb feltételek vizsgálata (pl. a műveletek megfelelő lefolytatásához szükséges garancia biztosítása a korábban írt pontok vizsgálatával, átszállítás feltételei, uniós áruk tárolása, stb.). Az engedély kiadását követően folyamatosan nyomon követi, teljesültek-e az engedélyben előírt kötelezettségek…

Milyen kötelezettségeket, rendelkezéseket ír(hat) elő a vámhatóság a kiadott engedélyben? az átmeneti megőrzési létesítmény pontos címéről, szükség esetén az adott címen belüli elhelyezkedéséről; az átmeneti megőrzés alatt álló nem uniós áruk tárolására, megjelölésére, beazonosítására vonatkozó kötelezettségekről; Amennyiben szóba kerül, a különleges kezelést igénylő áruk tárolására, kezelésére vonatkozó kötelezettségekről; az átmeneti megőrzési létesítményben vezetendő nyilvántartás jóváhagyásáról, továbbá az annak vezetésére vonatkozó kötelezettségekről (pl.: az engedélyes a vám elé állítást követően haladéktalanul köteles az áruk adatait a nyilvántartásba rögzíteni); összkezesség vagy biztosítéknyújtás alóli mentesség alkalmazása esetén az engedély meglétéről, jogszabályon alapuló alanyi biztosítékmentesség (pl. UVK 89. cikk (7) és (8) bekezdése) esetén alkalmazásáról; ha az engedélyező vámszerv az UVK 89. cikk (9) bekezdése alapján eltekint a 21. pont szerint kiszámított összegekre vonatkozóan a biztosíték megkövetelésétől, az arra való hivatkozást; az átszállításra vonatkozó kötelezettségekről, azok teljesítésének módjáról; az átszállított nem uniós áruk érkezését követő kötelezettségekről, azok teljesítésének módjáról (önmagában arról nem kell külön rendelkezni, hogy az engedélyes átmeneti megőrzés keretében átszállított nem uniós árukat fogadjon az átmeneti megőrzési létesítményében); a Vámtörvény 81. § (1) bekezdés, illetve az NGM rendelet 44. § (1) bekezdése szerinti garanciajelentés benyújtásának módjáról; szükség esetén uniós áruk átmeneti megőrzési létesítményben történő tárolásának szabályairól; az átmeneti megőrzési árunyilatkozat benyújtásának szabályairól, figyelemmel az UVK 145. cikk (11) bekezdésében foglaltakra, miszerint ha árutovábbítási eljárás keretében szállított, nem uniós árukat az Unió vámterületén lévő rendeltetési vámhivatalnál állítanak vám elé, az ezen árutovábbítási művelet adatai az átmeneti megőrzési árunyilatkozatnak tekintendők, feltéve hogy e szempontból teljesítik a követelményeket. Az áruk birtokosa azonban az árutovábbítási eljárás befejezését követően benyújthat átmeneti megőrzési árunyilatkozatot.

Átszállítás átmeneti megőrzési létesítmények között
Átmeneti megőrzési létesítmények közötti átszállításra kizárólag csak akkor kerülhet sor, ha erről az indító létesítményre vonatkozó vámhatósági engedély rendelkezik. Az átmeneti megőrzés (meghosszabbíthatatlan) 90 napos határidejét az átszállítások nem befolyásolják. AEOC engedéllyel rendelkező engedélyes esetében van lehetőség, hogy konkrét rendeltetési átmeneti megőrzési létesítmények megjelölése nélkül kerüljön rögzítésre a magyarországi AEOC engedélyesek által üzemeltetett létesítmények közötti átszállítás lehetőségének biztosítása. Átszállítás esetén jellemzően az ÁRUREG osztásra és egyesítésre vonatkozó szabályok betartásával kell az átszállítandó árut rögzíteni, melynek részletes szabályai az adott engedélyben kerülnek rögzítésre. Átszállítás során a rendeltetési létesítménybe történő megérkezésig az esetleges keletkező vámtartozásért az indító létesítmény engedélyese felelős. Egyedi szabályok kerülnek megállapításra, ha egyazon vámszerv felügyelete alá tartozó átmeneti megőrzési létesítmények között történik az átszállítás. Speciális szabályok vonatkoznak a légi forgalomban beérkezett és földi kiszolgálók (handling), vagy gyorspostaszolgáltatók által vám elé állított nem uniós áruk tekintetében.

Átszállítás átmeneti megőrzési létesítmények között
Átszállítás történhet: Két átmeneti megőrzési létesítmény között Magyarországon belül, vámhatósági illetékességi területtől függetlenül, jellemzői: engedélyesnek nem kell AEOC, de annak hiányában az engedélyben meg kell jelölni az általa üzemeltetett azon létesítményeket, ahova az átszállítás bejelentés megtétele mellett megtörténhet, az átszállítás csak akkor engedélyezhető, ha az indító átmeneti létesítményhez biztosítékot nyújtottak, vagy összkezesség biztosítéknyújtás alóli mentességgel rendelkezik az engedélyes. Több tagállamra kiterjedő, egyetlen engedély hatálya alá tartozó átmeneti megőrzési létesítmények között, jellemzői: az engedélyesnek AEOC engedéllyel kell rendelkeznie. Átmeneti megőrzési létesítmények között az EU tagállamaiba vagy onnan Magyarországra, jellemzői: az engedély megadásakor (vagy létező engedély módosításakor) a VA 191. cikk szerinti egyeztetés lefolytatása, figyelemmel a VA 193. cikk (1)-(2) bekezdéseire (engedélyes, illetve másik tagállam engedélyes miként értesítse az adott vámszervet az indulásról/érkezésről, stb.) az átszállítás csak akkor engedélyezhető, ha a magyarországi indító átmeneti létesítményhez biztosítékot nyújtottak, vagy összkezesség biztosítéknyújtás alóli mentességgel rendelkezik az engedélyes, speciális szabályok kerülnek előírásra: a magyarországi indító létesítmény engedélyes részére (ÁRUREG vezetés módja, osztás-egyesítés elvégzése, indító (felügyelő) vámhivatal értesítése, stb.), valamint a magyarországi rendeltetési létesítmény üzemeltetője részére is (pl. FJA 116. cikk (1) bekezdésben meghatározott adatokkal értesítés a létesítmény felügyelő vámhivatal részére, stb.).

Átmeneti megőrzés speciális esetei
Az engedélyesnek nem kell külön átmeneti megőrzési létesítmény engedély, ha: rendelkezik nyilatkozattevő nyilvántartásába történő bejegyzés engedéllyel, és a nyilatkozattevő nyilvántartásába történő bejegyzés engedélyezése során mentesül a vám elé állítás kötelezettség alól, és rendelkezik engedélyezett címzetti és/vagy TIR engedélyezett címzetti engedéllyel. Ebben az esetben az árutovábbítási eljárás lezárását jelentő árufelszabadítási értesítés (IE025) megérkezését követően az engedélyes köteles azonnal bevezetni a nyilvántartásába az érkezett nem uniós árut. Feltétel, hogy az engedélyező vámhatóság a nyilvántartásba bejegyzés kapcsán az összes érkező nem uniós áru tekintetében mentesítést adjon a vám elé állítási kötelezettség alól. Amennyiben az engedélyezett címzetti / TIR engedélyezett címzetti engedély visszavonásra került, és/vagy a nyilatkozattevő nyilvántartásába történő bejegyzés engedély akár kérelemre, akár hivatalból módosításra kerül, és egyes áruk tekintetében a nyilatkozattevő nem mentesül részben vagy egészben a vám elé állítási kötelezettség alól, akkor a fent leírtak a továbbiakban nem alkalmazhatóak, és szükség lesz egy átmeneti megőrzési létesítmény engedélyre… Amikor a vám-árunyilatkozatot a vám elé állítást megelőzően nyújtják be, és azt a vámhatóság a VA 192. cikke szerinti átmeneti megőrzési árunyilatkozatnak tekinti, akkor sem lehet eltekinteni attól, hogy a nem uniós árukat a vám elé állítást követően átmeneti megőrzés alá vonják. Ennek értelmében amennyiben a nem uniós árukat átmeneti megőrzési létesítménybe tárolják, azokat a létesítmény nyilvántartásába is fel kell venni.

Vámtartozás keletkezése átmeneti megőrzés kapcsán
Átmeneti megőrzéssel összefüggő szabályok be nem tartása miatt vámtartozás keletkezhet a nem uniós árukkal kapcsolatban különösen az alábbi esetekben: 90 napon belül nem vonják vámeljárás alá, vagy nem viszik ki az Unió vámterületéből, olyan kezelésnek vetik alá, amely külsejüket vagy műszaki jellemzőiket megváltoztatja, vámfelügyelet alól kivonják (engedély nélkül elszállítják, értékesítik, stb.), tárolásból eredő kötelezettségeket az üzemeltető megszegi, átszállítás esetében nem érkezik meg a rendeltetési átmeneti megőrzési létesítménybe.

Nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés
Mire szolgál az engedély? Kérelemre a vám-árunyilatkozat benyújtása a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés formájában történik, amely egyszerűsített árunyilatkozat tekintetében is alkalmazható. Mi az engedély kiadásának alaptézise? A fenti árunyilatkozat adatai a nyilatkozattevő elektronikus rendszerében a vám-árunyilatkozatnak a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés formájában történő benyújtásakor a vámhatóságnak is rendelkezésre állnak. A vám-árunyilatkozat elfogadottnak tekintendő az áruk nyilvántartásba való bejegyzésének pillanatában. A vámhatóság kérelem alapján eltekinthet az áruk vám elé állításának követelményétől, ekkor az árukat a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés pillanatában átengedettnek kell tekinteni. Ezen mentesség feltételei: AEOC vagy AEOF engedély (tanúsítvány), áruk jellege és áramlása (vámhatóság „ismeri” az árukat), felügyelő vámhivatal „beleegyezése” (szükség esetén áruvizsgálat tartásának lehetősége fennáll-e), nyilvántartásba bejegyzéskor az árukra már nem vonatkozik tilalom vagy korlátozás (kivéve, ha az engedély másként rendelkezik). A felügyelő vámhivatal bizonyos esetekben a fenti mentesség ellenére is kérheti az áruk vám elé állítását. UVK 182. cikk Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába (1) A vámhatóságok kérelem alapján engedélyezhetik, hogy valamely személy a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés formájában nyújtson be vám-árunyilatkozatot – ideértve az egyszerűsített árunyilatkozatot is –, amennyiben az említett árunyilatkozat adatai a nyilatkozattevő elektronikus rendszerében a vám-árunyilatkozatnak a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés formájában történő benyújtásakor a vámhatóságnak is rendelkezésére állnak. (2) A vám-árunyilatkozat elfogadottnak tekintendő az áruk nyilvántartásba való bejegyzésének pillanatában. (3) A vámhatóságok kérelem alapján eltekinthetnek az áruk vám elé állításának követelményétől. Ez esetben az árukat a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzés pillanatában átengedettnek kell tekinteni. Mentesség csak az összes alábbi feltétel teljesülése esetén nyújtható: a) a nyilatkozattevő a „vámügyi egyszerűsítések” típusú engedélyezett gazdálkodó; b) az adott áruk jellege és áramlása – amely ismeretes a vámhatóság előtt – azt indokolja; c) a felügyelő vámhivatal hozzáfér mindazon információkhoz, amelyeket szükségesnek vél ahhoz, hogy szükség esetén élhessen az áruk vizsgálatának elvégzésére vonatkozó jogával; és d) a nyilvántartásba való bejegyzéskor az árukra már nem vonatkozik tilalom vagy korlátozás, kivéve ha az engedély másként rendelkezik. A felügyelő vámhivatal mindazonáltal bizonyos esetekben– mentesség nyújtása ellenére – kérheti az áruk vám elé állítását. (4) Az engedélyben fel kell tüntetni azokat a feltételeket, amelyek mellett az áruk átengedhetők.

Hol lehet az engedélyt benyújtani? „Általános” vámügyi illetékesség: ahhoz a megyei igazgatósághoz, illetve a Repülőtéri Igazgatósághoz, amelynek az illetékességi területén a kérelmező vámügyi tevékenységekkel kapcsolatos főkönyveit vezetik, vagy ahol ezek hozzáférhetőek, és ahol a határozat hatálya alá eső tevékenységeknek legalább egy részét végezni fogják. Több telephely – több vámhivatal esetében? több vámhivatal – több telephely, és a székhely szerint illetékes vámhivatal illetékességi területén is rendelkezik vámügyi nyilvántartással, akkor az engedélyezésre a kérelmező székhelye szerinti vámhivatal jogosult. vámügyi nyilvántartása ha a székhely szerint illetékes vámhivatal illetékességi területén nincs a kérelmezőnek vámügyi nyilvántartása, akkor az a vámügyi nyilvántartás helye szerint illetékes vámhivatal, ahol a kérelmező az engedély kiadását kéri. Vámügyi tevékenységgel kapcsolatos főkönyv meghatározása: Azok a nyilvántartások, amelyek a vámhatóság számára úgy tekinthetők, mint az érintett engedély alá tartozó összes tevékenység felügyeletét és nyomon követését számukra lehetővé tevő, vámügyi tevékenységgel kapcsolatos főkönyvek.

Milyen okmányokat, adatokat, információkat kell a kérelemmel egyidejűleg benyújtani? ÁFJA 12. melléklete szerinti formanyomtatványa magyarázó jegyzeteknek megfelelően kitöltve FJA A. mellékletében szereplő 7c oszlop adatainak megadása UVK 39. cikk a), b) és d) pontjának megfelelés (AEOC vagy AEOF automatikusan teljesíti)

Mit vizsgál a vámhatóság? A kérelem befogadható? Az ÁFJA 12. számú melléklete és az abban szereplő információkat alátámasztó okmányok, nyilatkozatok benyújtásra kerültek? Kérelmező nyilvántartása megfelelő-e az engedélyezés feltételeiben előírtaknak (helyszíni szemle tartása)? Az eljárás alá vonandó áruk köre pontosan meghatározható (pl. nem kell rendszeresen áruvizsgálatot tartani), nem minősül az adott termék kockázatosnak? AEO feltételek vizsgálata  szükség esetén AEO illetékes vámhivatal megkeresése. Engedély kiadásához szükséges egyéb feltételek vizsgálata (pl. szabad forgalomba bocsátás vámeljárás kapcsán halasztott fizetési engedély megléte). Amennyiben az ügyfél kérelmezi, a vám elé állítás alóli mentesség megadható-e? Kiviteli vámeljárás esetében a kérelmező teljes adattartalmú árunyilatkozat ad? Érintett szoftver esetleges bevizsgálása megtörtént?  OPENKKK portál megtekintése. Vámtartozás keletkezéssel járó vámeljárás (szabad forgalomba bocsátás) tekintetében a kérelmező rendelkezik halasztott vámfizetési engedéllyel? Az engedély kiadását követően folyamatosan nyomon követi, teljesültek-e az engedélyben előírt kötelezettségek…

Milyen kötelezettségeket, rendelkezéseket ír(hat) elő a vámhatóság a kiadott engedélyben? Hatályba lépés időpontja (fix nap vagy közlés napja, vámhatóság arra is figyel, hogy az esetleges több érintett vámhivatal időben tájékoztatásra kerüljön), az engedély időbeli korlátozás nélkül érvényes. Nyilvántartás vezetés helye. Nyilvántartás vezetésére kijelölt személy(ek). Engedély tekintetében alkalmazható vámeljárás(ok) megnevezése. Az engedélyben szereplő vámeljárások tekintetében kizárólag saját nevében és érdekében vagy közvetett képviselőként járhat el az engedélyes. Közvetett képviselet esetében a képviselt személyek megnevezése. Engedély hatálya alá tartozó áruk (tarifaszám + áru megnevezése). Felügyelő, elszámoló és és intéző hivatal(ok) kijelölése. Nyilvántartás vezetés  áruk átengedésének időpontját óra/perc pontossággal kell rögzíteni. Áru átengedéséről az intéző vámhivatal küld értesítést, amely előtt az áru nem használható fel (a nyilvántartásba való bejegyzés kizárólag akkor egyenértékű az áru átengedésével, amennyiben az engedélyező vámhivatal az adott áru tekintetében mentesítette az engedélyest a vám elé állítási kötelezettség alól!), az értesítés kézhezvétele és az áru átengedése közötti határidő megadása.

Milyen kötelezettségeket, rendelkezéseket ír(hat) elő a vámhatóság a kiadott engedélyben? Vám elé állítás elektronikusan történhet (kivéve üzemszünet esete), vagy Vám elé állítási kötelezettség alóli mentesség megadása, amennyiben kérelmezték, és a vámhatóság azt engedélyezte. Vám elé állítási kötelezettség alól a vámhatóság akár részleges mentességet is adhat, ennek megadása kizárólag az engedélyező hatóság döntése. Vám elé állítási kötelezettség mentesítése kapcsán a vámhatóság bármikor fenntarthatja annak lehetőségét, hogy a későbbiekben vám elé állítási kötelezettséget írhasson elő. Vám elé állítási kötelezettség alól soha nem mentesül az engedélyes, és a nyilvántartásba való bejegyzést követő elektronikus bejelentés (EBEJ) útján teljesítendő értesítési kötelezettség kerül előírása, ha pl. valamely okmány (pl. behozatali engedély, vámkontingens okmány) eredetben történő bemutatása szükséges, vagy tiltó/korlátozó kereskedelempolitikai intézkedések alá esik az adott áru. Valamely intézkedés alapjául szolgáló eredeti okmány vizsgálata, hitelesítése érdekében annak bemutatási kötelezettsége (határidő, határnap megjelölésével). Kiegészítő árunyilatkozat benyújtásának kötelezettsége az elszámoló - alapesetben az engedélyező – hivatalhoz, naptári napban meghatározva (kivétel vámraktározás és kivitel/újrakivitel vámeljárások, ezen eljárások estében nem kell kiegészítő árunyilatkozatot adni, de vámraktározás esetén raktárkészlet listát kell benyújtani a felügyelő hivatalnak a köv. naptári hónap 10-ig). Szabad forgalomba bocsátás és meghatározott célra történő felhasználás esetén a kiegészítő árunyilatkozat benyújtásának határideje az elszámolási időszak lejártát követő legfeljebb ötödik naptári nap.

Milyen kötelezettségeket, rendelkezéseket ír(hat) elő a vámhatóság a kiadott engedélyben? Közvetett képviselet esetében minden képviselt személyre külön-külön kiegészítő árunyilatkozatot kell benyújtani. Amennyiben az engedélyezett vámeljárást átmeneti megőrzés vagy árutovábbítás előzte meg, az átmeneti megőrzés vagy árutovábbítás vámeljárás azonosítószámát fel kell tüntetni a kiegészítő árunyilatkozaton. Kiviteli és újrakiviteli vámeljárás esetében a vámhatóság IE501 üzenettel tájékoztatja az engedélyest az áru kiadásáról, ezt követően kell kinyomtatni a KKO-t (magyarországi kivitel és kiléptetés esetén elegendő KKO első oldalának kinyomtatása, egyéb esetben teljes nyomtatás szükséges). Kedvezményes származást, illetve vámjogi státuszt igazoló okmányok és két példányos iratjegyzék benyújtásának határideje (általában kiegészítő árunyilatkozat benyújtásának napjától számított két hét). Üzletmenet-folytonossági eljárás bevezetése esetében szükséges teendők. A vámhatóság fenntartja annak lehetőségét, hogy adott esetben új szabályokat vegyen fel az engedélyben, illetve a már meghatározott szabályokat módosítsa vagy kiegészítse. Az engedély megadásának nem feltétele biztosíték nyújtása, viszont: szabad forgalomba bocsátásnál szükséges halasztott vámfizetési engedély különleges eljárások esetében a különleges eljárásra vonatkozó szabályok szerint az adott engedélyben kell biztosítékot nyújtani. Egyéb, a vámhatóság által meghatározott rendelkezések.

A kiadott engedély „utóélete” Az áru átengedését követően a vámhatóságnak lehetősége van a vámeljárás egyedi felülvizsgálatára, áruvizsgálat tartására, mintavételre, akár a teljes ügylet vizsgálatára is! A vizsgálat kiterjedhet a kiegészítő árunyilatkozat ellenőrzésére (pl. a vám elé állítási üzenet adatai megegyeznek a kiegészítő árunyilatkozatban található adatokkal). Az engedélyező, elszámoló és intéző hivatal kommunikál egymással, melynek eredményeként az engedély nyomon követése folyamatosan történik. A kiadott engedély kapcsán a vámhatóság vámellenőrzést végezhet, melynek során – jellemzően helyszíni szemle keretében – vizsgálhatja a következőket (egyedi nyilatkozatok, időszak stb. tekintetében): nyilvántartás és a vám elé állítási üzenetek egyezése nyilvántartás és ÁRUREG egyezése nyilvántartás és kiegészítő árunyilatkozat egyezése valamennyi vám elé állított tétel vámjogi sorsának rendezése. A kiadott engedély kapcsán lehetőség van annak módosítására, kiegészítésére (pl. új árukör, képviselt személy, vámeljárás bevonása az engedélybe, vám elé állítási kötelezettség alóli mentesség kérelmezése, stb.), visszavonására.

Közösségi Vámkódex hatálya alatt kiadott engedélyek Az FJA 90. mellékletében szereplő táblázat 6. pontja alapján a helyi vámkezelési eljárásra május 1. előtt kiadott engedélyek a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésre szóló engedélyként használhatók tovább, amíg azokat újra nem értékelik (a VA 345. cikk (1) bekezdésére figyelemmel legkésőbb április 30-ig), az alábbiak szerint: bár a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésre szóló engedély nem adható ki közvetlen képviselőnek (mivel a közvetlen képviselő nem nyilatkozattevő), a közvetlen képviselőknek május 1. előtt helyi vámkezelési eljárásra kiadott engedélyek érvényben maradhatnak, amíg azokat újra nem értékelik, illetve a közvetlen képviselő új képviselni kívánt személyeket is bevonhat az engedély szerinti eljárásaiba, amennyiben a vám elé állítási üzenet tartalmazza a szükséges adószámokat, akkor a FJA 150. cikk (3) bekezdése szerinti korlátozás (szabad forgalomba bocsátás vámeljárás esetén: héamentes és jövedékiadó mentes áruk egyidejű vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátása, valamint héamentes és jövedékiadó mentes áruk újrabehozatala és egyidejű vám- és adójogi szabad forgalomba bocsátása) nem alkalmazandó, mindaddig, amíg az engedélyes az eljárás során teljes adattartalmú kiviteli árunyilatkozatot küld be, a FJA 150. cikk (4) bekezdése szerinti korlátozás (Ha az engedélyezés iránti kérelem kivitelre és újrakivitelre vonatkozik, az engedély csak akkor adható meg, ha mindkét következő feltétel teljesül: a) a Vámkódex 263. cikkének (2) bekezdése szerint nem kell indulás előtti árunyilatkozatot benyújtani; b) a kiviteli vámhivatal vagy azonos a kilépési vámhivatallal, vagy pedig a kilépési vámhivatallal együtt gondoskodott arról, hogy az áruk a kilépéskor vámfelügyelet alatt álljanak.) nem alkalmazandó.

Kapcsolódó tájékoztatók: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3004/2017. számú útmutató tartalmazza a vám elé állítási üzenetének kötelező adatelemeit és annak kitöltési útmutatóját. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3009/2016. számú útmutató a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről.

Halasztott fizetés Általános jellemzők:
kérelem alapján történik az engedélyezése; biztosíték nyújtása mellett engedélyezhető (összkezesség engedély); a halasztott fizetés szabályait kell alkalmazni a vámmal együtt fizetendő egyéb terhekre is (Vámtörvény 69. §); három fajtája van (UVK 110. cikk); kérelem benyújtása során annak tartalmaznia kell az FJA A. melléklet 4b. oszlop adatelemeit. 1) Amennyiben az árukra vonatkozó vám-árunyilatkozat elfogadása (vagy ezzel azonos joghatású bármely más intézkedés) eredményeként keletkezett vámtartozás, vagy ha a fizetendő vámtartozás összege, vagy annak beszedendő része még nem került könyvelésbe vételre, vagy ha a fizetendő vámtartozás megállapítása és könyvelésbe vétele a fizetendőnél alacsonyabb összegben történt, akkor a könyvelésbe vett minden egyes előírt összeg vonatkozásában külön-külön engedélyezett a fizetés halasztása. Fizetési halasztás időtartama 30 nap. A fizetés halasztás időtartamának számítása: az azt követő naptól kell számítani, amelyen a vámtartozást az adóssal közölték.

Halasztott fizetés 2) Az árukra vonatkozó egyetlen vám-árunyilatkozat elfogadása (vagy ezzel azonos joghatású bármely más intézkedés) eredményeként keletkezett vámtartozás esetében, a vámhatóság által megállapított, 31 napot nem meghaladó időtartam során könyvelésbe vett valamennyi vámtartozás vonatkozásában együttesen engedélyezett a fizetés halasztása. Fizetési halasztás időtartama 30 nap. A fizetés halasztás időtartamának számítása: az azt követő naptól kell számítani, amelyen az összevonásra nyitva álló időtartam lejár. Ebből az időtartamból le kell vonni az összevonásra nyitva álló időtartam felének megfelelő napok számát. Ha a fenti időtartamban a napok száma páratlan szám, a 30 napos időtartamból levonandó napok száma a szomszédos kisebbik páros szám felével egyenlő. Ha az említett időtartam naptári hét, a tagállam rendelkezhet úgy, hogy az a vámtartozást, amelyre vonatkozóan a fizetést elhalasztották, legkésőbb a szóban forgó naptári hét után következő negyedi hét péntekén kell megfizetni. (Magyarországon alkalmazható, lásd Vámtörvény 70. § a) pontja) Ha az említett időszak naptári hónap, a tagállam rendelkezhet úgy, hogy azt a vámtartozást, amelyre vonatkozóan a fizetést elhalasztották, a szóban forgó naptári hónap utáni hónap tizenhatodik napjáig kell megfizetni. (Magyarországon alkalmazható, lásd Vámtörvény 70. § b) pontja) A Vámkódex 110. cikkének b) pontja, azaz a 105. cikk (1) bekezdése első albekezdésének megfelelően, egy 31 napot nem meghaladó rögzített időtartam során könyvelésbe vett valamennyi behozatalivám- vagy kivitelivám-összeg vonatkozásában együttesen.

Halasztott fizetés 3) A vámhatóság által megállapított, 31 napot meg nem haladó időtartam alatt az egy és ugyanazon személynek átengedett valamennyi árura vonatkozó vámtartozás teljes összege az időtartam végén egyetlen bejegyzéssel könyvelésbe vehető, és a fizetés halasztása az egyetlen bejegyzést képező valamennyi vámtartozás vonatkozásában együttesen történik. Fizetési halasztás időtartama 30 nap. A fizetés halasztás időtartamának számítása: annak az időtartamnak a végét követő naptól kell számítani, amelyet a szóban forgó áru átengedésére előírtak. Ebből az időtartamból le kell vonni az érintett időtartam felének megfelelő napok számát. Ha a fenti időtartamban a napok száma páratlan szám, a 30 napos időtartamból levonandó napok száma a szomszédos kisebbik páros szám felével egyenlő. Ha az említett időtartam naptári hét, a tagállam rendelkezhet úgy, hogy az a vámtartozást, amelyre vonatkozóan a fizetést elhalasztották, legkésőbb a szóban forgó naptári hét után következő negyedi hét péntekén kell megfizetni. (Magyarországon alkalmazható, lásd Vámtörvény 70. § a) pontja) Ha az említett időszak naptári hónap, a tagállam rendelkezhet úgy, hogy azt a vámtartozást, amelyre vonatkozóan a fizetést elhalasztották, a szóban forgó naptári hónap utáni hónap tizenhatodik napjáig kell megfizetni. (Magyarországon alkalmazható, lásd Vámtörvény 70. § b) pontja) A Vámkódex 110. cikkének c) pontja, azaz a 105. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően egyetlen bejegyzést képező valamennyi behozatalivám- vagy kivitelivám-összeg vonatkozásában együttesen.

Halasztott fizetés FJA 253. cikk
A május 1-jén már hatályos, halasztott fizetést engedélyező határozatok érvényessége A 2913/92/EGK rendelet 224. cikke alapján meghozott, május 1-jén hatályos, halasztott fizetést engedélyező határozatok a következők szerint megtartják érvényességüket: a 2913/92/EGK rendelet 226. cikkének a) pontja szerinti eljárás igénybevételét engedélyező határozatok korlátlan időtartamra; b) a 2913/92/EGK rendelet 226. cikkének b) vagy c) pontja szerinti eljárások valamelyikének igénybevételét engedélyező határozatok a hozzájuk kapcsolódó, az összkezesség alkalmazására vonatkozó engedély újraértékeléséig. A vám és egyéb terhek megfizetését igazoló befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosító számot, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedély – az ügyfél kérelmére – az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza. (Vámtörvény 68. § (9) bekezdés)

Összkezességi engedély
Mire szolgál az engedély? Maga az engedély egy speciális vámbiztosíték típusnak tekinthető, melynek lényege, hogy a vámeljárások valamennyi kategóriájára / átmeneti megőrzésre / halasztott vámfizetésre egyetlen biztosíték nyújtható. A biztosíték több művelethez, árunyilatkozathoz, vámeljáráshoz vagy akár több tagállamban végzett tevékenységre is vonatkozhat. Mivel maguk is egyedi biztosítéknak minősülnek, ezért az engedély nem használható: - kezességvállalási engedély és - TC32 egyedi garanciajegy kibocsátására szolgáló engedély mögött biztosítékként. Hol lehet az engedélyt benyújtani? „Általános” vámügyi illetékesség: ahhoz a megyei igazgatósághoz, illetve a Repülőtéri Igazgatósághoz, amelynek az illetékességi területén a kérelmező vámügyi tevékenységekkel kapcsolatos főkönyveit vezetik, vagy ahol ezek hozzáférhetőek, és ahol a határozat hatálya alá eső tevékenységeknek legalább egy részét végezni fogják. Vámügyi tevékenységgel kapcsolatos főkönyv meghatározása: Azok a nyilvántartások, amelyek a vámhatóság számára úgy tekinthetők, mint az érintett engedély alá tartozó összes tevékenység felügyeletét és nyomon követését számukra lehetővé tevő, vámügyi tevékenységgel kapcsolatos főkönyvek. Egy engedélyes több összkezességi engedéllyel is rendelkezhet!

Milyen okmányokat, adatokat, információkat kell a kérelemmel egyidejűleg benyújtani? FJA A. mellékletében szereplő 4a oszlop adatainak megadása, amennyiben a kérelem vámeljárások mögött álló biztosíték fedezetére vonatkozik, és a kérelmező „nem alkalmazott rendszeresen vámeljárásokat”, egy nyilatkozat szükséges, hogy az adott vámeljárások rendszerese végzését tervezi, átmeneti megőrzési létesítmény engedély kérelmezése esetében ezen engedély megléte (hiányában kérelmezése) vagy gyakorlati jellegű szakértelem, vagy szakmai képesítések igazolása (az UVK 39. cikk d) pontjában meghatározott kritérium teljesítése a Vámtörvény 23. § (3)-(5) bekezdéseiben meghatározottak szerint), vámbiztosíték nyújtása, amely a jogszabályban meghatározott bármelyik biztosítéktípus lehet, és akár több biztosítéktípusból is összetevődhet  biztosítéknyújtás alóli mentességre vonatkozó összkezességi engedély megadása esetében ételemszerűen nem kell biztosítékot nyújtani! csökkentett referenciaösszeg vagy biztosítéknyújtás alól mentesség esetén az FJA 84. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelés.

Biztosítékok rendszere UVK szerint  Vámtörvényben szabályozottan (részletesen lásd még NGM rendelet) készpénzletét vagy bármely más, a vámhatóság által a készpénzletéttel egyenértékűnek elismert fizetési mód  hitelintézet által kiadott (banki) fedezetigazolás (elkülönített számlán meghatározott összeg a vám és egyéb terhek kiegyenlítésére rendelkezésére áll, az állami adó- és vámhatóság az igényét a számlával szemben benyújtott, a fedezetigazolásra hivatkozó azonnali beszedési megbízással érvényesítheti, és a kibocsátó hitelintézet kötelezettséget vállal arra, hogy az azon feltüntetett összegről kizárólag a vámhatóság rendelkezhet) készpénz letétbe helyezése (vámhatóság kezelésében lévő vámletét számlán a vámhatóság által meghatározott egyedi azonosítással a vámhatóság rendelkezése alá került, kizárólag forintban lehet teljesíteni), a klasszikus „vámletét” kezes által nyújtott kezességvállalás  garanciavállaló nyilatkozat (Vámtörvény 60/B §-ában meghatározott feltételek, nem vitatható) készfizető kezesi szerződés (Vámtörvény 60/B §-ában meghatározott feltételek, vitatható a követelés, bizonyítani kell, hogy a követelés nem áll fenn) bármely más formájú biztosíték

Biztosítékok rendszere A vámbiztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok kitöltéséről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Vám Főosztályának főosztályvezetője a 7007/2017. felhívásban rendelkezik. A vámjogszabályok alapján biztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok formanyomtatványai: Garanciavállalás – A – Egyedi biztosítékhoz Garanciavállalás – A – Kötelezettségvállalási engedélyhez Garanciavállalás – A – Egyedi biztosíték garanciajegyek formájában Garanciavállalás – A – Összkezességi engedélyhez Kezességvállalás – B – Egyedi biztosítékhoz Kezességvállalás – B – Egyedi biztosíték garanciajegyek formájában Kezességvállalás B - Összkezességi engedélyhez Az összkezességi engedély kapcsán nyújtandó biztosíték kizárólag kezesi kötelezettségvállalás lehet: - árutovábbítási eljárás, vagy - több tagállamban érvényes engedély esetében. Ez természetesen nem zárja ki, hogy pl. az árutovábbítási eljárástól eltérő más vámeljárás, vagy halasztott engedély kapcsán más biztosítéktípust nyújtson a kérelmező. Korábbi bankgaranciák érvényessége a Vámtörvény 121. § (14) bekezdése alapján: A november 26-a előtt kiadott bankgaranciák és biztosítói kötelezvények a lejáratukig vagy visszavonásukig, de legkésőbb április 30-ig érvényesek. Amennyiben e biztosítékok alapján az adott áruk április 30-át követően átmeneti megőrzésben vannak vagy vámeljárás alatt állnak, úgy a biztosíték nyújtására kötelezett köteles az e törvényben foglaltaknak megfelelően új biztosítékot nyújtani.

Garanciavállalás – A – Egyedi biztosítékhoz: egy konkrét vámeljáráshoz vagy egy konkrét vámjogi művelethez (pl. átmeneti megőrzés eltérő helyen), az elfogadott és lekötött biztosíték haladéktalanul felszabadul, ha a fizetési kötelezettség megszűnt vagy nem merülhet fel. Garanciavállalás – A – Kötelezettségvállalási engedélyhez: Az UVK 91. cikk (1), illetve a Vámtörvény 61. § (1) bekezdése alapján kiadandó kötelezettségvállalási engedélyhez használható fel vámbiztosítékként, hitelintézet, pénzintézet vagy biztosítótársaság állítja ki, melyben kötelezettséget vállal, hogy a kötváll. engedély jogosultja a garanciavállalói nyilatkozat vagy készfizető kezesi szerződés formájában a vámeljárás jogosultja általi fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a vámhatóság első írásos felhívására a kézhezvételtől számított 30 napon belül fizet. Garanciavállalás – A – Egyedi biztosíték garanciajegyek formájában: a Vámtörvény 61. § (4) bekezdésében meghatározott engedélyt (garanciajegyek formájában nyújtott egyedi kötelezettségvállalás - TC32) kérelmező személy nyújt ebben a formában biztosítékot, hitelintézet, pénzintézet vagy biztosítótársaság állítja ki, aki kötelezettséget vállal az engedély jogosultja mint kezes részére a vámtartozás megfizetéséért, ha ezen személy határidőn belül nem teljesíti azokat, garanciavállaló a vámhatóság első írásos felhívására a kézhezvételtől számított 30 napon belül fizet, garanciajegyenként maximum EUR összeghatárig, az említett kötelezettségvállalási engedély kizárólag árutovábbítási eljárásokhoz használható fel! Garanciavállalás – A – Összkezességi engedélyhez: több vámeljáráshoz, vagy több egyéb vámjogi művelethez (értsd. engedélyhez) kapcsolódik  összkezességi engedély kell hozzá, hitelintézet vagy biztosítótársaság állítja ki, ezen garanciavállalási okmány birtokában célszerű kérelmezni az összkezességi engedélyt (ha még nincs), garanciavállaló az illetékes (akár más tagállami) vámhatóság első írásos felhívására a kézhezvételtől számított 30 napon belül fizet.

Kezesi kötelezettségvállalás – B – Egyedi biztosítékhoz: egy konkrét vámeljáráshoz vagy egy konkrét vámjogi művelethez (pl. átmeneti megőrzés eltérő helyen), a kezességvállalónak lehetősége van a fizetési felszólítás kézhezvételét követően bizonyítékokat szolgáltatni, hogy a követelés alapján nem keletkezett fizetési kötelezettsége, vagy ha keletkezett, azt a főkötelezett megfelelően teljesítette, az elfogadott és lekötött biztosíték haladéktalanul felszabadul, ha a fizetési kötelezettség megszűnt vagy nem merülhet fel. Kezesi kötelezettségvállalás – B – Egyedi biztosíték garanciajegyek formájában: kizárólag árutovábbítási eljáráshoz használható, amikor a vámbiztosítékot TC32 egyedi garanciajegyek formájában kívánják nyújtani (garanciajegyenként maximum EUR), ezen okmányt a Vámtörvény 61. § (4) bekezdésében meghatározott engedélyt (garanciajegyek formájában nyújtott egyedi kötelezettségvállalás) kérelmező személy állítja ki és nyújtja be, amelyben kötelezettséget vállal az árutovábbítás során keletkezett vámtartozás megfizetéséért, ha a vámeljárás jogosultja, mint főkötelezett azt határidőn belül nem teljesíti, a kezességvállalónak vagy más érintett személynek lehetősége van a fizetési felszólítás kézhezvételét követően hitelt érdemlő bizonyítékokat szolgáltatni, hogy az árutovábbítási eljárás lezárult. Kezesi kötelezettségvállalás – B - Összkezességi engedélyhez: több vámeljáráshoz, vagy több egyéb vámjogi művelethez (értsd. engedélyhez) kapcsolódik  összkezességi engedély kell hozzá, ezen okmány birtokában célszerű kérelmezni az összkezességi engedélyt (ha még nincs), a kezességvállalónak lehetősége van a fizetési felszólítás kézhezvételét követően bizonyítékokat szolgáltatni, hogy a követelés alapján nem keletkezett fizetési kötelezettsége, vagy ha keletkezett, azt megfelelően teljesítették.

Csökkentett összegű összkezesség vagy biztosítéknyújtás alóli mentesség Meglévő vámtartozások és egyéb terhek fedezésére (szabad forgalomba bocsátás, meghatározott célú felhasználás, részleges mentességgel történő ideiglenes behozatal vámeljárás esetén): - a referenciaösszeg vonatkozó részének 100 %-át kell biztosítani, - a referenciaösszeg vonatkozó részének 30 %-át kell biztosítani (AEOC vagy AEOF esetén kérelemre további vizsgálat nélkül meg kell adni). Lehetséges vámtartozások és egyéb terhek fedezésére (árutovábbítás, aktív feldolgozás, vámraktározás, teljes mentességgel történő ideiglenes behozatal, meghatározott célú felhasználás vámeljárás, átmeneti megőrzés eljárás esetén): - a referenciaösszeg vonatkozó részének 100 %-át kell biztosítani, feltételek: FJA 84. cikk (1) - a referenciaösszeg vonatkozó részének 50 %-át kell biztosítani, feltételek: FJA 84. cikk (2) - a referenciaösszeg vonatkozó részének 30 %-át kell biztosítani, feltételek: FJA 84. cikk (3) - a referenciaösszeg vonatkozó részének 0 %-át kell biztosítani (=biztosítéknyújtás alóli mentesség) Három évnél rövidebb ideje alapított kérelmező: FJA 84. cikk (4) bekezdésben meghatározottak vizsgálata.

Mit vizsgál a vámhatóság? A kérelem befogadható? Az FJA A. mellékletében szereplő információkat alátámasztó okmányok, nyilatkozatok benyújtásra kerültek? Vonatkozó vámeljárások rendszeres alkalmazásának vizsgálata, vagy ennek hiányában nyilatkozat meglétének ellenőrzése. Engedély kiadásához szükséges egyéb feltételek vizsgálata (UVK 39. cikk a) pont, csökkentett összegű összkezesség esetén a referenciaösszeg vizsgálata, stb.). Az engedély kiadását követően folyamatosan nyomon követi, teljesültek-e az engedélyben előírt kötelezettségek…

Milyen kötelezettségeket, rendelkezéseket ír(hat) elő a vámhatóság a kiadott engedélyben? FJA A. melléklet 4a oszlopában meghatározott kötelező adatelemek; Árutovábbításra is vonatkozó engedély esetében az üzemszüneti eljárásra a VA melléklete szerint TC31 kezességi tanúsítvány vagy TC33 biztosítéknyújtás alóli mentességről szóló tanúsítvány kibocsátása; Árutovábbításra is vonatkozó engedély esetében a vámhivatal „Garancia hivatkozási számot” és ennek hozzáféréséhez szükséges PIN kódot bocsát ki a kérelmező részére; Az engedély időkorlát nélkül érvényes, de az engedélyesnek mindig rendelkeznie kell megfelelő biztosítékkal  kérelmező feladata, hogy az engedély fenntartásához mindig érvényes vámbiztosítékot nyújtson; Az engedélyező vámhatóság előírhat az engedélyes részére különféle (heti, havi, negyedéves stb.) adatszolgáltatásokat, amely a referenciaösszeg monitoringozására szolgálhat, illetve helyszíni ellenőrzést is végezhet; Az esetlegesen keletkező vámtartozás összegének megállapításakor a legmagasabb (erga omnes) vámtétellel kell számolni, és az esetleges dömpingellenes, kiegyenlítő, illetve kiegészítő vámot is biztosítani kell; Az ÁFA biztosítás alóli mentességre vonatkozó engedélyt figyelembe kell venni a referenciaösszeg meghatározásakor, kivéve az árutovábbítási eljárás esetén vagy akkor, ha az összkezességet egynél több tagállamban kívánják használni;

Köszönöm a figyelmet! Készítette: Pootharszki Zsolt pénzügyőr őrnagy
osztályvezető

NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "NAV Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés