Igazságügyi Szervezet és Igazgatás

Az előadások a következő témára: "Igazságügyi Szervezet és Igazgatás"— Előadás másolata:

1 Igazságügyi Szervezet és Igazgatás
A közjegyzői szervezet és tevékenységek 2017. május 03. dr. Molnár Tamás Közjegyzőhelyettes Ingatlanforgalmi szakjogász PhD hallgató – DE-ÁJK Marton Géza Doktori Iskola , Ⓒ

2 Alapvetések Hatalommegosztás elve: törvényhozó-végrehajtói- igazságszolgáltatási hatalom A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. (Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdés), de nem kizárólagos! Más szervek is végezhetnek ilyen tev-et Az igazságszolgáltatási szervezet felépítése (bíróság-ügyészség-közjegyző-önálló bírósági végrehajtó) A közjegyző része az állami igazságszolgáltatásnak? 944/B/1994. AB határozat: „A közjegyzői tevékenység az állam igazságszolgáltató tevékenységének részét képezi.” A közjegyzőség célja: a jogviták megelőzése pártatlan jogszolgáltatással Mottó: „Jog, vita nélkül” 2

3 Történeti áttekintés --700 éves történelem-
Közjegyzőség létrejötte: november 27. Polgári közjegyzőség létrejötte:1875. Állami közjegyzőség időszaka: Polgári, latin típusú közjegyzőség visszaállítása 3 3

4 A közjegyző jogállása I.
„Kicsoda” a közjegyző? - Jogász: 330 közjegyző (angolszász- kontinentális jogrendszer) - Hatóság és Hivatal: közjegyzői iroda - Egyéni vállalkozó: tevékenysége után adózik - Hivatalos személy: Büntető törvénykönyv 459. § (1) bek. 11. – bűncselekmény súlyosabb minősítése! Ki lehet közjegyző? -magyar állampolgár, (tagállami) – letelepedési szabadság -az országgyűlési képviselők választásán választható -egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, -jogi szakvizsgát letette, -legalább 3 évi közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol (vagy bírói-ügyészi-ügyvédi-jogtanácsosi) -nem áll gondnokság hatálya alatt. 4 4

5 A közjegyző jogállása II.
közjegyző – bíró – ügyvéd összehasonlítása különbségek: kinevezés-megbízás, díj-illetmény, magán- állami tevékenység, pártatlanság – fél képviselője, közös jellemzők: jogi tevékenység – jogalkalmazók közjegyző „kétarcúsága”: de inkább bírói szerep! 5 5

6 A közjegyző jogállása III.
1. Közhitelesség: az állam közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy ennek segítségével pártatlan jogszolgáltatást nyújtsanak. Közhitelesség = valódiság vélelme, meg lehet bízni a közokirat, közhiteles nyilvántartás tartalmában, ellenkező bizonyításig igaznak kell őket tekinteni! Pl.: Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása 2. A közjegyző eljárási kötelezettsége: Pozitív megközelítés: illetékességi területén kötelező eljárnia, helyszínen is! Negatív megközelítés: illetékességi területén kívül nem járhat el 6 6

7 A közjegyző jogállása IV.
3. Függetlenség: a közjegyző eljárása során csak a törvénynek van alávetve és nem utasítható, beleegyezése nélkül nem helyezhető át. Függetlenség biztosítéka: eljárásaiért járó ellenérték, díj, melyet miniszteri rendelet határozza meg Más kereső tevékenység tilalma Kivételek: tudományos, művészeti, irodalmi, oktatói, műszaki alkotó, sporttevékenység, mediátori, választottbírói tevékenység 7 7

8 A közjegyző jogállása V.
4. Pártatlanság: a közjegyző eljárása során egyik felet sem képviseli, pártatlan jogszolgáltató (kivételek – adásvételi szerződés) 5. A közjegyző felelőssége: a Polgári törvénykönyv szabályai szerint (Ptk. 6:549 § (2) bekezdés) korlátlan, azaz teljes vagyonával felel a tevékenysége körében okozott károkért. (korlátlan felelősség elve) Pl: rossz, hibás végrendelet 8 8

9 A közjegyző díjazása 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzői díjszabásról Állami költségvetési terhet nem jelen, viszont adóbevétel! A közjegyzői munkadíj nem tekinthető a szolgáltatás árának! Nem ár, mert nem megegyezés eredménye, hanem jogszabály határozza meg Valamennyi közjegyzőnél azonos díj (Sopron – Debrecen) Minimális eltérések lehetnek, ügyérték szerinti vagy „óradíjas” EU-n belül eltérő díjrendszer: Németország: teljesen kötött, Románia: minimális díj, Ausztria: maximális díj volt, Hollandia esete: versenytorzító hatást eredményezett a kötött díjazás megszüntetése Munkadíj, költségátalány, készkiadások 9 9

10 A közjegyzők „utánpótlása”
A közjegyzői kar utánpótlását a közjegyzőjelöltek és a közjegyzőhelyettesek biztosítják. (Kjtv. 25. § (1) bek.) A közjegyzőjelölt és a közjegyzőhelyettes a közjegyzővel áll munkaviszonyban. Területi kamarai névjegyzék Közjegyzőjelölt: jogász végzettség, nincs önálló aláírási joga! Közjegyzőhelyettes:jogász végzettség + 3 év joggyakorlat + jogi szakvizsga, önállóan végezhet közjegyzői tevékenységet, önálló aláírási jogosultság! 10 10

11 A közjegyzőség szervezete I.
Régen: collegiumokba tömörültek : 10 területi közjegyzői kamara, nem volt országos 1992 után: kétszintű modell: országos kamara - területi kamarák, demokratikus felépítés Jelenleg: 5 regionális kamara (Budapest-Pécs-Győr-Miskolc- Szeged) Területi kamara felépítés: tagjai, elnökség, közgyűlés (költségvetés, kamarai munkaterv, választás lebonyolítása) Területi kamara elnökségének feladata: kamarai ülés összehívása, pályázati meghallgatások lebonyolítása, közjegyzők, közjegyzőhelyettesek, közjegyzőjelöltek fegyelmi felügyelete, panaszügyek, elfogultság intézése, kamarai hozzájárulás beszedése 11 11

12 A közjegyzőség szervezete II.
Magyar Országos Közjegyzői Kamara: Választmány: területi kamarákból 4 kjő + 1 kjőhelyettes, max 30 fős testület Választmány feladata: iránymutatások, kötelező erővel Elnökség: 12 tagú „csúcs-szerv”, 1 elnök, 2 elnökhelyettes, pénztáros, stb Elnökség feladata: jogszabályok kezdeményezése, éves költségvetés, közjegyzőség képviselete külföldön és belföldön, szakmai oktatások szervezése Szakbizottságok: jogi, etika, oktatási, kulturális, stb 12 12

13 A közjegyzők felügyelete
A közjegyzők ügyvitelének, hivatali működésének, magatartásának ellenőrzése: területi kamara elnökségének hatásköre! 1 éves – 4 éves irodavizsgálat Célvizsgálat: panaszügy esetén 2 közjegyző jár el: betekintés bármilyen ügybe Írásbeli figyelmeztetés – fegyelmi vétség 13 13

14 A közjegyző fegyelmi felelőssége I.
Alapja: a jogszabályok, MOKK iránymutatások betartása A normákat vétkesen megszegő közjegyzővel szemben fegyelmi eljárás kell indítani: pl: hagyatéki eljárás - földhivatal A közjegyző eljárásának törvényességét a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszék elnöke felügyeli Lefolytatása: fegyelmi bíróság feladata Fegyelmi bíróság: kétfokú eljárás, Elsőfok: fegyelmi tanács, az illetékes terület közjegyzői kamara székhelye szerinti Törvényszéken működik Másodfok: fegyelmi bíróság a Kúrián Tagjaik: közjegyzők és bírók Határozatot hoznak 14 14

15 A közjegyző fegyelmi felelőssége II.
Fegyelmi büntetések: (Kjtv 72 § 1. bek.) a) figyelmeztetés, b) írásbeli megrovás, c) a kamarai tisztségtől való megfosztás, d) pénzbírság: kjő: 2 millió Ft, helyettes-jelölt: 500 ezer Ft e) határozott időre szóló hivatalból való felfüggesztés, f) hivatalvesztés 15 15

16 A közjegyzői eljárások
közös jellemzői I. Jogszabályi háttér: -Főszabály a Polgári Perrendtartás szabályainak alkalmazása Főbb törvények: 1.A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 2.A közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény 3.Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény 4.A fizetési meghagyásos eljárásról szóló évi L. törvény 5.A hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. Törvény + végrehajtási rendeletek

17 A közjegyzői eljárások közös jellemzői II.
-A közjegyző nem járhat el magánmegbízás alapján, eljárási felhatalmazása a kinevezéséből ered, mely közjogi viszonyt terem a felek és a közjegyző között! -Kérelemre jár el – mint a bíróság – „eljárást megindító beadvány” új szabály: okiratszerkesztési kérelem -Hatósági jellegű tevékenység -Nemperes eljárások: egyszerűsített, gyors, költséghatékony 17 17

18 A közjegyzői eljárások
közös jellemzői III. A közjegyző eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos hatályú (Kjnptv. 1 § (2) bekezdés) Részletes szabályait az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény tartalmazza Határozatot hoz, mely a járásbíróság végzésével azonos hatályú (fellebbezés mutatja!) Elektronizáció megjelenése: az okiratok terén várható növekvő szám (Franciaország: adásvételi szerződések nagy része) fizetési meghagyásos eljárás, e-nyilvántartások vezetése

19 A közjegyzői nemperes eljárások
Hatósági – bírósági - jellegű Hagyatéki eljárás Előzetes bizonyítás Igazságügyi szakértő kirendelése Értékpapírok és más okiratok semmissé nyilvánítása: kályha! Fizetési meghagyásos eljárás Európai fizetési meghagyásos eljárás Végrehajtás elrendelése Tanúsítás más EU tagállamban való végrehajtáshoz Bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése Nyilvántartások vezetése Élettársi nyilatkozatok nyilvántartása: nincs öröklés jogi hatása! „belső meggyőződés”! Hitelbiztosítéki nyilvántartás (gépjármű) Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartása Végrendeletek Országos Nyilvántartása gkZony – Egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartása Zálogjogi nyilvántartás Okiratszerkesztési és egyéb tevékenységek Cégeljárás: cégalapítás, cégmódosítás Megőrzési ügyek: Letét, végrendelet Ügyleti okiratok Szerződések, egyoldalú jognyilatkozatok Ténytanúsító okiratok: Másolathitelesítés Aláírás hitelesítés Egyéb jogi jelentőségű tény tanúsítása (facebook, sms) Közhiteles nyilvántartás tartalmának tanúsítása

20 Hagyatéki eljárás I. Régi elnevezése: örökösödési eljárás – bírósági hatáskör volt, ma már közjegyzői hatáskör! Jogszabályi háttér: -- a hagyatéki eljárásról szóló évi XXXVIII. törvény, -- a polgári Perrendtartásról szóló évi III. törvény -- az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló évi XLV. törvény NEM alkalmazható! Az örökléssel kapcsolatos kérdések tisztázására és rendezésére szolgáló nemperes eljárás, amely inkább peres eljáráshoz hasonló (pl: tárgyalás) Célja: -- a hagyaték átadásáról való döntés melyről a közjegyző végzést hoz, vagyis hogy a hagyatékba tartozó vagyon kit és milyen jogcímen illet meg, valamint kit és milyen kötelezettség terhel -- permegelőző, perelhárító szerep! – mediációs lehetőségek 20 20

21 Hagyatéki eljárás II. Jelentősége:
--1.”ipso iure” öröklési rendszer miatt lehetőséget biztosít az örökléssel kapcsolatos kérdések rendezésére (pl: egyezség kötése, visszautasítás) --2. garanciális szerep: közhiteles nyilvántartások átvezetése, állami bevétel biztosítása (öröklési illeték) – nagyobb bevétel, mint a bírósági illeték! A hagyaték átadása az öröklést „csak” tanúsítja, nincs öröklési jogot keletkeztető hatálya! (deklaratív és nem konstitutív) Az öröklési igények – mint a tulajdoni igények – nem évülnek el.

22 Hagyatéki eljárás III. Kétlépcsős eljárás: 1. Jegyzői szakasz:
közigazgatási eljárás – leltárelőadó (Igazgatási ügyintézők!) elkészíti a leltárt – fontos eljárási szakasz! 2.Közjegyzői szakasz: a közjegyző megállapítja a tényállást, felmerülő jogi kérdések tisztázása: a hagyaték állaga, az örökösök személye, az öröklés jogcíme 22 22

23 Hagyatéki eljárás IV. Hogyan indul a hagyatéki eljárás?
1. Haláleset bejelentése: halottkém jelentése a jegyzőnek: halottvizsgálati bizonyítvány 2.Leltározás: A jegyző illetékessége: az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye (Hetv. 4. § 1 bek. a. pont) A jegyző bejelentéstől számított 8 napon belül megindítja a leltározást és 30 napon belül elkészíti a leltárt. A leltározás időpontjáról értesítés („idézés”) nyomtatvány kitöltése: - vagyontárgyak összeírása, értékük meghatározása (AÉB) - nem jelenti minden egyes vagyontárgy összeírását, ,- Ft feletti! - leendő örökösökre vonatkozó személyi adatok, van-e végrendelete? Közigazgatási eljárás és polgári nemperes eljárás szabályai együttesen érvényesülnek 23 23

24 Hagyatéki eljárás V. 3. Biztosítási intézkedés:
a hagyatéki vagyontárgyak veszélyeztetése esetén azok megóvására irányul – zár alá vétel pl: lopás ellen, romlandó dolgok, állatállomány Jegyző és a közjegyző is elrendelheti 24 24

25 Hagyatéki eljárás VI. 2. A közjegyzői szak
Közjegyző illetékessége: (Hetv. 4 § (1) bekezdés) a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, b) az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, c) örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, d) a hagyatéki vagyon fekvésének helye, e) MOKK kijelölése Leltár beérkezését követően: hagyatéki ügy megvizsgálása (végrendelet beszerzése, megkeresések) – tárgyalás előkészítése 25 25

26 Hagyatéki eljárás VII. A hagyatéki tárgyalás
Leltár megérkezését követően legkésőbb 2 hónapon belül megtartható legyen. (Peres eljárásban: 4 hónap) A közjegyző hivatalos helyiségében, de helyszínen is lehet! Idézés: tárgyalási határnap, tájékoztatási kötelezettség (több oldal vs. egy oldal) 26 26

27 Hagyatéki eljárás VIII. – A hagyatéki tárgyalás menete
Hagyatéki tárgyalás érzelmi oldala: hozzátartozó elvesztése, családi konfliktusok, „sebek” felszakítása Hagyatéki tárgyalás gazdasági oldala: vagyontárgyak-pénz megszerzése A közjegyző megnyitja a tárgyalást, megállapítja, hogy a felek megjelentek- e, szabályszerű volt-e az idézés (TEK) (bv intézet - fogvatartott) Tárgyalási etikett megtartása – rendfenntartás, „csak akkor beszélhet, ha felszólítják” – pénzbírság! A tárgyalás nyilvános, bárki részt vehet! (Svéd állampolgárok) – zárt tárgyalás elrendelésére van lehetőség Jegyzőkönyvvezetés kötelező: hangfelvétel vagy „diktálás”. A közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. (Hetv. 69. § (1) bek.) A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján a közjegyző megállapítja a) a hagyaték átadásához szükséges tényállást, b) az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint c) azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. (Hetv. 70 § (1) bek.) 27 27

28 Hagyatéki eljárás IX. – A hagyaték átadása
Az öröklésben érdekeltek lehetőségei: --Végintézkedésen alapuló öröklés --Törvényes öröklés rendje --Visszautasítás --Élők közötti jogügylet – az örökrész „átengedése” ingyenesen vagy visszterhesen az öröklésben érdekelt részére - a közjegyző végzéssel jóváhagyja az egyezséget --Osztályos egyezség 28 28

29 Hagyatéki eljárás X. – A hagyaték átadása
A tárgyalás befejezése: tárgyalás elhalasztása, felfüggesztés, érdemi döntés: hagyatékátadó végzés vagy megszüntető végzés Részhagyaték átadás Teljes hatályú hagyatékátadó végzés Ideiglenes hatályú (hagyatéki per) : a végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megindítani a bíróságon, majd 8 napon belül igazolni a közjegyzőnél a per megindítását. Különleges eljárások: Póthagyatéki eljárás, Öröklési bizonyítvány – Európai öröklési bizonyítvány kiállítása Hagyaték átadása tárgyalás tartása nélkül

30 Hagyatéki eljárás XI. – jogorvoslat I.
Fellebbezés: A közjegyző végzése a jogorvoslat szempontjából a járásbíróság által hozott végzéssel azonos hatályú. [Hetv § (1) bekezdés] A közjegyző székhelye szerinti törvényszék bírálja el – devolutív – átszármaztató hatály! 15 nap, halasztó hatálya van a végrehajtásra Határozat kijavítása Határozat kiegészítése Tárgyalás kitűzése iránti kérelem

31 Hagyatéki eljárás XII. – jogorvoslat II.
A hagyatéki eljárás megismétlése A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés ellen, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el. [Hetv § (1)] 1 éven belül Közjegyző bírálja el – nem devolutív hatályú (nem fellebbviteli hatály) Rendkívüli jogorvoslat: dönteni kell a megengedhetőség kérdésében Felülvizsgálat : év január 1-ig hagyatékátadó végzés ellen Perújítás: a közjegyző által jóváhagyott egyezség ítélet hatályú, ellene van perújításnak helye!

32 A fizetési meghagyásos eljárás I.
Célja: a nem vitatott pénzkövetelések egyszerűsített eljárásban, peren kívül történő gyors, hatékony elintézése „A polgári perhez legközelebb álló eljárás, melytől csak a kétoldalú meghallgatás elvének hiánya választja el.” (Magyary Géza) 1893-ban került bevezetésre – bíróság, 1000 koronát meg nem haladó pénzkövetelés, vagy helyettesíthető dolgok érvényesítésére, Kötelező értékhatár: ,- Ft (Ausztria, Spanyolország) Évi ,- fizetési meghagyás – 330 közjegyzőre – jelentős munkateher Jogszabályi háttér: A fizetési meghagyásról szóló évi L. törvény 32 32

33 A fizetési meghagyásos eljárás II.
MOKK szerepe jelentős! Elektronikus eljárás Díja: a tőkekövetelés 3 %-a, min ,- Ft, max ,- Ft Kérelemre indul, határozattal zárul Felek: jogosult és kötelezett Illetékesség: országos, véletlenszerű ügyelosztás 33 33

34 A fizetési meghagyásos eljárás III.
Fizetési meghagyás tartalma: (Fmhtv 27.§ (1) bekezdés) a) az eljáró közjegyző nevét és székhelyét, valamint az ügyszámot; b) a feleknek és képviselőiknek nevét és idézési címét; c) a követelés jogalapját, a követelés alapjául szolgáló jogviszony létrejöttének és a követelés lejártának időpontját, valamint a követelés összegét és a követelés járulékainak összegét vagy mértékét; d) a jogosult által a 20. § (3)-(7) bekezdése alapján megjelölt adatokat; e) azt a meghagyást, hogy a kötelezett a követelésnek a meghagyás kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt tegyen eleget, és az összegszerűen meghatározott eljárási költségeket is fizesse meg; f) azt a tájékoztatást, hogy a közjegyző a meghagyással érvényesített követelés jogalapját és az annak bizonyítására szolgáló tényeket érdemben e törvény alapján nem vizsgálta, és a meghagyás akkor válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ha a kötelezett határidőben nem mond ellent; g) azt a figyelmeztetést, hogy a kötelezett - ha a követelést alaptalannak tartja - a meghagyás ellen a 28. §, illetve - ha azt e törvény nem zárja ki - a 32. § szerint ellentmondással élhet; h) azt a figyelmeztetést, hogy ha a meghagyás kézhezvétele után a kötelezett a követelést teljesíti, az elismerésnek minősül, és ebben az esetben a meghagyás az ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napját követő napon jogerőre emelkedik. 34 34

35 A fizetési meghagyásos eljárás IV.
Fizetési meghagyás kibocsátása: 3 munkanapon belül, postai úton történő megküldés 15 nap után jogerős – hivatalból állapítja meg a közjegyző Perré alakulás: ellentmondás esetén A közjegyző megküldi az aktanyomatot a bíróságnak  peres eljárás, tárgyalás tartása! 35 35

36 Európai fizetési meghagyásos eljárás
Az Európai Unió polgári eljárásjogi fejlődésének eredménye Határon átnyúló ügyek formanyomtatványok( A-G nyomtatványok) Pl: lengyel-román EU- FMH 36 36

37 Közjegyzői okirat I. Az okiratszerkesztés is nemperes eljárás – okiratszerkesztési kérelem A közjegyzői okirat: közokirat (tág fogalom) Legfontosabb tulajdonsága: közvetlen végrehajthatósággal van felruházva = jogerős bírósági ítélet Perelhárító, permegelőző szerep Ügyleti okirat: bármely magánjogi jogügyletet tartalmazhat, egyoldalú jognyilatkozat (végrendelet, meghatalmazás) – kétoldalú (adásvételi szerződés, lízingszerződés) Szigorú tartalmi és formai kellékek! Mindig egy példány közjegyzői okirat készül! – hiteles kiadmány 37 37

38 Közjegyzői okirat II. Ténytanúsító okirat: a közjegyző a jogi jelentőségű tényeket tanúsítja: sorsolás (pl: hatos lottó) nem a szabályszerűséget tanúsítja!!!! A közjegyző tanúsítványt állít ki : (Kjtv § (1) bekezdés) a) arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező, b) a fordítás helyességéről, c) az aláírás és kézjegy valódiságáról, d) az okirat felmutatásának időpontjáról, e) a nyilatkozat vagy értesítés közléséről, f) a tanácskozásról és határozatról, g) egyéb jogi jelentőségű tényről, h) váltó, csekk és más értékpapír óvásáról, i) a közhitelességű nyilvántartás tartalmáról. A tények valósághű rögzítése a közjegyző közhitelességi, közbizalmi funkciójából ered. 38 38

39 „Hitelesítések” Ténytanúsító okiratok egyik fajtája
Hiteles másolat: bármilyen eredeti okiratról (pl: bizonyítvány, oklevél, diploma, igazolás, stb…) Névaláírás-hitelesítés: aláírás minta, aláírási címpéldány 39 39

40 Köszönöm a figyelmet