Elvtelen uniós energia politika

Az előadások a következő témára: "Elvtelen uniós energia politika"— Előadás másolata:

1 Elvtelen uniós energia politika
 Kacsó András: Elvtelen uniós energia politika Budapest, 112. Enpol hétfő 1

2 Fő gondolati csomópontok
Az Európai Unió változásai A „részben az egész” Az energia politika tükrözi az EU problémáit „És mi hova álljunk?” Mit tegyünk?

3 Az Európai Unió változásai I.
A kezdetek: Háború utáni totális csődhelyzet, új háború fenyegetése Alkalmas vezetők (Adenauer, Schuman, Gasperi, …) Az életet támogató értékrend (személyre irányultság, készség az áldozatra, a hatalom gyakorlása: szolgálat, …) A művészetnek célja van Világos célkitűzések: újabb háború elkerülése, újjáépítés Hatékony eszközök: megbocsátás, munka, együttműködés, („Kö- zös Piac”), célirányos intézményi és pénzügyi rendszer, korrekciós készség (gyarmatok felszámolása, Németország szétszakítása,…) Következmény: nagy sikerek, Európa mint fogalom megerősödik, értelmet kap.

4 Az Európai Unió változásai II.
A „legendás hatvanas évek”: A feladat és cél nélküli értelmiség súlya növekszik (Uljanov: „hasznos idióták”). A felsőoktatás felhígulása. Értékvesztés („önmegvalósítás”, uralmi késztetések). A művészet eszközzé válik. Az új célok a régi eszközök (öncélú pénzügyek). Új eszközök: önmagáért való hatékonyság, individualizmus/ellenségkép. Következmény: romló alkalmazkodás, a közösségi célok elvesztése.

5 Az Európai Unió változásai III.
„Pyrrhusi győzelem” Bővülési kényszer jelentős feszültségekkel. Az értékrend nem alkalmas a bővítés végrehajtására. Az új ellentétek palástolása (divatos eszmék mestersé- ges felkarolása, gazdasági-pénzügyi buborékok fújása). A korábbi változások megteszik káros hatásukat elfor- dulás az élettől, széteső társadalmak, kulturális beszű- külés, a termelés kivonulása Európából. Felsőoktatás, tudomány, művészet kifulladása. Gyenge korrekciós készség (válság reakció). Ellentmondásos kapcsolat Oroszországgal.

6 Az energia politika az EU-ban I.
Az extenzív növekedés kora Az újjáépítés technológiai megújulással járt. Az energia igények robbanás szerűen fejlődtek. Kiépültek a nagy ellátó rendszerek (különösen villamos-energia). A korszak végét a korlátok (pl.: olajválság) jelezték.

7 Az energia politika az EU-ban II.
Szolgáltatásból piaci ellátás Közérdekű szolgáltatások: villany + gáz (Római Szerződés) A változás jellemzői: - Az ellátás áru - Nincs ellátási kötelezettség - Legkisebb költség elve helyett maximális profit Szembesülés a korlátokkal és a klímaváltozás veszélyével

8 Az energia politika az EU-ban III.
EU szintű energia stratégia Nincs világos célfüggvény, de vannak ellentétes célok (biztonság, fenntarthatóság, versenyképesség). A stratégiát a „Bizottság” és nem a szakma készíti. Doktriner megközelítés, a piac kikapcsolása. Rendszerszintű elemzés/értékelés hiánya Óriási szakmai tudáshiány (autó, amiben csak gázpedál van…). Durva keresztfinanszírozások. Piacidegen támogatási rendszer. Járulékos előnyök metrikája hiányzik.

9 Az energia politika az EU-ban IV.
Következmények Piacon kívüli folyamatok dominálnak. Inadekvát üzenet a befektetőknek. Lobbi harcok a beruházás támogatásért. Szürreális projektek. Tisztázatlan kapcsolat Oroszországgal. Torzuló árak és megoldatlan energia szegénység.

10 „És mi hova álljunk?” I. A probléma lényege
Nem az energia politika az igazi gond, hanem az EU műkö- dése… Ambivalens érdekeink vannak: - Fontos az erős, működőképes EU-hoz tartozni. - Fontos hogy segítséget kapjunk a felzárkózáshoz. - Ugyanakkor nem jó „zsákmány állatnak” lenni. - Saját bűneinket, mulasztásainkat is kivetítjük az EU-ra.

11 „És mi hova álljunk?” II. Megoldások általában
Nem összetörni, tisztítani kell a tükröt. Leltár az értékeinkről és hiányainkról. Döntési kényszer: az értékrendről, életről, halálról. Bár ezek közhelyek, végrehajtásuk nem könnyű...

12 „És mi hova álljunk?” III.
Megoldások az energetikában Vegyük komolyan a piacgazdaságot. Támogatások csak a piaccal összhangban. Kényszerek, zsarolási potenciál felszámolása. Költségokozó fizessen. Járulékos előnyökhöz metrika rendelése. A közösség (10 millió „részvényes”) érdeke legyen olyan fontos mint a magán érdek. Nyilvános ár és adópolitika az energetikában. Energia szegénység kezelése. Az állam és a meghatározó piaci szereplők között stratégiai partnerségi megállapodás. Az állami energetikai vagyon erősítése és hatékony működtetése. Az EU „ötletek” követése csak a hazai adottságok és érdekek figyelembe vételével.

13 „És mi hova álljunk?” IV./1
Az aktuális ötletek és következményei Északi – tengeri szélerőmű park (30 GW) Hajózási gondok. Kiszolgálási gondok. Energia szállítás. Hálózati kapacitás gondok. Rendszer biztonság. Kiszabályozás. Desertec – Észak Afrikában 175 GW naperőmű park. Technikai változatok. Kihasználás, kiszabályozás. Politikai kockázatok.

14 „És mi hova álljunk?” IV./2
Carbonmentes villamos energia ellátás 2050-re Vannak modell számítások is (Role of Electricity + Eurelectric, KFKI… A Bizottságnak is van anyaga de következmények nélkül… KFKI: bármely kivitelezhető változatban minimum duplázni kell a nukleáris kapacitást Citi group elemzés 5 európai fő villamos-energia részpiacra.

15 Várom az észrevételeket!
Köszönöm a figyelmet! Várom az észrevételeket!