Készítette: Berkes Benedek István

Az előadások a következő témára: "Készítette: Berkes Benedek István"— Előadás másolata:

1 Készítette: Berkes Benedek István
Johannes Gutenberg Készítette: Berkes Benedek István

2 Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg
Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg (Mainz, ? – február 3.). Apja Friele Gensfleisch zur Laden volt, anyja Else Wyrich von Gutenberg. Német ötvösmester és feltaláló.

3 Gutenberg jelentősebb Munkái
Első munkája egy Weltgericht című vers volt, majd egy latin nyelvkönyvet készített ugyanazzal a kezdetleges betűtípussal. Az 1448-as évre készített, csillagászati jóslásokat is tartalmazó naptárt. Egyházi megrendelést is kapott, 3 évi bűnbocsánatot ígérő búcsúcédulák nyomtatására.  

4 Gutenberg jelentősebb Munkái
Néhány további naptár és röpiratok nyomtatása után Gutenberg nekilátott főművének, a 42 soros Bibliának az elkészítéséhez. A 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazó, két hasábban szedett mű hatalmas technikai és anyagi kihívás volt a nyomdász számára. Ráadásul azért, hogy a biblia pont úgy nézzen ki, mint a kézzel készítettek, szükség volt az iniciálék és a díszítések egyedi, kézzel történő megfestésére is. A munka 5 éven keresztül tartott. Később elkészült egy 36 soros Biblia is.

5 Gutenberg találmányai
Mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás: Acélból mindegyik betűből egy-egy példányt kivésett. Ez volt az ún. patrica vagy bélyegző, amelyet azután egy lágyabb réz vagy bronz darabba ütött. Így keletkezett a negatív betűképet tartalmazó matrica. A matricát használta az öntőkészüléknél, a végső betű elkészítéséhez.

6 Gutenberg találmányai
Betűfém: Hosszú kísérletezés után találta meg a megfelelő ötvözetet, melynek összetétele nagyrészt ólom, és bizonyos arányú antimon és ón.

7 Gutenberg találmányai
Kézi öntőkészülék: A könyvnyomtatás alapanyaga a patrica és a matrica alapján öntés útján sokszorosított ólombetű volt. A matricába forró, folyékony betűfémet öntöttek. Ez a kész betű bármikor, bármilyen mennyiségben, mindig ugyanolyan alakban, szélességben és magasságban utánönthető volt.

8 Gutenberg találmányai
Nyomdafesték: Nem volt könnyű megtalálni a kencéből, gyantából és lámpakoromból álló nyomdafesték keverékének helyes arányait sem.

9 Gutenberg találmányai
Szedő-sorjázó/szedővas: Öntöttvasból készült szerszám, melynek oldalai egymással derékszöget zárnak be. Két oldalról nyitott, zárt oldalai közül az egyik állítható és ékekkel rögzíthető. Így állítható be a kívánt sorszélesség. Ebbe a szerszámba szedték egymás után a betűket a kéziszedők, és így alakult ki a szedett szöveg.

10 Gutenberg találmányai
Festékező labdacs: A festéket már nem ecsettel hordták fel a nyomóformára, hanem birkabőrből készült és lószőrrel töltött labdaccsal, amely egyenletesen adagolta a festéket.

11 Gutenberg találmányai
Kézisajtó: A Gutenberg-féle kézisajtó két függőleges oszlopból állt, amelyeket felül vízszintes keresztgerenda tartott össze. A gerendában csavarmenet haladt keresztül, s e csavarmenet alsó végére egy vaslemez (tégely) volt erősítve. Az ugyancsak vasból készített nyomóalap, az ún. fundamentum, amelyen a nyomásra szánt forma foglalt helyet, fából készített sínpáron ki- és betolható volt. A nyomóformát a papirossal együtt betolták a tégely alá, s a csavarmenetet egy nyél segítségével lefelé hajtották, a vastégely leereszkedett, s az alája tolt szedéssel érintkezésbe jutott, ezzel a művelettel létrejött a nyomás, amelynek következtében a befestékezett szedés képe a papirosra került. Gutenberg nyomtatványait, s az ezzel a módszerrel készült 15. századi nyomtatványokat ősnyomtatványoknak nevezzük.

12 Gutenberg jelentősége
Gutenberg jelentősége abban rejlik, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt: a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni. A könyvnyomtatás tömegtermelési folyamattá vált.

13 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!