Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tápláltsági állapot felmérés idősek otthonában

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tápláltsági állapot felmérés idősek otthonában"— Előadás másolata:

1 Tápláltsági állapot felmérés idősek otthonában
Készítette: Havasi-Sántha Emese Msc ápoló Társszerzők: Dr. Oláh András PhD, habil, intézetigazgató, egyetemi docens, Általános és stratégiai dékán helyettes Karamánné Dr. Pakai Annamária PhD, adjunktus, tanszékvezető Köszöntöm a Tisztelt vizsgabizottságot. A diplomamunkámat szeretném bemutatni melynek témája: a Tápláltsági állapot felmérés idősek otthonában.

2 Probléma felvetés Elöregedő társadalom.
Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam évi növekedése 0,28 év volt a 2010-es statisztikai adatok szerint.(Születéskor várható időtartam: ben=71,9 év; 2010-ben=74,7 év) (KSH; 2010) 2010 végén a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító intézményekben élő emberek száma meghaladta a nyolcvannyolcezret. (Hidas;2012) Nemzeti cél az idősek életminőségének javítása. (81/2009. (X. 2.) OGY határozat) A modern világ technikai és tudományos fejlődésének köszönhetően megnövekedett az emberek átlagéletkora. Századunk változásai közé tartozik, hogy egyre több magányosan maradt idősember költözik bentlakásos idősek otthonába, ez a szám 2010-ben meghaladta a 88 ezret. Társadalmunk egyik kihívása, az idősemberek életminőségének javítása, mely jelen nemzeti célok között is szerepel.

3 Probléma felvetés Az alultápláltság előfordulásának gyakoriságát idősek otthonában több hazai és nemzetközi kutatás is kimutatta. Alultápláltság prevalenciájának átlaga =25,58±20,10%. Az alultápláltság előfordulásának gyakoriságát idősek otthonában több hazai és nemzetközi kutatás is kimutatta. (Az idős emberek egészségi állapotának megőrzése és a betegséggel való könnyebb megküzdése miatt ápolóként fontosnak az otthonokban történő tápláltsági állapot felmérését és szükség esetén a korai táplálás terápia megkezdését.) Táblázat Malnutrició prevalenciája MUST alapján külföldi kutatásokban 2. Táblázat Malnutrició prevalenciája MNA, MNA-SF alapján külföldi kutatásokban

4 Célkitűzés Kutatásunk célja felmérni, a városom idősek otthonában élő lakók tápláltsági állapotát és étkezésüket befolyásoló tényezőket. Továbbá szeretnénk feltárni az idősek tápláltsági állapota, mentális státusza és betegségeik közötti összefüggéseket.

5 Hipotézisek Feltételezzük, hogy a városi szociális intézményekben élőknél kevesebb a malnutricióban szenvedők száma. Feltételezzük, hogy a kutatás során alkalmazott MNA és MNA-SF tápláltsági állapot felmérő skála nagyobb arányban jelzi a malnutriciót és annak kockázatát, mint a MUST és SNAQ65+ skála. Feltételezzük, hogy az alultápláltság előfordulása magasabb demenciával illetve egyéb kognitív zavarral küzdő idősnél, mint, a szellemileg ép lakóknál. Feltételezzük, hogy a lakók tápláltsági állapotát a fogak állapota, a krónikus betegségek a szedett gyógyszerek mennyisége, és a lakó aktivitása befolyásolja. Tanulmányunk során a következő hipotézisekre kerestük a választ.

6 Vizsgálati anyag és módszer
A kutatás típusa: Longitudinális, kvalitatív vizsgálat. A kutatás helye: Kalocsa Város Önkormányzata Szociális Központ Időskorúak bentlakásos otthona Bem apó utcai és Kunszt József utcai telephelye. A kutatás ideje: Első felmérés : Második felmérés: Harmadik felmérés A kutatásunk típusát tekintve longitudinális, kvantitatív vizsgálat, melyet a kalocsai idősek otthonában végeztünk. A vizsgálat ideje augusztus 4. és december 12. között zajlott. Az állapot felmérést három alkalommal végeztük el, augusztusban, szeptemberben és decemberben.

7 Vizsgálati anyag és módszer A minta kiválasztása
Kutatás célcsoportja: az otthonban élő 60 évnél idősebb lakók. A mintaválasztás nem véletlenszerű célirányos mintaválasztási módszerrel történt. 117 lakóból, 100 fő került bele a mintába. Beválasztási kritérium: 60 évnél idősebb lakók. Beleegyeztek a vizsgálatba. Kizárási kritérium: Nem voltak jelen a vizsgálatnál. Parenterális táplálásban részesültek. Elhunytak a vizsgálat ideje alatt. A mintaválasztás nem véletlenszerű célirányos mintaválasztási módszerrel történt. A mintába beválasztásra kerülnek az otthon lakói akik, beleegyeztek a vizsgálatba és elmúltak 60 évesek. Kizárásra kerültek azok a lakók akik, parenterális táplálásba részesültek, akik a mérési periódusok valamely szakaszában nem voltak jelen, vagy nem egyeztek bele a vizsgálat elvégzésébe. A második és a harmadik mérés között 6 fő hunyt el, akiknek az adatait szintén kizártunk a vizsgálatból. A kutatásunkba 100 fő került be.

8 Vizsgálati anyag és módszer Vizsgálati módszerek és eszközök bemutatása
Sajátkészítésű anonim kérdőív. Antropometriai mérések: testsúly, testmagasság, BMI, felkarkörfogat, haskörfogat, derék/csípő hányados, BIA. Standard tápláltsági állapot felmérő kérdőívek: Malnutrition Universal Screening Tool (MUST) Mini Nutritional Assesment Short Form (MNA-SF) Mini Nutritional Assesment (MNA) Short Nutritional Assesment Quessionare65+ (SNAQ65+) Mini Mental State Examination (MMSE) Dokumentumelemzés (krónikus betegségek száma, gyógyszerek száma) A kutatás során saját szerkesztésű kérdőívünk mellett antropometriai méréseket végeztünk. A tápláltsági állapot felmérésére standard kérdőíveket (MUST, MNA-SF, MNA, SNAQ65+) alkalmaztunk. MMSE (Mini Mental State Examination) kérdőív segítségével mértünk fel alanyok mentális státuszát. A krónikus betegségek, gyógyszerek mennyiségének pontos megállapításához dokumentum elemzést végeztünk.

9 Vizsgálati anyag és módszer Vizsgálati módszerek és eszközök bemutatása
Leíró statisztika módszereként átlagot, szórást, mediánt, móduszt, minimumot és maximumot számoltuk. A változók közötti összefüggések elemzésére chi-négyzet próbát, egymintás t-próbát, és egyutas variancianalízist ANOVA alkalmaztunk, a szignifikáns eredményeknél átlag megbízhatósági tartománnyal prezentáltuk. A statisztikai szignifikancia szintjét 95%-os valószínűségi szinten állapítottuk meg (p=0,05).

10 Eredmények Demográfiai adatok
Átlagéletkor :81,24 év (SD= 8,758; Minimum= 61; Maximum=96) A vizsgált minta átlagéletkora 81,24 év volt, 73%-át nők tették ki. A vizsgált lakók többségének alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. 1. ábra 2. ábra

11 Eredmények Antropometriai adatok
A felkarfogatot, haskörfogatot, derék-csípő hányadost, és a Bioelektromos Imedancia Analízist decemberi felmérésünk során végeztük. A haskörfogat és derékcsípő hányadosnál mért átlagok normál értéken felüliek. A BIA eredményei is elhízásra utalnak. 3. Táblázat Antropometriai vizsgálatok eredményei

12 Eredmények Antropometriai adatok 2.
Egymintás t-próba alapján nincs szignifikáns különbség a mért testsúlyok között (p1.2.3.mérés>0,05) 4. Táblázat A vizsgálatok során mért testsúlyok főbb eredményeinek összefoglaló táblázata A testsúlymérést 3 alkalommal végeztük el. A mérések között kisebb csökkenés, majd növekedés figyelhető meg testsúly átlagait tekintve. Az egymintás t-próba alapján nincs jelentős változás a mért testtömegek átlaga között.

13 Eredmények BMI A kutatásban résztvevők 3%-a súlyosan alultáplált BMI kategóriába került mind a három mérés alkalmával. Közepesen alultáplált kategóriába került az első mérés alkalmával a minta 2%-a, második mérésnél nem volt senki ebbe a kategóriába, azonban a harmadik mérésre 3%-ra emelkedett ez az arány. A vizsgálati alanyok túlnyomó része normál vagy elhízott kategóriába tartozott. 5. Táblázat A minta testtömeg indexének megoszlása más kutatások eredményeivel összevonva Egymintás t-próba alapján nincs szignifikáns különbség a mérések között (p>0,05)

14 Eredmények MUST T-próba eredményei: 1-2 mérés: p=0,014
Alultápláltság megjelenése: 1-2. mérés: 6% 3. mérés: 13%! MUST átlaga a mérések során: mérés átlaga: 0,35 mérés átlaga: 0,41 mérés átlaga: 0,33 T-próba eredményei: 1-2 mérés: p=0,014 2-3 mérés: p=0,033 A Malnutrition Universal Screening Tool kritériumai alapján az alanyok 6%-a az első és második felmérés alkalmával a magas alultápláltsági rizikójú csoportba kerültek, ez az arány a harmadik mérésre több mint kétszeresére 13%-ra növekedett. Mérések közötti változások megállapítására egymintás t-próbát végeztük, mely szerint szignifikáns romlás figyelhető meg az alanyok tápláltsági állapotában. Az átlag MT vizsgálattal nem mutatható szignifikancia. Hasonló arány: Auker C. (2010); Georga T. (2012) 3. ábra

15 Eredmények MNA-SF T-próba eredményei: 1-2 mérés: p=0,001
Alultápláltság megjelenése: mérés: 4% mérés: 6% mérés: 11% MNA-SF átlaga a mérések során: mérés átlaga: 11,32 mérés átlaga: 11,08 mérés átlaga: 10,82 T-próba eredményei: 1-2 mérés: p=0,001 2-3 mérés: p=0,008 Az MNA-SF eredményeit tekintve is növekedés figyelhető meg alultápláltság megjelenésében a három mérés között. Az egymintás t-próba alapján szignifikáns tápláltsági állapotromlás történt a vizsgálatok között. 4. ábra Hasonló arány: Isenring (2012)

16 Tápláltsági állapotfelmérő skálák és BMI összehasonlítása
A magas alultápláltsági rizikót legjobban az első felmérésnél a MUST mutatja. A második mérésben a MUST és MNA-SF értékei alapján alultápláltak relatív százalékos megoszlása egyezik. Mindkét mérésnél az alultápláltsági kockázatúak legmagasabb elemszámát az MNA-SF prezentálja. 6. táblázat

17 Tápláltsági állapotfelmérő skálák és BMI összehasonlítása
Az utolsó vizsgálat bővült MNA és SNAQ65+ kérdőívvel. Az alultápláltság kapcsán a MUST, SNAQ65+ és MNA-SF skála között csak pár százalékos eltérés volt. Az alultápláltság rizikóját nézve viszont a MNA és a MNA-SF közel 20%-al magasabb elemszámot mutatnak, mint a MUST vagy a SNAQ65+ skálák. 7. Táblázat Tápláltsálsági állapotfelmérő skálák összehasonlítása a harmadik mérés alapján

18 Demencia és alultápláltság kapcsolata
Szignifikáns eredmények: ANOVA: BMI: p1.mérés =0,010 p2. mérés=0,007 p3.mérés=0,005 MNA-SF: p1. mérés =0,002 p2. mérés =0,001 p3. mérés =0,012 Chi-négyzet próba (2 kategóriával): MNA (p=0,018) Hasonló következtetés: Malara A.(2010) MNA-MMSE(p=0,001) ANOVA statisztikai próba alapján a súlyosan demenciás betegeknek szignifikánsan rosszabb a tápláltsági állapota BMI és MNA-SF eredményei alapján. A chi-négyzet próbával a csak a MNA skála esetén volt kimutatható szignifikancia a demenciás és nem demenciás egyének tápláltsági állapota között (p=0,018). 8. Táblázat A demencia relatív gyakoriságának megoszlása a mintában és Malara (2010) kutatásában

19 Tápláltsági állapotot befolyásoló tényezők
chi-négyzet próba alapján Tápláltsági állapot felmérő skálák p érték Hypertonia: MNA-SF MNA p=0,037 p=0,05 Gastrointestinalis betegségek MUST p=0,008 Pszichiátriai betegségek Csont-izomrendszeri betegségek Étvágy MUST, MNA-SF, MNA, SNAQ65+ p<0,001 Nyelési képesség SNAQ65+ p=0,009 p=0,018 p=0,001 Önellátási képesség A tápláltsági állapotot kutatásunk szerint befolyásolja a nyelési képesség, az étvágy, az önellátási képesség, a krónikus betegségek közül a hypertonia, a pszichiátriai betegségek, gastrointestinalis betegségek és a csont-izomrendszeri betegségek megléte. 9.Táblázat A minta tápláltsági állapotát befolyásoló tényezők összefoglaló táblázata

20 Következtetések 1. hipotézis: Feltételezzük, hogy a városi szociális intézményekben élőknél kevesebb a malnutricióban szenvedők száma. A mintánál a malnutrició prevalenciája (MNA3=8%; MNA-SF3=11%;MUST3=13%; SNAQ65+3=14%) relatív gyakorisági megoszlás szerint összességében alacsonyabb volt, mint a malnutrició rizikó csoportjába, vagy a nem veszélyeztetett csoportba kerülők aránya. Első hipotézisünk igazolódott. 2. hipotézis: Feltételezzük, hogy a kutatás során alkalmazott MNA és MNA- SF tápláltsági állapot felmérő skála nagyobb arányban jelzi a malnutriciót és annak kockázatát, mint a MUST és SNAQ65+ skála. Az alultápláltságot legjobban a MUST, SNAQ65+ kérdőívek eredményei prezentálják. Az alultápláltság kockázatát legerősebben az MNA-SF és MNA skálák mutatják. (p <0,001) Hipotézisünk csak részben igazolódott.

21 Következtetések 3. hipotézis: Feltételezzük, hogy az alultápláltság előfordulása magasabb demenciával illetve egyéb kognitív zavarral küzdő idősnél, mint, a szellemileg ép lakóknál. A demenciás alanyok tápláltsági állapota szignifikánsan rosszabb, mint nem a nem demenciás társaiké. (p<0,05) Hipotézisünk igazolást nyert. 4. hipotézis: Feltételezzük, hogy a lakók tápláltsági állapotát a fogak állapota, a krónikus betegségek a szedett gyógyszerek mennyisége, és a lakó aktivitása befolyásolja. A tápláltsági állapotot a mintában a hypertonia, gastrointestinalis, pszichiátriai , csont-izomrendszeri betegségek, az étvágy, nyelési és önellátási képesség befolyásolja. (p≤0,05) A negyedik hipotézisünket az alacsony elemszám miatt nem tudtuk teljes egészében igazolni.

22 Következtetések A havonta történő testsúlymérés és testtömegindex számítás önmagában nem elegendő a tápláltsági állapot felmérésére. Az antropometiai mérések (haskörfogat, derék/csípő hányados, BMI) értékei szerint magas az obesitás előfordulása a mintában. A MUST és MNA-SF kérdőív jól prezentálta a kutatásunkban résztvevő alanyok tápláltsági állapotának negatív irányba történő változását. A kutatásunk eredményei alapján arra a következtésre jutottunk, hogy a MUST, MNA, MNA-SF és SNAQ65+ tápláltsági állapot felmérő skála könnyen alkalmazható az idősek tápláltsági állapotának felmérésére.

23 Következtetések 10. Táblázat
A külföldi kutatóknak is eltérő véleménye van arról, melyik tápláltsági állapot felmérő módszert érdemes alkalmazni. A legtöbben a MNA kérdőív használatát javasolják, de MUST és MNA-SF skálákat is szintén megbízhatónak tartják. 10. Táblázat A felhasznált külföldi irodalmak tápláltsági állapot felmérő skálákkal kapcsolatos ajánlását összefoglaló táblázat

24 Szakmai javaslatok A tápláltsági állapot felmérése: Mérési módszer:
Önmagában nem elegendő a testsúly és BMI számítás. MUST, MNA-SF vagy MNA validált skálák alkalmazása javasolt. Gyakoriság: Havonta vagy negyedévente szükséges a méréseket elvégezni az idősotthonokban(Lelovics és társai,2009). Szakemberek bevonása: Dietetikus A tápláltsági állapot felmérésnél a testsúly és BMI számítás mellett javasoljuk a MUST, MNA, vagy MNA-SF tápláltsági állapotfelmérő skálák alkalmazását. A méréseket havonta vagy negyedévente szükséges elvégezni. Az étrend kialakítása dietetikus bevonásával történjen.

25 Szakmai javaslatok Prevenció: Alultápláltság rizikója esetén teendő:
Egyénre szabott diéta Táplálkozási, önellátási képesség felmérése. Szükség esetén segítségnyújtás. Alultápláltság rizikója esetén teendő: Okok feltárása. Táplálkozási képességet befolyásoló tényezők felmérése, korrigálása. Dietetikus bevonásával diéta módosítása. Tápláltsági állapot felmérés havonta történjen meg. Szükség esetén orvos bevonása. A prevenció fontos része a korábban említettek mellett a táplálkozásra és önellátásra vonatkozó anamnézis felvétele, és az ápolási, gondozási teendők annak figyelembe vételével történő tervezése. A malnutrició kockázata esetén szükséges az okok feltárása, a korábban említett tényezők felülvizsgálata, újabb cselekvési terv felállítása.

26 Szakmai javaslatok Alultápláltság esetén:
Rizikónál felsorolt ajánlás mellett, orvos bevonásával további kivizsgálás elindítása is szükséges lehet. Orvos és dietetikus által javasolt táplálék kiegészítők, iható tápszerek alkalmazása. Szükség esetén enterális szondán keresztül történő táplálás. Alultápláltság esetén orvos bevonásával további kivizsgálás lehet szükséges. Rendelés szerint táplálék kiegészítők, tápszerek alkalmazására kerülhet sor. Szondatáplálás megkezdése esetén a szakápolók alkalmazására van szükség. Fontos a szonda használatával, környékének ápolásával kapcsolatos szakmai szabályok, protokollok betartása és pontos dokumentálása.

27 Szondatáplálás módjai Tápszerek adagolásának módja
Szakmai javaslatok „Szondán keresztül történő táplálás esetén, szonda és tápszer figyelembevételével, terápiás javaslat szerint történő táplálás pontos betartása szükséges. Fontos a szonda használatával, környékének ápolásával kapcsolatos szakmai szabályok, protokollok betartása és dokumentálása.„(Oláh A.; 2012) Szondatáplálás módjai Táplálás ideje Tápszerek adagolásának módja Ápolási feladatok Nasogastricus szondán keresztül Nasoduodenalis szondán keresztül Nasojejunalis szondán keresztül Rövid ideig: (néhány nap; néhány hét) Folyamatos táplálás Intermittáló táplálás Bolusba történő táplálás Tápszer előkészítése Megfigyelés Ellenőrzés Gondozás Betegoktatás Dokumentáció vezetése Enterostomák (PEG; PEJ) Hosszú ideig: (több hónap, év) 11. Táblázat A szondatáplálás módjainak összefoglaló táblázata (Oláh et all; Az ápolástudomány tankönyve alapján)

28 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Tápláltsági állapot felmérés idősek otthonában"

Hasonló előadás


Google Hirdetések