Sajtó és szabadság: a médiairányítás a 20. századi Magyarországon

Az előadások a következő témára: "Sajtó és szabadság: a médiairányítás a 20. századi Magyarországon"— Előadás másolata:

1 Sajtó és szabadság: a médiairányítás a 20. századi Magyarországon
Sipos Balázs

2 Médiairányítás Nem (csak) a szabályozás, hanem:
A médiatartalom előállításának állami irányítása A tartalmak médiafogyasztókhoz való eljutásának állami irányítása Sajtószabadság

3 Mi a sajtószabadság? „Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti” (1848-as, 1914-es sajtótörvény) = Előzetes ellenőrzés (cenzúra) eltörlése = 1848/49, 1867–: a közlők szabadsága (valahol biztosan megjelenhet a gondolat)

4 Dualizmus időszaka Lapok utcai terjesztésének megtiltása
Kötelező biztosíték politikai tartalmú lap esetében (1914) kivéve: évente maximum 11x megjelenő sajtótermék hatóköre kisebb Nincs „irányítás”, de: szabad-e a sajtó?

5 Horthy-korszak Cenzúra: Előzetes ellenőrzés (szűkebb értelemben) Vagy:
Bizonyos nézetek elnyomása más nézetek kedvéért (tágabb értelemben)

6 Horthy-korszak A médiairányítás eszközei:
Cenzúra: 1919–1921, 1938–1944 Lapalapítás korlátozása (engedély a miniszterelnökségtől): „Szíveskedjék sürgősen véleményt nyilvánítani a tekintetben, vajon a tervezett lap megjelenése közérdekből kívánatos és szükséges-e, s folyamodó […] illetve a mögötte/ük álló esetleges érdekeltség a lap nemzeti irányát kellőképpen biztosítja/ák-e?”

7 Horthy-korszak A médiairányítás eszközei: Utcai árusítás tilalma
Belügyminiszter meghatározott időre/örökre betilthatja a lapot, ha annak „közleményei az ország belső rendjének és közbiztonságának, valamint külső politikájának érdekeit veszélyeztetik” (1921–1938: kb. 100 esetben)

8 Horthy-korszak A médiairányítás eszközei:
Lapalapítás engedélyhez kötött (ideológiai, pártpolitikai célok) Lapok betiltása, megjelenésük felfüggesztése Figyelmeztetések, „fegyelmező perek” Pénzügyi támogatások (állami források) Vezércikkek „nyersanyaga” vidéki lapoknak (Gömbös Gyula miniszterelnöksége)

9 Horthy-korszak A médiairányítás eszközei:
6. Újságírás államosítása (1938/9-től) 7. Lapok engedélyének revíziója (1938) 8. Cenzúra (1938–) 9. Főszerkesztői értekezletek +1: Az Est megszüntetése és az adóhatóság

10 Horthy-korszak Elektronikus média: Mozi – cenzúra
MTI – félhivatalos hírügynökség, állami irányítás Telefonhírmondó, filmhíradó – MTI-tulajdon Rádió – MTI-tulajdon: 1925-ben indult 1935: 350 ezer előfizető 1944: 1 millió

11 Horthy-korszak Sokszínű, élénk sajtópiac
A megjelenés helye (is) meghatározta a tartalmat: Kisebb hatókörű lapban inkább „bírálhattak” Bizonyos személyek könyvekben és/vagy bizonyos lapokban inkább „bírálhattak” (Károlyi Imre, Weis István, Magyar Szemle)

12 Kádár-korszak A médiairányítás eszközei:
Lapalapítás engedélyhez kötött Állami tulajdon vagy a párt tulajdona Lapok megjelenésének felfüggesztése Figyelmeztetések, egyes újságírók büntetése (finomabb rendszer) Vezércikkek „nyersanyaga” = sajtóterv Főszerkesztői értekezletek Papírgazdálkodás

13 Kádár-korszak A Kádár-korszak nyilvánossága:
Szintén nem egyetlen nyilvánosság Nyilvánosságok koncentrikus körökben Nyilvánosságocskák Tartalmak előállításának korlátozása A hozzáférés (hatókör) meghatározása

14 Strukturális hasonlóságok a Horthy-kor és a Kádár-korszak médiairányításában

15 Sajtószabadság 2. Hutchnis Bizottság (USA, 1940-es évek):
A sajtó szabadsága a nép joga a szabad és felelős sajtóra Nem a közlő szabadsága csak, hanem a politikai közösségé A hozzáférés a kérdés

16 Médiairányítás új eszközei
Politikai marketing: Álesemények = a politikai szervezet adja a tartalmat Perszonalizáció (politikus személyisége, bulvárszereplés) = a politikust kivonják a nyilvános vita területéről