„Mert megérdemlem” Védőháló a mindennapokhoz

Az előadások a következő témára: "„Mert megérdemlem” Védőháló a mindennapokhoz"— Előadás másolata:

1 „Mert megérdemlem” Védőháló a mindennapokhoz
Gondoskodás - biztonság

2 Mi a közös a képekben?

3 Mi a közös a képekben?

4 Mi a közös a képekben?

5 Mi a közös a képekben?

6 Mi a közös a képekben?

7 Mi a közös a képekben?

8 Ugye már tudjuk?

9 Gondoskodás – biztonság!

10 Az öngondoskodás a tervezett jövő
Az öngondoskodás jelenti a megoldást jövőnk tudatos alakítására, a váratlan helyzetekből fakadó anyagi kiszolgáltatottság csökkentésére. Akinek van megtakarítása, könnyebben viseli az anyagi helyzetében bekövetkező váratlan eseményeket. AZ ÖNGONDOSKODÁS SAJÁT FELELŐSSÉGÜNK. A megtakarítások az időtáv és a célok szerint is megkülönböztethetők. A kettő összefügg: minél nagyobb a cél, általában annál hosszabban kell hozzá takarékoskodni (+ szinte mindenre léteznek speciális megoldások) Te mire vágysz?

11 Mi a megtakarítás? Fogyasztásra (jelenleg) el nem költött jövedelem.
 elhalasztott fogyasztás Megtakarítani lehet konkrét célra vagy általános biztonsági tartalékként. KINEK VAN MEGTAKARÍTÁSA?

12 A megtakarítási célok 1. A megtakarítási célok jól tipizálhatók és az egyes típusokhoz megfelelő megtakarítási termékek is tartoznak.

13 A megtakarítási célok 2.

14 Megtakarítás – befektetés – öngondoskodás 1.

15 Megtakarítás – befektetés – öngondoskodás 2.

16 Mi mennyi? Forrás:

17 Ha egyedül nem megy Életszakaszonként eltérőek a célok, ebből következően a tipikus pénzügyi döntések, termékek is.

18

19

20 Életszakaszok főbb pénzügyi vonatkozásai 1.
Életkor Pénzügyi események, döntések Születés Babakötvény (2006. január 1-jét követően, minden születő gyermek nevére az állam által, a születés évében nyitott „megtakarítási számla”, melyen a költségvetési törvényben meghatározott támogatást nyújt. A kamatokkal növelt összeg legkorábban a 18. életév betöltését követően vehető fel.) Gyermekkor A bankok számlanyitási lehetőséget ajánlanak, amelyről szülő, gondviselő segítségével pénzt vehetnek fel, zsebpénz érkezhet rá. A számlán összegyűjtött pénz után a bank kamatot fizet, illetve egyes bankok külön ajándékokkal is jutalmazzák a takarékoskodást.

21 Életszakaszok főbb pénzügyi vonatkozásai 2.
Életkor Pénzügyi események, döntések Serdülőkor: 14. életév Szülői hozzájárulással saját bankszámlát nyithatnak, bankkártyát igényelhetünk 15-16 éves kortól Az első hivatalos munkából keresethez juthatunk. Döntünk a megszerzett jövedelem azonnali, vagy jövőbeni felhasználásáról, azaz megtakarításáról.

22 Életszakaszok főbb pénzügyi vonatkozásai 3.
Életkor Pénzügyi események, döntések Ifjúkor: 18 éves kortól Önállóan nyithatunk bankszámlát, igényelhetünk bankkártyát, rendszeres banki kapcsolat alakulhat ki: ösztöndíj, diákhitel érkezhet számlánkra. Az el nem költött pénzünk elhelyezésére befektetési lehetőségek után nézünk. Rendszeres jövedelemre (munkabér, ösztöndíj) tehetünk szert. Kb éves kortól Fogyasztási hitelek felvételére, megtakarításokra kerülhet sor. Ha dolgozunk, rendszeres önálló jövedelmet kapunk, folyamatosan gazdálkodunk. A munkából származó jövedelmünkkel összefüggésben önkéntes magán-nyugdíjpénztárt választhatunk.

23 Életszakaszok főbb pénzügyi vonatkozásai 4.
Életkor Pénzügyi események, döntések Felnőtt élet: Kb. 25 éves kortól – „önálló háztartásban, gyerek nélkül” Saját háztartásban hozhatunk pénzügyi döntéseket. Hosszú lejáratú hitelek felvételére is sor kerülhet (autó-, ingatlanvásárlással összefüggésben). Biztosításokról döntünk (egészség, nyugdíj, vagyon), öngondoskodás jellegű megtakarításaink is lehetnek. Kíváncsiak, nyitottak, kockázatvállalók vagyunk. Az önálló háztartással kapcsolatban rendszeres és rendszertelen kifizetési kötelezettségeink keletkezhetnek, amelyeket a pénzügyi szolgáltató(i)nk segítségével többféleképpen is teljesíthetünk. Számos szempont figyelembe vételével a fizetési módok között választanunk kell.

24 Életszakaszok főbb pénzügyi vonatkozásai 5.
Életkor Pénzügyi események, döntések Felnőtt élet: Kb. 30 éves kortól – „önálló családban, gyerekekkel” A növekvő család növekvő terheket jelent. Az eddigiek mellett a gyerekeinkre vonatkozó hosszú távú megtakarítások, befektetések is megjelennek. Kb. 50 éves kortól – „felkészülés az idős korra” Erősödik az öngondoskodás jellegű megtakarítások szerepe (nyugdíj-előtakarékosság, életbiztosítás) Az életkor előre haladtával, a gyerekek önállóvá válásával csökkenhetnek a kiadások.

25 Életszakaszok főbb pénzügyi vonatkozásai 6.
Életkor Pénzügyi események, döntések Idős kor: Nyugdíjas kortól A nyugdíj és a megtakarítások felhasználása. A lejárt befektetések felhasználása, cseréje.

26 Életszakaszokhoz kapcsolódó lehetséges pénzügyi „kérdések” 1.
I. Hol érdemes pénzünket tartani, fizetéseinket intézni? Hogyan nyissunk bankszámlát? Milyen bankkártyát válasszunk? Hogyan működnek az elektronikus banki szolgáltatások (pl. e-banking)? II. Milyen hiteltípusok léteznek, és mi alapján döntsünk felvételükről? Mire és kitől vehetünk fel hitelt? A törlesztésről is döntenünk kell? Számoljunk!

27 Életszakaszokhoz kapcsolódó lehetséges pénzügyi „kérdések” 2.
III. Milyen megtakarítási, befektetési döntést hozzunk? Mi a különbség az egyes megtakarítási formák között? Hogyan értékeljük az egyes befektetési lehetőségeket? Mit ér a mai pénz? És mit ér a jövőbeni? IV. Hogyan készülhetünk a jövőre? Mit védjünk, miről gondoskodjunk? Milyen biztosítást kössünk? Hogyan készüljünk a nyugdíjas évekre? Hogyan gondoskodjunk egészségünkről?

28

29

30

31 Bankszámla, bankkártya diákoknak
A bankok kínálnak készpénzkímélő megoldásokat diákoknak. A 18 év alattiak csak a szülők vagy a törvényes képviselők hozzájárulásával nyithatnak bankszámlát, és igényelhetnek hozzá bankkártyát. A 18. életévet betöltve bárki önállóan létesíthet bankszámlát, és igényelhet hozzá különféle banki szolgáltatásokat, így például bankkártyát is.

32 Fontos az összehasonlítás
A bankok számlacsomag konstrukciói jelentősen eltérhetnek egymástól, tételesen érdemes áttekinteni, összehasonlítani, hogy mi mennyibe kerül. Ma már az interneten könnyen összehasonlíthatók a bankszámlák díjai, szolgáltatásai

33 Tájékozódás gyorsan, könnyen

34 Bank- és bankszámla választás

35 A bankkártyaválasztás folyamata

36 Bankszámlák diákoknak (2016)
Termék Korosztály Havi összköltség (kezdetben) Éves összköltség (később) Számlavezetési díj (kezdetben) Junior számla 14-24 0 Ft EgySzámla 14-26 1990 Ft (jóváírják) Trambulin 14-18 632 Ft Play Extra 5990 Ft Diákszámla 199 Ft 4038 Ft Praktika Fix 435 Ft 4988 Ft Hello 298 Ft 7 866 Ft 18-24 1440 Ft Ifjúsági számlacsomag 110 Ft 1920 Ft Junior számlacsomag 99 Ft 2688 Ft Zsebpénz számlacsomag 3009 Ft

37 Mikor kezdjünk megtakarítani?
Anna 22 éves korában kezdett takarékoskodni, miután elvégezte a főiskolát. Félretenni Ft-ot egy évben nem is volt olyan könnyű akkoriban, mikor lakbért is kellett fizetnie, és autót is szeretett volna vásárolni. De Anna eltökélt volt megtakarítási szándékát illetően, mert nagymamája szavai ott csengtek a fülében: kisunokám, a vagyonunk nem attól függ, hogy mennyit keresünk, hanem hogy abból mennyit takarítunk meg. Így aztán Anna, ha nem is könnyen, de mégis feladta álmai autóját és a nagyobb, kényelmesebb lakást és kevesebbel beérve sikerült Ft-ot megtakarítania évente. 12 év után megelégelte a folytonos spórolást és az azzal járó lemondást. Egy szép piros autóról, dominikai nyaralásról és egyéb luxustermékről álmodozott már rég és eldöntötte, hogy álmai megvalósulását nem halogatja tovább. Megtakarításához viszont nem nyúlt, nyugdíjas korára tartogatta.

38 Mikor kezdjünk megtakarítani?
Péter nem takarékoskodott egészen 34 éves koráig. Ő is 22 évesen diplomázott, ám a csóró egyetemista évek után már számtalan terve volt, hogy mire költi majd első fizetését. Fokozatosan egyre több mindent halmozott fel, autót vett, szép bútorokat, beutazta a fél világot. Pedig havi fizetésének maradéktalan felélésének meg volt a haszonáldozata. 34 éves korára Péter házasemberként mégis úgy döntött, hogy elkezd nyugdíjas éveire takarékoskodni. Ő is hallotta a mondást, hogy vagyonunk nem azon múlik, hogy mennyit keresünk, hanem hogy mennyit teszünk félre abból. Számításai szerint úgy kb termékeny év volt hátra a karrierjéből. El is kezdett takarékoskodni, és minden évben Ft-ot tett félre 32 éven keresztül, amíg nyugdíjba nem ment 65 éves korában. 5% éves átlagos hozamot feltételezve melyiküknek lesz több pénze 65 éves korában?

39 Mikor kezdjünk megtakarítani?
Anna: Ft Péter: Ft 10% kamattal: Anna 15,6 millió Ft; Péter 4,5 millió Ft 2% kamattal: Anna 1,23 millió Ft; Péter 2,14 millió Ft (5%-nál fordul meg)

40 Hogyan tovább az egyetem után? A klasszikus öngondoskodás

41 Nyugdíjszámla (NYESZ)
Önkéntes pénztár Magánnyugdíj Nyugdíjszámla (NYESZ) Nyugdíjbiztosítás

42 Egészség Forrás:

43 Önsegélyezés Az önkéntes önsegélyező pénztár természetes személyek elhatározásából, illetve a munkáltató kezdeményezésére munkavállalók által alapított, a függetlenség, a kölcsönösség, a szolidaritás és az önkéntesség elve alapján létrehozott pénztári szervezet. Az alapításhoz legalább 15 alapító tag szükséges. Az önsegélyező pénztár kiegészítő önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, valamint életmódjavító önsegélyező pénztári szolgáltatásokat nyújthat a pénztártagok, illetve rendelkezésük alapján a közeli hozzátartozók részére. 2016-tól egészség- és önsegélyező pénztár is

44 Biztosítás Élet (akár megtakarítással kombinált!) Lakás Gépjármű
Utazás Munkanélküliség

45 A fogyasztás és a megtakarítás alakulása a magyar lakosságnál
Forrás:

46 A fogyasztás és a megtakarítás alakulása a magyar lakosságnál
Forrás:

47 Pénzügyi kultúra kutatás (2015
Pénzügyi kultúra kutatás (2015. nyár Pénziránytű Alapítvány/GFK) eredményei: Tízből legalább négyen élnek olyan háztartásban, amelynek havi bevétele kevesebb, mint 155 ezer Ft. E szegényebb háztartások majdnem harmada egy fős háztartás. A lakosság kb. harmada él olyan háztartásban, amelynek havi nettó jövedelme 155 és 260 ezer Ft közé esik – ezek nagyrészt kétkeresős háztartások. Több mint 260 ezer forintos havi nettó jövedelemből gazdálkodó háztartásban a lakosság 19%-a él, e háztartások több mint fele a közép-magyarországi vagy a nyugat-dunántúli régiókban található.

48 Pénzügyi kultúra kutatás (2015
Pénzügyi kultúra kutatás (2015. nyár Pénziránytű Alapítvány/GFK) eredményei: A vizsgált lakosság 56 százaléka aktív, túlnyomó többségük (51 százalék) alkalmazottként dolgozik. A éves lakosság 27%-a érezte úgy az elmúlt évben, hogy a jövedelme nem fedezi megélhetési költségeit. A megélhetési gondokkal szembesülők aránya jelentősen magasabb az éves korosztályban, míg a éveseknél a legalacsonyabb. Kitettebbek még az ilyen rendkívüli élethelyzetnek az általános iskolai végzettségűek, az álláskereső munkanélküliek, a gyermeküket egyedül nevelők, és az alacsony jövedelműek. Ezzel szemben védettebbek a magas végzettségűek és a nyugdíjasok.

49 Pénzügyi kultúra kutatás (2015
Pénzügyi kultúra kutatás (2015. nyár Pénziránytű Alapítvány/GFK) eredményei: A pénzhiány átvészelésére a válaszadók többsége meglévő forrásokra támaszkodott, illetve jellemzően csökkentette a kiadásait (50%). Közel negyedük (23%) próbált pluszforrásokat teremteni, vagyis vállalt valamilyen pluszmunkát. 22% pedig fizetési kötelezettségét halasztotta el, vagyis késve fizette be számláit A éves lakosság csupán 42%-a tudott valamennyi új megtakarítást képezni az elmúlt 12 hónapban. A megtakarítók közül a legtöbben a pénzt nem kamatoztatták, hanem csak folyószámlájukon hagyták (24%), vagy készpénzben otthon tartották (11%). Az idős, éves korosztály volt a takarékoskodásban a legaktívabb, 53%-uk tett félre pénzt, de ezt jelentős arányban készpénzben tették (21%). A felsőfokú végzettségűek közül szignifikánsan több a megtakarító (61%).

50 Pénzügyi kultúra kutatás (2015
Pénzügyi kultúra kutatás (2015. nyár Pénziránytű Alapítvány/GFK) eredményei: Váratlan pénzügyi kiadást a lakosság kisebb része tudna azonnal kifizetni: a éves lakosság 45%-a rendelkezik legalább egyhavi jövedelmének megfelelő likvid tartalékkal. A többség (55%) tehát nem tudna egy hónapnyi jövedelmének megfelelő váratlan kiadást fedezni fogyasztása jelentős csökkentése vagy kölcsön felvétele nélkül. Váratlan kiadások esetén legkiszolgáltatottabbak a éves fiatalok (akik 17%-a nem is rendelkezik jövedelemmel), az alacsony végzettségűek, az álláskereső munkanélküliek, a gyermekükkel egyedül élő szülők, az alacsony ( Ft alatti) háztartásjövedelemmel rendelkezők, a községekben, kisvárosban élők.

51 Pénzügyi kultúra kutatás (2015
Pénzügyi kultúra kutatás (2015. nyár Pénziránytű Alapítvány/GFK) eredményei: KONKLÚZIÓ: „A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az egyének tehetnek azért, hogy jobban boldoguljanak. Mind az előre definiált, mind a tapasztalati úton nyert dimenziók azt mutatják, hogy a legeredményesebb megküzdési stratégia a pénzügyi tudatosság (költségek tervezése, számontartása), illetve a szorgalom, a dolgosság fejlesztése. Önmagában a takarékosság és az árérzékenység nem elegendő, különösen, ha a személy hajlamos az úgynevezett impulzus-vásárlásokra.”

52 Köszönöm a figyelmet! Öngondoskodás –