A nemzetközi szerződés kötelező ereje és teljesítésének biztosítékai A bécsi egyezmény 26. cikke szerint: „Minden hatályos szerződés kötelezi a részes.

Az előadások a következő témára: "A nemzetközi szerződés kötelező ereje és teljesítésének biztosítékai A bécsi egyezmény 26. cikke szerint: „Minden hatályos szerződés kötelezi a részes."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi szerződés kötelező ereje és teljesítésének biztosítékai A bécsi egyezmény 26. cikke szerint: „Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok“. A nemzetközi közösségben nincs államok felett álló kényszerapparátus, mely a nemzetközi szerződések betartását, alkalmazását, megvalósítást biztosítaná. 0. Történelem: eskü, túszok, zálog 1. Nemzetközi garancián általában az értendő, hogy a garanciát adó állam vagy államok megfelelő eszközökkel biztosítják egy adott helyzet, nemzetközi jogi rendezés fenntartását, egy szerződéses kötelezettség végrehajtását (semlegesség, egy bizonyos terület jogi helyzetének a megőrzése). 2. A nemzetközi ellenőrzés célja a szerződésszerű magatartás vagy ellenkezőleg a szerződésszegés tényének megállapítása (leszerelés, fegyverkorlátozás, jelentéstételi kötelezettség, közös ellenőrző szervek felállítása). Ismert a helyszíni ellenőrzés intézménye is (pl. a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség az atomsorompó szerződések keretén belül).

2 A nemzetközi szerződés hatálya vagy következményei Személyi hatály. A n.sz.-ből harmadik államra nézve sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak a „res inter alios aliis acta necque nocere necque prodesre potest vagy pacta tertiis nec nocent nec prosunt“ Magyarul: „a felek közötti dolog másoknak nem árthat és nem hozhat hasznot“. „res communis omnium usus“ legnagyobb kedvezményes záradék - egy szerződés tartalmának a meghatározása egy másik szerződés eszközeivel.

3 Területi hatály. A bécsi egyezmény 29. cikke szerint: „Amennyiben a szerződésből eltérő szándék nem tűnik ki, és ilyen szándék más módon sem állapítható meg, a szerződés mindegyik részes felet teljes területére nézve kötelezi“. Időbeli hatály. Az állam belső jogszabályaihoz hasonlóan a nemzetközi szerződésnek általában nincsen visszaható hatálya, hacsak maga a szerződés ellenkezőleg nem rendelkezik.

4 Az időben egymást követő vagy konkurrens szerződések a) Ugyanazon tárgy, ugyanazok a felek esetében a „lex posterior derogat priori“ elv jut érvényesűlésre, tehát az első szerződés csak akkor marad meg, ha nem ellenkezik a későbbivel. b) Ha az első különleges szerződéseket tartalmaz és a második általános rendelkezéseket, mind a kettő érvényes marad ugyanazon a területen, a „lex specialis derogat legis generale“ elvnek megfelelően. c) Abban az esetben amikor több szerződő fél két szerződést is aláír, olyan szerződő felek mellett amelyek csak az egyik szerződést írták alá, érvényes mind a két szerződés, de azokkal szemben amelyek csak egyiket írták alá, csak az aláírottra lehet hivatkozni (pl. 1= A+B+C+V+Z; 2= A+B+C+D+E; A és B között 1,2 míg A - Z között csak az 1. és A - E között csak a 2. érvényes.) d) Amikor két állam olyan bilaterális szerződést köt, amely ellentmond egy sokoldalúval amelyet szintén aláírtak, a kétoldalú csak a sokoldalúból való kilépés által tartható meg. e) Az alárendelt szerződések esetében a fő szerződésnek van alárendelve a másik, függetlenül, hogy időben hamarabb vagy később hozták létre.

5 A nemzetközi szerződés megszűnési módjai A. Ideiglenes megszűnés alatt a n.sz. rendelkezéseinek felfüggesztését vagy a teljesítés időleges megszakítását értjük egy bizonyos időre a szerződés előírásai és a felek beleegyezése alapján. B. Részleges megszűnésről beszélünk a szerződéses rendelkezések szétválaszthatósága esetén, vagyis amikor a szerződés bizonyos rendelkezéseinek a megszűnése esetén is alkalmazhatóak az érvénybe maradt rendelkezések. C. A n.sz. végleges megszűnése a szerződő felek közös akarata alapján vagy a nemzetközi jog általános szabályai alapján történhet.

6 Megszűnési módok a felek akarata alapján A szerződés felmondása valamely szerződő fél által Új szerződés létrejötte folytán vagy eltörlés útján A szerződés időtartamának lejártával A felbontó feltétel beálltával A felek kifejezett egyetértése alapján

7 Megszűnési módok a nemzetközi jog alapján A szerződés megsemmisítése vagy felbontása a szerződésszegés következményeként - „exceptio non adimpleti contractus“ A körülmények változása folytán - „clausula rebus sic stantibus“ Lehetetlenülés - fizikai (tárgy, sziget, eszköz, vízierőmű eltűnése) vagy jogi (jus cogens normák módosítása) A szerződőfelek egyikének az eltűnése (esetleg utódlás) Teljesítés. A háború (megszűnés, felfüggesztés, érvénybe lépés).

8 A nemzetközi szerződések értelmezése Az értelmezés alapszabályai vagy módszerei: 1. A jóhiszeműség szellemében - szokásos értelem, tárgy figyelembevétele. 2. A nyelvtani értelmezés az a szövegértelmezési mód amely a szöveg értelmét a használt szavak jelentése és az alkalmazott nyelvtani formák alapján igyekszik feltárni. 3. A szerződésben használt kifejezéseket a szerződéskötés időpontjában fennálló természetes és közönséges értelmükben kell venni. 4. A tiszta értelem szabálya szerint, nem kell azokat a rendelkezéseket értelmezni, melyek egyértelműek.

9 5. A szakkifejezéseket amennyiben megállapítást nyer, hogy ezeket a szerződésben szakmai értelemben használták, úgy azokat szakmai jelentésüknek megfelelően kell felfogni. 6. Meg van tiltva a rendelkezések abszurd, irracionális értelmezése. 7. A logikai értelemezés módszerével, a szerződést a maga egészében kell vizsgálni és az egyes rendelkezések helyes értelmének megállapításánál mindig figyelemmel kell lenni a szerződés egész tartalmára olyként, hogy a különböző rendelkezések között, a lehetőségek korlátain belül a kellő összhang biztosítható legyen. A szavakat nem egyenként kiragadva, hanem az őket körülvevő szövegbe beillesztve kell vizsgálni. 8. A teleologikus értelmezés szerint a szerződést általános céljainak és tárgyának megfelelően kell értelmezni.

10 9. A hasznos hatás vagy a szerződések hatályosulásának (efett util) elve szerint, a szavak és rendelkezések magyarázata, értelmezése nem a szerződés hatálytalanításának az elérését célozza, hanem ennek életbe ültetését. 10. A történeti értelmezés részben a szerződés időpontjában fennállot konkrét történeti körülmények, részben pedig a szerződéskötéssel kapcsolatban keletkezett előkészítő anyag alapulvételével igyekszik a felek tényleges szándékát feltárni. 11. A gyakorlati értelmezés a szerződő feleknek a szerződést követő időben tanúsított magatartása alapján törekszik a helyes értelem felderítésére. 12. Rendszertani értelmezésen a szerződés helyes értelmének más szerződések, illetve az általános nemzetközi jog alapulvételével történő feltárását értjük.

11 Általános értelmezési elvek Regula in dubio quod mitius - a legkevésbé megterhelő variáns. Contra proferente - az ellen kell értelmezni aki kitalálta és szorgalmazta elfogadását. Korlátolt értelmezés - a lehető legszűkebben kell értelmezni a n.sz-ket abban az esetben amikor az államok szuverenitását érintik. In dubio pro suveranitae

12 A többnyelvű szövegek értelmezése A többnyelven elkészített szerződés mindegyike egyaránt hiteles. (Ez nem egyenlő a hivatalos változattal vagy a hivatalos fordítással). Ha a szöveg kétértelmű és több hiteles nyelvű változat van, a következő szabályok érvényesek: a. A legszűkebb értelmet kell irányadónak tekinteni. b. Azt az értelmet kell elfogadni, amely a szerződés tárgyát és célját figyelembe véve a leginkább alkalmas összeegyeztetni ezeket a szövegeket. c. Ha egy nyelven csak egy értelme van egy szónak ezt a változatot kell választani.

13 A nemzetközi szervezetek szerződései Ezeknek a szerződéseknek a helyzetét az 1986-os bécsi egyezmény az államok és a nemzetközi szervezetek, valamint a nemzetközi szervezetek egymás közötti szerződéseinek jogáról, szabályozza. Az államok és nemzetközi szervezetek között székhely-, kiváltság-, mentesség-, közreműködési-, békefenntartási egyezmények jönnek létre. A nemzetközi szervezetek között együttműködési megállapodások, segély egyezmények és utódlási szerődések jönnek létre.

14 A klasszikus n.sz.-től a nemzetközi szervezetek szerződései a következőkben különböznek: korlátozott szerződéskötési képesség, ratifikáció helyett formális megerősítési aktus, a szervezetet létesítő alapokmány szerint a szervezet által kötött szerződések a tagállamokat is kötelezik. Jus cogens normákba ütköző szerződéseknél az államok a Nemzetközi Bírósághoz fordulnak, a nemzetközi szervezetek ugyanezt a bíróságot kérik fel, hogy tanácsadó véleményt nyílvánítson, amely az adott ügyben kötelező lesz.