Bevezetés a jog- és államtudományokba 10. előadás A modern állam megszerveződése.

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a jog- és államtudományokba 10. előadás A modern állam megszerveződése."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a jog- és államtudományokba 10. előadás A modern állam megszerveződése

2 Hatalommegosztás Montesquieu: a törvények szelleméről Törvényhozás, végrehajtás, bírói hatalom Az állami berendezkedés legfontosabb modern elve – hiánya szükségszerűen vezet el a zsarnoki rendszerekig Munkamegosztás Korlátozás Ellenőrzés Jog eszközével történik A mai államok mindegyike alkalmazza

3 Törvényhozás A legfőbb államhatalmi szerv – a népszuverenitás letéteményese Választott képviselőkből áll – pártok versengenek a képviselői helyekért A legfontosabb kérdésekben dönt – kialakítja a „közakaratot” nyilvános vitákban A vitázó funkciója ugyanolyan fontos, mint a törvényhozási Megalkotja a törvényeket – általános jellegű szabályokat alkot, igen ritkán avatkozik bele egyedi ügyekbe – a törvények uralma érvényesül - jogállam Háború és békekötés Állami költségvetés Legfontosabb további állami tisztségek megválasztása

4 Törvényhozás fajtái Nyílt politikai rendszerZárt politikai rendszer Specializált törvényhozás Parlament„Szavazógépezetek” a szocializmus idején Nem specializált törvényhozás Közvetlen demokrácia fórumai Zsarnokság, junta Nyílt – zárt dimenzió: a bekerülés lehetséges-e Specializált – nem specializált: van-e külön szervezet felállítva Egykamarás és kétkamarás rendszerek – a felsőház funkciója sokféle lehet – a tiszta választási szempontokon kívüli szempontokat hagyja érvényesülni.

5 Végrehajtás Az államfő, a monarcha, a szuverén maradványa – a törvényhozás és a bíráskodás után megmaradt „államrész” Történetileg alakult így: a királlyal szemben a rendek jelentettek egyensúlyt, ebből lett a parlament, a király személyes jelenléti bíróságaiból pedig a jog bonyolultabbá válása miatt a szakértői bíráskodás Funkciója: a törvények érvényre juttatása, a valóságba történő átültetése (nem teljesen igaz, mert maga is hoz általános jellegű normákat – ld. Kormányrendelet) A végrehajtás az „állami” hatalom legősibb formája

6 Végrehajtás Két részre bomlik: Kormányzat Közigazgatás Központi Helyi Feje (?): az államfő – de ez csak az ún. prezidenciális rendszerekben van így (ez esetben azonban nincsen kormány) A parlamenti rendszerekben az államfő nem a végrehajtó hatalom része, hanem a hatalmi ágak között a nemzet egységét megtestesítő, szimbolikus figura, ill. az államélet válsága esetén színre lépő szereplő Nem része továbbá a kormányzatnak az önkormányzat. Ez a kormányzattól, (a végrehajtó hatalomtól) független autonómia Nem részei az állami intézmények (költségvetésből gazdálkodó, vagy állami tulajdonban levő szervezetek) Igazgatási apparátuson keresztül zajlik – a politikus és a szakember elválasztásának jelentősége – nem szabadna zsákmányszerzési lehetőségként tekinteni rá

7 Bírói „hatalom” Nem gyakorol valódi hatalmat Távolságot kell tartson a másik két hatalmi ágtól – bírói függetlenség – a politikum és a vh hatalom nem befolyásolhatja, a parlament pedig csak általános törvények meghozásával befolyásolhatja, nem mondhatja meg az egyedi döntést (v.ö. devizatv.) Jogviták egyéni elbírálása a feladata Függetlenség a felektől is, pártatlanság Jogalkotást ellenőrző szerepkör: alkotmánybíróság (kétféle modellje) Végrehajtást ellenőrző szepepkör: közigazgatási bíróság

8 Bírói „hatalom” II. Bíróságok típusai Közjogi bíróságok Igazságszolgáltatás (rendesbíróságok) Polgári Büntető Egyéb bíróságok (pl. regisztrációs bíróságok) Bírósági hierarchia Általában három, vagy négyszintű Első jogorvolslat, fellebbezés (rendes) Második jogorvoslat (redkívüli) Különleges bíróságok: Népbíróságok, statáriális bíróságok, stb. Békeidőben: választottbíróságok (a felek közös akaratból „kikerülik” a rendesbíróságokat)

9 A szervezet A szervezet: emberek strukturált együttműködése közös célok érdekében Munkamegosztás és célirányos együttműködés Önálló léttel bír Környezetétől elkülönül Személytelen Pozíciók és szerepek, amelyekben az emberek cserélhetőek Szabályoknak alávetettség Önmagára irányuló tevékenysége is van (igazgatás) Hierarchikus felépítés Legfontosabb típusa a bürokratikus szervezet

10 A bürokratikus szervezet Személytelen, gépszerű, és ettől kiszámítható működés – bedobom a kérelmet, pontosan kipottyan a határozat Üzemszerű működés (reprodukálható, futószalag-szerű, aktákon, írásbeliségen alapuló) Fegyelem (szabályok, hierarchia, kiszámítható, lojális szakemberek) + Az ügy egyéni jellegzetességeit, az embert nem látja meg; gépiesen dolgozik Elbújik a szabályok mögé, aktákat tologat, nem az ügy elintézése a fő célja, hanem a személyes felelősség elhárítása Túlzott megfelelési igény, nem az ügyfelek, és a célok, hanem a „főnök” parancsainak való megfelelési kényszer hajtja -