Az életszínvonal statisztikai vizsgálata. Az életszínvonal vizsgálata: objektív szubjektív A lakosság szubjektív érzései a saját helyzetükmegítélésében.

Az előadások a következő témára: "Az életszínvonal statisztikai vizsgálata. Az életszínvonal vizsgálata: objektív szubjektív A lakosság szubjektív érzései a saját helyzetükmegítélésében."— Előadás másolata:

1 Az életszínvonal statisztikai vizsgálata

2 Az életszínvonal vizsgálata: objektív szubjektív A lakosság szubjektív érzései a saját helyzetükmegítélésében mindig lefelé, negatív irányba torzítanak, mások helyzetének megítélésében pedig inkább felfelé pozitív irányba.

3 Azoknak akik 1-3%-os életszínvonal növekedést érzékeltek, s vallottak be, azoknak az életszínvonala a jövedelmek és a fogyasztás oldaláról egyaránt legalább 5%- kal növekedett Azoknak, akik az előző évhez képest stagnálást érzékeltek, mintegy 1-4%-kal nőtt Az a csoport, akik az életszínvonal csökkenésről adtak számot, általában az előző évihez hasonló színvonalon élt, legfeljebb 1-2%-kal alacsonyabb szinten

4 Az életszínvonal alakulását több oldalról vizsgálhatjuk: reálkereset, reáljövedelem és ezek indexei a lakosság fogyasztása a fogyasztói infrastruktúra a jövedelmek felhasználási lehetőségei rétegenkénti különbségek, a szegénység, a létminimum vizsgálata a munkanélküliség alakulásának, s az erre ható tényezők elemzése

5 1960 az első nagyobb jövedelmi felvétel 1963 már a magánháztartások minden rétegére kiterjedt. A felvételek legfontosabb közös, specifikus jellegzetességei a következők voltak :  Többlépcsős rétegzett valószínűségi mintán alapultak a vizsgálatok, 15 és 27 ezer háztartás → tájegységi, megyei adatok közlése

6 A felvételek → mindig az adott év első negyedévében Az előzetes értesítés után → kérdezőbiztosok A munkáltatóknak kiküldött kérdőív A személyes jövedelem mellett az ingyenes vagy kedvezményes társadalmi szolgáltatások igénybevételének mértékét is vizsgálták

7 Módszertani változások főbb okai: SZJA bevezetése jövedelem fogalmak változása

8 Reálkereset A reálkereset a keresetek reálértékét fejezi ki, tehát a fogyasztási cikkek és szolgáltatások azon mennyiségét, amelyet a lakosság a keresetéért az adott árakon vásárolhat. A kereset két tényezőtől függ: a névleges (nominál) keresettől a fogyasztói árak alakulását jelző fogyasztói árindextől

9 Egy főre jutó nominál kereset: a munkaviszonyból származó összes kereset és a foglalkoztatottak számának hányadosa Kereset: kifizetett munkabért prémiumokat jutalmakat pályázati jutalmakat

10 Reáljövedelem – reálbérindex Év Egy keresőre jutó nettó nominál- átlagkereset Egy keresőre jutó reálkereset Egy főre jutó reáljövedelem 1990 = 100,0 % 1994228,194,592,7 1995256,882,987,7 1996301,578,887,1 1997374,282,787,8 199844385,691 1999499,387,791,7 2000556,28995,7 2001646,394,7100,7 2002773107,6106,9 2003883,6117,4111,9 2004933,9116,2116,4 20051028,2123,5..

11 Fogyasztói árindex Az első felmérések 1910-1920-as években Az első modern fogyasztói árstatisztika 1968-ban készült  3000 termék alapján  mindig az előző évhez, az előző időszakhoz viszonyít  megfigyelték a piaci és a kereskedelmi árakat is 1992-től új árindex  nem veszi figyelembe a lakosság beruházásait  1600 reprezentáns terméket foglal magába  az ármegfigyelés kiterjed valamennyi területi egységre  a forgalmazóhelyek minden típusát felkeresik  termékenként és megyénként 5-8 felírást végeznek, ezeket átlagolva kapják a havi árakat

12 Az egyedi árakból súlyozott átlagárat számítanak, és ebből árindexet 3 viszonyítási alappal dolgoznak:  előző évi decemberi árak  közvetlenül a megelőző hónap árai  az előző évi azonos havi árak alapján A csoportosítás a következő jellemzők alapján történik: A termékek és szolgáltatások fajtái szerint A javak rendeltetése szerint Külön az ún. alapvető javakra

13 Az összevont lakossági árindex mellett számítanak rétegenkénti árindexet is, amelyek a különbözőrétegek eltérő fogyasztási szerkezetét tükrözik  Aktív háztartások ebből 0,1,2,3 és több gyerekesek  Inaktív háztartások ebből 0,1,2,3 és több gyerekesek  Összes háztartás, ebből alacsony, közepes és magas jövedelműek Jövedelemkategóriák szerinti árindexet is

14 A fogyasztóiár-index idősorai (1990 = 100,0%) Év Élelmi- szerek Szeszes italok, dohány- áruk Ruház kodási cikkek Tartós fogyasz tási cikkek Háztar tási energia fűtés Egyéb cikkek, üzem- anyagok Szolgál tatások Össze- sen 1994232,1206,6220,1186,8348,3263,9266,9241,7 1995304,2248,1264,6231,6522,4336,0336,3309,8 1996356,9314,1332,4276,1692,2422,4425,1382,9 1997419,3373,4394,5299,6899,2490,4506,7453,0 1998479,7430,5450,1323,91060,2542,8588,8517,8 1999493,6480,1497,8345,21159,8622,6676,0569,5 2000539,0532,9526,7351,11265,4716,0741,5625,4 2001613,4592,5554,6354,61395,7751,1814,2682,9 2002646,5650,0576,8348,91472,4781,9866,3719,1 2003664,0719,6594,1344,11579,9812,4917,4752,9 2004707,1800,9614,3342,01802,7844,1987,2804,1 2005724,8827,3615,6334,11914,5882,11041,5833,0

15 A fogyasztóiár-index idősorai (Előző év = 100,0%) Év Élelmi- szerek Szeszes italok, dohány- áruk Ruház- kodási cikkek Tartós fogyasz tási cikkek Háztar tási energia, fűtés Egyéb cikkek, üzem- anyagok Szolgál tatások Össze- sen 1994123,4116,4116,1111,8111,7119120,3118,8 1995131,1120,1120,2124150127,3126128,2 1996117,3126,6125,6119,2132,5125,7126,4123,6 1997117,5118,9118,7108,5129,9116,1119,2118,3 1998114,4115,3114,1108,1117,9110,7116,2114,3 1999102,9111,5110,6106,6109,4114,7114,8110 2000109,2111105,8101,7109,1115109,7109,8 2001113,8111,2105,3101110,3104,9109,8109,2 2002105,4109,710498,4105,5104,1106,4105,3 2003102,7110,710398,6107,3103,9105,9104,7 2004106,5111,3103,499,4114,1103,9107,6106,8 2005102,5103,3100,297,7106,2104,5105,5103,6

16 Reáljövedelem A reáljövedelem index függ:  reálkereset index alakulásától  a kereseteken kívüli jövedelemtételek reálértékének változásától  a kereső-eltartott arány módosulásától

17 Reáljövedelem – reálbérindex Év Egy keresőre jutó nettó nominál- átlagkereset Egy keresőre jutó reálkereset Egy főre jutó reáljövedelem 1990 = 100,0 % 1994228,194,592,7 1995256,882,987,7 1996301,578,887,1 1997374,282,787,8 199844385,691 1999499,387,791,7 2000556,28995,7 2001646,394,7100,7 2002773107,6106,9 2003883,6117,4111,9 2004933,9116,2116,4 20051028,2123,5..

18 A lakosság fogyasztása A fogyasztás fedezhető:  rendelkezésre álló jövedelmekből  megtakarításokból  hitelből A fogyasztásvizsgálatok egységei: személyek háztartások A magyar háztartás-statisztikában háztartás fogalmán az egy lakásban élő és közösen gazdálkodó személyeket értik.

19 A lakossági fogyasztás vizsgálatának szempontjai: a fogyasztás összetétele jövedelemforrások szerint a fogyasztás szerkezete árufőcsoportok szerint a fogyasztás volumenének változása az egy főre jutó élelmiszer és tápanyagfogyasztás a fogyasztás szerkezete beszerzési források szerint A fogyasztás összetétele jövedelemforrások szerint:  vásárlásból  saját termelésből származó  személyes jövedelemből eredő  természetbeni társadalmi juttatás

20 A háztartások egy főre jutó fogyasztása a javak rendeltetése szerint Megnevezés 20002001200220032004 (összehasonlító áron, előző év = 100,0) Élelmiszerek és alkoholmentes italok102100,6104,9107,299,2 Szeszes italok, dohányáruk és kábítószerek104,7104,8101,698,995,7 Ruházat és lábbeli104,2108,8102,3103,298,1 Lakásszolgáltatás, víz, villamos energia, gáz és egyéb tüzelőanyag102,6101,3105,2106,3102,3 Lakberendezés, lakásfelszerelés, rendszeres lakáskarbantartás109,7109108112,4115,8 Egészségügy100,4110,3104,3103,3100 Közlekedés és szállítás108,7109,7110,8112,2102,4 Hírközlés117119,7117,1102,6103,7 Szabadidő és kultúra111107,6106,4110,7105,7

21 A háztartások egy főre jutó fogyasztása a javak rendeltetése szerint Megnevezés 20002001200220032004 (összehasonlító áron, előző év = 100,0) Oktatás99,9108,3105,3108,389,4 Vendéglátás és szálláshely- szolgáltatás 104,5101102,1100,5103,2 Egyéb termékek és szolgáltatások108,2109,6108,910799 A háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyéni célú fogyasztási kiadásai 104,1103,2103,4104,7110,8 Az államháztartás egyéni célú fogyasztási kiadásai 102,6105,1105,4105,1102,8 A rezidens háztartások tényleges fogyasztása 105106,1110,1108103,8

22 A fogyasztás szerkezete és volumene:  a legösszevontabb kategóriák a következők: Élelmiszerek Élvezeti cikkek Ruházkodási cikkek Fűtés, háztartási energia Tartós fogyasztási cikkek Egyéb iparcikkek Termékek összesen Szolgáltatások  Külön kiemeli a lakásra fordított kiadásokat

23 A fogyasztás naturális mérőszámai: egy főre vetítve számolják hosszabb idősorok mutatják az életszínvonal trendjét kiválóan alkalmas nemzetközi összehasonlításokra A fogyasztás szerkezete beszerzési források szerint: jelentősége megnő az életszínvonal csökkenés időszakában nő a saját termelés részaránya szolgáltatás vásárlás helyett jellemző a saját munka termelőktől való vásárlás A lakosság jövedelmi helyzetét és fogyasztását 4-5 évenként reprezentatív mintavétel alapján elemzik

24 Egy főre jutó élelmiszer-, ital-, dohány- és tápanyagfogyasztás Termék, tápanyag1990199520002004 Élelmiszerek Húsfélék összesen, kg73,162,570,268,8 Hal, kg2,7 33,4 Tej és tejtermékek, vaj nélkül, kg169,7132,1160,6155,2 Tojás, db389297275292 Zsíradékok összesen, kg38,636,739 Ebből: vaj, vajkrém, kg1,71,50,91,1 étolaj, margarin, kg11,8151819,5

25 Egy főre jutó élelmiszer-, ital-, dohány- és tápanyagfogyasztás Termék, tápanyag1990199520002004 Élelmiszerek Liszt, kg106,183,389,483,1 Rizs, kg4,254,76,1 Burgonya, kg6160,36468 Cukor, kg38,237,333,232,7 Italok, dohányáruk Kávé, kg2,62,32,82,7 Bor, l27,726,328,332,7 Sör, l105,374,671,673,2 Égetett szeszes italok,50 fokos szeszre számítva, l8,56,76,47,1 Dohány, kg21,5 1,4

26 Napi tápanyagfogyasztás Megnevezés1990199520002004 Kilojoule14 15012 35013 27013 851 Fehérje, g104,78796,6105,7 Zsír, g152,4135,9147,8151 Szénhidrát, g400,6348367,9386,5

27 A lakosság pénzforgalmi mérlege  Évenként állítják össze  A bevételeket és kiadásokat veszi számba.  Bevételek: A különböző jövedelmek, szerencsejáték, biztosítás, a külföldiek forintvásárlásainak és a hazai lakosság külföldi fogyasztásának egyenlege.  Kiadások: termékvásárlások, szolgáltatások, pénzügyi jellegű kiadások.

28 A háztartási szektor jövedelme (milliárd Ft) Megnevezés20002001200220032004 Munkavállalói jövedelem5 832,56 853,47 775,58 663,99 500,5 Működési eredmény681,6758,6808,5849,6901,0 Vegyes jövedelem1 733,01 962,92 040,02 082,12 261,8 Tulajdonosi jövedelem579,2574,2629,3535,9668,2 Az elsődleges jövedelmek egyenlege8 826,310 149,111 253,312 131,513 331,5 Kapott folyó transzferek összesen2 207,52 558,22 914,53 223,03 577,0 ebből a kötelező társadalombiztosítás pénzbeli juttatásai1 285,51 487,71 780,71 967,02 179,4 Fizetett folyó transzferek összesen3 107,53 585,03 999,74 281,84 662,1

29 A háztartási szektor jövedelme (milliárd Ft) Megnevezés20002001200220032004 Rendelkezésre álló jövedelem 7 926,39 122,310 168,111 072,712 246,4 Természetbeni társadalmi juttatás 1 661,91 901,72 271,12 688,42 899,1 Összes (korrigált, rendelkezésre álló) jövedelem 9 588,211 024,012 439,213 761,115 145,5 Magánnyugdíjpénztárak miatti korrekció 69,669,984,080,581,1 Jövedelem összesen9 657,811 093,912 523,213 841,615 226,6

30 A háztartási szektor jövedelmeinek felhasználása (milliárd Ft) Megnevezés20002001200220032004 hazai fogyasztás összesen9 182,710 536,911 818,113 282,314 137,2 az idegenforgalmi kiadások egyenlege -646,0-733,6-470,3-364,3-234,2 a rezidens háztartások fogyasztása összesen 8 536,79 803,311 347,812 918,013 903,0 Felhalmozás összesen677,5869,5996,91 131,11 317,4 Ebből: lakásberuházás468,6668,0807,1941,51 112,1 A tőketranszferek egyenlege 78,5105,498,8121,6102,9 Nettó hitelnyújtás522,1526,5277,2-86,0109,2

31 A háztartások nettó pénzügyi vagyona (milliárd Ft) Megnevezés 2002 dec. 31. 2003 dec. 31. 2004 dec. 31. 2005 dec. 31. Pénzügyi eszközök 13 015,414 565,916 580,118 980,8 Kötelezettségek 2 399,63 596,34 598,75 656,8 A háztartások nettó pénzügyi vagyona 10 615,810 969,611 981,413 324,0

32 A háztartások pénzügyi eszközei (milliárd Ft) Megnevezés 2002 dec. 31. 2003 dec. 31. 2004 dec. 31. 2005 dec. 31. Készpénz1 139,11 291,71 287,41 527,3 Folyószámla betétek982,51 092,71 094,31 574,7 Egyéb betétek3 057,73 536,34 069,24 120,8 Rövid lejáratú értékpapírok 747,1807,6917,8792,5 Hosszú lejáratú értékpapírok 259,1296,1384,0410,2 Hitelek110,6103,7114,3127,4 Tőzsdei részvények156,8158,2200,1264,3 Nem tőzsdei részvények639,4651,8685,7714,3 Üzletrészek2 965,03 372,63 727,24 041,3 Befektetési jegyek745,4689,7778,21 392,2 Életbiztosítási díjtartalék630,9731,6848,71 016,5 Nyugdíjpénztári díjtartalékok 805,11 015,71 452,21 894,1 Egyéb követelések622,2639,7802,5858,9

33 A háztartások kötelezettségei (milliárd Ft) Megnevezés 2002 dec. 31. 2003 dec. 31. 2004 dec. 31. 2005 dec. 31. Hitelek1 922,63 097,54 027,95 047,9 Rövid lejáratú hitelek 126,1133,3175,8238,4 Hosszú lejáratú hitelek 1 796,52 964,33 852,14 809,5 Egyéb tartozások477,0498,7570,8608,9 Kereskedelmi hitelek és előlegek 63,362,467,570,2 Egyéb413,7436,3503,3538,7

34 A jövedelmek differenciáltsága  Az aktív keresők számának decilis eloszlása (10 csoport a jövedelem alapján)  A szocializmusban 1:4-4,5 a jövedelem arány (legkisebb:legnagyobb)  Fejlett országok piacgazd. 1:8-10  Közepesen fejlett országok 1:6-7

35 A differenciáló tényezők 1. Aktív és az inaktív háztartások közötti jövedelemkülönbségek  Aktív háztartás – legalább 1 fő aktív kereső  Inaktív háztartás – nincs aktív kereső

36 A differenciáló tényezők 2. A homogén és inhomogén háztartások jövedelem eltérései  Homogén – azonos vagy hasonló foglalkozást űznek (mg-i kereső, vállalkozó, szellemi foglalkozású  Inhomogén – a család tagjai jellegükben egymástól eltérő foglalkozást űznek  A csoporton belüli és csoportok közötti idősorok összehasonlítása mutatja a rétegek szerinti jövedelemdifferenciálódást.

37 A differenciáló tényezők 3. A családok demográfiai összetétele  Az aktív háztartásokban a jövedelmi szóródás fő tényezője nem a keresetek színvonalkülönbsége, hanem az eltartott gyerekek száma!  Nincs fogyasztói ártámogatás  A családi pótlék nem ellensúlyozza a kiadásokat.  80-as évek végén:  2 gyerek – 1 főre jutó jövedelem 66%-a  3 gyerek – 1 főre jutó jövedelem 52-53%-a  4 és több – 1 főre jutó jövedelem 38-39%-a, a gyermektelen háztartások jövedelmének.

38 A differenciáló tényezők 3. A családok demográfiai összetétele  Fontos a háztartásokban élő más eltartottak száma:  Alacsony jövedelműeknél: 57-58 htb nő/100 háztartás  magas jövedelműeknél: 5-17 htb nő/100 háztartás  Egyetlen keresetből nem lehet eltartani egy családot.

39 A differenciáló tényezők 4. A lakóhely jellege szerinti differenciáltság  Budapest – vidék  Városok – községek  Megyék szerinti szóródás  A városokban más a népességszerkezet! Magasabb a jól képzettek aránya.  Vidéken jobbak a lehetőségek az élelmiszer előállítására.

40 A differenciáló tényezők 4. A lakóhely jellege szerinti differenciáltság  Legjobb megyék: Baranya, Csongrád, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron, Veszprém  Legrosszabb megyék: Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú-Bihar, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg. (itt a legmagasabb az eltartott gyerekek száma, KGST piac, privatizáció)  Vizsgálni kell a munkanélküliség szóródását!

41 Szimulációs elemzések  A sokaság egyedeinek tulajdonságaiban bekövetkező változások hogyan hatnak a sokaságra. (pl.: 1988-ban a SZJA hatását az aktív keresőkre, a nyugdíjasokra, és ezen belül a különböző rétegekre)  A jövedelemváltozások hogyan módosítják a különböző rétegek fogyasztásának szerkezetét, és helyzetét, életszínvonalát

42

43

44

45

46 Lakáshelyzet  Az életszínvonal meghatározó eleme  A népszámlálásokkal egyidejűleg a lakások adatait is felmérik. 3815 ezer háztartás (a ’90-es évek elején), ebből 99% élt lakásban.  A lakáshasználati jogcímekben lényeges változás várható (bérlet – tulajdonos)  Elemzik a háztartások összetételét a lakáshasználati jogcím szerint  Az elemzéseket a lakóhely jellege szerint is elvégzik (Bp., vidék, város, község)

47 A lakáshelyzet mutatói  100 lakásra jutó háztartások száma  A lakások átlagos nagysága (m 2 )  Átlagos szobaszám

48 Háztartások helyzete a lakások komfort fokozata szerint  Összkomfortos:  56% megyeszékhelyeken  49% Budapesten  Nagy a különbség a lakások komfort fokozatában a Dunántúl és az Alföld között.  Az idősek alacsonyabb komfort fokozatú lakásban laknak.  Az öregkorú háztartások több, mint egyharmada él komfort nélküli lakásban.  Fiatal és középkorúak:  54% - összkomfortos  26,5% - komfortos  10% - komfort nélküli

49 Háztartások helyzete a lakások komfort fokozata szerint  A statisztika elemzi a lakások felszereltségét!  A többgenerációs együttélés alakulását jelző mutatók lakásnagyság és komfortosság szerint.  Magyarországon a magas a válások és alacsony az újraházasodók száma.

50 Lakásállomány, laksűrűség, közműellátottság Megnevezés198019902001200420052006 Lakások száma összesen, ezer3 5423 8534 0654 1344 1734 209 Ebből: 1 szobás973645517518519521 2 szobás1 7201 6811 6821 6941 7031 712 3 és annál több szobás8491 5271 8661 9221 9511 976 Száz lakásra jutó népesség összesen302269251249242239 Ebből: Budapest283254217204201198 többi város313279257251248246 község303272263261259256 Száz szobára jutó népesség összesen15211498959493

51 Kommunális ellátás főbb adatai Idő szak A vezetékes gázzal ellátott A vezetékes ivóvízzel ellátott A szennyvíz- csatornával ellátott A gázcső- hálózat A víz vezeték- hálózat A szennyvíz- csatorna- hálózat települések számahossza, km 19904452 43142922 55952 419,414 988,7 20002 5083 13185472 54062 284,824 682,8 20012 6353 13299274 55962 622,127 230,7 20022 6903 1321 15675 83663 148,930 536,0 20032 7863 1441 30278 01863 762,133 267,5 20042 8263 1441 39279 37764 355,435 446,6 20052 8453 1441 47180 51964 887,036 861,0

52

53

54

55

56

57