AZ EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK KRITIKUS PONTJAI Kaposvár, szeptember 16. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Magyar.

Az előadások a következő témára: "AZ EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK KRITIKUS PONTJAI Kaposvár, szeptember 16. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Magyar."— Előadás másolata:

1 AZ EGYÉNI TEHETSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK KRITIKUS PONTJAI Kaposvár, 2016. szeptember 16. Dr. Balogh László Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Magyar Tehetséggondozó Társaság és a MATEHETSZ elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: www.mateh.huwww.mateh.hu www.tehetseg.hu

2 BEVEZETÉS - A tehetséggondozás legfontosabb feladata: az egyénben rejlő értékek megkeresése és kibontakoztatása! - Ennek feltétele: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok megvalósítása. - Mottó: „nincs egyenlőtlenebb annál, amikor egyenlőként (egyformán) kezelik az egyenlőtleneket, a különböző adottságokkal, tulajdonságokkal bíró személyeket”.

3 FŐBB KÉRDÉSKÖRÖK I. KIINDULÁSI PONTOK: az individualizáció szerepe a tehetségfejlesztésben II. RENDSZERSZEMLÉLET AZ EGYÉNI FEJLESZTŐ PROGRAMOK KIDOLGOZÁSÁBAN ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN 1. A tehetség keresése, azonosítása 2. Az egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai 3. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök az egyéni tehetségfejlesztő programok megvalósításához 4. Az egyéni programtervek készítése és a „szereplők” együttműködése a megvalósításban

4 I. KIINDULÁSI PONTOK I.1. Hazai előzmények, jelenlegi helyzet I.2. Nemzetközi kitekintés I.3. Individualizált fejlesztés és integráció együttesen!

5 I.1. Hazai előzmények, jelenlegi helyzet A/ Magyarországon a rendszerváltás kezdete óta jelentős lépesek történtek a tehetséggondozás fejlődésében. - 90-es évek: komplex iskolai programok, továbbképzések, civil szerveződések stb. B/ Jelenlegi helyzet – újabb lehetőségek! - meghatározói: - 2008.: Nemzeti Tehetség Program (O.Gy. határozat: 126./2008.) - Köznevelés 2011. évi CXC. Törvénye 35. A pedagógus kötelességei és jogai c. fejezet 62§ 1./c pont: „...segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat,” 22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások c. fejezet 27§ 1. pont: „Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások… keretében csoportbontásokkal kell megszervezni.” C/ Leggyengébb elem az intellektuális tehetséggondozásban: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok! Kivételek vannak: pl. „Arany János Tehetségprogram” 2000-től! (Művészetek, sport – evidencia!)

6 I.2. Nemzetközi kitekintés: kutatók véleménye (1.) - Benbow: „Az „egyméretű” oktatási rendszer nem hatékony, és így nem tesz eleget az egyenlőség elvének. Az egyenlőséget úgy kell tekinteni, mint egyforma hozzáférési lehetőséget az egyén adottságainak megfelelő oktatáshoz.” -Ziegler: „Egy tanulási folyamat minden lépése és az egyén cselekvési repertoárjának minden egyes bővülése növeli a reálisan megvalósítható célok számát... Így a tehetségekkel foglalkozó pedagógusoknak meg kell bizonyosodniuk arról, hogy a tanulási lépések jól beintegrálódnak minden egyes tanuló szubjektív cselekvési terébe.” - Oswald és Weyringer: „A differenciálás vagy individualizálás a mozgatórugója minden tehetséggondozással kapcsolatos intézkedésnek.”

7 I.2. Nemzetközi kitekintés: kutatók véleménye (2.) - Sahlberg „Az egyénre szabott képzés mind a haladási tempó, mind a tananyag mennyiségének tekintetében kulcsfontosságú... Pontos ismerettel kell rendelkeznie mind a diákoknak, mind tanáraiknak arról, hogy mely területeken vannak hiányosságok, amit egyéni fejlesztéssel orvosolni lehet.” -Van Tassel-Baska: „A legtöbb tehetséges körültekintő gondozás nélkül nem a képességeihez mérten fejleszti ki potenciálját…A tehetségesek körében mért kudarcok mértékére, az ígéretes, de szegény tanulók támogatásának és ellátásának hiányára vonatkozó adatok mind a tehetségesekkel való más típusú foglalkozás szükségességét kívánják.”

8 I.2. Nemzetközi kitekintés : kutatók véleménye (3.) - Heller „A tehetségesek fejlesztése tekintetében nem csupán a kognitív és nem kognitív karakterjegyeket (vagyis a motivációt és az énnel kapcsolatos jelenségeket) kell figyelembe vennünk, hanem az egyén és környezete interakcióját is. Ezt a képzésbe integrált támogató intézkedések biztosíthatják.”

9 I.3. Individualizált fejlesztés (más differenciálási formák is!) és integráció együttesen! - a tanórai differenciálás különféle formái (minél több kiscsoportos – differenciált fejlesztő csoport, kooperatív tanulás – és az egyénre szabott munka különböző formái!), - teljesen egyénre szabott tehetségfejlesztő programok megvalósítása, - projektek, - speciális osztály, - fakultáció, - délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.), - hétvégi programok, - nyári kurzusok, - mentor-program stb.

10 II. RENDSZERSZEMLÉLET AZ EGYÉNI FEJLESZTŐ PROGRAMOK KIDOLGOZÁSÁBAN ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁBAN 1. A tehetség keresése, azonosítása 2. Az egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai 3. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök az egyéni tehetségfejlesztő programok megvalósításához 4. Az egyéni programtervek készítése és a „szereplők” együttműködése a megvalósításban

11 II. 1. A tehetség keresése, azonosítása a pedagógusok és más szakemberek jellemzése a fiatalról együttműködésük (tanórai együttműködés, „kereső programok”, szabad idős programok, a diák teljesítményének jellemzői stb.) tapasztalatai alapján, strukturált szempontrendszer szerint, kérdőívek használata többféle funkcióban, tesztek és felmérések: általános és speciális képességek felderítése, iskolapszichológusok véleménye, a tanuló önjellemzése, tanulótársak jellemzése a diákról, szülői jellemzés, „kereső programok”. MELLÉKLETEK A KÖNYVBEN: (19)

12 II.2. Az egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai A tehetséges gyerek erős oldalának fejlesztése A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése Főbb problémák: - a tehetséges fiatal motiválatlansága, - a hatékony információfeldolgozási stratégiák hiánya, - kreativitás fejletlensége, - személyiségből fakadó általános problémák. Az iskolai légkör, a tehetséges gyerek társas kapcsolatainak lehetséges problémái, a fejlesztés útjai Lazító programok

13 II.3. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök az egyéni tehetségfejlesztő programok megvalósításához Gazdagítás, dúsítás Gyorsítás Differenciált fejlesztés a tehetséggondozásban A pedagógus, pszichológus tanácsadása, módszertani segítségnyújtása a tehetségfejlesztő munkában

14 II.4. Az egyéni programtervek készítése és a „szereplők” együttműködése a megvalósításban II.4.1. Az egyéni fejlesztő programok készítésének legfontosabb alapelvei II.4.2. Az egyéni fejlesztő programok készítésének lépései II.4.3. A megvalósításban közreműködő szakemberek kiemelt feladatai, folyamatos együttműködésük szükségessége

15 II.4.1. Az egyéni fejlesztő programok készítésének legfontosabb alapelvei Freeman alapelvei - A fejlődésnek módszeresnek és folyamatosnak kell lennie. - A tehetség-felismerésnek folyamatában, többszörös kritériumok alapján kell megtörténnie. - Minden egyes lépésnél és programelemnél indikátorokat kell érvényesíteni. - A diák képességeit profilként, nem egyetlen adattal kell megjeleníteni. - Egyre magasabb szintű kritériumokat kell alkalmazni az egymást követő tanulási szakaszokban. - A diákokat be kell vonni a döntéshozatalba programjukat illetően, saját érdeklődési területüknek a középpontban kell lennie.

16 II.4.2. Az egyéni fejlesztő programok készítésének lépései (1.) FONTOS: Lennie kell egy tervezést és megvalósítást összefogó pedagógusnak, aki koordinálja ezt a folyamatot! (Aki jól ismeri a gyereket és gyakran találkozik vele!) FŐBB FELADATAI: - A fejlesztésben közreműködő csapat „mozgatása”. - Széleskörű információ-bázis vezetése, amely lehetővé teszi a szakemberek számára, hogy minden egyes gyermek fejlődését figyelemmel kísérhessék. - A fejlesztés céljainak, eszközrendszerének összehangolása. - Korrekciók tervezése és megvalósítása a fejlesztési tervben. - Az egyéni fejlődést lehetővé tevő individualizált képzési anyagok kiterjedt használatának segítése. - Iskolán kívüli lehetőségek biztosítása. - Annak elősegítése, hogy a program során a diákok önállóak és önirányítók legyenek.

17 II.4.2. Az egyéni fejlesztő programok készítésének lépései (2.) 1. Az adott gyerek, fiatal jellemzőinek folyamatban történő felderítése komplex kereső módszerekkel. 2. A gyerekről, fiatalról szerzett információk rendszerbe szedése a fejlesztő programok tartalmi szempontjait alapul véve. 3. Az elkészülő egyéni fejlesztő program tervezésében és megvalósításában várhatóan közreműködő személyek összehívása. 4. Az egyéni fejlesztő program konkrét kidolgozása az előző lépéseket követően lehetséges: ki kell jelölni a fejlesztési programba bekerülő főbb fejlesztendő tartalmi elemeket.

18 II.4.2. Az egyéni fejlesztő programok készítésének lépései (3.) 5. Annak a meghatározása, hogy milyen konkrét pszichológiai, pedagógiai eszközrendszert mozgósít a fejlesztési feladatokhoz az adott intézmény. 6. Fontos megjelölni, hogy mely fejlesztési területen milyen konkrét célokat tűzünk ki, amelyeket a fejlesztendő fiatallal el szeretnénk érni a megjelölt fejlesztési periódusban. 7. A tervezés nem egyszeri aktus a programkészítés elején, ez végigkíséri a program egész megvalósításának időtartamát. (Korrekciók!) 8. A program lezárulásakor egy átfogó értékelő megbeszélés - az összegyűjtött eredmények és más információk alapján. Minden „szereplő” legyen jelen!

19 II.4.3. A megvalósításban közreműködő szakemberek kiemelt feladatai, folyamatos együttműködésük szükségessége A kutatások és a gyakorlati tapasztalat alapján a következő személyeknek és együttműködésüknek van kiemelt szerepe a program megvalósításában – a tehetségígéreten kívül: -a fejlesztésben közvetlenül közreműködő pedagógusok -a tanácsadó -a pszichológus - a mentor - a szülők (Új értelmezésű szerepkör itthon a köznevelésben: a tutor.)

20 ÖSSZEGZÉS 1. Az individualizált fejlesztés középpontba állítása: rendszerszerű egyéni tehetségfejlesztő programok kidolgozása és megvalósítása! 2. A tehetség-tanácsadás rendszerének intézményi szintre történő kiterjesztése. (Kb. másfél ezer tehetség-szakvizsgázott pedagógus!) 3.Új alapokra kell helyezni a tehetséges gyerek, fiatal megismerését! (szisztematikus és folyamatos!) 4. Újfajta (folyamatos és érdemi!) együttműködés kialakítása a tehetséges fiatal fejlesztésében közreműködők között! 5. A család hatékony bevonása a fejlesztő folyamatba! 6. A pedagógusok munkarendjében időt kell biztosítani ezen új tevékenységkörök elvégzéséhez. ---------------------------------------------------------------------------------------------- Részletes információk: Balogh László (2016): „Az egyéni tehetségfejlesztő programok alapjai”. Didakt Kiadó, Debrecen (A könyv megrendelhető: www.didaktkiado.hu)