Napjaink környezeti problémái Környezettani alapismeretek előadás.

Az előadások a következő témára: "Napjaink környezeti problémái Környezettani alapismeretek előadás."— Előadás másolata:

1 Napjaink környezeti problémái Környezettani alapismeretek előadás

2 Túlnépesedés, termelés és környezetminőség 10 000 évvel ezelőtt felhagyunk a vadászó-gyűjtögető életmóddal, és áttérünk a földművelésre Környezetterheléssel jár az emberiség története a többi fajhoz képest nagyon fiatal az emberiség a földművelés és az állattartás előtt csupán néhány millió emberből állt Magas fokú táplálékellátás és mg-i termelés → ie. 5000 évvel 50 millió ember Krisztus idején is csak 300 millió

3 Globális problémák 1.Túlnépesedés 2. Környezeti válság: - globális felmelegedés - „ózonlyuk” - savas eső - fajok kipusztulása - vizek elszennyeződése – talaj pusztulás 3. Anyag és energiaválság 4. Háborúk

4 Betegség, éhínség, háborúk Mesterséges szabályozás sokszor kegyetlen formákat öltött.. Természetes szabályozás: bubópestis 1348 és 1650 között néhány alkalommal 1600-as évektől gyors népességnövekedés Jelenleg exponenciális növekedés (J alakú görbe) Népességszabályozás

5 Népesség alakulása napjainkban az ENSZ 1996-ban közzétette a Demográfiai Bizottság jelentését (2050-ig 8-11 milliárd fővel számolnak, legújabb 9,6 milliárd) Legfőbb probléma az egyenlőtlenség

6

7 Az eltartóképesség A táj komplex (települési, termelési, üdülési) hasznosításának lehetséges mértéke adott területen annak kifejezésére, hogy a táji adottságok milyen létszámú népesség megélhetését, ill. többoldalú társadalmi tevékenységét teszik lehetővé. A táj eltartóképessége az alapvető tevékenységformák szerint külön- külön is vizsgálható a többi tevékenységnek az eltartóképességet korlátozó v. fokozó szerepének figyelembevételével. Mg-i oldalról 48 milliárd emberrel lehet számolni (növénytermesztés vs. állattenyésztés) Ökológiai oldalról más a helyzet – ökológiai krízis Ha túllépem az eltartóképesség határát – funkcionális változás

8 Környezeti válság globális felmelegedés „ózonlyuk” savas eső fajok kipusztulása vizek elszennyeződése termő talaj elszennyezése (elfogyása)

9 Üvegházhatás Üvegházgázok mennyiségének növekedése az utóbbi 100 évben az átlaghőmérséklet 0,6 °C-os emelkedése – globális felmelegedés Jövőbeli problémák: – Fagyott területek felolvadása – Metán felszabadulás – Tengerszint növekedés – A földi légkörzés és a tengeráramlatok megváltozása

10

11 Mi az ózonlyuk-probléma? Az elvékonyodás minden évben jelentős - az Antarktisz fölött ózonlyuk is kialakulhat. Természetes jelenség + antropogén szennyezők (CFC)

12 A környezet savanyodása

13 Fajok kihalása Okai: Élőhelyek eltűnése Túl halászás/vadászás Szennyezések Emberi zavarás Globális felmelegedés Stb.

14 Víz- és talajprobléma

15

16 Anyag- és energiaválság: Hulladék probléma

17 Fogyasztói társadalom

18 Gazdaság - környezetvédelem Környezetminőség és termelés Anyagi javak kihasználásával nő a környezetváltozás Környezetterhelési- és termékdíjak Szoros összefüggés gazdasági fejlettség és környezetvédelem között

19 Termékdíj A környezetpolitikában az egyik leggyakrabban alkalmazott közgazdasági eszköz. A termékdíjat azokra a termékekre vetik ki, amelyek a termelési, forgalmazási és fogyasztási folyamat során veszélyt jelentenek a környezetre. A termékdíj célja olyan feltételek megteremtése, amelyek között a környezetre ártalmas termékek fogyasztását csökkenteni lehet. Mértéke összekapcsolható a termék egyes jellemzőivel (pl. a kőolaj kéntartalma, a fosszilis tüzelőanyagok széntartalma). A termékdíjak viszonylag jó hatékonysággal alkalmazhatók nagy tömegben forgalmazott, diffúz szennyezést előidéző termékek esetében (üzemanyag, műtrágyák, növényvédő szerek, csomagolóanyagok).

20 Termékdíj Termékdíjköteles termékek: – egyéb kőolajtermékek – gumiabroncsok – hűtőberendezések és hűtőközegek – csomagolások – akkumulátorok – reklámhordozó papírok – elektromos és elektronikai berendezések http://www.termekdijinfo.hu/Lapok/default.aspx

21 Környezetterhelési díjat kell fizetni a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve a talajba juttatott – jogszabályban meghatározott - környezetterhelő anyagok után. A kt. díj fogalmát Mo.-on az 1995. évi Kv.-i Tv. vezette be. E tv. rendelkezése szerint a kt. díj olyan anyagra és energiafajtára határozható meg, amelyre érvényes mérési szabvány van, ill. amelynek kibocsátása anyagmérleg v. műszaki számítás alapján megbízhatóan állapítható meg. Ennek megfelelően a díjak 3 típusát különböztetjük meg: – levegőterhelési díj – vízterhelési díj – talajterhelési díj Környezetterhelési díj

22 Energiaprobléma http://energiaklub.hu/interaktiv/energiahatekonysag.html http://energiaklub.hu/interaktiv/megujulo_energia.html

23 Energiaprobléma

24 Római Klub Aurelio Peccei olasz gazdasági szakember által alapított nemzetközi tudóstársaság. 1968-ban alakult – 10 ország – Ma 25 ország 80 tudós – 1972-ben vizsgálatok a világ fejlődésével és ennek problémáival kapcsolatban

25 Meadows-féle világmodell a ‘70-es évek tendenciáinak fennmaradása esetén

26 Szennyezés szabályozással, a nyersanyagforrások gondozásával, a gazdasági növekedés ütemének azonnali (‘70-es évek!) csökkentésével majd megállításával és a népességszám 1975-ös szinten történő stabilizálásával.

27 Világszerte születésszabályozás, termeléskorlátozás, szennyezést csökkentő technológiák, erózió elleni védelem és az erőforrások kíméletes használatának bevezetése (Meadows 1991)

28 (Gyulai I. 2012 )

29

30

31 Települések A város a szellem alkotása, az emberi kreativitás anyagba formált, folyamatosan változó műve, Állandó kölcsönhatásban áll környezetével, – benne élő ember testi, szellemi és lelki állapotára, valamint arra – a külső természetre, amely a város fizikai létét biztosítja; Városodás: a városok sokasodása, kiterjedése vagy növekedése darabszám, terület vagy lakosságszám szerint abszolút mértékben, illetve a vidéki népességhez vagy a nem városi településekhez viszonyítva. (mennyiségi változás) Városiasodás: a települési infrastrukturális ellátottság, a városi életmód, gazdasági tevékenységek vagy viselkedésmód kiszélesedése vagy megerősödése (minőségi változás).

32 A város, mint mesterséges rendszer kölcsönhatásban van a bioszféra különböző egységeivel, de a természetes és kulturrendszerektől számos alapvető tulajdonságban különbözik (Hughes 1974): A várost – mint mesterséges környezetet – teljes egészében az ember hozta létre, szerkezet tükrözi az adott terület természeti viszonyait és az emberi tevékenységet, A város függ az őt körülvevő vidéktől, ahonnan az élelmiszer, a fűtő- és nyersanyagok nagy része (energia), A város – mint fizikai környezet – egy adott mértékben független, így az erős évszakváltozások bizonyos fokig tompítottan jelentkeznek, A városban, annak ellenére, hogy kapcsolatban van az őt körülvevő fizikai, biológiai környezettel, sajátos hatások alakulnak ki.

33

34 Vonalas létesítmények

35 Köszönöm a figyelmet!