A kisvejkei gyakorlat előadó: Dr. Tóth György elnök Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet Földhasználat gazdasági és szociális célok.

Az előadások a következő témára: "A kisvejkei gyakorlat előadó: Dr. Tóth György elnök Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet Földhasználat gazdasági és szociális célok."— Előadás másolata:

1 A kisvejkei gyakorlat előadó: Dr. Tóth György elnök Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet Földhasználat gazdasági és szociális célok szolgálatában? Tapasztalat-megosztás MTA Kutatóház, Budapest, 2016. március 9. 10-17

2 SZERVEZETI FORMA, KAPCSOLÓDÁSOK ▪ Szervezeti keretek : csak az Önök programjára jellemző szervezeti keretek ismertessék! ▪ Például: ▪ önkormányzat által irányított közfoglalkoztatás ▪ közhasznú nonprofit Zrt: Kiútprogram (mikrohitelezés, mentorálás) ▪ szociális szövetkezet igen ▪ profit-orientált vállalkozás vagy szövetkezet igen ▪ projekt szervezet (pl. nyertes TÁMOP projekt lebonyolítására) ▪ Kapcsolódások (ha vannak), például: ▪ közfoglalkoztatásra épülő szociális szövetkezet ▪ közfoglalkoztatás köré épülő projekt-alapú szerveződés ▪ profit-orientált gazdasági szereplőkhöz kapcsolódó szociális szövetkezet igen ▪ a piac és a termelő közé ékelődő nonprofit vállalkozás (pl. felvásárlás - Kiútprogram) igen ▪ más kombinációk

3 TERMÉK-ELŐÁLLÍTÁS – Szempontok20152016 várható Csökken, növekszik, stagnál Föld, előállított alapanyagok, termékek A művelt föld nagysága (ha) 300300növekszik A művelt föld tulajdonosa(i)egyéni gazdák, őstermelőknövekszik Helyben előállított alapanyagok (fajta, mennyiség) alma, körte, kajszi, meggynövekszik Helyi alapanyagokból előállított, feldolgozott termékek (fajta, mennyiség) gyümölcslé, lekvár, aszalvány növekszik Más termék-előállítás (fajta, mennyiség) 1. 2. 3. 4.

4 ÉRTÉKESÍTÉS – 2015 TermékPiac (értékesítés helye)Mennyiség gyümölcslébérpréselés115 000 liter piaci eladások30 000 liter helyi termék bolt2015. nov-tól működik iskola gyümölcslé725 000 liter lekvárhelyi termék bolt- Ha egy termékféleséget többféle piaci csatornán forgalmaznak, valamennyit kérjük feltüntetni!

5 FOGLALKOZTATÁS – MUNKA-ALKALOM 2015 TevékenységSzezonális munkában8 órás foglalkoztatásban Részmunkaidős foglalkoztatásban AlkalmazássalSzerződésselLegalább 10 hónapos 10 hónapnál rövidebb Legalább 10 hónapos 10 hónapnál rövidebb Kertészet Erdőmunkák, sövényirtás Más földművelés Állattartás Feldolgozás3-46-71-2 Csomagolás, kiszerelés Logisztika Értékesítés1-21 Más, éspedig:

6 ÉRTÉKELŐ KÉRDÉSEK ▪ Összesen hány személyt foglalkoztattak / hány ügyfelük volt az adott településen 2012 és 2015 között? Közülük hány közfoglalkoztatott / ügyfél ▪ 16/0 ▪ vált önfoglalkoztatóvá vagy integrálódott sikeresen az elsődleges munkaerőpiacon,7 ▪ maradt visszatérő foglalkoztatott vagy ügyfél annak ellenére, hogy az elsődleges munkaerőpiacon is megállná a helyét 6 ▪ Hol tartanak a termék-fejlesztésben, a megfelelő mennyiségű és minőségű árú előállításában és forgalmazásában ide értve azok fizikai mozgatását is (logisztika)? ▪ Igénybe tudnak-e venni a sikeres piacra lépéshez elengedhetetlen szolgáltatásokat (pl. marketing, informatikai fejlesztések). ▪ jelentős marketing tev. van (arculati kézikönyv, honlap) ▪ Mennyire sikerült megfelelő minőségű munkaerőt biztosítani a kulcspozíciókra és mennyire tudják megfizetni, megtartani ezt a munkaerőt? ▪ Mindenki szakképzésben vett részt, megfelelő kompetenciával rendelkező vezető munkatársak vannak, akiket nem tudunk tisztességesen megfizetni.

7 ÉRTÉKELŐ KÉRDÉSEK ▪ Mennyire tartja önmagát (a Programot / a szövetkezetet) valóságos piaci szereplőnek? ▪ teljes mértékben ▪ Mit gondol a támogatott programok piactorzító hatásáról? Ha van piac torzító hatásuk, ez igazolható-e és ha igazolható, milyen érvekkel? ▪ A támogatás “inkubátor” jellegű, szükséges pozitív diszkrimináció, ez a hatás tőlünk nyugatra sokkal intenzívebb. ▪ Mit tekint az Önök által működtetett program / szociális szövetkezet vagy más tevékenység legfontosabb erényének? ▪ a térség népességének eltérő gazdasági helyzetű tagjainak közös érdekének megtalálását, együttműködésének katalizálását. ▪ Milyen problémákat old meg, milyen tervek megvalósítását segíti helyben? ▪ A hátrányos helyzetűek életminőségének javítását. ▪ Mely elemei javasolhatók másoknak afféle jó gyakorlatként? ▪ A gazdálkodó szervezetek együttműködését ▪ Miben állnak a legszorítóbb korlátok? Megszüntethetők-e ezek? ▪ Finanszírozási, likviditási problémák, elégtelen hitelképesség ▪ Merre vezet az út? Pro és kontra érvek ▪ a szociális szövetkezet vagy más nonprofit vállalkozások felé? Szociálisan támogatott piaci szereplővé válás ▪ a piaci szereplővé válás felé? igen, ▪ a differenciálódás - vagyis a piacképes tevékenységek és szociális célú foglalkoztatás szétválásának - irányába? nem