A kulturális modernizáció irányai Budapest Kulturális modernizáció – Kulturális vidékfejlesztés.

Az előadások a következő témára: "A kulturális modernizáció irányai Budapest Kulturális modernizáció – Kulturális vidékfejlesztés."— Előadás másolata:

1 A kulturális modernizáció irányai Budapest Kulturális modernizáció – Kulturális vidékfejlesztés

2 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA A kulturális modernizáció irányai A kultúra gazdaságfejlesztő elem Kulturális politika=társadalompolitika Integráló szerep

3 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA A kulturális modernizáció irányai Az állami szerepvállalás határai „Interkulturális Párbeszéd Éve” Kulturális esélyteremtés Tehetséggondozás A kultúra hozama a nemzetgazdasági fejlesztésekben

4 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA Esélyteremtés, örökség megóvása, új értékek megjelenésének segítése, egyetemes kultúra megismertetése, a magyar kultúra bemutatása, a határon túli magyar és a magyarországi kisebbségi kultúra értékeinek integrálása, kulturális turizmus fejlesztése Stratégiai célkitűzések

5 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA I.Kulturális vidékfejlesztés II. Kultúra és oktatás; tehetséggondozás III.Országkép IV.Pécs 2010 – EKF V.A kultúra finanszírozási rendszerének kialakítása Prioritások

6 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA I. Kulturális vidékfejlesztés I/1. Közkincs Program Új finanszírozási modell és szemléletmód Kulturális fejlesztések beépítése a kistérségi, megyei és regionális területfejlesztési tanácsok terveibe Értelmiség szerepének erősítése Hagyományokat erősítő fejlesztések indítása

7 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA I/1. A Közkincs Program alprogramjai -többfunkciójú alapellátó intézmények (ÚMVP) -AGÓRA -TENGERTÁNC I. Kulturális vidékfejlesztés

8 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA I/2. Portál könyvtárprogram a könyvtári rendszer fejlesztésére -kistelepülések és falvak számára biztosítani, hogy legyen egy „porta”, -könyvtárakban őrzött szellemi vagyon digitalizálása I. Kulturális vidékfejlesztés

9 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA I/2. -Olvasó ország (iskolai –és gyermekkönyvtárak korszerűsítése) -határon túli könyvtárak fejlesztése (informatika, digitális tartalmak, együttműködés hungarika kutatásokban) I. Kulturális vidékfejlesztés

10 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA I/3. Alfa program -új, korszerű állandó kiállítások megvalósítása (korszerű látvány-és belsőépítészeti tervek) -infrastruktúra fejlesztése (oktatótermek) -nyitott múzeum koncepció -Alfa plusz (múzeumi mobilitás) I. Kulturális vidékfejlesztés

11 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA II/1. Képességfejlesztés -művészeti nevelés (vizuális-és mozgókép) -múzeumok mindenkinek program II/2. Tehetséggondozás II/3. ÁMK II. A kultúra és az oktatás kapcsolata

12 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA III/1. Nemzeti Emlékezet Program (Batthyány, Kodály, reneszánsz év) III/2. Kulturális külpolitika III/3. Balassi Intézet új stratégiai szerepe ……… III/6. A kulturális turizmus erősítése III. Országkép

13 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA Koordináció Együttműködés Essen, Isztambul, Nagyszeben Nemzetközi kommunikáció segítése IV. Pécs - 2010

14 KULTURÁLIS SZAKÁLLAMTITKÁR TITKÁRSÁGA V. A kultúra finanszírozási rendszerének alakítása V/1. Alapelvek: közérdek, részfinanszírozás, egyensúly V/2. Partnerek (állam szervei, önkormányzatok, nem állami fenntartók, támogatók) V/3. A forrásbővítés lehetőségei (Arts&Bussines)

15 Közművelődési Főosztály Küldetés: szakszerű államigazgatás, jogalkalmazás, tevékenységek feltételeinek javítása, kapcsolattartás a feladatellátókkal A Közművelődési Főosztály stratégiája

16 Közművelődési Főosztály 1.Bevezetés 2.Helyzetelemzés 3.Prioritások 4.Pillérek 5.Beavatkozások 6.Monitoring 7.A stratégia hatása A stratégia felépítése

17 Közművelődési Főosztály Közkincs program OKM modernizációs programja TÁMOP, TIOP A Közművelődési Főosztály anyagai 1. Bevezetés

18 Közművelődési Főosztály A közművelődésről A közösségekben átélt együttlétek gazdagsága adja a közművelődési szakszerűség sajátosságait. (paradigmaváltások 1950-2010 között) 1. Bevezetés

19 Közművelődési Főosztály A stratégia az Európai Unió tervezési gyakorlatának legátfogóbb egysége. A stratégia a szakmai érdekérvényesítés sajátos eszköze, az irányítás legátfogóbb programja. 1. Bevezetés

20 Közművelődési Főosztály Az 1997.évi CXL. törvény hatása A társadalom igényli a szolgáltatások által felhalmozott kompetenciákat A Közművelődési Főosztály helyzete 2. Helyzetelemzés

21 Közművelődési Főosztály A közművelődés irányítási és ellátórendszerei működésének elősegítése A közművelődés hatékonyságának, a helyi társadalom dinamizálásában betöltött szerepének növelése Alkalmazkodást segítő kompetenciák növelése A kreativitásra és az értékek létrehozására, befogadására és közvetítésére nevelés hatékonyságának növelése A tolerancia képességének fejlesztése, a konfliktuskezelés, az esélyteremtés, a környezettudatos életszemléletre nevelés alkalmainak és formáinak kiemelt támogatása 3. Prioritások

22 Közművelődési Főosztály Kulturális vidékfejlesztés A közművelődési intézmények szocio-kulturális szolgáltatásai fejlesztése Az élethosszig tartó tanulás szakterületei A kreativitás és önkifejezés (amatőr művészeti tevékenységek, népművészeti hagyományok) fejlesztése, ápolása Az infokommunikáció szakmai megjelenésének fejlesztése 4. Pillérek

23 Közművelődési Főosztály Pozicionáltak: TÁMOP, TIOP, EMVA, ROP Programjelzős címek Nyitottak Életmód – Életminőség – Tanulás Múlt – Jelen – Jövő, Aktív időskor, Építő közösség AGÓRA /Regionális Művelődési Intézetek, ÁMK 5. Beavatkozások