BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci.

Az előadások a következő témára: "BME Közösségi gazdaságtan Andor György. BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci."— Előadás másolata:

1 BME Közösségi gazdaságtan Andor György

2 BME Ismétlés ›KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS –Koordinációs mechanizmusok –Kapitalizmus ›Piacgazdaságtan lényege –Piaci koordináció ereje –Válaszok a Mit?, Hogyan? és Kinek a számára? kérdésekre ›Milyen legyen a minimális állam? ›Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról ›Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról 20132

3 BME II.2.5. Viták az anticiklus gazdaságpolitikáról II.2.5.a. Makroökonómiai háttér 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN3 ›Potenciális kibocsátás ›Say-törvény – Keynesi-kereszt –A rövid vagy a hosszú táv (a rugalmatlan vagy a rugalmas árak világa) a releváns?

4 BME 20134 –Kell-e élni az állami anticiklus eszközökkel? ›Igen, mert a gazdaság alapvetően instabil ›Így időnként állami vásárlások és adócsökkentések kellenek ›A gazdaságpolitikának néha szembe kell szegülnie a széllel, ösztönöznie, stimulálnia kell a gazdaságot, amikor az gyengélkedik. A költségvetési hiány időnként szükségszerű. ›Nem, mert a gazdaság alapvetően stabil ›A potenciális szint magától is beáll, az állami beavatkozások feleslegesek, sőt károsak (maguk a gazdasági ingadozások is részben ezeknek köszönhetők). ›A költségvetési hiány mellékhatás jelentős. ›Az alapkérdés az, hogy a gazdaságpolitikusok próbálkozzanak-e a gazdasági ingadozások tompítására kidolgozott makroökonómiai elméletek alkalmazásaival.

5 BME II.2.5.b. Röviden az államháztartási kérdésekről 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN5 ›Államháztartási kiadások –Más logika: az állam annyi bevételre tesz szert, amennyit költeni szándékozik. –Két fő alrendszer ›Központi alrendszer –Unitárius: a központi szerepe a meghatározó ›Önkormányzati alrendszer –Föderális: az önkormányzati szerepe a meghatározó

6 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN6 –Központi alrendszer ›Állam –Társadalombiztosítási alapok ›Egészségbiztosítási alap ›Nyugdíjbiztosítási alap –Elkülönített állami pénzalapok ›Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, Nemzeti Kulturális Alap és Bethlen Gábor Alap ›Központi költségvetési szervek ›Államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület (és az általuk irányított szervek) –Önkormányzati alrendszer ›Helyi önkormányzatok ›Nemzetiségi önkormányzatok ›Stb.

7 BME 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN7 –Az alrendszerek szerinti felosztás mellett az államháztartás kiadásait csoportosíthatjuk funkciók szerint is ›állami működési funkciók ›jóléti funkciók ›gazdasági funkciók és államadósság-kezelés ›Államháztartási bevételek –Adó- és járulékbevételek –Tőkebevételek –Egyéb folyó jellegű bevételek ›bírságokat, illetékeket, adományok és külföldi segélyek

8 BME ›Államháztartás egyenlege –Költségvetési hiány (államháztartási hiány) ›A költségvetési bevételek és kiadások negatív előjelű különbözete. –Államadósság ›A felhalmozott költségvetési hiányt –A hiány finanszírozásának lehetőségei ›Jegybank által nyújtott hitel –„Pénznyomtatás” –Inflációnövelő –Az Európai Unió tiltja, hazánkban is megszűnt ez a gyakorlat. ›Belföldi hitelek ›Külföldi hitelek 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN8

9 BME II.2.5.c. Aktív vagy passzív gazdaságpolitika? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN9 ›Aktív gazdaságpolitika –Létjogosultsága sokak számára magától értetődő ›Értelmetlen lenne a „tankönyvi” makroökonómiai gyógyszereket nem használni. ›Passzív gazdaságpolitika –A politikának „el a kezekkel” a gazdaságtól, mert a „tankönyvi” mechanizmusok nem (vagy a politikusok kezében nem) működnek. –De vajon milyen problémák lehetnek a korábban már megismert állami anticiklus mechanizmusokkal?

10 BME Tervezett vásárlás, E 45º Kibocsátás, Y 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN10

11 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. A kormányzati vásárlások növelése hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN11

12 BME Tervezett kiadás, E Kibocsátás, Y 45º A 1. Az adócsökkentés hatására a tervezett kiadás felfelé tolódik… 2. …és nő az egyensúlyi jövedelem. B 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN

13 BME ›Késés –„A gazdaságpolitika nem autóvezetés” –Belső késés ›Felismerés, reagálás ›Költségvetési (fiskális) politikára jellemző –állami kiadások és adópolitikák alkalmazására –Külső késés ›A hatáshoz is idő kell… ›Monetáris politikára jellemző –Automatikus stabilizátorok szerepe ›Adórendszer, munkanélküli segély rendszere ›Belső késés nélküli fiskális politikai eszközök 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN13

14 BME ›Előrejelzési problémák –Ha késés van, az előrejelezhetőség kulcskérdés –Előrejelző mutatók –Előrejelzési modellek –Sajnos a gazdaság jövőbeni folyamatai szinte előrejelezhetetlenek… 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN14

15 BME ›Lucas-kritika –A Nobel-díjas Robert Lucas ›A modellekből hiányoznak a várakozások, amiknek viszont meghatározó szerepük van. ›A várakozások kiterjednek magának az állami beavatkozásnak az eredményességére is, ami viszont függ maguktól a várakozásoktól is… ›Követhetetlen hatás –A „gazdaságpolitika hatástalansága” ›Levezethető, hogy amennyiben a gazdasági szereplők racionálisak, kioltják a gazdaságpolitikai eszközök erejét –Példa: állami költekezés kioltása fogyasztásvisszafogással 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN15

16 BME ›Történelmi tapasztalatok –Mit mutatnak a történelmi példák? –Hol ezt, hol azt… ›A történeti érveken alapuló nézeteltérések abból fakadnak, hogy nem könnyű megállapítani a gazdasági ingadozások okait. ›A történelmi tények rendszerint többféleképpen értelmezhetők. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN16

17 BME II.2.5.d. Eseti vagy szabály szerinti gazdaságpolitika? 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN17 ›Eseti gazdaságpolitika –Az előzőekben vázolt dilemmák feletti döntés a (gazdaság)politikusok kezében van. Rájuk van bízva a helyzetértékelés és a megfelelő lépés kiválasztása. ›Szabály szerinti gazdaságpolitika –A politikusoknak nincs mérlegelési joguk, hosszú időre előre meghirdetett programok szerint kell cselekedjenek. –Mi értelme lehet a saját kezük megkötésének? –Nézzük az érveket!

18 BME ›Bizalmatlanság –Sokak szerint a gazdaságpolitika fontosabb annál, semhogy a (gazdaság)politikusok pillanatnyi megítélésére lehessen bízni. –A politikusok szakmailag alkalmatlanok, gyakran még arra is képtelen, hogy különbséget tegyen a sarlatán és a hozzáértő közgazdászok javaslatai között. –A politikusok opportunisták, előtérbe helyezhetik különböző érdekcsoportok érdekképviseletét. –A politika rövid távra gondolkodik ›Politikai konjunktúraciklusok 18

19 BME ›Időinkonzisztencia –Előfordulhat, hogy a gazdaságpolitikusok előre meg akarják hirdetni gazdaságpolitikájukat, hogy ezzel befolyásolják a szereplők várakozásait, később viszont, amikor ez megtette a hatását, kísértésbe esnek, és megszegik korábbi ígéreteiket. –A gazdasági szereplők ezt megszokhatják, és ekkor már nem hatnak a gazdaságpolitikai ígéretek… ›Vagy csak az egyre extrémebbeknek lehet hatása ›Gyereknevelési inkonzisztencia példák –Ennek gyógyszere lehet a szabály szerinti politika követese. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN19

20 BME –Példák ›Terroristákkal szembeni fellépés ›Központi bank inflációs céltartása ›Beruházások ösztönzése –Az állam meghirdeti, hogy nem adóztatja meg a tőkejövedelmeket –Miután a tőke megjelenik, az állam kísértést érezhet az ígéret megváltoztatására ›Innováció elősegítése –Az állam erősen védi, támogatja az innovátorokat –Az innovációk után azonban az állam kísértésbe eshet… –A megoldás a politika eseti mérlegelésről való lemondása, az előre meghatározott szabály követése. ›Jó példák erre a központi (nemzeti) bankok erős politikai függetlenségére építő megoldások. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN20

21 BME II.2.5.e. A vita táborai 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN21 ›Keynesi közgazdászok –A széles körű, aktív állami beavatkozás, és alapvetően az eseti gazdaságpolitika hívei. Jellemzően a rövid távra koncentrálnak. ›„az emberek csak rövid távon élnek” –„Szükség van a gazdaság finombeállítására!” –A piaci mechanizmusok korlátai nagy hangsúlyt kapnak ›Az egyensúlytalanság természetes, a piacok (áruk, munkaerő) csak lassan tudnak alkalmazkodni. ›A rövid távú zavarok megoldását várják az államtól

22 BME ›Kínálati közgazdászok –Az állami szerepvállalást tekintve a keynesiekkel egy platformon vannak, de ők inkább a termelés, a kínálat ösztönzésére koncentrálnak. ›„Az adók csökkentésével le kell venni az emberek válláról az állam terhét, akik e teher nélkül új lendületet visznek a gazdaságba, hiszen érdemesebbnek látják szabadidejük további részét a termelésre feláldozni.” –Ezt az irányzatot az elméleti közgazdászok némileg távolságtartóan figyelik, a politikusok viszont kifejezetten kedvelik, lévén jórészt egybecseng a választók nagy tömegének – némileg naiv – gazdaságpolitikai előítéleteivel. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN22

23 BME ›Monaterista közgazdászok –A szabad piac hívei ›Fő képviselőjük Milton Friedmann –Végkövetkeztetésként elvetik az állami gazdaságpolitikai beavatkozást ›Legalábbis annak rövid távú, aktív és eseti változatait ›A passzív gazdaságpolitika híve ›„Ha már”, akkor inkább a monetáris politika, azt viszont inkább szabályszerű rendszereken keresztül alkalmazva. –A „piacban hisznek”, minél kisebb államot, kormányzatot szorgalmaznak. –Csak hosszú távra koncentrálnak ›Noha elismerik a rövid távú egyensúlytalanságokat, kétlik, hogy az állam képes lenne javítani ezeken. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN23

24 BME ›Új klasszikus közgazdászok –Szintén a szabad piaci hívei –A Lucas-kritikára építenek ›A gazdasági szereplők felismerik a kormányzat ravasz gazdaságpolitikai beavatkozásaira okot adó jelzéseket, és a rákövetkező intézkedéseket is előre tudják jelezni. ›A tudatos, „tankönyvszerű” gazdaságpolitika hatástalan ›A kiszámíthatatlan állami lépések pedig kerülendők. –Tehát nincs is rövidtávú (értelmes) eszköz, így az állam tartsa is magát távol ezektől, és legfeljebb a potenciális kibocsátást távlatilag meghatározó tényezőkre koncentráljon ›Népesség, beruházás, technikai haladás stb. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN24

25 BME ›Visszatérve a költségvetési hiányra… –Az állami gazdaságpolitikai lépések „elvben” csak ciklikus költségvetési hiányhoz vezetnek. –A tapasztalat ettől gyakran eltér. Ha ugyanis az állami anticiklus gazdaságpolitikai szerepvállalás sikertelen, a gazdaság nem lendül fel, a hiány potenciális költségvetési hiány lesz. –Ez a folyamat a piacgazdaság hívei részéről elfogadhatatlan, mert hosszú távon a gazdasági növekedés ellen hat. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN25

26 BME ›Összefoglalva –A különböző makrogazdasági iskolák ›Igen eltérő rövid és hosszú távú következményeket jósolnak ›Egészen eltérő kormányzati hozzáállást, reakciót javasolnak ›Jól kidolgozott érv- és ellenérvrendszereket kínálnak –A kormányzatban, a politikában dolgozók is felfoghatók önérdekkövető szereplőkként ›Az ideológiai illeszkedés mellett a szavazatmaximalizálás is lényeges a „kész” gazdaságpolitikai csomagok közötti választásnál. 2013ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN26