KISISKOLÁK 2008 Az esélyteremtés lehetőségei a kistelepülési iskolákban Környei László ügyvezető.

Az előadások a következő témára: "KISISKOLÁK 2008 Az esélyteremtés lehetőségei a kistelepülési iskolákban Környei László ügyvezető."— Előadás másolata:

1 KISISKOLÁK 2008 Az esélyteremtés lehetőségei a kistelepülési iskolákban Környei László ügyvezető

2 Vita a kisiskolákról A hazai oktatáspolitika egyik legvitatottabb, leginkább átpolitizált – és ennek eredményeként – legtöbb félreértést szülő területe a kistelepüléseken működő kisiskolák eredményességének és hatékonyságának kérdése. Általánosságban elmondható, hogy a kisiskolák sajtója rossz, gyak- ran bűnbakként kerülnek említésre, és sokak szerint puszta létük is hozzájárul a közoktatás problémáinak kialakulásához. A kistelepülések kisiskoláiról szóló politikai, szakmapolitikai diskur- zus sokszor hiányos információkon alapul. „Ezek közé tartozik, hogy a kisiskolák fenntartása mérhetetlenül nagy finanszírozási terheket ró az országra. Mint láttuk azonban, az elmúlt néhány évben, egy erőteljes intézményracionalizálás ezen a területen nem eredményezett komoly megtakarítást.

3 Pazarlók-e a kisiskolák? Alacsony az egy pedagógusra jutó tanulók száma (9 alatti) De az országos szintű túlfoglalkoztatás elsősorban nem annak a következménye, hogy sok a kisiskola. A kisiskolák az összes foglalkoztatott tanár csekély hányadát alkalmazzák. Például az összes 200 fősnél kisebb iskola bezárása a foglalkoztatott tanárok számát csak 3 százalékkal csökkentené. Szegény önkormányzatok társulásai esetén például a társulási normatíva nem képes megteremteni a minőségi szolgáltatások pénzügyi feltételeit. A társulások fenntartásában működő és a kistelepülési iskolák jellemzőit összehasonlító vizsgálatok azt mutatják: alig találni szignifikáns különbséget a két csoport iskolái között a tanulási feltételekben

4 Eredményesség? Egy másik, a mitologikus deficitek sorában a kisiskolákban zajló nevelő-oktató munka „alacsony minősége”. A mélyebb elemzés azonban azt bizonyítja, hogy a kistelepülések kisiskoláiban tanuló diákok gyengébb teljesítménye nem annyira a kisiskolai nevelő-oktató munka átlagosnál gyengébb minősé- gével, mint inkább az ott tanuló diákok átlagosnál kedvezőtle- nebb szociokulturális hátterével van kapcsolatban. Ugyanakkor bizonyított, ahhoz, hogy a kisiskolák a nagyobb isko- lákhoz hasonló színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, többletki- adásokra van szükség. Másképpen fogalmazva: a kisiskolák között is vannak az átlagosnál jobb és rosszabb eredményes- séggel működő iskolák. A kisiskola tehát, nem tekinthető más (nagyobb) intézményeknél eleve eredménytelenebbnek.

5 Országos Kompetenciamérés 2007. Országos jelentés Forrás: www.kompetenciameres.hu Matematika 6. évfolyam Matematika 8. évfolyam

6 Előzetes összegzés Összességében tehát a kistelepülési iskolák eredmé- nyessége a nagyobb falusi iskolákéhoz hasonló, és csak kis mértékben marad el a városi iskolákétól. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók között a falusi iskolák jobbak bármely másiknál. Tehát sem az eredményesség, sem a magasabb kiadások nem indokolják tehát azt, hogy a kiste- lepülési iskolák fenntartását a magyar közoktatás egyik súlyos hatékonysági problémájának tekintsük. „Zöld könyv” 2008. Budapest Miniszterelnöki Hivatal

7 Akiket elvisznek! A nem körzeti iskolába járó tanulók aránya az anya iskolai végzettsége szerint, lakóhely: ezer fő alatti falu

8 A jó „minőségű” iskolarendszerekben, felismerték a tanítás minőségének a tanulás minőségére gyakorolt hatását Mc Kinsey Jelentés 2007. Hatékony pedagógus képzést folytatnak A megfelelő embereket alkalmazzák tanárként, mert az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire azok a tanárok, akik alkotják; Olyan rendszereket és célzott támogatást alkalmaznak, amelyek garantálják, hogy minden gyermek egyenlő képzésben részesüljön. (Hódmezővásárhelyi paradigma)

9 A pedagógusok helyzete hazánkban

10 Kilátások a 2009/2010 tanévre 2006-ban egy első osztályos tanuló támogatása 204 000 Ft 2008-ban egy első osztályos tanuló támogatása 145 714 Ft Egy első osztályos tervezett 2009. évi támogatás 158 857 Ft Egy első osztályos tényleges 2009. évi támogatás 140 000 Ft A 2006. évi támogatás reálértéke 2009-ben 242 967 Ft

11 Változások a társulások kiegészítő támogatásában 2008.2009. terv2009. tény Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény 100 000 105 00077 200 forint/fő/év Intézményi társulás által fenntartott intézmény óvodás és 1-4. évfolyamos tanulói után 74 000 74 00054 400 forint/fő/év Intézményi társulás által fenntartott intézmény 5-8. évfolyamos tanulói után 80 000 80 000 58 800 forint/fő/év Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás 74 00074 00054 400 forint/fő/év Tagintézményi támogatás 74 00074 00054 400 forint/fő/év

12 FIGYELEM új megszorítás! Nem vehető igénybe a közoktatási feladatra a kiegészítő támogatás a közoktatási intézményekbe járó gyermekek, tanulók után, ha a fenntartó intézményi társulás székhely települése nem egyezik meg a közoktatási intézmény székhelye szerinti településsel, vagy az általános iskolai feladatot is ellátó közoktatási intézmény a székhelye szerinti településen nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működik, vagy a fenntartó intézményi társulás ugyanazon közoktatási feladat ellátására (óvodai nevelés, általános iskolai nevelés-oktatás, középfokú oktatás) több önálló OM azonosítóval rendelkező intézményt tart fenn.

13 Ahol fejleszteni kell A legfontosabb tehát a pedagógus a kisiskolákban a képesítés nélkül tartott órák aránya (13,4%), ami a nagy falusi iskolákban is magas (9,1%), a városi arány (3,1 %) A pedagógusok falubeli helyzete Saját magukat a 11 értelmiségi foglalkozás közül a 2. helyre teszik, míg a falu lakossága csak a 7. helyre (a jegyző után,a gyógyszerész elé) Az óvodáztatási lehetőségek fejlesztése prioritást kell, hogy élvezzen A napközik rugalmasan működtethetők, alkalmazkodhatnak a szülők munkaidejéhez, elfoglaltságaihoz is.

14 Az esélyteremtés kritikus pontja

15 Középiskolai beiskolázás

16 Osztályzat és teljesítmény viszonya

17 Mit tehet egy kistelepülési önkormányzat, gyermekeiért? Fontos a közoktatás, és szakértelmet igényel A fővárosi intézmények 82%-ában, a vidéki nagyvárosok intézményeinek több mint kétharmadában, a kisközségek iskoláinak és óvodáinak ellenben csak kevesebb mint egyharmadában volt külső értékelés, ellenőrzés. A tanulás jelentőségének felismertetéséért mindent meg kell tenni Az egyéni (privát) ráfordítások alacsony aránya figyelhető meg A tanórán kívüli foglalkozások iránti érdeklődés fejlesztése Kulcselem a nyelvoktatás és a digitális írásbeliség Minőségi neveléssel helyben tartani a helybeli gyerekeket

18 Szakmailag megalapozott döntésekre van szükség Bűnös felelőtlenség volt a település iskoláját kétes hírű alapítványoknak adni Valós demográfiai trenddel kell számolni Hibás az az elv, mely szerint bármilyen iskola jobb helyben mint a legjobb a szomszédban Csak a színvonalas iskoláért érdemes áldozatot hozni Tényeken alapuló minőségi kritériumok

19 Csak együtt sikerülhet! A kialakult gyakorlat igazságtalan: Azaz egymással de facto szoros kapcsolatban álló intézményfenntartók de jure egymásért semmiféle intézményes felelősséget nem vállalnak, jóllehet az előnyök és hátrányok elosztását a köztük fennálló szoros kapcsolatok igen jelentős mértékben alakítják Tudatosítani kell, hogy az ésszerű ingázási távolságo- kon belüli területi egységek közös felelősséggel tartoznak a hozzájuk tartozó valamennyi település teljes népességéért.

20 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! A COMMITMENT cégcsoport nevében: Környei László