A nemzetközi szerződések joga Dunay Pál, 2011. április 15.

Az előadások a következő témára: "A nemzetközi szerződések joga Dunay Pál, 2011. április 15."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi szerződések joga Dunay Pál, 2011. április 15.

2 Bevezetésképpen 2007. április 9-én John R. Bolton, a nemzetközi szervezeti ügyekért felelős helyettes államtitkár (2005-6-ban ENSZ nagykövet) az amerikai Képviselőház nemzetközi kapcsolatok bizottsága előtt tett írásbeli beszámolójá- ban kijelentette: „A nemzetközi szerződé- A szerződések jogára vonatkozó 1969. évi bécsi egyezmény preambuluma szerint: „figyelembe véve a szerződések alapvető szerepét a nemzetközi kapcsolatok történeté- ben...” „felidézve az Egyesült Nemzetek népeinek azon elhatározását, hogy olyan feltételeket

3 Bevezetésképpen (2) sek csak az Egyesült Államok belső céljaira képeznek jogot. Nem- zetközi műveletek te- kintetében a szerződé- sek egyszerűen ‘politi- kaiak’, jogilag pedig nem kötelezőek.” teremtsenek, amelyek mellett az igazságos- ság és a szerződések- ből eredő kötelezettsé- gek iránti tisztelet fenn- tartható...”

4 A nemzetközi szerződések szerepe Papírlap vagy szent megállapodás – valóban kötelezőek-e a szerződések? Miért? A szerződéskötési folyamat: - Ki tárgyal? - Mi történik a folyosó(ko)n? - Mikor van kész a szöveg? Hogyan fejezhető ki a a kötelezettség elfogadása?

5 A nemzetközi szerződések szerepe (2) A nemzeti érdek érvényesítésének lehetőségei a szerződéskötési folyamatban és azt követően (fenntartás, kifogás), Eredendő érvénytelenség, A vállalt kötelezettségtől történő szabadulás lehetősége (a szerződés megszüntetése).

6 A szerződések növekvő szerepe Nincs idő arra, hogy a szokásjog kifejlődjön a technikailag összetett területeken (pl. távközlés). A nemzetközi rendszer megosztottsága (kelet-nyugat, észak-dél) a jogbiztonság maximalizálását igényli (fegyverzetkorlátozás, környezetvédelem, új világgazdasági rend)

7 A szerződések növekvő szerepe (2) Az államok „közösségének” bővülése – az új államok részt kívánnak venni a nemzetközi jog alakításában, A szerződési jogon belüli ok: a szerződések pontosabbak, mint más jogforrások – a kötelezettségek tartalma világosabb.

8 A szerződések megismerési forrásai United Nations Treaty Series (http://treaties.un.org)http://treaties.un.org International Legal Materials (http://www.asil.org/ilm.cfm)http://www.asil.org/ilm.cfm Fletcher School of Law and Diplomacy - Forrás „iránytű”: http://www.asil.org/treaty1.cfmhttp://www.asil.org/treaty1.cfm - Kapcsolat a szerződésekhez: http://www.eisil.org/index.php?sid=818401162&cat= 705&t=sub_pages

9 A szerződések megismerési forrásai (2) Különleges gyűjtemények: - United Kingdom Treaty Series Annual, London: H.M.S.O., 1892- UNTS 45354 (2008. szeptember végén) Magyarország: mintegy 3000 szerződésben részes.

10 Meghatározások – Emlékeztető 1969. évi bécsi egyezmény a szerződések jogáról – 2. cikk (1) (a): „a ‘szerződés’ államok között írásban kötött és a nemzetközi jog által szabályozott megállapodást jelent, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen, kettő vagy több, egymással kapcsolatos okmányba foglalták-e azt, és függetlenül a megállapodás sajátos megnevezésétől;”

11 Meghatározások – Emlékeztető (2) „A Szerződés egybeeső akaratok kifejeződé- se, ami a nemzetközi jog két vagy több ala- nyának tulajdonítható, s amelynek célja az, hogy jogi hatásuk legyen a nemzetközi jog szabályai alapján.” (Paul Reuter, Introduction to the Law of Treaties, 1989. 22. o.)

12 A szerződéskötés folyamata Előzetes tárgyalások (politikai felhatalmazás) Meghatalmazás, Tárgyalás (Jogi felhatalmazás), Parafálás, Aláírás, Megerősítés/Elfogadás/Jóváhagyás, Csatlakozás.

13 A szerződéskötés folyamata (2) Kötelező és opcionális elemek. - Melyek a kötelezőek és melyek az opcionálisak? Beiktatás az ENSZ főtitkáránál (ENSZ Ao. 102. cikk). Nem azonos az ENSZ Főtitkár letéteményesi funkciójával. Transzformáció a belső jogba.

14 A tárgyalások fő elemei A tárgyalások céljai - Tényleges (kiterjesztés, elosztás, megújítás, normalizálás), - Rejtett (időnyerés, információ-gyűjtés, „fekete bárány”, hatás harmadik állam(ok)ra), - Kommunikáció.

15 Tárgyalási technikák Csomag alkuk (package deals), Szögletes zárójelek és feloldásuk, Konszenzus.

16 A tárgyalások fő elemei A nyelv szerepe, A személyiség szerepe (konferencia elnöke a multilaterális tárgyalásokon), Az informális struktúrák szerepe (nyílt munkacsoportok, „az elnök barátai”), Eljárási szabályok – gyakran a győzelemhez vezető út rejtett biztosítéka.

17 A kötelező hatály elismerése Annak elismerését, hogy egy szerződés reá nézve kötelező hatállyal bír valamely állam kifejezheti - aláírással, - a szerződést létrehozó okiratok kicserélése, - megerősítés, - elfogadás, - jóváhagyás, - csatlakozás, vagy – a felek megállapodása szerinti bármi más módon.

18 Törvényhozási megerősítés A szerződések (másik) két fajtája: - executive és – non-executive megállapodások. Említi a szerződés vagy sem... Van-e ratifikációs kötelezettség? Van-e a ratifikációnak időbeli korlátja?

19 Okiratok kicserélése vagy letétbe helyezése - A kétoldalú szerződések esetén kicserélik a (megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási) okiratokat, - Többoldalú szerződések esetén a letéteményesnél letétbe helyezik. Ez a kötelező hatályú elismerés.

20 Fenntartások nemzetközi szerződésekhez Kétoldalú szerződésekhez nem tehetők fenntartások, A kérdés a többoldalú szerződések gyakoriságának hatására került előtérbe. - Mi a jelentősége ennek? A szerződések integritása nem teljes. Korlátok között tehetők fenntartások velük szemben.

21 Mi a fenntartás? „a ‘fenntartás’ olyan bárhogyan fogalmazott és nevezett egyoldalú nyilatkozat, amellyel valamely állam egy szerződés aláírása, meg- erősítése, elfogadása, jóváhagyása vagy ahhoz történő csatlakozása során kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos rendelke- zéseinek jogi hatályát a reá való alkalmazás- ban kizárni vagy módosítani kívánja”. (Bécsi Egyezmény, 2. cikk (1) d))

22 A fenntartások jogi hatálya... Módosítja a fenntartásban előirányzott mértékben a másik féllel (felekkel) fennálló viszonyában azokat a rendelkezéseket, amire a fenntartás vonatkozik, Ugyanebben a mértékben módosítja ezeket a rendelkezéseket a másik félnek a fenntartást tevő állammal való viszonyában. - VISZONOSSÁG.

23 A fenntartások korlátai Ha a szerződés tiltja, Ha a szerződés csak meghatározott fenntartásokat enged és az adott fenntartás nem ilyen. Ha a fenntartás összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával és céljával.

24 A genocídium egyezményhez fűzött fenntartások (ügye) 1948. évi egyezmény a népirtás ellen. - Több állam fenntartást fűzött hozzá, amit némelyek megkifogásoltak. - Mikor lép a szerződés hatályba? (Kik a részesek?) - 1951-ben született tanácsadó vélemény. - Integritás elve meggyengül. 1969-es szabályozás alapjává válik.

25 Szerződés értelmezése Jóhiszemű értelmezés, a szöveg köznapi értelmében (kivétel: tárgy szerint), tárgy és cél figyelembe vételével. Kik értelmez(het)ik a szerződést? - A felek együtt (kötelező). - Egyes felek külön-külön (csak az adott félre). - Jogszolgáltató szerv. - Doktrinális – segédeszköz.

26 Szerződés értelmezési módszerek Szövegre épülő módszerek: - nyelvi (nem szavak, mondatok), - gyakorlati. Nem a szövegre épülő módszerek: - Rendszertani, - Történeti (előkészítő anyagok figyelembe vétele) - Teleológiai.

27 A szerződés érvénytelensége Semmis – eredeti állapot helyre áll - kényszer/erőszak hatására jött létre (a szerződést kötő személlyel szemben; az állammal szemben), - strukturális erőszak elvetése... - a nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik.

28 A szerződés érvénytelensége (2) Megtámadható – - belső jogba ütköző szerződés(kötés), - tévedés, - megtévesztés és megvesztegetés, Korlátozott az utóbbiak relevanciája.

29 A szerződés megszünése 1. a felek akaratára épülő, 2. A nemzetközi jog szabályára épülő 3. Teljesítés??? Szerződési rendelkezés – határozott időre kötött, egyszeri ügylet teljesülése, Felek megállapodása,

30 Megszünés a felek akarata alapján Esemény, Felmondás vagy kilépés, (Előrejelzés...) Felek egyetértése, Új szerződés kötése.

31 Megszünés a nemzetközi jog szabálya(i) alapján Anyagi jogsértés, Körülmények alapvető megváltozása, Utólagos lehetetlenülés (fizikai, jogi), Háború, Utódlás.

32 Körülmények alapvető megváltozása Alapvető, Előre nem látható, Fennállásuk lényeges alapul szolgált, A változás hatására lényegesen átalakult a teljesítendő kötelezettségek mértéke. Kizárt: - határmegállapító szerződés, - a változás alapja az adott fél szerződésszegése.