Mennyire vagyunk tudásgazdaság? Dr. Boda György Győr, 2016, április 27.

Az előadások a következő témára: "Mennyire vagyunk tudásgazdaság? Dr. Boda György Győr, 2016, április 27."— Előadás másolata:

1 Mennyire vagyunk tudásgazdaság? Dr. Boda György Győr, 2016, április 27

2 A fejlett országokban a fogyasztási struktúra eltolódik az intangible szolgáltatások irányába. Ebben a folyamatban a periféria országai lemaradnak. Ennek következtében az ipar és a mezőgazdaság részaránya visszaszorul.

3 A külkereskedelemmel a termelési struktúrájuk komolyan eltéríthető a fogyasztási struktúrájuktól. A foglalkoztatás nyilvánvalóan függ az ipari termelés és az intangible szolgáltatások eltérő munkaigényességétől. A mezőgazdasági és az ipari tevékenységek részaránya nagyobb, de szintén csökkenő. Ennek megfelelően az intangible szolgáltatások részaránya kisebb, de nő.

4 Hogyan lesz termelés az összes fogyasztásból? Foglalkoztatás Erősen illeszkedik a fejlettségi szinthez. Befolyásolható a vállalkozói és a gazdaságpolitikai döntésekkel.

5 Egy eltérés: néhány (visegrádi) országban az ipari részarány magasabb annál, mint ami a gazdasági fejlettségnek megfelelne. Ez a magasabb részarány lecsökkenti az intangible szolgáltatások részarányát. Ez nem csak a fogyasztási struktúra változásának a következménye. Ez a 90-es években a rendszerváltás során mikró és makró szinten meghozott döntések következménye.

6 Vizsgáljuk meg az ipar és az egészségügy eltérő munkaerő igényességét! Ez a példa általánosítható! Egységnyi érték termeléséhez kevesebb ember kell az iparban, mint az intangible szolgáltatá- sokban (oktatásban, egészség- ügyben, tudományos szolgálta- tásokban, stb.). ISCO Kategória

7 A munkaerőigény nem csak személyeket jelent. Az meghatározott képzettségű embereket igényel. Népszámlálási adatok forrása a KSH.

8 Grafikusan ábrázolva: Minden FEOR kategória különböző képzettségi/tudás követelményeket képvisel. A megkövetelt tudás igény kategóriáról kategóriára csökken.

9 A szükséges tudás többségét a legkevésbé tudásigényes szektorban, az iparban használjuk fel. A tudás követelmények meghatározhatók, ha a létszámban meghatározott munkaigényeket kategóriánként megszorozzuk a tanulásban megkövetelt évek számával. Itt a tudás követelményeket elosztjuk a megfelelő ágazati kibocsátásokkal.

10 A német és a magyar munkaigényességi együtthatók alapvetően a két ország általános termelékenységi szintjének eltérése miatt különböznek. Ha ezektől eltekintünk, az ágazatok munkaerő igényessége mindkét országban hasonló. – Ez a példa általánosítható! Industries according educational requirements: Szürke vonal: A német együtthatók megnövelve a termelékenység különbséggel. A magyar együtthatók többnyire a szürke vonal közelében vannak. Ez a dia túl bonyolult. Két rész dia segítségével fogjuk elemezni.

11 Szürke vonal: Német együtthatók a termelékenységi hányadossal megnövelve A magyar együtthatók nincsenek messze a szürke vonaltól.

12 A munkaigényességi együtthatóknak ágazatonként meghatározott eloszlásuk van. Ágazatok a képzettségi igények szerint Speciális tevékenységeket folytató ágazatok speciális szaktudást követelnek meg. Az összetett tevékenységeket folytató hagyományos ágazatok az alacsonyabb szaktudásból igényelnek többet. Az új ágazatok többet igényelnek a magasabb képzettségű foglakozásokból. A termelési struktúra eltolódik a tudásigényesebb intangible szolgáltatások irányába. Ez megnöveli a tudás igényt..

13 Ha Magyarország a fejlettebb országok végső felhasználási struktúrájával rendelkezne – kivéve Szlovákiáéval és Csehországéval - akkor mind a foglalkoztatás, mind az ország tudás állománya nőne. Input-output számítások alapján: y H Qy H =x H x H =L H y ? Qy ? =x ? x ? =L ? Változatlan lenne: Menedzserek Támogató munkatársak Elemi foglalkozások Nőne: Felső fokúak Bachelorok Kereskedelmi foglalkozások Csökkenne: Szakmunkások Összeszerelők Mezőgazdasági munkások Az összes felhalmozott tudás nőne.

14 Mit kell tennie egy kevésbé fejlett országnak? 1.Maximalizálni kell a komparatív előnyeiből származó hasznokat. 2.Megkísérelni csökkenteni lemaradását a fejlettebb országokhoz képest. 3.Egy fontos kérdés: A komparatív előnyök kihasználása automatikusan csökkenti-e az említett fejlettségi rést? Vagy... Ez hosszú távon egy csapda?

15 Hivatkozások OECD input-output database AMECO database CSO labor survey data CSO national account data Lakatos Miklós: A képzettség és a foglalkozás megfelelésének (kongruenciájának) elemzése a 2011. évi népszámlálás adatainak felhasználásával; KSH, Budapest, 2015 Lin: Demystifying the Chinese Economy Andreas Nölke and Arjan Vliegenthart (2009). Enlarging the Varieties of Capitalism: The Emergence of Dependent Market Economies in East Central Europe. World Politics, 61, pp 670-702 doi:10.1017/S0043887109990098