BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Számonkérés ›Az írásbeli vizsga két részből áll –1) törzsanyag ismeretét felmérő kérdések (50) –2) mélyebb, kiegészítő.

Az előadások a következő témára: "BME Üzleti gazdaságtan Andor György. BME Számonkérés ›Az írásbeli vizsga két részből áll –1) törzsanyag ismeretét felmérő kérdések (50) –2) mélyebb, kiegészítő."— Előadás másolata:

1 BME Üzleti gazdaságtan Andor György

2 BME Számonkérés ›Az írásbeli vizsga két részből áll –1) törzsanyag ismeretét felmérő kérdések (50) –2) mélyebb, kiegészítő és átfogó ismeretet felmérő kérdések (50) ›Elégséges (2) érdemjegy feltétele –a) 1) részből legalább 35 pont, és –b) összesen több mint 40 pont elérése ›Közepes (3) érdemjegy feltétele –a) az írásbeli 1) részből legalább 35 pont, és –b) összesen több mint 55 pont elérése 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN2

3 BME Számonkérés ›Jó (4) érdemjegy feltétele –a) 1) részből legalább 40 pont, és –b) összesen több mint 70 pont elérése ›Jeles (5) érdemjegy feltétele –a) 1) részből legalább 40 pont, és –b) összesen több mint 85 pont elérése 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN3

4 BME Számonkérés ›Szóbeli rész –Alapesetben az írásbeli alapján a legalább elégséges szintet elérőknek –-10-től +10 pontig szerezhető ›Általában választható ›Esetenként kötelező ›Jegyzetolvasási-teszt többletpont –2+2 pont vagy 4+4 pont –Fele az 1) részhez, fele a 2) részhez adódik hozzá 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN4

5 BME Ismétlés ›1 Gazdaságpszichológiai alapok – motiváció, drive, homo oeconomicus –A közgazdaságtan uralkodó paradigmája néhány kritikus alappontjának áttekintésébe kezdtünk bele. –„Miért küzdünk?” 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN5

6 BME Ismétlés ›1.1Motiváció, szükséglet és hasznosság –Motivációelmélet ›Drive-ok –Késztetés, hajtóerő –Elsődleges és másodlagos ›Egyensúly –Drive-redukciós elmélet –Arousal-szint elmélet –Evolúciós megközelítés 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN6

7 BME Ismétlés ›Közgazdasági közelítés –Szükséglet ›Valamely jószág megszerzése vagy elfogyasztása iránti vágy, hiányérzet, ami cselekvésre késztet, fogyasztás révén nyer kielégítést. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN7

8 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN8 –Sőt, a közgazdaságtan inkább csak a hasznosság fogalmával dolgozik. ›Előbb a hasznavehetőség szinonimája –1700-as évek, Daniel Bernoulli ›Majd az objektív és szubjektív hasznosság elválasztása –XIX. sz., Jeremy Bentham, –Objektív hasznosság: mindenkinek ugyanúgy hasznos egy dolog, a hasznosság a dolgok belső tulajdonsága –Szubjektív hasznosság: a hasznosság nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a rajta keresztüli egyéni élvezet, illetve megakadályozott fájdalom ›Mai felfogás szerint: hasznossága van valaminek, ha valaki számára kielégülést, élvezetet, hasznavehetőséget nyújt.

9 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN9 ›Mindent egyéni választásokkal magyarázunk. –Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. –Motivációi, céljai csak embereknek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. 1.2Racionalitás, homo oeconomicus, racionális vágy és kalkuláció

10 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN10 ›Szükségletek, hasznosságok mutatkoznak, az egyén ezek alapján választ a lehetőségek halmazából. –Lehetőségek halmaza: az egyén számára megvalósítható cselekvési lehetőségek. –Választási mechanizmus: az egyén „valahogy” dönt, hogy melyiket válassza, melyiket hajtsa végre a lehetőségek halmazából. ›A közgazdasági megközelítés a racionalitásra épít. –Nincs egységesen elfogadott definíció a racionalitásra.

11 BME ›Változó racionalitás-megközelítések –Korai gondolkodók (XIII. sz.) –Az emberi ráció a szellem alacsonyabb szintje –A hit világához, Istenhez, csak misztikus intuíción keresztül juthatunk el. A ráció nem is képes elvezetni a hitigazságok bizonyításához. –Kibontakozik a newtoni mechanikára emlékeztető természeteszme (XVII-XVIII. sz.) –Rendszer, ok és okozatok vannak –Egyházi dogmáktól, tekintélyektől mentes tudományra, tudományos módszerekre, matematikai eszköztárra van szükség. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN11

12 BME –Előkerül az „önérdekelt ember” képe ›A racionális gazdasági ember, a homo oeconomicus gyökereként. ›Itt az ember természetes jellemeként jelenik meg, hogy cselekvésének motivációi szenvedélyekből, vágyakból fakadnak. ›Ez az „önérdekelt ember” szomorú látvány: azonkívül hogy önző, még agresszív is. Mert szűkösség van, így verseny, ezért hatalomra kell törekedni. –Azonban a társadalmi szerveződés ezt kezeli: az emberek az agresszió jogát az államnak, kormánynak adják át. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN12

13 BME –Adam Smith elméletében már államra, kormányra sincs szükség: az egyéni cselekvések összhangja nála már a rendszer természetéből fakad. ›„Lát-hatatlan kéz” ›Felesleges társadalmi intézmények (egyház, elburjánzó kormányzat és bürokrácia stb.) –Az XIX. sz. (Menger, Walras és Jevons) modern polgári közgazdaságtana a racionális fogyasztók szubjektív hasznosságérzeteire és szükséglet- kielégítéseire épít. ›Egyéni döntésekre építenek, de az egyén itt leginkább egy „átlagot megtestesítő hipotetikus lényt”, egy „átlagegyént” jelent. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN13

14 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN14 ›Homo oeconomicus (racionális gazdasági ember) –Önző és racionális átlaglény –Önérdekvezérelt ›Csakis saját hasznosságának maximalizálására törekszik, félresöpri mások érdekeit. ›Nem gondol társadalmi egyenlőségre, jövő generációjára (stb.) –Hasznosságérzete függetlenített a társadalmi normáktól és erkölcsi szabályoktól. Nem társadalmi lény. –Érdekeinek képviseletéhez korlátlan belátási képességekkel és információmennyiséggel rendelkezik.

15 BME ›Két aggályos pont a homo oeconomicusi racionalitással kapcsolatosan –Valóban jól megragadható így az ember motivációs világa, vágyainak tengere? –Vajon valóban képes az ember racionális okoskodásra, kalkulációra? 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN15

16 BME 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN16 ›Racionális vágy –A homo oeconomicusi kép az objektív hasznosságra épít ›Például az önfeláldozás, a közjó itt eleve irracionális –Szubjektív hasznossági megközelítéssel zavaros a kép ›Mindenre, amit valaki cselekszik, mondhatjuk, hogy számára nyilván hasznossággal bírt. Ekkor viszont semmi nem lesz irracionális, legfeljebb deviáns, „nem normális”. –Énkép erősítés, irracionális félelmek, termék előállításának „története” stb. ›A közgazdaságtan itt ellentmondásos: hol a cselekvést magyarázza a racionalitással, hol a racionalitást a cselekvéssel („nyilván hasznos volt számára, ha csinálta”). –Az objektív megközelítés az „átlaglény” megközelítésbe kapaszkodik: az egyéni, „deviáns racionalitások” az „átlaglénynél” már irracionálisak.

17 KULTURÁLIS ELTÉRÉSEK Ami az egyik kultúrában akár széles körben, átlagosan tekintve is objektív hasznosságot jelent, az a másikban széles körben irracionálisnak tartott. Például: Egy termékhez kapcsolódó „árrés” Alkudozás Gyerekmunka Korrupció Környezetvédelem Állatvédelem 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN17

18 TIKKELÉS A cselekvés magyarázatára nem mindig használhatjuk a racionalitást. Az ember önkéntelenül, akarata ellenére is cselekedhet: ráng az arca, különféle mozdulatokat tesz, akarata ellenére szavakat ejt ki. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN18

19 „AZÉRT CSELEKSZEM, HOGY JOBB LEGYEN” Ez sokszor a visszájára fordul: Az álmatlanság, az impotencia vagy a dadogás legtöbbször kifejezetten rosszabbá válik, ha megpróbálunk tenni ellene. Nem tudunk valamire szándékosan nem gondolni, szándékosan felejteni. Nem tudunk szándékosan spontánok lenni. Nem tudjuk magunkat szándékosan meglepni vagy becsapni. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN19

20 „UTÓLAGOS KORREKCIÓ” Hajlamosak vagyunk vágyaikat döntéseink függvényében utólag alakítani: Nem azt tesszük, amire vágyunk, hanem (utólag) arra vágyunk, amit tettünk. „Savanyú a szőlő” Egy (pl. vásárlási) döntésük után hosszasan győzködjük magukat arról, hogy mennyire hasznos számukra a választott termék – rendszerint sikerrel. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN20

21 BME ›Altruizmus –Lényeges kérdése a homo oeconomicusi megközelítés relevanciájának. –Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. –Lehet, hogy csak „úgy tűnik”? ›Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? ›Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN21

22 BME ›Az „igazi” altruizmus számottevő motívum? –Nyilvánvalóan ilyen is előfordul –Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás ›Igaz, sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők ›A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? ›1) gazdasági haszonért; 2) pszichológiai haszonért; 3) „igazi altruizmus” (a másik öröme, jóléte tölti el örömmel) –Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus már nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN22

23 BME ›Etika, moralitás, erkölcs –A gyereknél a moralitás még az önérdekkel keveredik össze (büntetés elkerülése) –Később szerepelvárásként jelentkezhet (követni „kell” az előírásokat) ›„Lopni nem szabad!” –Végül (ha egyáltalán) valamely összetett erkölcsi, etikai filozófia alapján elemezve jutunk döntésre. ›Ez a kritikai morális gondolkodás –Viszont „olcsóbb”, egyszerűbb a kultúra által sugallt szimpla sémákat követnünk ›Ez az intuitív morális gondolkodás –„Bosszút állok a családomat ért inzultusért” 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN23

24 A BÖLCSESSÉG SZOMORÚ Érdekes, hogy a jó ítélőképességű emberek hajlamosabbak a depresszióra: bölcsebbek, de szomorúbbak. Bizonyos mértékű „egyszerűség”, a valóság kismértékű torzítása, némi irracionalitás „jó”. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN24

25 CICERO RODOSZI PÉLDÁZATA AZ ETIKAI DILEMMÁRA Rodoszon gabonahiány van, és egy kereskedő jó áron túl tud adni Alexandriából hozott gabonáján. Ám amikor ő Alexandriából elhajózott, látta, hogy még sok rodoszi hajóra rakodnak gabonát. Beszámoljon-e vajon erről a rodosziaknak, vagy ezt elhallgatva „maximalizálja” nyereségét? 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN25

26 BME ›Etika –Megtérülő etika ›Rövidebb távú gazdasági hátrányok hosszabb távú előnyökért –Öncélú etika ›Az etikai premisszából levezetett döntés ilyenkor „veszteséget okoz” –Úgy konkludáljuk, hogy az öncélú etika nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN26

27 „UTÓLAGOS KORREKCIÓ” Hajlamosak vagyunk vágyaikat döntéseik függvényében utólag alakítani: Nem azt tesszük, amire vágyunk, hanem (utólag) arra vágyunk, amit tettünk. „Savanyú a szőlő” Egy (pl. vásárlási) döntésük után hosszasan győzködjük magukat arról, hogy mennyire hasznos számukra a választott termék – rendszerint sikerrel. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN27

28 BME ›Altruizmus –Úgy tűnik, gyakorta feladjuk az önzőséget, és készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkentésének árán. –Lehet, hogy csak „úgy tűnik”? ›Talán csak azért segítünk másokon, hogy később viszonzást kapjunk? ›Talán a jótékonykodás mögött inkább áll a saját presztízs növelése, mintsem a támogatottak jóléte? 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN28

29 BME ›Az igazi altruizmus számottevő motívum? –Gyerek segíti szüleit; súlyos beteg segítése; anonim jótékonykodás; „őszinte” adóbevallás ›Sokszor még ezek is megkérdőjelezhetők –A kérdés az, hogy igazi altruizmusról van szó, vagy csak rövid távú önfeláldozásról későbbi gazdasági vagy pszichológiai haszonért? –Úgy konkludáljuk, hogy az igazi altruizmus már nem olyan erős viselkedési motívuma az „átlaglénynek”. 2013ANDOR GYÖRGY: ÜZLETI GAZDASÁGTAN29