Neveléslélektan A családi szocializáció. Az elsődleges szocializáció leíró kategória, nem azonos a fejlődéssel, nem feltétlenül halad az egyszerűtől a.

Az előadások a következő témára: "Neveléslélektan A családi szocializáció. Az elsődleges szocializáció leíró kategória, nem azonos a fejlődéssel, nem feltétlenül halad az egyszerűtől a."— Előadás másolata:

1 Neveléslélektan A családi szocializáció

2 Az elsődleges szocializáció leíró kategória, nem azonos a fejlődéssel, nem feltétlenül halad az egyszerűtől a komplexig leíró kategória, nem azonos a fejlődéssel, nem feltétlenül halad az egyszerűtől a komplexig az egyén és társadalom interakciójának kezdeteit jelzi, a személyiségfejlődés társas vetületét jelenti az egyén és társadalom interakciójának kezdeteit jelzi, a személyiségfejlődés társas vetületét jelenti az első közvetítő csoport a család, tulajdonképpen a biológiai gondozásra épülő tudatos nevelést jelenti az első közvetítő csoport a család, tulajdonképpen a biológiai gondozásra épülő tudatos nevelést jelenti primér tanulási forma, a tapasztaláson és „belenövésen” alapul primér tanulási forma, a tapasztaláson és „belenövésen” alapul

3 Miért elsődleges ez a szocializáció? mert az élet legkorábbi szakaszában hat mert az élet legkorábbi szakaszában hat mert a szülői viselkedésmodellek diszpozíciókat alapoznak meg mert a szülői viselkedésmodellek diszpozíciókat alapoznak meg mert közvetítő funkcióval bír, azaz felkészíti a személyt a társadalmi életre mert közvetítő funkcióval bír, azaz felkészíti a személyt a társadalmi életre

4 A család szocializációs funkciói Kozma (1988) szerint Kozma (1988) szerint a biztonság megteremtése, a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak biztosítása (folyamatos testi és társas- érzelmi kontaktus) a biztonság megteremtése, a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak biztosítása (folyamatos testi és társas- érzelmi kontaktus) a beszéd tanítása: a család szubkultúrájának közvetítése a beszéd tanítása: a család szubkultúrájának közvetítése az első interakciós tér biztosítása, a viszonyulás és cselekvés társas helyzetekben az első interakciós tér biztosítása, a viszonyulás és cselekvés társas helyzetekben modellnyújtás: a családi szubkultúra normarendszerének elsajátítása modellnyújtás: a családi szubkultúra normarendszerének elsajátítása általános normák ás értékek közvetítése általános normák ás értékek közvetítése éntudat és identitás alakítása éntudat és identitás alakítása

5 A család belső kapcsolatrendszere a család, mint rendszer: rejtett és nyílt zavarokat mutathat a család, mint rendszer: rejtett és nyílt zavarokat mutathat a kapcsolati lehetőségek: a kapcsolati lehetőségek: felnőtti párkapcsolatok: harmonikus vagy diszharmonikus felnőtti párkapcsolatok: harmonikus vagy diszharmonikus szülő-gyermek kapcsolatok: nevelői attitűdök szülő-gyermek kapcsolatok: nevelői attitűdök testvérkapcsolatok: a bánásmód azonossága (!) testvérkapcsolatok: a bánásmód azonossága (!) intergenerációs kapcsolatok: nagyszülő-szülő- gyermek intergenerációs kapcsolatok: nagyszülő-szülő- gyermek

6 A szülői, nevelői attitűdök meleg-engedékeny: optimális légkört biztosít a személyiség fejlődéséhez meleg-engedékeny: optimális légkört biztosít a személyiség fejlődéséhez hideg-engedékeny: antiszociális személyiség (!) hideg-engedékeny: antiszociális személyiség (!) meleg-korlátozó: önállótlan személyiség (!) meleg-korlátozó: önállótlan személyiség (!) hideg-korlátozó: neurotikus személyiség (!) hideg-korlátozó: neurotikus személyiség (!)

7 Szülői, nevelői modellek harmonikus: meleg családi légkör és szülői bizalom harmonikus: meleg családi légkör és szülői bizalom liberális: meleg, emocionális, azonban nincs korlátozás, külső kontroll liberális: meleg, emocionális, azonban nincs korlátozás, külső kontroll ambiciózus: meleg, zárt, erős nevelés, védekező óvatosság jellemzi ambiciózus: meleg, zárt, erős nevelés, védekező óvatosság jellemzi túlvédő nevelés: „gumiketrec” túlvédő nevelés: „gumiketrec” hideg-demokratikus: egyenrangú partnerek, gyenge empátia hideg-demokratikus: egyenrangú partnerek, gyenge empátia elhanyagoló nevelés: gyenge fékrendszer elhanyagoló nevelés: gyenge fékrendszer drilles nevelés: rideg, merev, szabálykövetésre épülő elvárások drilles nevelés: rideg, merev, szabálykövetésre épülő elvárások diszharmonikus nevelés: rapszodikus hullámzás diszharmonikus nevelés: rapszodikus hullámzás

8 A család, mint önszabályozó rendszer Két alapvető funkciója van: Két alapvető funkciója van: az egyensúly (homeosztázis) fenntartása = nem változás az egyensúly (homeosztázis) fenntartása = nem változás új körülményekhez való alkalmazkodás (adaptáció) = változás új körülményekhez való alkalmazkodás (adaptáció) = változás A rendszer fennmaradását önmagában egyik sem biztosítja, csak a két funkció egymáshoz való viszonya. A rendszer fennmaradását önmagában egyik sem biztosítja, csak a két funkció egymáshoz való viszonya.

9 A rendszer működését meghatározó tényezők a szabályrendszer a szabályrendszer a kialakult strukturális jellegzetességek a kialakult strukturális jellegzetességek kommunikációs sémák kommunikációs sémák

10 A szabályrendszer homeosztázis a családban: stabilitást és kontinuitást homeosztázis a családban: stabilitást és kontinuitást az egyensúlyt a két házastárs közösen kialakított szabályrendszere biztosítja, amit saját családjukból hozott normákból és szabályokból kell közössé alakítani az egyensúlyt a két házastárs közösen kialakított szabályrendszere biztosítja, amit saját családjukból hozott normákból és szabályokból kell közössé alakítani vannak kis szabályok, amelyek az élet rendjét, a mindennapok stabilitását szolgálják (pl.: mikor ki mosogat) vannak kis szabályok, amelyek az élet rendjét, a mindennapok stabilitását szolgálják (pl.: mikor ki mosogat) vannak nagy szabályok, amelyek a kis szabályokat meghatározzák (pl.: összetartás; kemény munka stb.), és tükröződnek bennük. A szabályok érvényesítése körüli vitákban a vitázó felek viszonyáról is szó van, arról, hogy ki határozza meg mit kell tenni. vannak nagy szabályok, amelyek a kis szabályokat meghatározzák (pl.: összetartás; kemény munka stb.), és tükröződnek bennük. A szabályok érvényesítése körüli vitákban a vitázó felek viszonyáról is szó van, arról, hogy ki határozza meg mit kell tenni.

11 A szabályrendszer tipikus alapszabályok: legyen minden rendben a világ szeme előtt; a szülő a tapasztaltabb, ő tudja mi a jó a gyereknek, a szülő nem téved; a teljesítmény adja az ember értékét; amit érzel nem tartozik másra; ne légy mások terhére ; a konfliktusokat minden áron el kell kerülni tipikus alapszabályok: legyen minden rendben a világ szeme előtt; a szülő a tapasztaltabb, ő tudja mi a jó a gyereknek, a szülő nem téved; a teljesítmény adja az ember értékét; amit érzel nem tartozik másra; ne légy mások terhére ; a konfliktusokat minden áron el kell kerülni a szabályrendszereket a történelmi, társadalmi tapasztalatok határozzák meg és a családi tradíciók közvetítik. a szabályrendszereket a történelmi, társadalmi tapasztalatok határozzák meg és a családi tradíciók közvetítik.

12 A szabályrendszer az alapvető szabályok rendkívüli erejüket akkor is megtartják, ha már eredeti védő, segítő funkciójuk érvényét vesztette. Aki az alapvető szabályok ellen vét, azt a család kitaszítja. az alapvető szabályok rendkívüli erejüket akkor is megtartják, ha már eredeti védő, segítő funkciójuk érvényét vesztette. Aki az alapvető szabályok ellen vét, azt a család kitaszítja. a családnak állandóan szembe kell néznie a változások szükségességével, az adaptáció szükségessé teszi a szabályok módosítását, új szabályok kialakítását. (pl.: nőnek a gyerekek, új tag lép a családba stb.) A jól funkcionáló család rugalmas. a családnak állandóan szembe kell néznie a változások szükségességével, az adaptáció szükségessé teszi a szabályok módosítását, új szabályok kialakítását. (pl.: nőnek a gyerekek, új tag lép a családba stb.) A jól funkcionáló család rugalmas.

13 A család strukturális jellegzetességei A mai tipikus családokban három jellegzetes alrendszer van: házastársi alrendszer : tagja a férj és a feleség, a házastársi viszony a lényeg házastársi alrendszer : tagja a férj és a feleség, a házastársi viszony a lényeg szülői alrendszer: tagja a férj és a feleség, amikor mint anya és apa szerepelnek - ezek funkciókat határoznak meg- szülői alrendszer: tagja a férj és a feleség, amikor mint anya és apa szerepelnek - ezek funkciókat határoznak meg- gyermeki alrendszer: külön egység; + lehet még nagyszülői alrendszer is, ahol a szülők szüleiként és a gyermekeik gyermekeinek nagyszüleiként funkcionálnak a tagok gyermeki alrendszer: külön egység; + lehet még nagyszülői alrendszer is, ahol a szülők szüleiként és a gyermekeik gyermekeinek nagyszüleiként funkcionálnak a tagok

14 A család, mint kettős vezérlésű kiscsoport Az apa funkciói: Az apa funkciói: instrumentális instrumentális demonstratív demonstratív normatív normatív irányító irányító Az anya funkciói: Az anya funkciói: expresszív expresszív emotív emotív

15 A család strukturális jellegzetességei a család egészséges működése akkor lehetséges, ha az alrendszerek közti határok egyértelműek és világosak, egyszerre elválasztanak és összekötnek, nem merevek és nem elmosódottak. a család egészséges működése akkor lehetséges, ha az alrendszerek közti határok egyértelműek és világosak, egyszerre elválasztanak és összekötnek, nem merevek és nem elmosódottak. normális körülmények között átmenetileg a családtagok valamelyike az egyik alrendszerből a másikba kerülhet (pl.: nagyobb gyerek vigyáz a kisebbre-szülői alrendszerbe lépett), de az alrendszerek tartós megbontása vagy átalakítása, az alrendszerváltás fixálódása eltorzítja a rendszert. Pl.: gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermeket a házastársi alrendszerbe bevonja, ennek veszélye: a gyerek önállósodása fenyegeti az alrendszert, ezért a szülő gátolja a gyereket az önállósodásban, nem engedi felnőni, ugyanakkor helyzeténél fogva (pótolni a hiányzó házastársat) koravénnek is kell lennie, a gyerek izolálódik kortársaitól, esetleg valamilyen pszichoszomatikus betegséggel próbál tudattalanul kitörni a csapdából normális körülmények között átmenetileg a családtagok valamelyike az egyik alrendszerből a másikba kerülhet (pl.: nagyobb gyerek vigyáz a kisebbre-szülői alrendszerbe lépett), de az alrendszerek tartós megbontása vagy átalakítása, az alrendszerváltás fixálódása eltorzítja a rendszert. Pl.: gyermekét egyedül nevelő szülő a gyermeket a házastársi alrendszerbe bevonja, ennek veszélye: a gyerek önállósodása fenyegeti az alrendszert, ezért a szülő gátolja a gyereket az önállósodásban, nem engedi felnőni, ugyanakkor helyzeténél fogva (pótolni a hiányzó házastársat) koravénnek is kell lennie, a gyerek izolálódik kortársaitól, esetleg valamilyen pszichoszomatikus betegséggel próbál tudattalanul kitörni a csapdából

16 A család strukturális jellegzetességei A család egészséges fejlődésének alapja a házastársi alrendszer jó működése A család egészséges fejlődésének alapja a házastársi alrendszer jó működése ha a házastársi alrendszer labilis, az egyensúly fenntartására szövetséget alakítanak ki valamelyik gyermekkel a másik fél ellen. Tartós koalíciók esetén a gyermeki alrendszer egyensúlya megbomlik. ha a házastársi alrendszer labilis, az egyensúly fenntartására szövetséget alakítanak ki valamelyik gyermekkel a másik fél ellen. Tartós koalíciók esetén a gyermeki alrendszer egyensúlya megbomlik.

17 A család strukturális jellegzetességei Az alrendszerek feladatai: házastársi alrendszer: a gyermek számára minta, hogyan közeledik egymáshoz nő és férfi, hogyan lehet feszültségeket kifejezni, nehézségeket megoldani egy szimmetrikus kapcsolatban házastársi alrendszer: a gyermek számára minta, hogyan közeledik egymáshoz nő és férfi, hogyan lehet feszültségeket kifejezni, nehézségeket megoldani egy szimmetrikus kapcsolatban szülői alrendszer: a gyermek számára minta, hogyan lehet létezni, szükségleteket kifejezni, feszültségekkel boldogulni egy aszimetrikus kapcsolatban szülői alrendszer: a gyermek számára minta, hogyan lehet létezni, szükségleteket kifejezni, feszültségekkel boldogulni egy aszimetrikus kapcsolatban gyermeki alrendszer: külön egység, határainak tiszteletben tartása fontos, minta az első kortárscsoportra, megtanulja hogyan lehet egy csoportba tartozni, de ezen belül önállónak lenni gyermeki alrendszer: külön egység, határainak tiszteletben tartása fontos, minta az első kortárscsoportra, megtanulja hogyan lehet egy csoportba tartozni, de ezen belül önállónak lenni

18 A család strukturális jellegzetességei a határvonalak jellege a család életperiódusának megfelelően változik. A végletesen merev vagy elmosódott határvonalak azonban kóros helyzetet jeleznek a határvonalak jellege a család életperiódusának megfelelően változik. A végletesen merev vagy elmosódott határvonalak azonban kóros helyzetet jeleznek az elmosódott határvonalak az együvé tartozást erősítik, de megnehezítik a családtagok autonómiájának kialakulását. Erősen összefonódott családokban minden közügy, nincs magánélet. Ha több gyermek van, egy beteg gyermek szülőkkel való összefonódása biztosíthat nagyobb függetlenséget a többi gyereknek. A gyerek betegségével leköti és összetartja a szülőket az elmosódott határvonalak az együvé tartozást erősítik, de megnehezítik a családtagok autonómiájának kialakulását. Erősen összefonódott családokban minden közügy, nincs magánélet. Ha több gyermek van, egy beteg gyermek szülőkkel való összefonódása biztosíthat nagyobb függetlenséget a többi gyereknek. A gyerek betegségével leköti és összetartja a szülőket

19 A család strukturális jellegzetességei ha az alrendszerek közti határvonalak túl merevek, laza kapcsolatú családról beszélünk. Az ilyen család gyakran akkor sem reagál, ha szükséges lenne.(pl. nem tűnik fel, ha a gyerek nem érzi jól magát) A merev határvonalak esetén a család védelmi funkciója korlátozott, a kommunikáció nehezített, a családtagok korai önállóságra kényszerülnek. Erős inger kell ahhoz, hogy a család védő funkcióját aktiválja. pl.: baleset, öngyilkosság ha az alrendszerek közti határvonalak túl merevek, laza kapcsolatú családról beszélünk. Az ilyen család gyakran akkor sem reagál, ha szükséges lenne.(pl. nem tűnik fel, ha a gyerek nem érzi jól magát) A merev határvonalak esetén a család védelmi funkciója korlátozott, a kommunikáció nehezített, a családtagok korai önállóságra kényszerülnek. Erős inger kell ahhoz, hogy a család védő funkcióját aktiválja. pl.: baleset, öngyilkosság a család és a külvilág közti határok szintén akkor működnek jól, ha rugalmasak. Gyakori, hogy a külső határok épp ellenkezői a belsőknek, elmosódott alrendszerű család kifelé merev határokkal vagy merev belső határok elmosódott külső határokkal. Előbbinél a családtól való túlzott függés, utóbbinál a család korai elhagyása (pl.: menekülés egy házasságba) alakulhat ki a család és a külvilág közti határok szintén akkor működnek jól, ha rugalmasak. Gyakori, hogy a külső határok épp ellenkezői a belsőknek, elmosódott alrendszerű család kifelé merev határokkal vagy merev belső határok elmosódott külső határokkal. Előbbinél a családtól való túlzott függés, utóbbinál a család korai elhagyása (pl.: menekülés egy házasságba) alakulhat ki

20 Kommunikációs sémák a családban minden közlésnek van tartalmi és viszonylati vonatkozása. minden közlésnek van tartalmi és viszonylati vonatkozása. egymás kölcsönös, ismételt megerősítése minden tartós, érett jó kapcsolat alapja. Ha a viszonylati közlés kölcsönösen és egyértelműen megerősítő, akkor bátran lehet tartalmi egyet nem értés. A kommunikációs zavarok gyakori oka, hogy a közlés tartalmi és viszonylati oldala összekeveredik. A felek gyakran álproblémát csinálhatnak a közlés tartalma feletti vitából, holott valójában a viszonylatokat kellene tisztázni. Ugyanakkor a tartalmi nem egyezés nem fogadható el, ha a partner a nem egyezést a viszonylat szintjén értelmezi. (Pl. ha szeretnél nem mondanál ellent) egymás kölcsönös, ismételt megerősítése minden tartós, érett jó kapcsolat alapja. Ha a viszonylati közlés kölcsönösen és egyértelműen megerősítő, akkor bátran lehet tartalmi egyet nem értés. A kommunikációs zavarok gyakori oka, hogy a közlés tartalmi és viszonylati oldala összekeveredik. A felek gyakran álproblémát csinálhatnak a közlés tartalma feletti vitából, holott valójában a viszonylatokat kellene tisztázni. Ugyanakkor a tartalmi nem egyezés nem fogadható el, ha a partner a nem egyezést a viszonylat szintjén értelmezi. (Pl. ha szeretnél nem mondanál ellent) tartós kapcsolatok esetén a kommunikációban sémák, kommunikációs körök alakulhatnak ki. Ezek a körök önerősítő jellegűek. (pozitív és negatív is lehet) tartós kapcsolatok esetén a kommunikációban sémák, kommunikációs körök alakulhatnak ki. Ezek a körök önerősítő jellegűek. (pozitív és negatív is lehet)

21 Kommunikációs sémák a családban a partnerek alapviszonylatának bizonytalansága minden kommunikációs torzulás alapja a partnerek alapviszonylatának bizonytalansága minden kommunikációs torzulás alapja bizonytalan viszonylatokban a kommunikációt a félelem vezérli, számukra érdemi kérdésekben nem mernek egyértelműen állást foglalni, mert félnek az elutasítástól bizonytalan viszonylatokban a kommunikációt a félelem vezérli, számukra érdemi kérdésekben nem mernek egyértelműen állást foglalni, mert félnek az elutasítástól a kapcsolat bizonytalanságának kinyilvánítása veszélyes, ha ez a kapcsolat megszakadásával fenyeget, ezért az ilyen kommunikáció fő célja a kapcsolat biztosítása. Ez többféle kommunikációs sémát kialakíthat, de mindenütt a lehetségesnek vélt és félt elutasítás elkerülése a cél. a kapcsolat bizonytalanságának kinyilvánítása veszélyes, ha ez a kapcsolat megszakadásával fenyeget, ezért az ilyen kommunikáció fő célja a kapcsolat biztosítása. Ez többféle kommunikációs sémát kialakíthat, de mindenütt a lehetségesnek vélt és félt elutasítás elkerülése a cél.

22 Kommunikációs sémák a családban Leértékelés: a partner személyére, közléseire, megnyilvánulásaira vonatkozik. Az állandóan visszavont megerősítés jelzés a másiknak, hogy törekedjen, harcoljon a kapcsolat fenntartásáért, önmaga leértékelése mások leértékelésének megelőzését szolgálja. Leértékelés: a partner személyére, közléseire, megnyilvánulásaira vonatkozik. Az állandóan visszavont megerősítés jelzés a másiknak, hogy törekedjen, harcoljon a kapcsolat fenntartásáért, önmaga leértékelése mások leértékelésének megelőzését szolgálja. Veszélyes probléma tagadása: A konfliktuskerülés következtében végül valamelyik partner kénytelen saját érzékelését kétségbe vonni, teljesen elbizonytalanodni. Veszélyes probléma tagadása: A konfliktuskerülés következtében végül valamelyik partner kénytelen saját érzékelését kétségbe vonni, teljesen elbizonytalanodni. Szkizofrén kommunikáció: változatos formái vannak, lényege, hogy a másik egyértelmű megerősítése a saját végérvényes vereséget jelentené, ezért nem szabad a kapcsolatot egyértelműen meghatározni, elbizonytalanító, elmosódó kommunikáció van jelen Szkizofrén kommunikáció: változatos formái vannak, lényege, hogy a másik egyértelmű megerősítése a saját végérvényes vereséget jelentené, ezért nem szabad a kapcsolatot egyértelműen meghatározni, elbizonytalanító, elmosódó kommunikáció van jelen

23 Kommunikációs sémák a családban paradox közlések: lényegük, hogy az egyén nem fedheti föl a bennük rejlő ellentmondást, nem léphet ki a kapcsolatból és az egyetlen lehetséges válasz a „kóros” reakció lesz (pl.: elviselhetetlen szituációban valaki nem az aki, hanem valaki más, máshol van stb.) paradox közlések: lényegük, hogy az egyén nem fedheti föl a bennük rejlő ellentmondást, nem léphet ki a kapcsolatból és az egyetlen lehetséges válasz a „kóros” reakció lesz (pl.: elviselhetetlen szituációban valaki nem az aki, hanem valaki más, máshol van stb.) érvénytelenítés: saját, vagy a másik közlésének és egyben létezésének érvénytelenítése (pl.: rendes gyerek ilyet nem érez; ne törődj velem, nem számítok) érvénytelenítés: saját, vagy a másik közlésének és egyben létezésének érvénytelenítése (pl.: rendes gyerek ilyet nem érez; ne törődj velem, nem számítok)

24 A jól funkcionáló családokban a szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és egyértelmű elfogadására a szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és egyértelmű elfogadására a partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításától a partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításától nem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguk nem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguk konfliktustűrő küszöbük magasabb konfliktustűrő küszöbük magasabb a visszajelzésre van lehetőség a visszajelzésre van lehetőség a kommunikáció direkt és egyértelmű a kommunikáció direkt és egyértelmű hibázni szabad, mert a korrekció lehetséges hibázni szabad, mert a korrekció lehetséges

25 A rendszerszemlélet összefoglalása a rendszerszemlélet szerint egy rendszer minden eleme elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolja egymást a rendszerszemlélet szerint egy rendszer minden eleme elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolja egymást az okozati rendszer nem lineáris, hanem körkörös. az okozati rendszer nem lineáris, hanem körkörös. ha egy családi rendszer stabilitásának fenntartását az segíti elő, hogy valamelyik tagja beteg, vagy megőrül, akkor a stabilitást szolgáló szabályrendszer, a kialakult kommunikációs séma és a kialakult struktúra kóros ha egy családi rendszer stabilitásának fenntartását az segíti elő, hogy valamelyik tagja beteg, vagy megőrül, akkor a stabilitást szolgáló szabályrendszer, a kialakult kommunikációs séma és a kialakult struktúra kóros a rendszer erősebb, mint az egyén, ezért a rendszer működésének módosításával az egyénen is segíteni lehet a rendszer erősebb, mint az egyén, ezért a rendszer működésének módosításával az egyénen is segíteni lehet az egyén változása a rendszer változásának következménye az egyén változása a rendszer változásának következménye