A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS. Forgótőke-gazdálkodás keretei (I.)  Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás  Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú.

Az előadások a következő témára: "A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS. Forgótőke-gazdálkodás keretei (I.)  Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás  Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú."— Előadás másolata:

1 A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS

2 Forgótőke-gazdálkodás keretei (I.)  Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás  Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos döntések  Emlékezzünk: Nettó forgótőke = Forgóeszközök (pénzeszközök nélkül) – rövid lejáratú kötelezettségek (csak a tőkeköltséggel nem rendelkezők)  A cél továbbra is a tulajdonosi érték maximalizálása  Kérdés: mennyi forgóeszköz, milyen forrásokból?  Pl. készletek, vevők, és mennyi hosszú lejáratú forrás

3 Forgótőke-gazdálkodás keretei (II.)  Körforgás: pénz → anyagbeszerzés (szállító számla) → feldolgozás (félkész termékek; költségek) → feldolgozás befejezése (késztermék; költségek) → termékek értékesítése (vevőszámlák) → vevő fizet → pénz  Üzleti ciklus: a termékek és szolgáltatások előkészítésétől az értékesítés befejezéséig tartó időszak  Készletezési periódus: a nyersanyagok, alkatrészek beszerzésétől a késztermék értékesítéséig tartó időszak  1) anyagok, alkatrészek, termékek készletezése a felhasználásig  2) késztermékek raktározása értékesítésig  Pénzáramok periódusai: a szállítói számlák kiegyenlítésétől az értékesítés ellenértékének átutalásáig tartó időszak  1) pénz anyagkészletté transzformálása, szállítói számlák kiegyenlítése  2) késztermékek értékesítése, vevőkövetelések pénzzé konvertálása

4 A likviditás tervezése (I.)  Várható pénzbevételek és pénzkiadások átgondolása, általában 1-3 évre készül, havi vagy negyedéves bontásban  Mekkora a rövidtávú forrásbevonási szükséglet  Mekkora az átmenetileg „felesleges” pénzeszköz, amelyet érdemes rövidtávra befektetni  Példa a következő dián.

5 A likviditás tervezése (II.)  Példa: A Pack Kft. a következő negyedévi pénzforgalmi tervet készíti havi bontásban. A pénzigény a hónap végén esedékes. Árbevétel adatok, febr. – jún., rendre (terv): 48.500, 45.200, 45.000, 48.000, 52.000. A készpénzes értékesítés átlagban a havi értékesítés 15%-a. A vevők a havi értékesítés 45%-át 30 nap múlva, 40%-át 60 nap múlva utalják át. Az anyagbeszerzés és más szállítókhoz kötődő beszerzés a következő havi árbevétel 52%-a. A szállítók kifizetése 30 napos határidővel történik, a gyakorlatban megegyezik az értékesítés hónapjával. Az általános működés kifizetései havonta átlagosan 120-at igényelnek. A havi bér- és járulékfizetés 17.500. A vállalat májusban tervez egy eszközbeszerzést készpénzért, ami 252. Kamatfizetési kötelezettsége havi 746. Társasági adóelőleg havonta 3.060. Április hónapban a bankszámla és a házipénztár nyitóállománya 1.420. A vállalati folyamatos működés 1.500 átlagos pénzállomány mellett biztonságos. Mekkora a készpénzfelesleg és – igény az egyes hónapokban?

6 A likviditás tervezése (III.) áprilismájusjúnius Készpénzes értékesítés (15%)6.7507.2007.800 Vevők átutalása (-1 hó, 45%)20.34020.25021.600 Vevők átutalása (-2 hó, 40%)19.40018.08018.000 Pénzbevétel46.49045.53047.400 Munkabér és járulék17.500 Szállítóknak átutalás23.40024.96027.040 Eszközbeszerzés02520 Kamatfizetés746 Általános működési kifizetés120 Társasági adó előlege3.060 Pénzkiadás44.82646.63848.466

7 A likviditás tervezése (IV.)  Megjegyzés: a pénzeszköz-állomány egy része lehet működéshez kapcsolódó; a működést, a szabad pénzáramok termelését szolgálhatja → ~befektetésként, a nettó forgótőke részének tekintendő  Árnyaljuk a nettó forgótőke fogalmunkat: működéshez nem szükséges pénzeszközök nélküli forgóeszközök – tőkeköltséggel nem rendelkező rövid lejáratú kötelezettségek  Általában a pénzeszközök teljes állományát működéshez nem kapcsolódónak tekintjük Pénzbevétel46.49045.53047.400 Pénzkiadás44.82646.63848.466 Nettó pénzforgalom1.664-1.108-1.066 Nyitó pénzállomány1.4203.0841.976 Záró pénzállomány3.0841.976910 Felesleg/hiány+1.584+476-590

8 Forgótőke és a vállalat értéke  A beruházási döntés alapvetően tárgyieszköz-állomány növelése, a forgóeszköz-befektetés „mellékes” dolog  Néhány kérdés:  Mekkora készletet tartsunk?  Milyen gyakran rendeljünk anyagot?  Milyen ütemezésben fizessük ki a szállítókat?  Milyen fizetési feltételeket ajánljunk a vevőknek?  Hogyan befolyásolja a forgótőke a vállalat értékét?  Egyrészt: emlékezzünk: FCF(E)-ben nettó forgótőke ÁV hatása  Másrészt: az elvárt hozamon keresztül – működés kockázatossága

9 Forgóeszközök (I.)  Nézzük a forgóeszközöket:  Készletek Készletgazdálkodás, eltérő érdekek összehangolása: pl. beszerzés – nagy tételben olcsóbb, raktározás – minél kisebb készletszint, termelés folyamatossága – inkább magasabb készletszint, értékesítés – magasabb készletszint a gyors vevőkiszolgálásért  Vevőkövetelések Későbbi fizetés ~ kamatmentes hitel, vevőmegtartást segíti  Pénzeszközök (és rövid lejáratú értékpapírok) A készpénzállomány közvetlenül nem termel jövedelmet → minimalizálni kell (tökéletes világban nem kell pénzt tartani)  Likviditásbeli különbségek

10 Forgóeszközök (II.)  Átmeneti forgóeszközök: időszakosan, szezonálisan változó rész  Tartósan lekötött forgóeszközök: folyamatosan fenntartott, a működéshez minimálisan szükséges szint Átmeneti forgóeszköz-állomány Tartós forgó- eszköz-állomány Befektetett- eszköz-állomány idő Ft Tartós eszközök

11 Forgóeszközök hozam-kockázat elemzése (I.)  Forgóeszköz-befektetés után is hozamelvárás  Három forgóeszköz-gazdálkodási kategória:  Konzervatív: iparági átlaghoz képest magasabb FE állomány  Szolid, átlagos: iparági átlagos szintű FE állomány  Agresszív: iparági átlaghoz képest kisebb FE állomány  Minősítési mutató: CA/TA (FE állomány/összes eszköz) CA: current assets; TA: total assets Önmagában nem sokat jelent, viszonyítjuk (iparági átlag) Alacsonyabb CA/TA: nagyobb jövedelmezőség (~költség- megtakarítás), de nagyobb kockázat is (~likviditási problémák) A két hatás nem áll szoros összefüggésben: lehet pl., hogy a jövedelmezőség növekedése hasznánál többet ront a kockázat növekedése

12 Forgóeszközök hozam-kockázat elemzése (II.)  Példa: Egy vállalat eszközeinek állománya 3.000. A befektetett eszközök hozama 15%, a forgóeszközök hozama 10%. Három tervváltozat: 1. terv2. terv3. terv Befektetett eszközök2.0001.5001.000 Forgóeszközök1.0001.5002.000 Eszközök összesen3.000 ROA (return on assets) 2/3*15% + 1/3*10% = 13,33% 1/2*15% + 1/2*10% = 12,5% 1/3*15% + 2/3*10% = 11,67% CA/TA0,330,50,67

13 Forgóeszközök finanszírozása  Alapvetően: rövid lejáratú kötelezettségek  Szállítók ~vevői oldal, ~kamatmentes hitel, szállítói bizalom fontos  Váltó Szállítónak váltót adunk ~pénzkövetelést tartalmazó, forgatható értékpapír, lejárat előtt leszámítoltatható bankban (időarányos kamatot megkapja)  Rövid lejáratú hitelek Pl. üzemviteli (~folyamatos, akár hitelkeret), ügyleti (~átmeneti forrásszükségletre), szezonális (~ átmeneti, szezonban) Kamatlábuk rendszerint alacsonyabb, mint a hosszú lejáratúaké  Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Pl. munkavállalókkal, állammal szemben fennálló kötelezettségek – kamatmentes források

14 Rövid lejáratú források hozam-kockázat elemzése (I.)  Alapvetően: rövid lejáratú források növelik a jövedelmezőséget, mert kamatuk alacsonyabb, mint a hosszú lejáratúaké  Akkor miért nem csak rövid lejáratú forrásból? – mert növelik a működés kockázatát is: nemfizetési kockázat, gyakoribb tőketörlesztések, egyre kisebb likviditási ráta (=FE/RLK, forgóeszközök egyre kisebb fedezetet nyújtanak)  Három forgótőke-finanszírozási kategória:  Konzervatív: iparági átlaghoz képest kevesebb RLK  Szolid, átlagos: iparági átlagos szintű RLK  Agresszív: iparági átlaghoz képest magasabb RLK  Mutató: CL/TF (RLK/összes forrás) CL: current liabilities; TF: total financing Nagyobb CL/TF → nagyobb jövedelmezőség, de nagyobb kockázat

15 Rövid lejáratú források hozam-kockázat elemzése (II.)  Példa: Egy vállalat a következő évre vonatkozóan az alábbi finanszírozási terveket mérlegeli: 1. terv2. terv3. terv Forgóeszközök600 Befektetett eszközök600 Eszközök összesen1.200 Szállítóknak tartozás100 Rövid lej. hitel (@6%)100300500 Hosszú lej. hitel (@10%)4002000 Saját tőke600 Források összesen1.200 EBIT300 Kamat463830 AE (@T C =20%)203210216 ROE (return on equity)34%35%36% CL/TF0,170,330,5 Likviditási ráta3,01,51,0 ROE = AE/Saját tőke

16 Eszköz-forrás illesztés rövid távon  Az eszközök és a források lejáratát lehetőség szerint illeszteni kell  Emlékezzünk: befektetett eszközöket és tartósan lekötött forgóeszközöket tartós forrásból, átmeneti forgóeszközöket rövid lejáratú forrásból – illesztési szabály  Eszköz-forrás illesztés típusai:  Konzervatív: az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásból ~ magas CA/TA + alacsony CL/TF  Szolid, átlagos: tartós eszközöket tartós forrásból, átmeneti eszközöket átmeneti forrásból ~ magas (alacsony) CA/TA + magas (alacsony) CL/TF – a hatások nagyjából közömbösítik egymást  Agresszív: tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásból ~ alacsony CA/TA + magas CL/TF

17 Forgótőke-gazdálkodás – példa  Egy cég finanszírozásáról a következő adatokat ismerjük: befektetett eszközök 800, saját tőke 500, forgóeszközök 600, hosszú lejáratú hitelek 500, vevőállomány 400, szállítói tartozás 200, rövid lejáratú hitelek 200. A vállalat forgóeszközeinek átlagosan 40%-a tartósan lekötött és 60%-a átmeneti forgóeszköz. Az üzleti eredmény (EBIT) 210. A rövid lejáratú hitelek kamata 7%, a hosszú lejáratú hiteleké 9%, a társasági adó 20%.  Hogyan minősíthető a bázisév forgóeszköz-, ill. rövid lejáratú forrásmenedzselése, ha az iparág hasonló vállalatainak mutatói: CA/TA = 0,3 és CL/TF = 0,2?  A vállalat CA/TA mutatója: 600/(800 + 600) ≈ 0,43 > 0,3, tehát inkább konzervatív  A vállalat CL/TF mutatója: (200 + 200)/(500 + 500 + 200 + 200) ≈ 0,29 > 0,2, tehát inkább agresszív  Illeszkedés: átmeneti eszközök = 60%*600 = 360 < átmeneti források = 200 + 200 = 400, tehát inkább agresszív