A magyar csődjog alakulása az 1840. évi 22. tc. tükrében A rendezvény az Oktatásért Közalapítvány támogatásával, az NTP-OKA-XXII-088 pályázat keretében.

Az előadások a következő témára: "A magyar csődjog alakulása az 1840. évi 22. tc. tükrében A rendezvény az Oktatásért Közalapítvány támogatásával, az NTP-OKA-XXII-088 pályázat keretében."— Előadás másolata:

1 A magyar csődjog alakulása az 1840. évi 22. tc. tükrében A rendezvény az Oktatásért Közalapítvány támogatásával, az NTP-OKA-XXII-088 pályázat keretében valósul meg SZTE ÁJTK Tehetségnap, 2011. június 10.

2 Mi is az a csődjog?  A csődjog azokat az eseteket rendezi, amikor egy adósnak több hitelezője van, de nem tudja vagy nem akarja vagyonából a hitelezőket kielégíteni. Ilyenkor a szabályozásnak az a célja, hogy a hitelezőket minél nagyobb mértékben kielégítse az egyenlő elbánás elvét betartva.

3 Történeti előzmények  Alapjai Itáliába nyúlnak vissza  Fizikai kényszer  Megszégyenítő büntetések (szégyenfa, szégyenharang, adósok börtöne)  Két irányzat alakul ki: francia és német

4 A magyar kialakulásának kezdetei  Csekély igény  Tripartitum (számos kibúvó, fizikai kikényszerítés is)  II. József (1785)  1807. évi 12. tc. a csalárd bukások büntetéséről

5 Az 1840. évi 22. tc. előélete  Széchenyi  Császár  Váltótörvények megalkotása  Wildner és Deák törvényjavaslata  Német irányzat

6 A törvény későbbi sorsának alakulása  1840. évi 7. tc.  Lichtensfeld csődeljárása  ITSZ, módosítások

7 Az 1840. évi 22. tc ismertetése  A címe csődületről (komoly vita)  Illetékesség (úttörő elhatárolás)  A csődper megindítása:1. Ha az adós, vagy halála esetén örökösei vagy hátrahagyott vagyonának gondnoka a bíróságnál bejelenti, hogy adósságai vagyonát meghaladják,  2. vagy a hitelező vagy a hitelezők a bíróság előtt bizonyítják, hogy tartozásainak eleget tenni nem képes az adós a csődper megindításra kerül. A csőd megnyitását kérheti bármely hitelező.

8 A per megkezdése  Ideiglenes csődtömeg-gondnok, perügyelő  A hitelezők összehívása(a végzés kihirdetése)  Csődületi választmány  Peügyelő megkapja a követelésekről szóló iratokat, új tárgyalási nap elrendelése

9 Az osztályozás rendje Első osztály:  1. a csődtömeggel kapcsolatos költségek, a perügyelő és tömeg-gondnok díjazása,  2. a perköltség megfizetése,  3. a végrehajtási költségek,  4. a közhivatala miatt a bukotthoz került pénzek, értékek,  5. adóhátralékok,  6. a bányászatért fizetendő díj és  7. az adott évi földesúri hátramaradások.

10 Második osztály:  1. A gyámságból eredő tartozások,  2. a cselédek bére,  3. a kereskedői segédeké,  4. az orvos és a gyógyszertáras díja,  5. a temetési költségek (szegényként lesz eltemetve, csak a legszükségesebbek),  6. a lakásbér és  7. a kéményseprő díja.

11 A harmadik osztály:  1. Az ősi adósságok,  2. a feleség törvényes hitbére,  3. a feleség betáblázott hozománya és jegyajándéka,  4. az elsőbbség végett betáblázott követelések (ingatlanból kielégítendő elsősorban) és  5. a kiadott vagy elvállalt váltóbeli kötelezések (ingóból).

12 Negyedik osztály:  1. A letétemények, amik a bukottnál mint magánszemélynél tétettek le,  2. a feleség be nem táblázott vagy be nem jelentett hozománya,  3. a bukott közönséges adóslevelei,  4. a terhes szerződésből eredő tartozások,  5. a kivonati adósságok és  6. a számadási követelések.

13 A per befejezése  Jogorvoslat  Végrehajtás  Büntetőjogi következmények: hamis bukás (fél évtől három évig) hamis bukás (fél évtől három évig) vétkes gondatlanság (egy héttől hat vétkes gondatlanság (egy héttől hat hónapig) hónapig)MódosításÖsszegzés