Az óvodás gyermek életkori sajátosságai a matematikai nevelés tükrében

Az előadások a következő témára: "Az óvodás gyermek életkori sajátosságai a matematikai nevelés tükrében"— Előadás másolata:

1 Az óvodás gyermek életkori sajátosságai a matematikai nevelés tükrében
Kissné Zsámboki Réka NYME-BPK

2 Ahány gyerek – annyi féle!
"Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik meg, mint a szamóca, az semmit sem tud a szőlőről." (Paracelsus, XV. sz-i svájci orvos, természettudós, polihisztor) "Azt akarod, hogy a másik is olyan legyen mit te? Elég belőled egy is!" (H. Parkhurst amerikai pedagógus, iskolaalapító, az alternatív pedagógia nagy alakja, a Dalton-terv szerzője.)

3 „Arra törekszünk, hogy mindenki a neki való szellemi táplálékot kaphassa, azt, ami az ő matematikai fejlődését a legjobban előmozdítja. Hogy onnan juttassuk tovább, ahol éppen van, legyen az akármilyen alacsony vagy akármilyen magas szintje a matematikai gondolkodásnak, fogalmaknak, képességeknek.” (Varga Tamás)

4 A matematikai tapasztalatszerzés útja
A tapasztalat: az érzékelés, az észlelés, az emlékezés, a képzelet eredménye (a gondolkodást nem érinti!) A többször észlelt dolgokból: felismerés (emlékezet első formája) Emlékképeink nem mindig az észlelés valósághű reprodukciói, bizonyos tulajdonságok hangsúlyosabbak (általánosítással létrejöhet egy tipikus kép) Emlékezés elszakad a valóságtól (képzeleti kép, képzetek felidézése)

5 A matematikai nevelés és a pszichikus folyamatok kapcsolata
„A matematika alapvető fogalomrendszere bármennyire is absztrakt, mégis már kicsi kortól kezdve megalapozható. Ehhez a nagyon absztrakthoz úgy tudjuk a legsikeresebben elvezetni a gyerekeket, hogy sok és változatos konkrét tapasztalatban részesítjük őket. Kisgyerekeknél ez a "nagyon konkrét" az érzékszervi-mozgásos élményeket jelenti. Minél gazdagabb és változatosabb konkrét tapasztalásra van lehetősége egy gyermeknek, annál könnyebb az absztrahálás művelete.” (Varga Tamás)

6 A gondolkodás, mint a megismerő tevékenység legmagasabb foka
J. Piaget: a gondolkodási struktúra kialakulása cselekvéssel kezdődik Nem minden cselekvés igényel gondolkodást! (Pl. a gyűjtögetés, a ragasztás, vágás, színezés stb. – tapasztalatszerzés, cselekvéses ismerkedés) Gondolkodás helyett az észlelés, az emlékezet, a képzelet működik (a megismerő tevékenységeknek az alacsonyabb szintjei) Cselekvésben történő gondolkodási műveletek közvetlenül észlelés, emlékezet, képzelet útján nem oldhatók meg (pl. korongok felfűzése egy rúdra, nagyság szerint - összehasonlítás, válogatás, rendezés) Problémahelyzet! A legmagasabb szintű kognitív tevékenység a gondolkodás. (Gondolkodás fejlődése – Piaget)

7 A bonyolultabb gondolkodási műveletek az analízis- szintézisre épülnek:
összehasonlítás elvonatkoztatás (absztrakció) általánosítás konkretizálás rendezés analógia Valamennyi megtalálható az óvodás gyermeknél először az észlelés és az emlékezet síkján, később képzeleti síkon is Absztrakciónak és az általánosításnak nagy szerepe van a fogalomalkotásban (ismeretszerzésben)

8 Mi lesz a gondolkodás eredménye?
A tapasztalatok – az érzékelés, észlelés, emlékezet, képzelet eredményei. (tények, információk, képzetek...) Az ismeretek – a gondolkodási tevékenységek eredményei. (fogalmak, összefüggések, törvények, elméletek...) A képességek - gondolkodási tevékenységek eredményei A készségek – gondolkodás nélkül lefolyó műveletsorok, bármikor a tudat ellenőrzése alá vonhatók

9 Óvodai matematikai nevelés – fogalmak alapozása
Pólya György – fogalomalkotás folyamata (pl.: téglalap, mint fogalom) 1. fázis: felderítés tények információk gyűjtése, manipuláció közben (téglalap alakú tárgyakkal) Fontos, hogy a lényegi vonások ismétlődjenek! Próbálkozások, tévedések, megérzések 2. fázis: felismerés A tapasztalatok, az emlékképek „összeállnak” képzetekké Tipikus jegyek megfigyelése, a kialakult képzeteik alapján a hasonló formák felismerése (pl.: tv képernyő, papírlap stb.)

10 3. fázis: formalizálás A képzetek gondolkodási műveletek ismeretekké válnak (absztrakció, általánosítás) Ismeretek szavakba foglalása (fogalom megnevezése) Elvonatkoztatás - az eddig hasonlónak titulált formák most ugyanazt az általános nevet kapják (téglalap) Előbb kell kialakítani a fogalmat, aztán megnevezni! 4. fázis: asszimilálás A fogalmak rendszerbe illesztése Bővülés, strukturális változások, kapcsolatok más rendszerbéli fogalmakkal (pl. a téglalap egy négyszög, azon belül egy paralelogramma, és a négyzet is egy speciális téglalap, NEM óvodában!)

11 A tudatosság és az akarat
"Ne itassuk azt a lovat, amelyik nem szomjas!" (C. Freinet) Az óvodás gyermek tevékenységeinek többsége akarati befolyás nélkül, nem tudatos Önkéntelen figyelem, emlékezet, képzelet Gondolkodása nem célirányos Ismeretei, fogalmai nem tudatos tanulás eredményei Elhatározásai érzelmi jellegűek Indítékait fogalmi síkon mérlegelni nem képes

12 Céltudatosság elsőként: a játékban
Önmaga elé kitűzött célok eléréséért bizonyos önfegyelemmel tevékenykedik Külső motiváció szerepe: kalandozó figyelem, képzelet terelése, akarati befolyás növelése Az óvónőnek úgy kell tudni „eladni” a szellemi portékáját, hogy a gyerek „vevő” legyen rá! Az akarati nevelés döntő szakasza az óvodáskor! (Idegrendszeri plaszticitás, motivációk hatása)