A büntető eljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben; A büntető eljárás történeti rendszerei, az angolszász és a kontinentális büntető per elválásának.

Az előadások a következő témára: "A büntető eljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben; A büntető eljárás történeti rendszerei, az angolszász és a kontinentális büntető per elválásának."— Előadás másolata:

1 A büntető eljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben; A büntető eljárás történeti rendszerei, az angolszász és a kontinentális büntető per elválásának folyamata, a magyar büntető eljárási jog fejlődése; a büntető eljárási jog alapelvei Dr. Németh Imre (LL.M.) egyetemi adjunktus

2 Témakörök A büntetőeljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben Az angolszász és a kontinentális rendszer összehasonlítása A büntetőeljárás kezdeti időszaka, az ókori görög eljárás (Szókratész pere), a római eljárási jog A középkori eljárások (Rüge eljárás; CCC; angolszász eljárás) A modern, vegyes rendszerű büntetőeljárás A magyar büntető eljárási jog fejlődésének története a Bp-ig A rendszerek közeledése Az eljárás formái (általános, külön-, és különleges eljárás) Alapelvek

3 A büntetőeljárási jog fogalma Anyagi jog: -Milyen magatartás számít bűncselekménynek? -Kik az elkövetők? -Milyen büntetést kell kiszabni a bűncselekmény elkövetése esetén? -A megállapított tényállás hogyan minősül? -Vannak vegyes intézmények: pl. elévülés Eljárási jog: -Bűncselekmény gyanúja esetén, mivel bizonyítható a tényállás? -Kivel szemben lehet bizonyítani a cselekmény elkövetését? -Milyen eljárás keretében kell kiszabni a büntetést. -Mi a megállapítható tényállás?

4 A büntetőeljárási jog fogalma Fogalmi elemek: -Igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján (önbíráskodás tilalma) -Törvényesség -Ártatlanság vélelme (in dubio pro reo) -Eljárási kötelezettség -Felek egyenlősége -Cél: az (eljárási vagy anyagi?) igazság kiderítése

5 A büntetőeljárási jog fogalma A büntetőeljárási jog azon szabályok összessége, amelyek a bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén az ártatlanság vélelmének kétséget kizáró bizonyítékokkal történő megdöntése útján megállapítható lehetséges elkövető büntetőjogi felelősségre vonásának rendjét szabályozzák.

6 A büntetőeljárási jog helye a jogrendszerben -A büntetőeljárási jog az egyén és az állam között hoz létre jogviszonyt (közjog) -Az állampolgár magánszférájába történő legdurvább beavatkozást teszi lehetővé (pl. letartóztatás) -Kapcsolata az alkotmányjoggal (alapvető jogok) -Kapcsolata a büntető anyagi joggal (tényállás) -Kapcsolata a büntetés-végrehajtási joggal (büntetés)

7 Az angolszász tárgyalóterem

8 A kontinentális tárgyalóterem Hivatásos bíró Ülnök ÜgyészVédő Vádlott Hallgatóság

9 Az eljárás célja és a nyomozás Angolszász rendszer -Akkuzatórius (vádelvű) eljárás -az eljárás célja az „objektív igazság” kiderítése (mi történt ténylegesen?) -kérelemre induló eljárás (opportunitási elemek) -rövid nyomozás, alapvető bizonyítékok gyors felderítése -sok esetben a nyomozás kimarad -a bizonyítékokat rögzítik -a nyomozóhatóság nincs az ügyészség alá rendelve, de beszámol az ügyésznek -az ügyészt a választópolgárok választják, az ügyész érdeke, hogy hatékonyan felderítse a bűncselekményeket -a rövid nyomozást követően az ügyész vádat emel -a hatóságokkal, állami szervekkel szembeni „bizalmatlanság” jellemző Kontinentális rendszer -Inkvizitórius (nyomozóelvű) eljárás -Az eljárás célja az „eljárási igazság” kiderítése (mi bizonyítható a beszerzett adatok alapján?) -hivatalból induló eljárás (szigorú officialitás) -alapos nyomozás (akár éveken keresztül is eltarthat) -a nyomozóhatóság az ügyészség alárendelt szerve -az ügyészt kijelölik, hivatali megbízatása nem függ a választópolgárok akaratától -titkosság -írásbeliség, az eljárás iránytűje az akta, amelyben a bizonyítékok rögzítésre kerülnek -a nyomozás során keletkezett akta „továbbutazik” valamennyi eljárási szakaszban -a vádemelés külön eljárási szakasz -az ügyész független és pártatlan a polgárok szerint, a hatóságokkal szembeni bizalom a jellemző (szélső eset: prokurátori rendszer)

10 A bíróság eljárása Angolszász rendszer -a vád megengedhetőségéről egy 24 tagú tanács, ún. „grand jury” dönt -az ítélkezésben elválik a bűnösségről történő döntés (esküdtszék) és a büntetés kiszabása (hivatásos bíró) -a bűnösség megállapítását kizárólag laikus elemek (esküdtszék) végzi -hangsúly az esküdt-válogatáson (semlegesítő technikák) -a hivatásos bíró koordinálja jogkérdésben az esküdteket („summing up”) -közvetlen és szabad bizonyítási rendszer -a vádlott beismerő vallomása a bizonyítékok királynője -a bíróság nem ismeri a bizonyítékokat, hangsúly a meggyőzésen -az esküdtek és a hivatásos bíró passzív szemlélői a vád és a védelem csatájának (kontradiktórius eljárás) -az eljárási funkciók (vád, védelem, ítélkezés) szigorú elkülönítéseű -a vád és a védelem egyenrangú felek, az eljárás résztvevői -a vádlott az eljárás alanya -az eljárás szóbeli -nyilvános eljárás -a vádlott sikere a jó védőn múlik -a fellebbezés főszabályként kizárt

11 A bíróság eljárása Kontinentális rendszer -a vád megengedhetőségéről a hivatásos bíró dönt -az ítélkezésben nem válik el a bűnösségről történő döntés és a büntetés kiszabása (mindkettőt a hivatásos bíró végzi egy személyben) -a bűnösség megállapítását főszabályként a hivatásos bíró végzi (laikus elemek formális és esetleges részvétele: ülnökök) -hangsúly a nyomozati iratokban szereplő bizonyítékokon és az eljárás szabályszerűségén -közvetett és kötött bizonyítási rendszer -a vádlott beismerő vallomása esetén is be kell szerezni az egyéb bizonyítékokat -a bíróság előre ismeri a bizonyítékokat az aktából -a hivatásos bíró aktív szereplője az eljárásnak -az eljárási funkciók (vád, védelem, ítélkezés) nem különülnek el, a nyomozásban részt vevő bíró tagja az ítélőbíróságnak -a vád és a védelem az eljárás másodlagos szereplői -a vádlott az eljárás tárgya -az eljárás írásbeli, az „akta” ural mindent -titkos eljárás -a vádlott sikere a jó bírón múlik -a fellebbezés megengedett

12 A büntetőeljárás fejlődése – kezdeti szakasz -kezdetben az elkövetett cselekményre a sértett maga reagált (tálió, kompozíció) -a büntetés az elkövető és a sértett magánügye volt -az állami hatalom kialakulásával és az állampolgárok szabályok közé szorításával a büntetés és az igazságszolgáltatás az állam kezébe kerül -tilos az önbíráskodás -a büntetés kiszabása megfelelő eljárás (büntető eljárás) keretében kell, hogy megtörténjen

13 Az ókori görög eljárás -a görögök eljárásjoga az ún. „tiszta vádrendszer” -Népvád: az eljárás csak vádra indulhat, azonban bármely állampolgár jogosult a vádemelésre -A vádlottat megilleti a védelem joga, akár személyesen, akár védővel együtt védekezhetett -Népbíráskodás: az állampolgárok közül választott személyek végzik a bírósági feladatokat

14 Szókratész pere (i.e. 399.) -„Vétkezik Szókratész és áthágja a törvényt, mert föld alatti dolgokat és égi jelenségeket kutat, a silány ügyet jónak tünteti fel és másokat is erre tanít.” -Szókratész „..nem hisz azokban az istenekben, akikben a város, hanem más, új daimonok működésében” -„Szókratész megrontja az ifjúságot” -Vádlók: Melétosz (költő), Anütosz (politikus) és Lükon (rhétor) -Az ötszázak tanácsa látja el a bíróság szerepét -A tényleges ok: a „szókratészi irónia”, amely a demokráciát kritizálta -Szókratész saját maga védte magát: kiindulópontja az „ismerd meg önmagad” -védekezésében a Melétosszal történt dialóguson keresztül bebizonyítja, hogy hisz a daimónok működésében így tehát létezésükben is hinnie kell -Az ifjúság megrontásának vádját cáfolják a mellette tanúskodó Kritón, Paralosz, Platón -Az első szavazás a büntetőjogi felelősségről szól, 281:219 arányban mondják ki bűnösnek -A második szavazás a büntetés kiszabásáról: halálra ítélik

15 Az ókori római büntetőeljárás -a királyság és köztársaság korában: -szintén a tiszta vádrendszert alkalmazták -Vádlók: duum viri perduellionis vagy a questores parricidii. Ha a vádat quivis ex populi emeli, pervesztesség esetén megbüntették -A vádló a váddal szabadon rendelkezett -A terheltet (reus) megillette a védekezés szabadsága, védőt is választhatott, de ha önként számkivetésbe vonult, a pert maga is megszüntethette -A bíróság: kezdetben a népbíráskodás érvényesült, később a kiküldött bírósági bizottságok (questiones perpetitae) állandó bíróságokat alakítottak ki -A questiók kisorsolt, esküt tett tagokból álló, 32, 50, 51, 74 tagú bizottságok voltak -A nyilvános tárgyalást követően a tagok szavaztak, majd az elnök (quaesitor, judex quaestionis) hirdette ki a döntést a bűnösség kérdésében -Bűnösség megállapítása esetén a törvény által előre meghatározott büntetést kellett kiszabni, nem volt mérlegelés -a császári korban: -a szabad bizonyítás meghagyása mellett a tortúra alkalmazását is bevezették -A bírói teendőket császári hivatalnokok látják el -A nyilvánosságot korlátozzák -Írásbeliség jelenik meg, a tárgyalásokon jegyzőkönyv készül -Kialakul a fellebbezés: a császárhoz lehetett folyamodni -A polgári jog és büntetőjogi felelősség összeolvad: a delicta privata eseteiben keresetindítási jog illette a sértettet, amelyek közül a crimina extraordinaria eseteiben accusatio alkalmazásával vádat emeltethetett -A közérdeket sértő cselekményeket popularis actio-val lehetett megtámadni a bíróság előtt

16 A kora középkori eljárások -A germán népjogok nem tettek különbséget a polgári- és a büntető eljárás között -A sértett maga indította meg az eljárást, amely alapján magánbosszúját állami támogatással érvényesítette -A vád előre meghatározott formának kellett, hogy megfeleljen -A sértett a váddal az eljárás lefolytatására kényszerítette a bíróságot -A bírósági funkciót a király kiküldött embere látja el, de csak passzív szereplő -A terhelt kimenthette magát a vád alól, a vádlót nem terhelte a bizonyítási kötelezettség -A vádlott akkor győz, ha megfelelően bizonyít pl. istenítélettel (párbaj, stb.), tisztítótanúk esküivel -A bizonyításra történő kioktatásról külön ítéletet hoz a bírósági kiküldött, majd a végítéletet a bűnösség kérdéséről a nép hozza meg a döntést -A vádlott beismerése esetén az eljárást ítélethozatallal lehetett folytatni -Egyéb esetekben a terheltnek esküt kellett tennie, hogy a kiszabott büntetésnek aláveti magát

17 A kora középkori eljárások -A frank jogban a bíró javaslattételi jogát a nép köréből választott 7 jogtudós kapta meg -Nagy Károly élethossziglani kinevezéssel illette e jogtudósokat (scabini), és ezzel megteremtette a Schöffen-bíróságokat és az ún. Rüge eljárást (Rüge = feljelentés, vizsgálat)

18 A Rüge-eljárás -a királyi kiküldött (missus) időről időre megjelenik az egyes községekben -felhívta a szavahihető egyéneket, hogy eskü alatt jelentsék fel (Rüge) a súlyosabb bűncselekményeket -a Rüge volt az eljárás megindítója, nem volt szükség külön vádra -ezt követően az eljárás már hivatalból folyt -a súlyosabb bűncselekmények megbüntetését nem tették függővé attól, hogy a sértett vádat emelt-e vagy sem -az igazságszolgáltatás joga királyi jogá vált -a missus vezetésével ítélkező Schöffen-bíróság feltárni igyekezett, hogy valóban mi történt -az eljárást tettenérés esetén is le kellett folytatni -a Rüge eljárás Nagy Károly után csak kivételesen került alkalmazásra

19 A kontinentális továbbfejlődés: a kánoni eljárásjog -A kánoni eljárás eredetileg a vádelven alapult, súlyosabb bűncselekmények esetén azonban hivatalból és a nyomozó elv szerint folytatták -A feljelentést a püspök vagy megbízottja előtt kellett megtenni a Rüge eljárás mintájára -Az eljárási szabályokat az 1215-ben tartott IV. lateráni zsinat szentesítette -Főszabályként vád kellett az eljárás megindításához (vádelv) -Kisegítőleg lehetőség volt a hitelt érdemlő feljelentés (denunciació), vagy köztudomás, továbbá rossz hír esetében az eljárás megindítására -hivatalbóli bizonyítás -Szabad védekezéshez való jog érvényesül -Fellebbezési lehetőség biztosított (másodfok: tartományi zsinat; harmadfok: pápa) -Korlátozott nyilvánosság -Törvényes bizonyítás alapelvei érvényesülnek -A nyomozó bíró egyben ítélkező bíró is (nyomozó elv) -A nyomozórendszert az olasz glosszátorok és praktikusok dolgozták ki római jogi és kánonjogi alapokon

20 A Constitutio Criminalis Carolina (CCC) -A középkokri Európában meghonosodott a nyomozórendszer -V. Károly 1532-ben a német birodalomra vonatkozóan életbe léptette a Peinliche- oder Halsgerichtsordnung (Constitutio Criminalis Carolina) -a XIX. századig meghatározta a büntető eljárási jog fejlődését -látszólag a vádelvű, a magánszemélyek vádlóként léphettek fel -azonban a hivatásos bíró az ügy ura -a legtisztább nyomozó rendszert honosítja meg -Elvileg nyilvános és szóbeli végtárgyalást (endlicher Rechtstag) ír elő, azonban az ítéletet a titkos nyomozás során felvett akta alapján hozzák meg, a tárgyaláson csupán kihirdetik -A bűnösség megállapítása beismerés, vagy legalább két kifogástalan tanú vallomása alapján megtörténhet -Ha nincs beismerés: tortúra alkalmazható -A tortúra eredménytelensége felmentést eredményez -A CCC mintájára egész Európában írásos nyomozórendszerű eljárási törvényeket adtak ki (pl. Franciaország: Ordonnance criminelle)

21 Az eljárás középkori fejlődése angolszász területen -Normann Vilmos 1066-ban a Rüge eljárást hozza magával Angliába -angolszász területen a vádelvű rendszer alakul ki a Rüge eljárásból -a feljelentők az országban körüljáró sheriff felhívására mint vádlók és tanuk szerepeltek -a vádlott saját szavahihető tanúit állíthatta, akik tisztázhatták személyét -a tanúk intézményéből fejlődött ki a grand jury (24 a birtokos osztályból behívott tagból állt) -elnöke a legfőbb bíróság (King's Bench) egy tagja (judge) vagy a háromtagú békebíróság -a vádat a feljelentő (prosecutor) képviseli vádirat benyújtásával -a népvád-rendszer érvényesül -a grand jury elnöke az esküdtek elé terjeszti a vádiratot (charge) -az esküdtek szótöbbséggel határoznak a vád elfogadhatóságáról, pozitív döntés esetén tárgyalásra utalják az ügyet -beismerés esetén (guilty plea) a bíró bizonyítás és tárgyalás nélkül kiszabja a büntetést -beismerés hiányában a „petty jury” (12 fő) ítéletének meghozatala végett bizonyítást vesz fel (pl. istenítélettel; saját tudomás alapján vélemény nyilvánítással) -amennyiben tagadás esetén nem veti alá magát a bizonyításnak, úgy elítélték -a hallgatás nem volt megengedett -a XVII. századtól a petty jury függetlenné vált -keresztkérdezési (cross-examination) és ellenkérdezési (re-examination) bizonyítás folyik -a terhelt ügyfélként van jelen -a tárgyalás nyilvános és szóbeli

22 A modern, vegyes rendszerű büntetőeljárás -a francia forradalmat követően az 1789-ben kiadott rendeletek a nyomozóelvű eljárás megtartása mellett nyilvánosságot és kötelező védelmet biztosítanak -1791-re teljes szakítás az Ordonnance-on alapuló nyomozó rendszerrel, helyette angolszász mintára jury-rendszer -bevezetik a szabad bizonyítási rendszert -1808-ban Code d'instruction criminelle (a modern vegyes rendszerű eljárás alapja) -szigorú vádelv, mégis hivatalból köteles a hatóság lefolytatni az eljárást -az eljárás három fő szakaszra tagolódik: előkészítés, vádtanácsi szakasz, bírósági eljárás -az előkészítő szakasz (instructioncélja a bizonyítékok egybegyűjtése -nyomozó elvű, írásbeli és titkos -rendőrség (police judiciaire), és a vizsgálóbíró (juge d'instfíiction) végzi -a vádtanács az egybegyűlt anyag felülvizsgálata alapján vagy megszüntető (non lieu) vagy megfelelő bírósághoz utasító (renvoi) határozatot hoz -a bírósági eljárás (juridiction de jugement) vádelvű, a nyilvános, szóbeli, kontradiktórius, a védelem szabadsága és az ügyfél-egyenlőség érvényesül, szabad bizonyítás -a bíróság 6 szakbíróból és 12 esküdtből áll, akiket a hivatásos bírók tanítanak ki az eljárás végén -elválik a bűnösség és a büntetéskiszabás kérdése -a vegyes rendszer Napóleon hadjárataival terjed el a kontinentális Nyugat-Európában, majd Németországból Közép-Európába (így Magyarországra) is bejutva honosodik meg

23 A magyar büntető eljárási jog fejlődésének rövid története -Szent István király idejétől fogva a XVI. század elejéig a király gyakorolta a bírói hatalmat -törvénykezési napok -az ügyszám növekedése miatt a király megosztja az ítélkezési hatalmát (nádor, országbíró, kancellár, személynök) -judices regni ordinarii (az ország rendes bírái) -az ügyek további szaporodása hozza magával az ítélőmesterek (protonotarii) intézményét -kialakulnak a vidéki bíróságok is, amelyek vagy megyei ítélőszékek (sedes judiciaria) a nemesek számára; vagy városi bíróságok, melyek a polgárok felett ítélkeznek, végül földesúri bíróságok (úriszékek), amelyek a jobbágyok és a parasztok felett döntenek első fokon -létrejönnek különbíróságok is a speciális ügyekre (pl. szentszékek, egyházi nemesek bíróságai, a prímás ítélőszéke, és a királyi magyar tudományegyetem törvényszéke az egyetem polgárai számára) -felsőfokon ítélkeznek: királyi ítélőtábla, hétszemélyes tábla -1848-ban az úriszékeket eltörlik -1871-ben kialakul a mai királyi bíróságok szervezete

24 A magyar büntető eljárási jog fejlődésének rövid története az eljárási jog az Árpád-házi királyok időszakában: -a germán joghoz hasonló vádelvű rendszer -érvényesül a nyilvánosság, szabad védekezéshez való jog, közvetlenség -kompozíció hiányában a bíróság ítéletet hozott az Árpádházi királyokat követően: -a normann rendszer érvényesül -súlyosabb bűncselekmények esetén hivatalbóli eljárás -a király kiküldöttei a környékbeli emberektől „tudományvétel” alapján tájékozódtak a bűncselekményekről -nemesek ügyeiben vádrendszer alakul ki -a nem-nemesek ügyeiben „sommás eljárás” (nyomozó elvű) -a tortúra a XIX. század elejéig elfogadott bizonyítási eljárás Az abszolutizmus korában: -az írásbeli eljárás a jellemző, a vádat az ügyészek képviselik -1854 jan. 1-jétől az 1853-ik évi osztrák törvénykönyv lép hatályba -a kiegyezés idején keveredett a régi magyar büntetőeljárási jog, valamint az osztrák eljárási jog alkalmazása

25 A magyar büntető eljárási jog fejlődésének rövid története A Bp. előzményei, elfogadása és novellái: -Horváth Boldizsár igazságügy miniszter 1867-ben bizottságot küldött ki, melynek feladata lett volna eljárásjogi javaslatot készíteni, a munkálat azonban nem jött létre. -a Csemegi által készített 1872-ben kiadott Ideiglenes eljárási szabályzat („Sárga könyv”) rendezte az eljárási szabályokat, azonban képtelen volt a modern büntetőeljárási rendszert meghonosítani -Csemegi ezt követően több tervezetet is készített, amelyeket azonban nem fogadott el az országgyűlés -1892-ben Balogh Jenő újabb tervezetet készített, amelyet 1895-ben terjesztettek az országgyűlés elé (a későbbi Bp. tervezete) -az 1896. évi XXXIII. tc. elfogadásával 1900. év január 1-én lépett hatályba a Bp. (Büntető perrendtartás), amely a korábbi kodifikációs törekvéseket egységesítve modern vegyes rendszerű eljárást vezet be -a Bp-t követően: -az esküdtbíróságokról elfogadták az 1897. évi XXXIII. tc. -a Bp, módosításáról és kiegészítéséről szóló 1907. évi XVIII. tc. -az 1908. évi XXXVI. tc. Büntető novella és az ezt kiegészítő és módosító 1913. évi VII. tc. a fiatalkorúak bíróságáról szólt -az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 1914. évi XIII. tc. -az 1913.évi XXXIV. Tc. a király megsértéséről

26 A modern vegyes rendszerű eljárás az egyes rendszerekből különböző elemeket vett át Az akkuzatórius rendszerből: -a tárgyalás előtérbe kerül -a tárgyalás nyilvános -szóbeli -kontradiktórius -érvényesül az ügyfélegyenlőség -funkciómegosztás -laikus elemek részvétele -óvadék Az inkvizitórius rendszerből: -officialitás -legalitás -titkos nyomozás -írásbeliség -fellebbezés megengedett -nyomozási bíró -nyomozás a per előkészítő szakasza -cél az igazság megállapítása

27 A rendszerek közeledése -Európában a rendszerek közeledése figyelhető meg -a közeledés egyik mozgatórugója az Emberi Jogok Európai Egyezségokmányát kidolgozó Európa Tanács, és az Emberi Jogok Európai Bírósága -az Egyezségokmány alapvető, valamennyi tagállamra kötelező eljárási jogokat határoz meg: -tortúra tilalma (3. cikk); Vö: Salman v. Turkey (2000); Kalashnikov v. Russia (2002) -törvénytelen letartóztatás tilalma (5. cikk); Vö: Lietzow v. Germany (2001); -tisztességes eljárás követelménye, fegyverek egyenlősége, pártatlan és független bíróság (6. cikk) -fellebbezési jog biztosítása (7. cikk) -a Bíróság elmarasztaló ítéletei alapján az Egyesült Királyságban 1996-ban elfogadták a Human Rights Act-et (az angolszász eljárás elmozdult a kontinentális irányába) -számos tagállamban akkuzatórius elemekkel vegyítették az addig inkább inkvizitórius rendszert (pl. Olaszország az ezredforduló után szinte tisztán akkuzatórius eljárásra cserélte az addig inkvizitórius rendszert)

28 A rendszerek közeledése -a rendszerek másik közelítője az Európai Unió -közösségi hűség elve, közvetlen hatály, közvetlen alkalmazandóság -előzetes döntéshozatal lehetősége a büntetőeljárás felfüggesztése mellett -kölcsönös elismerés elve -III. pilléres együttműködés keretében kerethatározatokat fogadtak el, pl. az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben (hatékony eljárás előírása) -az Amszterdami szerződés (1997) az aquis communitaire részévé teszi a Emberi Jogok Európai Egyezségokmányát -közös bűnüldöző szervek és nyomozócsoportok felállítása történik meg a határon átnyúló bűnözés leküzdése érdekében -EUROPOL és EUROJUST felállítása -2002-ben kiadják az Európai Letartóztatási Parancsról (European Arrest Warrant) szóló kerethatározatot, amely egységes eljárást ír elő valamennyi tagállami bíróság számára

29 Az eljárás formái Általános eljárásKülön eljárásKülönleges eljárás Döntés a büntetőjogi főkérdésről Bárkivel szemben Bármely bűncselekmény miatt Döntés a büntetőjogi főkérdésről Speciális terhelttel szemben (pl. fk. eljárás) Speciális bűncselekmény miatt (pl. magánvádas bűncselekmények) Speciális eljárási formában (pl. tárgyalás mellőzése) Járulékos kérdésről történő döntés Speciális esetekben alkalmazható Rendszerint a büntetőjogi felelősségre vonást követően történik (pl. utólagos összbüntetésbe foglalás)

30 Alapelvek -Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése -Legalitás, officialitás, opportunitás -Vádelv, vádhoz kötöttség elve -Jog a bíróság eljárásához, tisztességes eljárás elve -Ártatlanság vélelme -Védelem joga -Anyanyelv használatának joga

31 Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése Be.1. §: A büntetőeljárásban a vád, a védelem és az ítélkezés egymástól elkülönül. Alkotmány 50. § (3) bekezdése: a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve Alkotmány 51. § (1) bekezdése: az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről és a bűncselekmények üldözéséről. Alkotmány 51. § (2) bekezdése: az ügyészség képviseli a vádat a bírósági eljárásban.

32 Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése 14/2002. (III. 20.) AB határozat: "A bírói hatalom legfőbb sajátossága [...] az, hogy állandó és semleges.” „A tisztességes eljárás követelményének alapfeltétele a vádlói és az igazságszolgáltatási funkciók szétválasztása. […] „ „A büntetőügyekben a bíróságnak […] eljárási feladata, hogy a vád felől tisztességes eljárás lefolytatása után pártatlan döntést hozzon.”

33 Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése 14/2002. (III. 20.) AB határozat: "A pártatlan bírósághoz való alkotmányos alapjog az eljárás alá vont személy iránti előítélet-mentesség és elfogulatlanság követelményét támasztja a bírósággal szemben. Ez egyrészt magával a bíróval, a bíró magatartásával, hozzáállásával szembeni elvárás, másrészt az eljárás szabályozásával kapcsolatos objektív követelmény: el kell kerülni minden olyan helyzetet, amely jogos kétséget kelt a bíró pártatlansága tekintetében."

34 Bírói függetlenség, funkciók elkülönítése 14/2002. (III. 20.) AB határozat: „Alapvető kérdés, hogy a bíró, aki a felek felett áll, a felektől különüljön el.” „A vád és az ítélkezés feladatainak egy eljáráson belül azonos személy által történő ellátása önmagában alkalmas a bíró pártatlanságának megkérdőjelezésére, függetlenül attól, hogy milyen személyes magatartást tanúsított. […]” „a bírónak nem csak pártatlannak kell lennie, hanem pártatlannak is kell látszania"

35 Legalitás, officialitás, opportunitás Legalitás: