A gyakorlati teológia alapjai Valláspedagógia. Az elnevezés: Valláspedagógia/Katechetika Katechein = tanítani Katekéta = tanító Katekézis = tanítás Katekizmus.

Az előadások a következő témára: "A gyakorlati teológia alapjai Valláspedagógia. Az elnevezés: Valláspedagógia/Katechetika Katechein = tanítani Katekéta = tanító Katekézis = tanítás Katekizmus."— Előadás másolata:

1 A gyakorlati teológia alapjai Valláspedagógia

2 Az elnevezés: Valláspedagógia/Katechetika Katechein = tanítani Katekéta = tanító Katekézis = tanítás Katekizmus = tankönyv (hittankönyv, kérdés-felelet)

3 Katechetika – az egyházban folyó tanítói munka (hitoktatás, bérmálás, konfirmálás, jegyesoktatás, bibliaórák stb.)

4 A tanítás már az ószövetségben is hagyomány volt. 5 Móz 11,18-21 18 Vegyétek azért a szívetekre és lelketekre ezeket az igéket, kössétek jelül a kezetekre, és legyenek fejdíszként a homlokotokon. 19 Tanítsátok meg ezeket a fiaitoknak is, beszélj róluk, ha otthon vagy, és ha úton jársz, ha lefekszel, és ha felkelsz. 20 Írd fel azokat házad ajtófélfáira és kapuidra, 21 hogy hosszú ideig éljetek, és éljenek fiaitok is azon a földön, amelyről megesküdött az ÚR atyáitoknak, hogy nekik adja, amíg csak ég lesz a föld fölött.

5 5 Móz 6,20-21 20 Ha majd a jövőben megkérdezi a fiad, hogy miféle intelmek, rendelkezések és döntések ezek, amelyeket megparancsolt nektek Istenetek, az ÚR, 21 akkor így felelj fiadnak: A fáraó szolgái voltunk Egyiptomban, de kihozott bennünket az ÚR Egyiptomból erős kézzel.

6 Jézus életében is nagy szerepe volt a tanításnak. - Tanítványi kör - Mester megszólítás = tanító - Mt 7,28: úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók

7 A reformáció újra felismerte a tanítás fontosságát. - Reformáció előtti állapot (Luther vizitációk, alapvető hiányok) - Luther Bibliafordítása - Kiskáté, Nagykáté, (mai: Finn káté)

8 Katechetika Valláspedagógia Hangsúlyváltás: 20. sz. pedagógia, pszichológia mint társtudományok felhasználása (a teológia mellett) Tananyag-központúság helyett tanuló- központúság Ész-szív-kéz (értelem, érzelem, akarat)

9 Karl Barth (1886-1968) - Valláskritika (Isten az, aki lehajol) - A teológia nem építhet az ember vallásos igényére - A hitoktatás váljon igehirdetéssé, de legalábbis egy előkészítője legyen a templomi igehirdetésnek (igecentrikus hitoktatás)

10 60-as évek fordulata (Németország): Témaorientált hitoktatás Észrevették, hogy - A tanulók nem motiváltak - A pedag. és pszich. fontos segítség - A tanuló élete, tapasztalatai és életkérdései a hangsúlyosak

11 70-es évek: Kialakult az egyensúly a téma és a tananyag orientált valláspedagógiai nézetek között.

12 Magyarországon Kétféle hitoktatás: iskolai, gyülekezeti Hittankönyvek modern sorozata (és tanári kézikönyvek) 2013-tól új sorozat Szórványhelyzet, összetett csoportok, mikro- csoportok Nem kötelező tárgy! (vö. táblázat!) – de a közoktatási törvény lehetővé teszi. (Csak az egyházi iskolákban kötelező) 2013-tól kötelező etika oktatás, választható helyette a hittan Kalevi Tamminen vallásdidaktikai könyve az elsők között elérhető korszerű magyar nyelvű anyag. Lelkészek vs. Hitoktatók a hitoktatásban

13 A hitoktatás célja Gyakorló keresztény élet lehetőségét megteremteni (sok rossz példa a „kikonfirmálkodásra”) Ismeretek átadása (alapműveltség) Tájékozódási képesség a hitbeli kérdésekkel kapcsolatban Az emberi életút egészén történő eligazodást segíti

14 Hitoktatási modellek A gyülekezeti vallásoktatás lényegében állandóan, a történelmi korszakoktól függetlenül létezett (a szocialista időszakban is). Az iskolai vallásoktatásnak pedig különböző modelljei alakultak ki a nemzetközi gyakorlatban.

15 5 alapvető modellről beszélhetünk Nincs semmilyen iskolai hitoktatás (pl. volt szocialista rendszer, Franciaország, Albánia) Kötelező iskolai hitoktatás konfesszionális alapon, alternatívaként választható etika oktatással (pl. Németország, Görögország, Finnország, Ausztria) Kötelező iskolai vallásoktatás, a világvallások semleges ismertetése, információ átadás, vallásismeret. (pl. Anglia, Skócia, Dánia, Törökország, Svédország, Írország) Opcionális hitoktatás, konfesszionális. Az önkormányzati iskolákban az állami törvények biztosítják a hitoktatás lehetőségét felekezeti alapon (Magyarországon ez heti 1 óra). Ahol ezt az egyház megszervezi, ott létezik iskolai fakultatív hittan óra, ahol az egyház nem szervez hittanórát, ott nem elérhető ez a választási lehetőség. Az egyházi iskolákban a hittanóra kötelező (Magyarországon heti 2 óra). (pl. Magyarország, Olaszország, Lettország, Grúzia, Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Spanyolország, Málta) Opcionális hitoktatás, nem konfesszionális. Kereszténység, más világvallások és erkölcstan. (pl. Moldova, Szlovénia, Észtország)

16 Európai szintű felmérés készült 2006 és 2009 között a vallások társadalmi szerepéről (REDCo projekt= Religion in Education. A Contribution to Dialogue or a factor of Conflict in transforming societies in European Countries) Ennek főbb eredményei:

17 - a vallással és világnézettel kapcsolatos elsődleges információforrás a tanulók számára elsősorban a család, másod sorban az iskola. - a diákok többsége szívesen tanul vallási ismereteket az iskolában. - azok a tanulók, akik az iskolában ismereteket kapnak különböző vallásokról, nyitottabbak a más vallásúakkal való párbeszédre. - a vallásos tanulók nyitottabbak elfogadni másfajta vallások értékeit is. - a diákok többsége jobban szeretné, ha az iskolában többféle vallásról tanulna, ahelyett, hogy csupán egy hitvallás, vagy világnézet szemszögéből kapjon hittan/vallásoktatást. - a diákok szeretnék elkerülni a vallásos témában felmerülő konfliktusokat.

18 A kutatás készítő azt javasolják, hogy az európai iskolákban kapjon teret a különböző vallásokról (és nem vallásos világnézetekről) szóló oktatás, ahol lehetőség nyílik a tanulók vallásos és más világnézeti szempontjainak bővítésére, és az ezzel kapcsolatos párbeszédre.

19 Melyik modell lenne a legjobb Magyarország számára? Jó-e a kötelező hitoktatás/etika oktatás? Konfesszionális vagy semleges vallásoktatás a jobb?

20 A mérlegeléshez néhány szempont - A vallásokkal kapcsolatban rengeteg tévhit él az emberek gondolkodásában. A keresztény tanítás és kultúra megismerése, valamint a világvallások alapszintű ismerete az általános műveltség alapvető része. - A fent említett REDCo projekt eredményei szerint a diákok azzal a fajta vallásoktatással voltak elégedettek, amilyen vallásoktatásban részesültek. (Pl. Hambrugban a konfesszionális hittannal, Észak-Rajna-Westfáliában pedig a konfessziótól független vallásismerettel. ) - Az, hogy milyen fajta vallásoktatás vált gyakorlattá egy adott országban (tartományban) több tényező függvénye. (Magyarországon pl. hatalmas előrelépés volt, hogy az Ltv. 1990-ben lehetővé tette az opcionális hittan oktatást az iskolákban.) történelmi háttér - Fontos, hogy bármilyen típusú vallásoktatásról beszélünk, az ne fundamentalista kioktatás, vagy térítés legyen.

21 Néhány szempont… - A konfesszionális hittanoktatás mellett szól, hogy a tanár és az oktatás sokkal hitelesebb, mivel nem független és semleges álláspontot képvisel, hanem saját meggyőződésével egyező vallási ismereteket ad át. - Számos országban a konfesszionális hittan oktatás jól működik. Néhány országban az egyházak túlságosan saját magukra koncentrálnak, és kevésbé figyelnek az egész társadalom szolgálatára. Döntő szempont tehát a vallási közösség önértelmezése a vallásoktatás milyenségének megválasztása szempontjából. - Az európai intézmények előnyben részesítik a nem konfesszionális vallásismeret oktatást, de ugyanakkor – a semlegesség okán – nem akarnak beavatkozni a különböző országokban kialakult vallásoktatás rendszerébe.

22 Néhány szempont… - A vallásismeret, vallásokról való tanítás egy elképzelhető alapkövetelmény lehet. Azokban az országokban, ahol jelentős a nem keresztény lakosság, ott a nem keresztény vallásoktatás kérdése is felmerül. (Pl. Németország iszlám hittan az iszlám vallású diákoknak.) Különböző modellek lehetségesek ebben az esetben is, pl. iszlám hittan az iszlám diákoknak, vagy nem konfesszionális vallásismeret, amely minden vallásról egyaránt tanít. - Az államnak – ahogy az Ltv. is rögzíti – semlegesnek kell maradnia a vallások tekintetében. Ha erkölcsről és vallásokról szóló tárgyat tesz kötelezővé, akkor megvan annak a veszélye, hogy a semlegessége csorbát szenved, esetleg az állami ideológia beszüremkedik az oktatásba.