AZ ÓRÁK SZINKRONIZÁLÁSA Készítette: Rácz Napsugár 9.c.

Az előadások a következő témára: "AZ ÓRÁK SZINKRONIZÁLÁSA Készítette: Rácz Napsugár 9.c."— Előadás másolata:

1 AZ ÓRÁK SZINKRONIZÁLÁSA Készítette: Rácz Napsugár 9.c

2 TARTALOM: 1.dia: Rádiós órák 2.dia: Az órák szinkronizálása 3.dia: Rádióvezérelt órák 4.dia: Casio Waveceptor 5.dia: Története 6.dia: Órák beállítása 7.dia: Asztali rádióvezérelt óra 8.dia: Lfedettség 9.dia: A hosszúhullám előnye 10.dia: Források

3 A RÁDIÓS ÓRA: Fontos megjegyezni, hogy az ún. rádiós óra fogalma nem azonos a rádióvezérelt órával. A rádiós óra alapvetően rádió, amelybe ébresztőórát építettek. A rádiós óra fő funkciója az, hogy a beállított időben a rádiót bekapcsolja. Óráját a hálózati 50 Hz-hez szinkronizálják. Hálózati kimaradás ideje alatt saját beépített jelgenerátorát használja. Az olcsóbb modellek áramkimaradás esetén egyszerűen kikapcsolnak, majd az áram visszatértekor resetelnek és éjféli idővel újraindulnak. Ilyenkor kézzel kell a pontos időt ismét beállítani.

4 AZ ÓRÁK SZINKRONIZÁLÁSA: Az események megfigyelése miatt szükség van egymástól távol lévő, szinkronban járó órákra. Azonban órák mozgatása közben az órák gyorsítására, mozgatására és lassítására van szükség, ami a szinkronizálást elrontaná. Az órák szinkronizálását Einstein nyomán a következőképpen tehetjük meg. Kiválasztunk egy referenciaórát és nullázzuk, majd a többit órát elvisszük a megfelelő helyre, és beállítjuk rajtuk azt az időt, amely ahhoz szükséges, hogy a kijelölt referenciaórától a fény eljusson hozzá. (Azaz megmérjük nyugvó etalonnal a két óra távolságát, osztjuk ezt a fénysebességgel, és az így kapott időt állítjuk be rajta. Ha a referencia óra nem nulláról indul, akkor ezt az időt is hozzá kell adni a beállítandó időhöz.) Ha ez megvan, a referenciaórát és ezzel egyidejűleg a fényjelet is elindítjuk. Ha a fényjel elér egy órát, akkor az elkezd járni a beállított időtől. Ezt az eljárást itt tekinthetjük meg: http://theo.physx.u- szeged.hu/oktatas/specrel/applet/hSync.html

5 RÁDIÓVEZÉRELT ÓRÁK: Rádióvezérelt órának nevezzük azt az időmérő eszközt, amely rendszeres időközönként rádióhullám alkalmazásával atomóráho szinkronizálja magát, így az órák szokásos pontosságánál nagyságrendekkel pontosabb időkijelzést tesz lehetővé. A szinkronizálás sikertelensége esetén aznap közönséges kvarcóraként működik.A szinkronizálás történhet egyetlen meghatározott forrással, vagy egyszerre többel, mint például a Global Positioning System esetén. A használt frekvencia lehet hosszúhullámú, rövidhullámú URH (pl. RDSalkalmazásával), vagy mikrohullámú(a GPS esetén).A több kontinense használható rádióvezérelt óra megkülönböztetésére a Casio, a rádióvezérelt órák legnagyobb gyártója a multiband (am. „többsávos”) megnevezést alkalmazza.

6 Több kontinensen használható, rádióvezérelt Casio Waveceptor vízálló karóra; az időn kívül a dátumot és a hét napját is kiírja

7 TÖRTÉNETE: Feltalálásának időpontjáról nincs megjegyzés. Michael Lombardi szerint az első rádiós óra a Lorophone lehet. A berndezést 913-tól kzdve árusították.

8 AZ ÓRÁK BEÁLLÍTÁSA: A rádióvezérelt órát általában nem kell beállítani, mivel a rádióadó által sugárzott idő a felhasználó időzónájának felel meg. Azonban állítható lehet az időzóna, aminek megfelelő idő a kijelzőn megjelenik.Ha az óra több időjel-adó vagy több frekvencia vételére alkalmas, érzékeli a legerősebb jelet, és annak vételére áll be. Az óra automatikusan átáll a téli/nyári időszámítás kijelzése között, ha azt a felhasználó beállította.

9 ASZTALI RÁDIÓVEZÉRELT ÓRA: Ez az asztali rádióvezérelt óra az óra és perc kijelzése mellett a dátumot, a napot és helyi szenzorral mérve a hőmérsékletet is mutatja, továbbá egy szimbólummal jelzi az időjel sikeres vételét

10 LEFEDETTSÉG: Az óra többnyire egyetlen jeladó vételére készül, ami az adott területen fogható (Európa, Észak-Amerika, Japán, Kína), de ezek kombinációja is előfordul. Hosszúhullámon és mikrohullámon nem lehetséges a vétel az Északi-Sark és az Antarktisz környezetében, mert a szükséges távolságban nincs megfelelő adó ezeken a sávokon. Az európai DCF77 egy Frankfurt körüli 2000 km-es körben fogható (gyakorlatilag egész Európában, Tunéziában, Marokkó északi részén, Törökország északnyugati részén), az észak-amerikai Fort Collinsban (Colorado állam) működő állomás több frekvenciát használ, és a kontinens nagy részén fogható.

11 A HOSSZÚHULLÁM ELŐNYE: Más elektromágneses frekvenciákkal összehasonlítva a hosszúhullámú adásnak és vételnek több előnye van a rövidhullámú, az URH, sőt még a Gáltal használt mikrohullámmal szemben is: a hosszúhullámnak nem jelentenek akadályt a hegyek vagy épületek; mivel nem követelmény a rálátás az adó és a vevőkészülék között, ezért egyetlen nagy teljesítményű adó nagy földrajzi területet képes lefedni; a jel behatol az épületek belsejébe és valamennyire a víz alá is, ezért tengeralattjárók is ezt alkalmazzák; mivel főleg felületi hullámként terjed, nem függ az atmoszféra vagy ionoszféra változásaitól, így a terjedési késleltetés kevésbé ingadozik; a vevőkészülék viszonylag olcsó és egyszerű.

12 FORRÁSOK: https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1di%C3%B3vez%C3%A9relt_%C3%B3ra http://theo.physx.u-szeged.hu/oktatas/specrel/texth/Simultaneity_text.html

13 Köszönöm a figyelmet !