Források, forrástípusok Bevezetés a forrásismeretbe, forráskritikába és forráselemzésbe NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor.

Az előadások a következő témára: "Források, forrástípusok Bevezetés a forrásismeretbe, forráskritikába és forráselemzésbe NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor."— Előadás másolata:

1 Források, forrástípusok Bevezetés a forrásismeretbe, forráskritikába és forráselemzésbe NYME BDPK TTI Történelemtudományi Intézeti Tanszék Agócs Nándor

2 Római történetírás laudatio funebris, elogium, stemmata (családfa) annales maximi fasti consulares tabula dealbata. i.e. 130 Mucius Scaevola 80 könyvben összegyűjtötte Naevius: (i.e. 265 körül) Bellum Poenicum (eposz, görög nyelven, 60 töredék) Lucius Cincius Alimentus (i.e. III. sz.) Quintus Fabius Pictor (i.e. III. sz.) Polybios (i. e. 200 - 120): Korunk története (Histroiai – 40/5 könyv), politikai fogoly. Egyetemes történet, 1. és a 2. pun háború. Pragmatikus történetírás, hellenisztikus történetírás csúcsa, források, politikai elemzés, a római államforma dicsérete, az egyéniség szerepe, időrend, töredék (első öt könyv)

3 Római történetírás Quintus Ennius: Annales (i.e. 239 körül), Róma történetét és a nagy egyéniségek hőstetteit (628 sor töredék) Marcus Porcius Cato Maior ( i.e. 234-149): Origines, De agriculura. Admiranda, a római erények megtestesítője.,római próza, de görög minta Marcus Terentius Varro Sallustius Crispus (i.e. 86-35): Catilina összeesküvése, Iugurtha háborúja szicíliai Diodóros (i.e. I. sz.): Történeti könyvtár/Bibliothéké hisztoriké. – translatio imperii halikarnassosi Dionysios: Rhómaiké archaiologia (20 könyvből 9 maradt meg) Róma korai története i.e. 443-ig Caius Iulius Caesar (i.e. 100-44): Feljegyzések a gall háborúról, Feljegyzések a polgárháborúról

4 Római történetírás amaseiai Strabón (i. e. 63 – i. sz. 19): Geographika (17 könyv) Aranykor költői: Vergilius, Horatius, Ovidius Augustus: Res gestae divi Augusti Titus Livius (i.e. 59 k. – i.sz. 17): Ab Urbe condita (142 könyv/I-X, XXI- XLV, XLI, XLIII Drusus haláláig, i.e. 9-ig) Erkölcsjavító szándék, köztársaság dicsérete, de nem ellenzéki. Népszerű, előad, nem elemez. Velleius Paterculus: Róma története (i.e. 30-ig) Lucius Annaeus Seneca, Columella, Petronius, id. Plinius

5 Római történetírás Tacitus (55-118): Vita Iulii Agricolae, Germania, Dialogus de oratoribus, Historiae (XIV. könyv 69-96), Annales (31-66) Cornelius Nepos: De viris illustribus Lucius Annaeus Florus: Róma háborúi Mestrios Plutarchos (i. sz. 50 k. – 120 k.): Párhuzamos életrajzok Iosephus Flavius: Zsidó háború, Zsidók története, Apión ellen avagy a zsidó nép ősi voltáról, Önéletírás Caius Suetonius Secundus (i.sz. 70- 160), Hadrianus levéltárosa. Műve: De vita Caesarum. Jó és rossz uralkodók. Népszerű, szórakoztató. Appianos (II. sz. 2. fele) Polgárháború, a monarchikus rend híve, a római történelem dicsőítése, gazdag forrásanyag,

6 Római történetírás Cassius Dio ( i.sz. 155- 235 ?), Római történet (80 könyv töredékes) Monarchia elkerülhetetlen, Maecenas (Dio) – Agrippa, a legjobb kormányzati forma a senatusból választott princeps. Eusebius, IV. századi püspök, 10 kötetes Egyháztörténet, Constantinus életrajz. Historia Augusta (Hadrianustól Numerianusig) Aurelius Victor: Liber de Caesaribus (Augustustól Theodosiusig) Eutropius: Brevarium Ammianus Marcellinus (332-400): Res gestae (Nervától Valensig/353-378) 5-6. századi történetírók: Augustinus, Orosius, Cassiodorus

7 Cornelius Scipio Barbatus, az i.e. 298. év consulja, a harmadik samnis háború hadvezére tiszteletére emelt szarkofág sírverse: „Cornelius Lucius Scipio Barbatus, Atyja, Gnaios nemzette: bátor és bölcs férfiú: Alakja és erénye igen hasonló volt. Consul, censor, aedilis volt ő tinálatok. Taurasiát, Cisaunát Samniumban bevette. Leigázta Lucaniát s a túszokat elvezette.”