Izrael „történelem előtti” kora. 0. Mi az a „történelem előtti kor”? A zsidó történetírás Kr.e. 1000 körül jelent meg Kánaánban:  Az éppen megszülető.

Az előadások a következő témára: "Izrael „történelem előtti” kora. 0. Mi az a „történelem előtti kor”? A zsidó történetírás Kr.e. 1000 körül jelent meg Kánaánban:  Az éppen megszülető."— Előadás másolata:

1 Izrael „történelem előtti” kora

2 0. Mi az a „történelem előtti kor”? A zsidó történetírás Kr.e. 1000 körül jelent meg Kánaánban:  Az éppen megszülető királyság szükségesnek érzi „előtörténetének” rögzítését.  Az írásbeliség csak „állami keretek közt” képzelhető el.

3 1. Mit tudunk Izraelnek az ún. történelem előtti korszakáról?  A pátriárkák koráig a bibliai szövegek kevés támpontot adnak a történeti események rekonstruálásához: A szerző (vagy szerzők) azt írja (írják) le, hogy mi történt, nem pedig azt, hogy hogyan történt.

4  Izrael történte a pátriárkáktól a királyokig: Ábrahám Izsák Jákob – Izrael + 12 fiú

5 Izrael Egyiptomban: -Izrael „nagy néppé” válik. -Ekkor kezdődik Izrael tulajdonképpeni vallása: Isten kinyilatkoztatja magát Mózesnek. -Itt szerzi a nép legalapvetőbb tapasztalatát: megtapasztalja Isten szabadítását.

6 Pusztai vándorlás. Közben: sínai tartózkodás: -Isten szövetséget köt (kétszer is) népével. -Törvényt ad nekik. -Megjelenik a szó szoros értelmében vett kultusz (találkozás sátra; közösségi áldozatbemutatás…)

7 Mtörv vége: Izrael – Mózes és Józsué vezetésével – megérkezik az „Ígéret földjére”. Józsué elfoglalja és fölosztja a földet. Bírák kora: harcok a környező népekkel (még szilárd központi hatalom nélkül). 1000 körül: Saul, majd Dávid királysága.

8 2. Honnan ismerjük Izrael történelem előtti korát?  Kevés a Biblián kívüli forrás maradt fönn: Egyiptomi levelekben többször szó esik egy hapiru / habiru nevű „hazátlan népről” (ld. „héber” név). „Izrael népét” legkorábban Mernepta (Merenptah) fáraó sztéléje (győzelmi oszlopa) említi, amely annak megsemmisüléséről számol be.  A bibliai elbeszélésekre kell támaszkodnunk. Kérdés: Mi a bibliai történetek hitele?

9 „A bibliai szövegek nem egyszerűen »mítoszok« vagy »kitalációk«, hanem »történetek a történelemben«: ragaszkodnak Izrael vallásának történelmi eredetéhez. Ez különbözteti meg az Ószövetséget a környező világ vallásaitól. Izrael hitének eredetét nem az »ősidőkbe« helyezi, és nem rögzíti ott mitológiailag (mint ahogyan pl. a babiloni teremtés-hagyomány a Marduk-templom építésébe torkollik, vagy ahogyan a sumér hagyomány szerint a királyság közvetlenül az ember teremtése után leereszkedik a földre). A bibliai szövegek Jahvénak a történelemben megnyilvánuló cselekedeteiről beszélnek (pl. kiválasztásról, meghívásról).” Struppe, Ursula: Bevezetés az Ószövetségbe, Bp., Jel, 2003., 45. o.