1 VÁLLALATI JOG MsC 2. Jogtan – jog fogalma, jogszabálytan.

Az előadások a következő témára: "1 VÁLLALATI JOG MsC 2. Jogtan – jog fogalma, jogszabálytan."— Előadás másolata:

1 1 VÁLLALATI JOG MsC 2. Jogtan – jog fogalma, jogszabálytan

2 2 Áttekintés: I. A JOG FOGALMA I.1 A jog összetevői I.2 A jogkeletkezés útjai, jogcsaládok I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak A.) Jogágak, jogágazatok – a jogrendszer osztályozási lehetőségei B.) A közjog C.) A magánjog II. JOGSZABÁLYTAN II.1 A jogi norma A.) A hipotézis B.) A diszpozíció C.) A jogkövetkezmény D.) Speciális jogi normák II.2 A jogalkotás, a jogszabály hatálya A.) A jogi norma keletkezése B.) A jogszabály hatálya C.) A jogalkotás jogi – szakmai összefüggései II.3 Jogforrástan A.) A törvény B.) Rendeletek C.) Nemzetközi egyezmények D.) Az EU jogforrásai E.) Az állami irányítás egyéb jogi eszközei

3 3 Bevezető

4 4 Bevezető Tárgyunk: a vállalati jog

5 5 I. A jog fogalma

6 6 I. A JOG FOGALMA I.1 A jog összetevői - A jog, mint norma és mint társadalomirányító mechanizmus a jogi norma és más normák viszonya a jog részei ~ jogi normákból álló jogszabályok ~ jogi tények, jogviszonyok ~ a jog megvalósulása > jogalkalmazás, jogkövetés - A jog társadalmi alapfunkciói: integráló-stabilizáló konfliktus-feloldó társadalomalakító - Tárgyi jog: a hatályos jogszabályok - Alanyi jog: az embereket megillető jogosultságok

7 7 I. A JOG FOGALMA I.2 A jogkeletkezés útjai, jogcsaládok - A jogkeletkezés útjai: írott jog > jogszabályokba, törvényekbe foglalt magatartás szokásjog > a társadalmi gyakorlatból alakul ki precedensjog (bírói jog, esetjog) > a megkülönböztetés és alávetés technikája, analógia - Jogrendszerek: angol-amerikai: a precedensjog az elsődleges kontinentális: az írott jog az elsődleges egyéb különbségek a két rendszer között (Pl. alaki jog jelentősége az angol-amerikai jogban) közeledés a két jogcsalád között > az EU aktusai, mint közvetítők

8 8 I. A JOG FOGALMA I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak 1. - A jogrendszer fogalma térben és időben érvényesülő normák összessége > ahány szuverén állam, annyi jog - A jog: rendszer jogszabályok rendszerszerűen összefüggő megjelenése kollízió lehetősége a jogi dogmatika szerepe

9 9 I. A JOG FOGALMA I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak 2. - Jogágak, jogágazatok: azonos típusú társadalmi viszonyok jogágazat > a jogágakat összefogó nagyobb egység - A jogrendszer osztályozási lehetősége: anyagi és alaki jog > az anyagi jog a jogviszonyt tartalmilag rendezi, az alaki eljárási szabályokat állapít meg közjog-magánjog > a modern jogrendszerek alapágazatai a klasszikus, történelmileg kialakult jogágakon „keresztülfekvő”, másodlagos, vegyes ágazatok (pl. pénzügyi jog, munkajog, fogyasztóvédelmi jog)

10 10 I. A JOG FOGALMA I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak 3. - A közjog: alapvetően vertikális felépítésű az állam-állampolgár viszonyrendszert ill. az állam szervezeti- működési rendjét szabályozza alapvető részei ~ alkotmányjog ~ közigazgatási jog ~ büntetőjog

11 11 I. A JOG FOGALMA I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak 4. - A magánjog: horizontális felépítésű, a szabályozás diszpozitív jellegű az állampolgárok és szervezeteik ~ autonóm struktúrájú ~ személyi és vagyoni viszonyait szabályozza hagyományosan fő területei ~ személyek joga ~ dologi jog ~ kötelmi jog ~ szellemi alkotások joga ~ családjog, öröklési jog a kereskedelmi jog (gazdasági jog, üzleti jog): a kereskedők szakjoga

12 12 II. Jogszabálytan

13 13 II. JOGSZABÁLYTAN II.1 A jogi norma - A jogi norma fogalma a jog legkisebb önálló egysége kényszerrel biztosított, általános magatartásszabály a norma lehet tipikus és atipikus (speciális, lsd. D. pont) - A tipikus jogi norma három szerkezeti eleme: hipotézis (tényállás ill. feltétel) diszpozíció (rendelkezés) jogkövetkezmény > e szerkezeti elemek nem feltétlen egy helyen, egyetlen normában jelennek meg

14 14 II. JOGSZABÁLYTAN II.1 A jogi norma A.) A hipotézis - Fogalma: a jogi norma az a szerkezeti eleme, mely azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg melyek megléte eseté tilos a jogalkotó által meghatározott magatartás tanúsítása > a jogi norma tényállása (a tények olyan összessége, amihez joghatás fűződik) - A hipotézis fajtái: zárt: a tényálláselemek taxatív felsorolása nyitott: a jogalkotó nem írja pontosan körül a jogszabály alkalmazási területét (tipikusan: vagyoni jog) > mindig általános tényállást tartalmaz

15 15 II. JOGSZABÁLYTAN II.1 A jogi norma B.) A diszpozíció - Fogalma: ha a hipotézis feltételei fennállnak, mit kell a jogalanynak tennie VAGY jogi minősítés - Ha előírt magatartás szabály, a diszpozíció lehet: parancs > magatartás tanúsítása kötelezettség tiltás > a nem tevés kötelezettség megengedő > diszpozitív, hézagpótló jellegű (magánjog) - A kógens szabály: lehet tiltó és parancsoló azokban a viszonyokban is kötelez, ahol az akaratszabadság egyébként működik - Imperatív: feltétlenül érvényesülnie kell

16 16 II. JOGSZABÁLYTAN II.1 A jogi norma C.) A jogkövetkezmény - Fogalma: az állami szervek számára megállapított magatartásszabály arra az esetre nézve, hogy a jogalanyok a hipotézisben leírt feltételek megvalósítása esetén ~ valamely parancsot nem teljesítenek  kikényszerítés ~ tilalmat megszegnek  érvényt kell szerezni ~ megengedett magatartást tanúsít  elismerést igényelhet - A következmény lehet: szankció (hátrány, büntetés) ~ személyiségi jogot ~ vagyoni jogot érintő előny, jutalom, egyéb joghatás > pl. állami jogvédelem igénybe vételének lehetősége

17 17 II. JOGSZABÁLYTAN II.1 A jogi norma D.) Speciális jogi normák - Vélelem: olyan tényállást fogad el valószínűnek, aminek valósága nem szokott vitás lenni lehet ~ megdönthető  van ellenbizony. ~ megdönthetetlen - Fikció: a jogalkotó valósnak fogad el olyan tényt ami tudattalan nem valós - Generálklauzula: általános jogelv > pl. Ptk. 4. § (1) a polgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kölcsönösen együttműködve KÖTELESEK ELJÁRNI

18 18 II. JOGSZABÁLYTAN II.2 A jogalkotás, a jogszabály hatálya - A jogszabály különböző típusú jogi normából áll meghatározott jogforrási fogmában jelentkezik a jogalkotási folyamat eredményeként jön létre - A jogalkotási folyamat jogszabály-előkészítés, kodifikáció sajátos jogi nyelv a norma keletkezésének hármas feltétele - Hatály: időbeli területi személyi

19 19 II. JOGSZABÁLYTAN II.2 A jogalkotás, a jogszabály hatálya A.) A jogi norma keletkezése - A jogalkotó szerv az adott jogforrás kibocsátására jogosult legyen - A jogszabály meghozatalára vonatkozó eljárási rendet a jogalkotó betartsa pl. OGY.: kétharmados ill. egyszerű többség > határozatképesség ha az eljárási rendet megsértik a jogszabály nem jön létre - A jogszabály kihirdetése (megismerhetővé tétele) mindenki számára (Magyar Közlöny) megh. esetben azok számára, akiknek jogait, kötelezettségeit tartalmazza

20 20 II. JOGSZABÁLYTAN II.2 A jogalkotás, a jogszabály hatálya B.) A jogszabály hatálya - Hatályos jogszabály > alkalmazandó - Időbeli: kezdete: a kihirdetés napja vagy későbbi időpont vége: általában „nyitott” visszaható szabály: ritka kivétel - Területi: > földrajzilag hol érvényesül főszabály: az állami szuverenitás által átfogott országterület a jogalkotó szerv működési területe (pl. önkormányzati rendelet) - Személyi: > a jogalanyok azon köre, akinek jogait, kötelezettségeit a norma meghatározza ha nincs megszorítás elvileg minden jogalany

21 21 II. JOGSZABÁLYTAN II.2 A jogalkotás, a jogszabály hatálya C.) A jogalkotás jogi – szakmai összefüggései - A jog gazdasági elemzése: a jogalkotás során fel kell mérni a jogszabály szükségességét társadalmi költségeit társadalmi, gazdasági hatásait - Dereguláció: múltra irányuló  elavult jogszabályok hatályon kívül helyezése jövőre irányuló  hatáselemzés - Minőségi jogalkotás: adminisztratív terhek csökkentése kerülni kell a jogszabályok túl gyakori módosítását  A JOG KONZERVATIVIZMUSA: a rossz jogszabály is jobb, mint az állandóan változó jogszabály

22 22 II. JOGSZABÁLYTAN II.3 Jogforrástan - Hiearchikus rend: az írott jog jogforrásai az állam belülről strukturált szervezeti rendszere > A JOGSZABÁLYOK HIEARCHIÁJA A JOGSZABÁLYT ALKOTÓ SZERV AZ ÁLL. SZERVHIEARCHIÁJÁVAL ELFOGLALT HELYÉHEZ VISZONYODIK - A jogforrások: belső: a jogalkotói hatáskörrel felruházott szervek (Alkotmány, jogalkotásról szóló tv.) külső: a forma, amiben a jogszabály megjelenik > az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel  HA MÉGIS: NORMAKONTROLL, az AB MEGSEMMISÍTI

23 23 II.JOGSZABÁLYTAN II.3 Jogforrástan A.) A törvény - A jogforrási hiearchia csúcsa > Országgyűlés alkotmánytörvény: alaptörvény állami berendezkedés, szervezet, állami szervek működése állampolgár jogok, kötelezettségek, emberi jogok legalapvetőbb szabályai 2/3-os többséggel fogadható el ill. módosítható > TOVÁBBI TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYHOZ IGAZODÁSÁT AZ AB BIZTOSÍTJA - Kizárólagos törvényalkotási tárgyak társadalmi, gazdasági rend állampolgári alapjogok > EZEK LEGALAPVETŐBB SZABÁLYAIT IS 2/3-os („sarkalatos”) TÖRVÉNYEK RENDEZIK - Törvénykönyv: nagyobb, kiemelkedő törvény (Ptk, Btk.)

24 24 II. JOGSZABÁLYTAN II.3 Jogforrástan B.) Rendeletek - Kormányrendelet: a kormány általános hatáskörű államigazgatási szerv  minden igazgatási feladat hatáskörébe tartozik Alkotmány és egyéb törvények alapján, ill. önálló jogalkotási hatáskörében eljárva - Miniszteri rendelet, miniszterelnök rendelete: csak olyan tárgyban, ami hatáskörébe, feladatkörébe tartozik aminek törvény, törvényrendelet, kormányrendelet felhatalmazást ad - Önkormányzati rendelet: a kerületi – települési önkormányzat képviseleti szerve hozza hatálya korlátozott törvény, kormányrendelet felhatalmazásával vagy eredeti módon

25 25 II. JOGSZABÁLYTAN II.3 Jogforrástan C.) Nemzetközi egyezmények - A nemzetközi egyezmény: a szuverén államra nézve közvetlenül nem állapíthat meg jogot, kötelezettséget az azt aláíró államot köti alkalmazásának feltétele, hogy belső jogforrássá legyen - A magyar Alkotmány: a magyar közigazgatás jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog elismert szabályait biztosítja a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját parafálás, aláírás, ratifikáció (belső forrássá tétel) - A nemzetközi egyezmény jogforrási szintje: nemzeti jogrendben milyen szinten szabályozták

26 26 II. JOGSZABÁLYTAN II.3 Jogforrástan D.) Az EU jogforrásai - Rendelet: legfontosabb jogforrás közvetlenül kell alkalmazni minden tagállam minden szervezetére, bíróságára, állampolgárára Minden hatóság, bíróság előtt hivatkozni lehet rá - Irányelv: a tagállamot arra kötelezi, hogy az irányelv jogpolitikai céljának megfelelő jogszabályt alkosson célja: jogharmonizáció jellemzői: ~ minimum- vagy maximum szabályok meghatározása ~ szabályozási keretek > A TAGÁLLAMNAK MEGHATÁROZOTT IDŐN BELÜL KELL BELSŐ JOGOT ALKOTNIA

27 27 II. JOGSZABÁLYTAN II.3 Jogforrástan E.) Az állami irányítás egyéb jogi eszközei - Határozatok (OGY, kormány) - Utasítás (miniszter, országos hatáskörű közigazgatási szerv) - Irányelv, tájékoztató: miniszter irányelvben ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára, módszerére tájékoztató: olyan adatot, tényt közöl, amit a jogszabály végrehajtójának ismerniük kell - Statisztikai közlemény, jegybanki rendelkezés, bankfelügyeleti rendelkezés stb. KÖZVETLENÜL NEM ÁLLAPÍTHAT MEG AZ ÁLLAMPOLGÁR FELÉ MAGATARTÁSSZABÁLYT