Legyen jobb a gyerekeknek, legyen jobb a gyakorlatban MACSGYOE konferencia Budapest, 2009. május 12. Darvas Ágnes MTA Gyerekszegénység Elleni Program Iroda.

Az előadások a következő témára: "Legyen jobb a gyerekeknek, legyen jobb a gyakorlatban MACSGYOE konferencia Budapest, 2009. május 12. Darvas Ágnes MTA Gyerekszegénység Elleni Program Iroda."— Előadás másolata:

1 Legyen jobb a gyerekeknek, legyen jobb a gyakorlatban MACSGYOE konferencia Budapest, 2009. május 12. Darvas Ágnes MTA Gyerekszegénység Elleni Program Iroda

2 A gyerekszegénység elleni nemzeti program mérföldkövei 2005. 10.17.: miniszterelnöki bejelentés a kormányzat gyerekszegénység elleni program-terveiről 2005. 11. : gyerekprogram iroda létrehozása 2006. 03.: ún. rövid program bemutatása 2006. 08.: alkalmazási kísérlet kezdete 2007. 05.: Nemzeti Stratégia parlamenti elfogadása 2007. 11.: Kormányzati cselekvési program 2008. 09.: NS Értékelő Bizottság megalakulása

3 Szegénység - gyerekszegénység a gyermek jólét iránti elköteleződés erősödése, a gyermeki jogok érvényesítésének igénye tapasztalatok a szegénység és a gyermeki fejlődés összefüggéseiről a szegény népességen belül a gyerekek jelentős aránya jövedelmi szegénység – a háztartás, illetve a felnőttek adatai alapján történő becslés háztartás jövedelmi helyzete – szegregáció, depriváció, a tartós szegénység megtapasztalása szolgáltatások, támogató környezet szerepe

4 Nemzeti Stratégia - területek Jobb és biztonsá- gosabb lakhatás Korai képességfejleszté s és szegregáció- mentes iskola Anyagi helyzet javítása Foglalkoztatás bővítése Egészségesebb gyerekkor Jobb és elérhetőbb szolgáltatások

5 Jelentős területi egyenlőtlenségek a szegénységi kockázatok alakulásában, 2005 (MTA RKK)

6 A helyzet – 1. Szűkös kormányzati források, kedvezőtlen jogszabályi változások (gyvt., családtámogatások) A gyerekprogram és az eu-s források (gyerek-szempont érvényesítése, koordináció)

7 Ezer megfelelő korú lakosra jutó védelembe vett kiskorú

8

9 A helyzet-2. MTA Gyerekszegénység Elleni Program Iroda –országos program (kutatások) –szécsényi alkalmazási kísérlet –TÁMOP 5.2.1 – TÁMOP 5.2.3

10 Alkalmazási kísérlet - Szécsényi kistérség 13 település (400-6000 fő) 20 ezer főt meghaladó lakosság 4000-nél kicsit több 0-18 éves gyerek 2000 körüli álláskereső/ munkanélküli megközelítőleg 1000 tartós munkanélküli munkaerő-kereslet minimális felnőtt népesség iskolázottsága országos átlagtól elmarad roma lakosság aránya településenként 0 és 40% között, az oktatási intézményekben 0 és 60-70-80% között

11 Szécsény – történések, tevékenységek, szolgáltatások (Norvég Alap pályázat /2006 – 2008, 2009/; finaszírozási gondok) 3+1 Biztos Kezdet Gyerekház Óvodai-iskolai koordinátori hálózat Nyári programok Mestertanár program Tanoda-’toloda’ Esélyegyenlőségi tervek IT mentor hálózat Ifjúsági klubok Szociális szövetkezet Külpontosítások Telep-felszámolás? Adósságkezelés? Képzések, tréningek, szupervízió Szükséglet és helyzetfelmérések (szociotáborok) Szécsényi Gyerekesély Iroda + fővárosi szakértők együttműködése MAT foglalkoztatási program 2007. májusától – jelenleg 25 volt munkanélküli képzett és képzetlen munkatárs alkalmazása

12 TÁMOP 5.2.1. – 5.2.3. Kistérségi programok kiterjesztésének előkészítése Módszertanok és képzési tervek összeállítása Regionális szakértői csoportok kialakítása (négy hátrányos helyzetű régió) Kistérségek felkészítése a pályázatra Gyerekstratégia kialakításának előkészítése és a megvalósításhoz szükséges forrásteremtés feltételeinek megteremtése

13 33 LHH kistérség

14 Fontosabb problémák Nem vált kormányzati prioritássá a gyerekszegénység ügye Súlyos korlát a belföldi és EU-NFT forráshiány. Igazgatás A magyar közigazgatás ágazati struktúrájú. Kevés az együttműködés. Ez a komplex fejlesztések gátja. Párhuzamos, egymást kioltó intézkedések születnek. Kevés az intézkedéseket megalapozó adat. Az adatfeldolgozás lassú és hiányos. A romák esetében a hivatalos adatgyűjtés hiánya a segítő politikák gátja. Hiányzik, vagy esetleges az intézkedések hatáselemzése. Célzás A hatékonyság gátja a rossz „célzás”. Három különböző törvényi szabályozás van a rászorultságról. A rászorulók felét az ellátások nem érik el. A halmozottan hátrányos helyzet családonként csak rosszul mérhető - a kategória egyéni ellátásoknál súlyosan torzít.

15 Gyerekprogram és szolgáltatások Problémák: szolgáltatáshiány egyenlő esélyű hozzáférés gondjai standardok hiánya - minőségi szakmai feltételek hatékonyság - együttműködések hiánya jogi szabályozás: –a törvényi keretek nem összehangoltak –a jogszabályok nem a szükségletek szerinti szabályozást valósítják meg –hiányzik a jogszabályok betartásának tartalmi számonkérhetősége Bár a legszegényebbeknek és a legkiszolgáltatottabbaknak van szüksége a legmagasabb szakértelemre, a legjobb minőségű szolgáltatásokra, e helyett sokszor a minimumforrásokból létező, félmegoldást jelentő szolgáltatási lehetőségekhez jutnak csak hozzá.

16 Alapvető hiányok Kisgyerekes családokat célzó tevékenységek Óvodai, iskolai szociális munka Szabadidős programok Nyári szünidő értelmes eltöltését segítő szolgáltatások Serdülők számára nyújtott szolgáltatások Szülők foglalkoztathatóságának hatékony segítése

17 Szolgáltatások hatékonysága Időtényező Szülők Reflektív gyakorlat Közösségi szolgáltatások Stabilitás

18 www.gyerekesely.hu MTA Gyerekszegénység Elleni Program Iroda