DOLOGI JOG El ő adásvázlat 2011/2012-es tanév, II. félév.

Az előadások a következő témára: "DOLOGI JOG El ő adásvázlat 2011/2012-es tanév, II. félév."— Előadás másolata:

1 DOLOGI JOG El ő adásvázlat 2011/2012-es tanév, II. félév

2 ALAPTEVÉS  Fogalma: a vagyoni berendezkedés joga  Jellemz ő i: – uralmi jelleg – védett státusz – viszonylag teljes hatalom – kizárólagosság – statikus állapot – abszolút szerkezet – ún. tartós jogviszonyok

3  Terjedelem szerint –teljes terjedelm ű – tulajdonjog –korlátolt dologi jogok (állagjogok, értékjogok)  Saját dolgon fennálló - idegen dolgon fennálló jog  Szerzési – kiaknázási jogok  Megszerzett jogok – várományok  Dologi rokonjogok –tulajdonszer ű jogok –eldologiasodott relatív jogviszonyok A DOLOGI JOGOK FELOSZTÁSA

4 I. ZÁRTKÖR Ű SÉG ELVE II. TARTALMI KÖTÖTTSÉG ELVE III. ABSZOLÚT HATÁLY ELVE IV. NYILVÁNOSSÁG ELVE V. EGYEDISÉG ELVE A TULAJDONJOG ALAPELVEI

5  Fogalma: Minden birtokba vehet ő testi tárgy, amely tulajdonjog tárgya lehet. Rendhagyó dolog: –dolog módjára hasznosítható természeti er ő k –pénz, értékpapír A DOLGOK FOGALMA, OSZTÁLYOZÁSA

6 1)Természeti tulajdonságuk szerint ingó - ingatlan elhasználható - elhasználhatatlan helyettesíthet ő - helyettesíthetetlen osztható - oszthatatlan értékkel bíró - érték nélküli egységes – összetett A DOLGOK CSOPORTOSÍTÁSA

7 2)Forgalomképességük szerint  forgalomképtelen otermészetük szerint → „uratlan dolgok” otörvény alapján forgalomképtelen (állami tulajdon kizárólagos tárgyai és más dolgok)  korlátozottan forgalomképes  forgalomképes Birtokbavétel szempontjából megkülönböztethetjük még:  uratlan dolgok  szabadon álló dolgok (pl. vadon term ő gyümölcs) → ld. majd gazdátlan javak elsajátítása A DOLGOK CSOPORTOSÍTÁSA

8 3)Más dolgokhoz való kapcsolatuk szerint  alkotórész ill. növedék  tartozék  gyümölcs (természetes és jogi)  haszon  dologösszesség  vagyon A DOLGOK CSOPORTOSÍTÁSA

9 1) AEDIFICIUM SOLO CEDIT (Ptk. 97. (1) bekezdés) Fogalom: az épület tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg. 1.Kivételek:  építkez ő nek a földtulajdonossal kötött írásbeli megállapodása,  törvény eltér ő rendelkezése 2)kölcsönös el ő vásárlási jog érvényesül A FÖLD ÉS AZ ÉPÜLET SAJÁTOS HELYZETE

10 TÁG ÉRTELEMBEN: tulajdoni rend fogalma Kett ő s arculat:  az éppen hatályos tulajdonjogi normák alkotta tulajdonjogi rendszer (statikus)  a tulajdonjogi normák tényleges érvényesülése (dinamikus) SZ Ű K ÉRTELEMBEN : tulajdonjogviszony  tulajdonjog fogalma → védelmi, kirekeszt ő jelleg ű jog, abszolút szerkezet  tulajdonosi hatalom: alanyi jogokat és kötelezettségeket tartalmaz A TULAJDON FOGALMA

11 1)az ember mint tulajdonos „tulajdonosi képesség” 2) a jogi személyek mint tulajdonosok társas magántulajdon: a)egyszer ű bb gazdasági társasági formák (kkt, bt) b)nagyobb magántulajdonosi szervezetek (kft, rt); c)másodlagos jogi személyek, szervezetrendszerek intézményi tulajdon: pl. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, befektetési alapok A TULAJDONJOGVISZONY ALANYA

12 3)a köztulajdon alanyai Sajátosságuk : közhatalom gyakorlása és közérdek ű ség Köztulajdon lehet: - célhoz kötött köztulajdon („kincstári vagyon”) - gazdasági-forgalmi viszonyokban résztvev ő ún. „vállalkozói vagyon” A TULAJDONJOGVISZONY ALANYA

13  KÖZVETETT: a dolog  KÖZVETLEN: emberi magatartás, amely megnyilvánulhat tevésben („dare”, „facere”, „praestare”), nem tevésben („non facere”) vagy t ű résben A TULAJDONJOG TÁRGYAI

14 A TULAJDONJOG TARTALMA JOGOKKÖTELEZETTSÉGEK 1)birtoklás joga 2)használat és hasznok szedésének joga ( → szomszédjog, túlépítés szabályai) 3)rendelkezési jog + korlátok ( → elidegenítési és terhelési tilalom) 1)terhek és kárveszély viselése 2)szükséghelyzetben okozott kár t ű résének kötelezettsége

15 I. BIRTOKLÁS, HASZNÁLAT, HASZNOK SZEDÉSE 1.BIRTOKLÁS JOGA 1. a tulajdonosnak jogában van a dolgot hatalmában tartani (Ptk. 187.§) 2. a tulajdonosnak jogában van a birtokvédelem eszközeivel élni (Ptk. 188-192. §§) 2.HASZNÁLAT JOGA 1. rendeltetésszer ű joggyakorlás követelménye 2. használati kötelezettség 3.HASZNOK SZEDÉSÉNEK JOGA gyümölcs fogalma hasznok szedésének átengedése, gazdasági célú hasznosítás

16 II. A RENDELKEZÉSI JOG A tulajdonjog kizárólagosságát garantálja.  Tartalma: a tulajdonost megilleti az a jog, hogy: – - a dolog birtokát másnak átengedje; – - a használat, hasznok szedésének jogát másnak átengedje; – - a dolgot biztosítékként adja vagy másként megterhelje; – - a dolog tulajdonjogát másra átruházza; – - dolog tulajdonával felhagyjon (Ptk. 112.§) kivéve: ingatlan;  Ez nem taxatív felsorolás!

17 III. TERHEK ÉS A KÁRVESZÉLY VISELÉSE 1)Terhek csoportosítása a)a dolog természetéb ő l adódó terhek b)a tulajdonjog részjogosítványainak korlátozása c)közterhek 2) Kárveszély viselése (Ptk. 99. §) - Casus nocet domino elv Kivételek: jogellenes és felróható károkozás  kártérítés jogos károkozás  kártalanítás biztosítási szerz ő dés  kárelosztás 3)Szükséghelyzet (Ptk. 107. §) Különleges esete: több személy életét vagy vagyonát fenyeget ő veszély (Ptk. 107. § (3) bekezdés)

18 IV. A TULAJDONJOG KORLÁTAI MAGÁNJOGI JELLEG Ű KORLÁTOK 1.Szomszédjogok 1. földtámasz joga; 2. áthajló ágak és gyökerek; 3. szomszéd földre való belépés és használat joga; 4. kerítés joga; 5. határvonalon álló fa, bokor gyümölcse; 6. tilosban talált állat 2.Túlépítés (jóhiszem ű – rosszhiszem ű túlépítés következményei) 3.Elidegenítési és terhelési tilalom (abszolút-relatív hatály)

19 KÖZJOGI JELLEG Ű KORLÁTOK 1.Tulajdonszerzési korlátozások birtokba nem vehet ő dolgok az állam és az önkormányzat kizárólagos tulajdoni tárgyai feltételes tulajdonszerzés 2.A birtoklás korlátozása 3.Használat, hasznosítás korlátozása bejelentési kötelezettség, használatbavétel engedélyezése, védetté nyilvánítás, hatósági ellen ő rzési jog, használatra kötelezés, használat megtiltása 4.Rendelkezési jog korlátozása (pl. beszolgáltatási kötelezettség) 5.Kisajátítás ( → fogalma, feltételei) IV. A TULAJDONJOG KORLÁTAI

20 TULAJDONSZERZÉS 1.Fogalma tulajdonszerzés = valamely dolog felett tulajdonosi hatalom keletkezik, a dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre. 2. A tulajdonszerzés fajai :  származékos szerzésmód → jogel ő d – jogutód, „nemo plus iuris ” elve  eredeti szerzésmód

21 3.A jogcím és a szerzésmód kapcsolata Jogcím: jogi cél, a felek által elérni kívánt joghatás, melynek érdekében a tulajdonjog megszerzése végbemegy. Absztrakt jogrendszerek: a szerzésmód önmagában létrehozza a tulajdonváltozást, a jogcímt ő l függetlenül. Jogcímes vagy kauzális jogrendszerek: a szerzésmód mellett érvényes jogcím is szükséges a tulajdonszerzéshez. TULAJDONSZERZÉS

22 INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK 1.Hatósági határozat és hatósági árverés 1.Ingatlan tulajdonjogát hatósági határozat vagy hatósági árverés útján csak akkor lehet megszerezni, ha az adós volt a tulajdonos. 2.A vev ő tehermentesen szerez tulajdonjogot, kivéve:  telki szolgalom,  törvényen alapuló vagy bejegyzett haszonélvezeti jog,  ha állam szerzi meg kártalanítás nélkül ingatlan tulajdonjogát, akkor annak értékéig felel a fennálló kötelezettségekért.

23 EREDETI SZERZÉSMÓDOK 2.Elbirtoklás Ingatlan elbirtoklására az ingó dolgok elbirtoklásának szabályai irányadók, kivéve:  nem lehet elbirtokolni, ha a feltételei az ingatlannak csak egy részére vonatkozóan állnak fenn; és a föld nem osztható meg  elbirtokló nem válhat társtulajdonossá  az elbirtoklási id ő 15 év  ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésmód  ha nem jegyezteti be, tulajdonszerzésére azzal szemben nem hivatkozhat, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva jóhiszem ű en, ellenérték fejében jogot szerzett. INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

24 EREDETI SZERZÉSMÓDOK 3.Kisajátítás Fogalma: tulajdonjog elvonása közérdekb ő l Alkalmazásának feltételei: a.kivételesen, b.közérdekb ő l, c.törvényben megállapított esetekben, d.törvényben megállapított módon és célra. INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

25 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 1.Átruházás 1.írásbeliség  Ingatlan adásvételi szerz ő dés érvényességéhez a szerz ő dés puszta írásba foglalása is elegend ő.  Az ingatlan nyilvántartási bejegyzéshez további alakszer ű ségek szükségesek: tartalmi kellékek közokirati forma vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

26 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK – Átruházás ingatlan-nyilvántartási bejegyzés Kérelemre végzi el a földhivatal, az alapjául szolgáló szerz ő dés a keltét ő l számított 30 napon belül kell benyújtani; mulasztási bírság. Kérheti: - aki így tulajdonossá válik - akinek a bejegyzés a bejegyzett jogát érinti INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

27 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK – Átruházás Többszöri eladás esetén az a vev ő követelheti a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését, aki els ő nek jóhiszem ű en birtokba lépett ( birtokkal meger ő sített jogcím védelme ), ha pedig ilyen nincs, a korábbi vev ő, kivéve ha a kés ő bbi vev ő tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

28 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 2. Növedék (Ptk. 126. §) A föld tulajdonosa megszerzi mindazoknak a dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek utóbb válnak a föld alkotórészévé. (pl: épület, építmény, növényzet, ültetvény) Kivételek pl: ha a termék, termény, szaporulat mást illet; a földhasználó által létesített építmények INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

29 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 3.Beépítés (Ptk. 136. §) Ha valaki idegen anyaggal saját földjére vagy a használatában álló földre épít, a beépítéssel megszerzi az anyag tulajdonjogát, de az anyag értékét megtéríteni köteles. 4.Öröklés INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

30 SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK 5. Ráépítés (Ptk. 137. §) → Ha valaki idegen földre épít anélkül, hogy erre jogosult lenne. KÖVETKEZMÉNYEK  a földtulajdonos megszerzi az épület tulajdonjogát gazdagodása megtérítése ellenében; vagy  kérheti, hogy a bíróság kötelezze a ráépít ő t a föld egésze vagy megfelel ő része megvásárlására;  közös tulajdon keletkezik akkor, ha az ingatlanon már áll épület INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

31  ha az épület értéke a föld vagy annak egy részét jelent ő sen meghaladja, a ráépít ő megszerzi a föld megfelel ő részének tulajdonjogát ( → ingatlan forgalmi értékének vagy értékcsökkenésének megtérítése);  a földtulajdonos kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a ráépít ő csak az épület tulajdonjogát és a földhasználati jogot szerezte meg ( → használati jog ellenértékének megtérítése)  a ráépít ő nem szerez tulajdonjogot, ha rosszhiszem ű volt, vagy azzá vált KIVÉTELEK INGATLANOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE

32 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS 1997. évi CXLI. törvény Ingatlan tulajdonjogának átruházásához az erre irányuló szerz ő désen vagy más jogcímen felül a tulajdonosváltozásnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Ingatlan-nyilvántartásunk jelenleg gépi adatfeldolgozású. I. TULAJDONSZERZÉS ÉS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

33 Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott  adatait,  az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és  jogi szempontból jelent ő s tényeket, továbbá a bejegyzett személyeknek az adatait. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS II. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TARTALMA

34 1) Közhitelesség elve Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI

35 A jóhiszem ű szerz ő javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkez ő bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzett ő l eltér. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerz ő személy, illetve az ingatlan nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illet ő leg az ő t rangsorban megel ő z ő, jóhiszem ű jogszerz ő vel szemben. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS

36 2. A bejegyzés és annak hatálya (a) Jogok bejegyzése: konstitutív hatályú : az átruházáson alapuló tulajdonjog, a szerz ő désen alapuló vagyonkezel ő i jog, földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga, a telki szolgalmi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog). deklaratív hatályú : ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésmódok; jogszabályon, bírósági határozaton alapuló dologi jogok; valamint kötelmi jogok (pl. el ő vásárlási jog) esetén (b) Tények feljegyzése: deklaratív hatályú vagy informatív hatályú AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI

37 3. Nyilvánosság elve Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint - nyilvános. Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhet ő, azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet vagy hiteles másolatot kérhet 4. Okirat elve Az ingatlan-nyilvántartásban jog és jogilag jelent ő s tény bejegyzésére (törlésére), adatok átvezetésére csak jogszabályban meghatározott okirat vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI

38 5.Rangsor elve Anyagi értelemben meghatározza a jogok hatályosulásának rendjét: egymást kizáró bejegyzések közül csak a kés ő bbi hatályos, egymással összefér ő jogok közül a korábban szerzett jog megel ő zi a kés ő bbit. Ranghely: a rangsorban elfoglalt hely.  iktatás id ő pontja  ranghely el ő zetes biztosítása, fenntartása  ranghellyel való rendelkezés AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI

39 6) Kérelemhez kötöttség elve az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, csak a kérelem vagy hatósági megkeresés tartalma szerinti bejegyzés (feljegyzés) tehet ő AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS III. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS ELVEI

40 a) Az ingatlan-nyilvántartás tárgya : Ingatlanok, egyéb önálló ingatlanok b)Az ingatlan-nyilvántartás tartalma: Adatok, jogok, tények c) Az ingatlan-nyilvántartás részei  tulajdoni lap  megsz ű nt bejegyzések jegyzéke  ingatlan-nyilvántartási térkép  okirattár AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS IV. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE

41 d)Az ingatlan-nyilvántartás módja  minden ingatlant külön tulajdoni lapon,  tulajdoni törzslapon és különlapon – társasház,  külön-külön tulajdoni lapokon: földrészlet és önálló tulajdonú épület AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS IV. AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE

42 INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE 1. HATÓSÁGI HATÁROZAT VAGY HATÓSÁGI ÁRVERÉS (Ptk. 120.§) Kivétel: ha az állam kártalanítás nélkül szerez tulajdont 2.ELBIRTOKLÁS Nem lehet elbirtokolni:  b ű ncselekménnyel vagy más er ő szakos úton birtokba vett dolgot (Ptk. 121.§ (2);  a birtokba nem vehet ő dolgokat (Ptk. 94. § (1) bekezdés);  állami és önkormányzati tulajdon kizárólagos tárgyait (Ptk. 173.§) Elbirtoklás általános feltételei:  elbirtoklási id ő : 10 év ( → nyugvás, megszakadás),  az elbirtokló a dolgot sajátjaként birtokolja EREDETI SZERZÉSMÓDOK

43 3.GAZDÁTLAN JAVAK ELSAJÁTÍTÁSA (Ptk. 127.§) Ha a dolognak nincs tulajdonosa, azon birtokbavétellel bárki tulajdonjogot szerezhet. Nem gazdátlan javak: a szabadon él ő vagy állatkerti, vadasparki vadak; elkóborolt háziállat; kivéve: kirepült méhraj 2 nap elteltével Derelictio feltételei INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK

44 4. TALÁLÁS (Ptk. 129. §) Tárgya nem gazdátlan dolog! Másnak a tulajdonában áll, de senkinek sincs birtokában. Tulajdonszerzés feltételei:  a találó minden jogszabályi kötelezettségének eleget tett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa és  a tulajdonos egy éven belül nem jelentkezett. Találással tulajdonszerzés kizárt:  meghatározott dolgokon pl.: l ő szer, robbanóanyag;  meghatározott helyen: közönség számára nyitvaálló hivatali, vállalati vagy más épület, helyiség ill. közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén. (  jogtalan elsajátítás) Találódíj. Kincslelet. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE EREDETI SZERZÉSMÓDOK

45 1.ÁTRUHÁZÁS (Ptk. 117. §) Feltételei: a)Jogcím b)Átadás Birtokbaadás vagy más olyan mód, amely kétségtelenné teszi a szerz ő fél uralma alá kerülését. c)tulajdonátruházási szándék d)a korábbi tulajdonostól származzék ( nemo plus iuris elve ) INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK

46 Kivételek a nemo plus iuris elv alól:  kereskedelmi forgalmon belül visszterhesen szerz ő jóhiszem ű vev ő tulajdonszerzése;  visszterhesen szerz ő, jóhiszem ű vev ő tulajdonszerzése olyan személyt ő l, akire azt a tulajdonos bízta.  pénz, bemutatóra szóló értékpapír Kereskedelmi forgalmon kívül tulajdonszerzés kizárt b ű ncselekményb ő l származó dolgon! INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK

47 2. TERMÉKEK, TERMÉNYEK, SZAPORULAT ELSAJÁTÍTÁSA (Ptk. 125. §) Jogosult:  akinek más dolgán ilyen joga van  aki a dolognak jóhiszem ű birtokosa Általában elválással szerez tulajdonjogot. Lábon álló termés adásvétele esetén birtokba vétellel szerzi meg. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK

48 3. VADAK, HALAK ÉS MÁS HASZNOS VÍZIÁLLATOK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE (Ptk. 128. §) A vadak, a folyóvizek és természetes tavakban él ő halak, valamint más hasznos víziállatok az állam tulajdonában vannak: - Elejtett, elfogott, elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdonába kerül. - Halak tulajdonjogát jogszer ű kifogással szerzi meg a jogosult. - Bányató, holtág, víztározó, halastó víziállat-állományának tulajdonjoga eleve a halászati vízterület tulajdonosát illeti meg. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK

49 4.FELDOLGOZÁS (Ptk. 133., 135. §§) Feldolgozásról vagy átalakításról van szó, ha valaki anélkül, hogy erre jogosult vagy kötelezett volna, másnak a dolgából saját munkájával más fajta dolgot állít el ő. Ha jóhiszem ű volt: A dolog tulajdonosa választása szerint:  dolog értékét téríti vagy  munkája értékének megtérítése ellenében a dolog tulajdonjogát átengedi. (kivéve, ha a munka értéke a feldolgozott vagy átalakított dolog értékét lényegesen meghaladja) INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK

50 Ha a feldolgozó rosszhiszem ű volt : A dolog tulajdonosa választása szerint követelheti a dolog értékét vagy gazdagodása megtérítése fejében követelheti az új dolog tulajdonjogát. Ha a dolog tulajdonjogára senki sem tart igényt, a dolgot értékesíteni kell és a vételárat arányosan felosztani. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK

51 5.DOLOGEGYESÍTÉS (Ptk. 134.,135. §§) Ha több tulajdonos dolgai úgy egyesülnek vagy vegyülnek, hogy azokat csak aránytalan károsodás vagy aránytalan költekezés árán lehet vagy lehetetlen szétválasztani.  közös tulajdon keletkezik. Az jogosult választani, akinek a dolga nagyobb érték ű volt:  magához veszi a dolgot vagy  kártalanítás fejében átengedi.  rosszhiszem ű fél csak gazdagodása megtérítését követelheti.  ha a dologra senki nem tart igényt, értékesíteni kell. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK

52 6. ÖRÖKLÉS Az örökös ipso iure, az örökhagyó halála pillanatában megszerzi mindazon dolgoknak a tulajdonjogát, amelyek a hagyatékhoz tartoznak. INGÓK TULAJDONJOGÁNAK MEGSZERZÉSE SZÁRMAZÉKOS SZERZÉSMÓDOK

53 A TULAJDONJOG MEGSZ Ű NÉSE Az elhagyás és a megsemmisülés A tulajdon megszerzése más által

54 1.FOGALMA olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei hányadrészek szerint több személyt illet meg (Ptk. 139.§(1) bekezdés)  a tulajdonostársak joga egynem ű, tehát kiterjed az egész közös dologra és annak minden vonatkozására, de csak meghatározott hányad erejéig, a többiek jogának sérelme nélkül.  mértékére a szerzés jogcíméül szolgáló szerz ő dés, vagy más jogügylet, törvényi rendelkezés illet ő leg a felek megállapodása az irányadó  kétség esetén a tulajdoni hányad egyenl ő  közös tulajdoni „aránymegállapítási per”  Tulajdonjogát az ő t megillet ő részben mindegyik tulajdonostárs az egész dologra nézve gyakorolhatja. A KÖZÖS TULAJDON

55 2. TIPIKUS ESETEI  ingatlan közös vásárlása  házassági vagyonközösség keletkezése  közös öröklés  társasházszerz ő dés  polgári jogi társaság (Ptk. 569. § (1) bekezdés) Vegyes közös tulajdon: a közös tulajdon egyik alanya az állam vagy önkormányzat. A KÖZÖS TULAJDON

56 1.Bels ő jogviszonyok: a tulajdonostársak egymás közötti viszonyai a)a közös dolog birtoklása és használata (Ptk. 140.§)  jogviszonyt „lebonyolító szerz ő dés”: otérbeli vagy id ő beli megosztás; olehet a tulajdoni részarányoktól eltér ő en; oclausula rebus sic stantibus;  szótöbbséggel döntenek (tulajdoni hányad arányában);  vita esetén a bíróság dönt. b)a közös dolog hasznainak szedése és hasznosítása  oszthatatlan gyümölcs közös tulajdonba kerül a tulajdonjoggal azonos arányban; osztható hasznot ki kell adni  a hasznosításról szótöbbséggel döntenek  el ő bérleti, el ő haszonbérleti jog A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI

57 Bels ő jogviszonyok: a tulajdonostársak egymás közötti viszonyai c)a közös dologgal járó terhek és a kárveszély viselése: a tulajdoni hányadok arányában történik Döntés a kiadásokról: oállagmegóváshoz szükséges munkálatok  bármelyik tulajdonostárs önálló döntése alapján orendes gazdálkodás körét meg nem haladó egyéb kiadások  szótöbbséggel döntenek orendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások  egyhangú határozat szükséges d)Megtámadási kereset: Ptk. 143.§ - kisebbségvédelem A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI

58 2. Küls ő jogviszonyok: a tulajdonostársak viszonya harmadik személyekkel szemben a)a tulajdonjoggal való rendelkezés (Ptk. 145.§) a tulajdoni hányad erejéig szabadon; Korlátai: el ő vásárlási, el ő bérleti, el ő haszonbérleti jog; A külön jogszabályban más személy részére biztosított el ő vásárlási jog – ha törvény kivételt nem tesz – megel ő zi a tulajdonostárs el ő vásárlási jogát. (Ptk. 145. § (3) bekezdés) PK. 9. A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI

59 Küls ő jogviszonyok: a tulajdonostársak viszonya harmadik személyekkel szemben Egyhangú határozat szükséges:  az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához,  az egész dolog használatba, haszonélvezetbe adásához,  biztosítékkénti lekötéséhez vagy más módon történ ő megterheléséhez. b)Tulajdonvédelem, birtokvédelem  önállóan, az egész dologra kiterjed ő en bármelyik tulajdonostárs;  egymással szemben is saját tulajdoni hányadra vonatkozóan A TULAJDONOSTÁRSAK JOGVISZONYAI

60 A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE (Ptk. 147-149.§) 1.A közös tulajdon megsz ű ntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. Csak valamennyi tulajdonostárs közös megállapodása vagy perben állása esetén lehet! 2.A megszüntetés módjai:  természetben  magához váltás (feltételei)  érték szerinti megosztás  társasházzá alakítás

61 A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A módok közül a tulajdonostársak szabadon választhatnak. A bíróság számára sorrendet jelent, továbbá nem választhat olyan módot, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik. Részleges megszüntetés Alkalmatlan id ő re es ő megszüntetés problémája.

62 Akadályai:  ha nem lehetséges,  ha jelentékeny értékcsökkenéssel járna,  ha gátolná a rendeltetésszer ű használatot,  jogi akadály A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE 1. TERMÉSZETBENI MEGOSZTÁS

63 Feltételei:  tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt,  a tulajdonjogot megszerz ő beleegyezése (teljesít ő képesség és fizet ő készség vizsgálata) A PK. 10. állásfoglalást felváltotta a 1/2008.(V.19.) PK vélemény! A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE 2. MAGÁHOZ VÁLTÁS

64 A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE 3. ÉRTÉK SZERINTI MEGOSZTÁS Értékesítés többféle módon lehetséges, általában árverés útján. 4. TÁRSASHÁZZÁ ALAKÍTÁS A közös tulajdonnak társasház-tulajdonná való alakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti. Ebben az esetben az alapító okiratot a bíróság ítélete pótolja. (Ptk. 149. § (3) bekezdés) PK. 11.

65 A KÖZÖS TULAJDON SAJÁTOS ALAKZATAI  tulajdonközösség okiraton  tulajdonközösség határjeleken  „közös udvar”  közszerzeményi tulajdonközösség  közös háztartásban él ő k tulajdonközössége  agrárközösségek  1994. évi XLIX. törvény az erd ő birtokossági társulásokról  1994. évi CII. törvény a hegyközségekr ő l  társasági tulajdon  2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról  intézményi tulajdon

66 a tulajdonjog önállósult részjogosítványa. Ha a tulajdonjog teljes dologi jog, akkor az összes többi dologi jog a tulajdonjoghoz képest korlátolt. Jellemz ő i:  abszolút szerkezet;  a tulajdonjog szelvényjogai ;  a tulajdonos átruházott jogosítványai nem válnak teljesen elidegenítettekké (dologi váromány)  idegen dologbeli jog  zártkör ű ség elve KORLÁTOLT DOLOGI JOG KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK IDEGEN DOLOGBELI JOGOK

67 HASZNÁLATI JOGOK (ÁLLAGJOGOK) más dolgán fennálló használati jogosítvány  földhasználati jog  személyes szolgalmak (haszonélvezeti jog és használati jog)  telki szolgalom  közérdek ű használati jog ÉRTÉKJOGOK más dolgából bizonyos érték követelésére vonatkozó jogosítvány  zálogjogok  (egyéb értékjogok (telki teher, telekadósság) KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK IDEGEN DOLOGBELI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOG

68 ÁLLAGJOGOK - SZOLGALMAK A jogosult hasznát veheti olyan dolognak, ami nem az övé. Fajtái: a)Személyes szolgalom: a jogosult név szerint meghatározott személy b)Telki szolgalom: a jogosult a telek mindenkori birtokosa

69 SZEMÉLYES SZOLGALMAK olyan jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában álló dolgot birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, gyümölcsöztetheti, de a jogviszony megsz ű nése után a dolgot állagának sérelme nélkül vissza kell adnia. 1. HASZONÉLVEZETI JOG Tárgya : ingó és ingatlan, tipikusan elhasználhatatlan dolgok Speciális haszonélvezeti jogok  rendhagyó haszonélvezet;  a haszonélvezet tárgya nem dolog, hanem kamatozó követelés vagy más hasznot hajtó jog;  részleges haszonélvezet

70 a)szerz ő dés alapján: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés b)jogszabálynál fogva c)bírósági vagy hatósági rendelkezés alapján. SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG - A haszonélvezet keletkezése Utóbbi két esetben a haszonélvezeti jog bejegyzésének elmaradása esetén, a haszonélvezet csak az ingatlan rosszhiszem ű vagy ingyenesen megszerz ő jével szemben érvényesíthet ő. A haszonélvezeti jog mindig korlátozott id ő re szól, és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

71  a birtoklás joga, és a birtokvédelem (akár a tulajdonossal szemben is);  a használat és a hasznok szedésének joga (termék, termény tulajdonjogát elválással szerzi meg) – a dolog tulajdonosa ezeket a részjogosítványokat csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvez ő ezekkel nem él;  maga a jog nem ruházható át, de a haszonélvezeti jog gyakorlásának más részére való átengedése lehetséges (ha a tulajdonos a dolog használatára ilyen feltételekkel nem tart igényt) SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvez ő jogai

72  a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni, (biztosítékadási kötelezettsége);  köteles a dolog fenntartásával járó terheket viselni (a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével);  köteles a közterheket viselni;  köteles a tulajdonost a dolgot fenyeget ő veszélyr ő l és a beállott kárról értesíteni (felel a károkért, kivéve ha mentesül);  köteles t ű rni, hogy a tulajdonos a szükséges kármegel ő zési és kárelhárítási intézkedéseket megtegye;  köteles t ű rni, hogy a tulajdonos a haszonélvezet gyakorlását ellen ő rizze SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvez ő kötelezettségei

73  a haszonélvezet keletkezésekor meglév ő elhasználható dolgokkal indokolt mértékben rendelkezhet, de a haszonélvezet megsz ű nésekor köteles azokat pótolni, vagy értéküket megtéríteni.  a jogviszony megsz ű ntekor a dolgot köteles a tulajdonosnak visszaadni – elszámolási kötelezettség - rendeltetésszer ű használattal járó értékcsökkenést nem kell megtérítenie SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvez ő kötelezettségei

74 Megsz ű nik a haszonélvezeti jog, ha  a jogosult meghal;  a jogosult lemond a haszonélvezetr ő l;  a dolog elpusztul és a tulajdonos nem állítja helyre SZEMÉLYES SZOLGALMAK HASZONÉLVEZETI JOG – A haszonélvezet megsz ű nése

75 a jogosult a dolgot a saját, valamint együttél ő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. SZEMÉLYES SZOLGALMAK 2. HASZNÁLAT (korlátozott haszonélvezet) Jogosultja: csak ember lehet. Tárgya: általában ingatlan, de lehet ingó és hasznot hajtó jog is. Jellemz ő i: A használat jogának gyakorlása másnak nem engedhet ő át. A használat mértékének túllépése, az azzal való visszaélés nem a használat megszüntetésére, hanem, a jogos mértékre való visszaszorításra jogosítja a tulajdonost. Leggyakoribb esete: a lakáshasználati jog.

76 valamely ingatlan mindenkori birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Jellemz ő i : – legalább két szomszédos ingatlant feltételez (uralkodó telek, szolgáló telek) – gazdasági rendeltetése: az uralkodó telek használhatóságának fokozása A TELKI SZOLGALOM

77  szerz ő déssel (ingatlan-nyilvántartási bejegyzés keletkezteti)  jogszabály alapján (Ptk. 167. § szükségbeli út szolgalma)  bírósági vagy hatásági rendelkezés alapján (pl. közös tulajdon megsz ű ntetése esetén)  elbirtoklás útján KELETKEZÉS

78 A TELKI SZOLGALOM  mez ő gazdasági szolgalmak  épületszolgalmak  útszolgalmak  vízhasználati szolgalmak A LEGGYAKORIBB SZOLGALMAK TIPIKUS CÉLOK  átjárás  vízellátás, vízlevezetés  pince létesítése, épület megtámasztása  vezetékoszlopok elhelyezése

79  a gyakorlásához f ű z ő d ő szükséglet mértékéhez igazodik, de a terhelt ingatlan birtokosának érdekeit kímélve kell eljárni;  az uralkodó telek tulajdonosa jogosult, és azok is, akik az ingatlan használatában részt vesznek. (pl. haszonélvez ő, bérl ő );  ha a szolgalom gyakorlása berendezés vagy felszerelés használatával jár vagy tevékenység kifejtésével vagy költség viselésével jár, a szolgalom jogosultja köteles arányos részét viselni, ill. együttm ű ködni A TELKI SZOLGALOM A TELKI SZOLGALOM TERJEDELME

80  ha a jogosult 10 éven át nem gyakorolta, bár ez módjában állt, vagy elt ű rte, hogy gyakorlásában akadályozzák;  lemondással;  ha a szolgáló telket kisajátítják, és így a szolgalomra már nincs szükség vagy nem gyakorolható;  ha a szolgalom tárgya megsemmisül;  bíróság megszüntetheti, vagy gyakorlását felfüggesztheti, ha az ingatlan rendeltetésszer ű használatához nem szükséges. A TELKI SZOLGALOM A TELKI SZOLGALOM MEGSZ Ű NÉSE

81 FÖLDHASZNÁLAT tág értelemben : minden olyan alanyi jog, mely egy jogosultnak valamely föld bizonyosfajta és bizonyos mérték ű használatát biztosítja. sz ű kebb értelemben : a tulajdonjog önállósult részjogosítványa – Ha az épület tulajdonjogát az építkez ő szerzi meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig a földre használati jog illeti meg. A földhasználati jog az épület mindenkori tulajdonosát illeti meg, és önálló forgalom tárgya nem lehet.

82  a föld birtoklásának, használatának, hasznai szedésének joga  földhasználó által létesített felszerelés, növényzet az ő tulajdonába kerül  a földhasználati jogot az épület elidegenítésével együtt átruházhatja  viseli a földdel kapcsolatos terheket, adókat  földhasználati díj FÖLDHASZNÁLAT  a földtulajdonos és az építkez ő írásbeli megállapodása vagy  bírósági határozat (törvényen alapuló) KELETKEZÉSÉNEK FELTÉTELEI TARTALMA – JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

83 KÖZÉRDEK Ű HASZNÁLATI JOG A célszer ű ség és a gazdaságosság követelményeinek megfelel ő en, ­ közérdekb ő l - a tulajdonos ingatlanát fel kell használni, ám oly mértékben, hogy a kisajátítás nem indokolt. A közérdek ű használati jogot közérdek ű telki szolgalomnak is nevezik. Keletkezése : közigazgatási határozattal (közérdekb ő l létesíthet ő kizárólag) Alanyai : a földtulajdonos, a földhasználó és a használati jog jogosultja Tárgya : föld, épület vagy mindkett ő

84 Meghatározott célból, a határozat rendelkezései és a jogok gyakorlásának általános szabályai szerint a jogosult:  birtokolhatja az ingatlant vagy egy részét, azon átalakításokat végezhet;  használhatja;  rendszabályokat írhat el ő. A közérdek ű használati jog jogosultja a használat jogáért egyszeri kártalanítást fizet. KÖZÉRDEK Ű HASZNÁLATI JOG TARTALMA – JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

85 KÖZÉRDEK Ű HASZNÁLATI JOG Megsz ű nik a közérdek ű használati joga, ha tevékenység, melynek ellátására létrejött, megsz ű nt, vagy a tevékenység folytatásához többé nem szükséges gyakorolni ( → ius tollendi) MEGSZ Ű NÉS Pl. transzformátorépület létesítése, víz-, csatorna-, olaj-, gázvezetékek és kábelek lefektetése, villamos-, telefonvezetékek létesítése, bányászat TIPIKUS ESETEI Örökhaszonbérlet és építményi jog.

86 ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG Az értékjogokról általában 1.értékszerzési célzat A dolog által megtestesített értékhez köt ő dnek: a jogosult a dolgot értékesítheti, abból pénzben meghatározott összeget vonhat ki. 2.Biztosítéki jelleg Zálogjog fogalma  kielégítési els ő bbség,  járulékos jelleg,  biztosítéki jelleg

87 ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG Minden birtokba vehet ő dolog, átruházható jog vagy követelés. Ingó dolog egészére, ingatlan tulajdoni illet ő ségére is alapítható. F ő szabály szerint a hasznokra nem terjed ki. Tipikusan egy konkrét dolgot terhel. Kivétel: vagyont terhel ő zálogjog („lebeg ő ” állapot, konkretizálás, egyediesítés ) Egyetemes zálogjog = minden dolog az egész követelés biztosítására szolgál. TÁRGYA

88 a)kézizálog – jelzálog, attól függ ő en, hogy a jogosult birtokolja e a zálogtárgyat A zálogtárgy értékének meg ő rzése:  kézizálog esetén a zálogtárgy a zálogjogosult birtokában van, ezért ő t terheli az értékmeg ő rzési kötelezettség. A dolgot nem használhatja, nem hasznosíthatja, de természetes hasznait köteles beszedni.  jelzálog esetén a zálogtárgy a zálogkötelezett birtokában marad, ezért az ő rzési kötelezettség is ő t terheli b)jogot, követelést terhel ő zálog Tárgya átruházható jog vagy követelés. Fedezetként az az összeg szolgál, amit zálogkötelezettnek az ő kötelezettjei teljesítenek. ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG FAJTÁI

89 Kézizálog esetén : az alakisághoz nem kötött zálogszerz ő dés alapján, a zálogtárgy átadásával ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE a)törvényes zálogjog (pl. vállalkozás, Ptk. 397. §, bérlet 429. §, fuvarozás 499. § stb. esetén) b)hatósági vagy bírósági határozat esetén c)zálogszerz ő dés alapján

90 Kötelez ő az alakiság, ha  a biztosítani kívánt követelés jöv ő beni vagy feltételes,  a biztosítékul szolgáló dolgon vagy jogon a zálogkötelezett csak kés ő bb szerez rendelkezési jogot ( jöv ő beni dolog)  ingatlanra alapítandó zálog esetén írásbeli szerz ő dés és ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés,  ingó jelzálog és vagyont terhel ő zálog esetén közjegyz ő i okirat és a MOKK által vezetett nyilvántartásba való bejegyzés  jogot terhel ő zálogjog esetén: zálogszerz ő dés és ennek közlése a követelés kötelezettjével. Ha az elzálogosított jogról okirat is készült, azt át kell adni a zálogjogosultnak. A ZÁLOGJOG KELETKEZÉSE ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG

91 A zálogtárgyból való kielégítést jelenti, amely úgy történik, hogy a zálogtárgyat értékesítik és a befolyt vételárból a jogosult hozzájuthat a követeléséhez. Módjai : F ő szabály: bírósági határozat alapján, végrehajtás útján a)a kielégítési jog megnyílta után a felek megállapodnak, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjogosult megszerzi, ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE

92 ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG ÉRVÉNYESÍTÉSE b)a kielégítési jog megnyílta után közös értékesítésben állapodnak meg, c)a jogosult maga értékesíti a dolgot (ha annak hivatalosan jegyzett piaci ára van, vagy a jogosult záloghitel nyújtásával hivatalosan foglalkozik) d) a jogosult megbízást ad az értékesítésre záloghitel nyújtásával vagy árveréssel üzletszer ű en foglalkozó személynek. A befolyt vételár a jogosultat illeti, de elszámolni köteles.

93 1.a járulékos jelleg miatt megsz ű nik, ha az alapkövetelés is megsz ű nik (pl. teljesítik), 2.ha az alapkövetelés a zálogjog átruházása nélkül átszáll másra, 3.zálogjogosult megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát 4.zálogtárgy elpusztul, 5.zálogtárgyat végrehajtási eljárásban értékesítik, 6.kézizálog tárgyát visszaadjak, 7.megsz ű nik a jelzálog, ha a követelés elévül ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG A ZÁLOGJOG MEGSZ Ű NÉSE

94 ÉRTÉKJOGOK - ZÁLOGJOG Rangsor elve : ha ugyanazt a dolgot több zálogjog is terheli a kielégítés joga a jogosultakat zálogjoguk keletkezésének sorrendjében illeti meg. Ranghely biztosítás, ranghely fenntartás Önálló zálogjog Az alapul szolgáló követelés nélkül vagy annak megszüntetésével alapítható. A zálogjogosult kizárólag a zálogtárgyból kereshet kielégítést.  absztrakt jelleg  nem járulékos

95 EGYÉB ÉRTÉKJOGOK Ingatlanon létesített, id ő szakonként visszatér ő szolgáltatások teljesítésére irányuló értékjog, melynél fogva a terhelt telek mindenkori tulajdonosa kizárólag a terhelt telekkel felel TELKI TEHER TELEKADÓSSÁG Önálló értékjog, a jogosult meghatározott összeg erejéig a terhelt ingatlanból kereshet kielégítést.

96 A TULAJDONJOG VÉDELME  a birtok ellen irányuló jogtalan támadást a szükséges mértéknek megfelel ő en elháríthatja  az elvesztett birtok visszaszerzése 1. ÖNHATALOMMAL (a birtokvédelem szabályai szerint)  a tulajdonjog gyakorlását jogtalan beavatkozás gátolja  cél a beavatkozás megszüntetése, eltiltás a zavarástól, okozott kár megtérítése 2. TULAJDONI PER állapítsák meg a tulajdonjogot azzal szemben, aki a dolgot birtokában tartja 3. TULAJDON HÁBORÍTATLANSÁGÁT VÉD Ő PER

97 A TULAJDONJOG VÉDELME 4. INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSSAL KAPCSOLATOS PEREK a)az ingatlan-nyilvántartási igény az ingatlan bejegyzése iránt (ingatlan-nyilvántartáson kívüli szerzésnél pl. elbirtoklás, öröklés) b)ingatlan-nyilvántartási per  törlési-kiigazítási per  közigazgatási per (ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata 5. IGÉNYPER Végrehajtási eljárás során olyan dolgot foglalnak le, mely nem az adós tulajdona - a tulajdonos kérheti a foglalás alóli feloldást és a dolog kiadását

98 A BIRTOK Tényleges hatalom a dolog felett – e hatalom megléte a közfelfogás szerint ítélend ő meg. Lényege a ténylegesség, mert  nem feltétlenül szükséges, hogy jogcímen alapuljon; ha azonban van jogcím, ez lehet valamilyen dologi jog (p1. tulajdonjog, haszonélvezet), de lehet kötelmi jogcím is (pl. bérlet);  nem feltétel a birtoklásra irányuló akarat sem, mert a birtok fennállhat kizárólag objektív alapon is; lehet azonban jelent ő sége az akaratnak és a tudati tényez ő knek (saját/idegen birtok, jóhiszem ű ség/ rosszhiszem ű ség).

99 A BIRTOK Birtokosnak min ő sül :  aki a dolgot ténylegesen a hatalmában tartja (közvetlen hatalom),  akit ő l a dolog id ő legesen más személy hatalmába került (közvetett hatalom),  a tulajdonos Birtokviszony : abszolút szerkezet ű jogviszony, amely alapján a birtokos mindenkit ő l követelheti, hogy tartózkodjon a birtokállapot önhatalmú megzavarásától.

100 saját – idegen birtok Saját birtok – aki a dolgot sajátjaként tartja hatalmában Idegen birtok – a dolog feletti hatalom más engedélyén vagy megállapodáson alapul törvényes – törvénytelen birtok Törvényes – ha érvényes jogcímen alapul Törvénytelen – ha a jogcím érvénytelen vagy hiányzik (jogalap nélküli birtok) jóhiszem ű birtok – rosszhiszem ű birtok jóhiszem ű birtokos – aki nem tudja és nem is kellene tudnia, hogy a birtoklásának nincs érvényes jogcíme rosszhiszem ű birtokos – aki tudja vagy tudnia kellene, hogy nincs érvényes jogcíme a birtoklásra A BIRTOK A BIRTOK FAJAI

101 a)birtokbavétellel (reálaktus) A birtokbavétel áltatában közvetlen hatalomba vétel (a közfelfogás szerint ítélend ő meg) b)kivételesen közvetlen hatalomba vétel nélkül is lehetséges birtokbavétel  képvisel ő útján,  jelképes átadással,  jogügyleti átadással Megsz ű nés: a hatalom megsz ű nésével A BIRTOK A BIRTOK MEGSZERZÉSE ÉS MEGSZ Ű NÉSE

102 BIRTOKVÉDELEM A tilos önhatalommal szemben, birtokháborítás esetén vehet ő igénybe. Birtokháborítás : a birtokost a birtoktól jogalap nélkül megfosztják vagy a birtoklásban zavarják. Kivel szemben illeti meg a birtokvédelem.  f ő szabály: mindenkivel szemben megilleti a védelem; kivéve akit ő l tilos önhatalommal szerte  jogcíme szerint részesül védelemben azzal szemben, akit ő l a birtokot származtatja vagy akinek id ő legesen átengedte  speciális szabály: a lakás bérl ő jét addig illeti meg a birtokvédelem, amíg a lakás kiürítését elrendel ő joger ő s határozatot végre nem hajtják.

103 1.jogos önhatalom  a birtok ellen irányuló közvetlen támadás esetén a támadás elhárítására,  elveszett birtok visszaszerzése érdekében  arányosság BIRTOKVÉDELEM ESZKÖZEI 2.igazgatási úton a jegyz ő nél  az eljárás 1 éven belül indítható,  a jegyz ő határozattal 30 napon belül dönt, a határozat 3 napon belül végrehajtandó,  jogorvoslat: 15 napon belül keresettel lehet fordulni a bírósághoz → birtokper

104 BIRTOKVÉDELEM Possessorius védelem, mert a jegyz ő rendszerint a birtoklás ténye alapján határoz:  helyreállítja az eredeti állapotot,  zavarás megszüntetésére kötelez,  határozhat a hasznok, károk, költségek kérdésében is. A jogcímek összemérése esetén csak kivételesen és csak akkor határoz, ha nyilvánvaló, hogy a birtokvédelmet kér ő nem jogosult a birtoklásra, vagy a zavarást t ű rni k ő teles. 3. bírói úton (birtokper) Petitórius védelem, mert a bíróság a birtoklás jogcíme alapján dönt: a pernyertesség el ő feltétele, hogy a kérelmez ő nek er ő sebb jogcíme legyen a birtokláshoz, mint annak, aki ő t megzavarta.

105 Vélelem : a békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell. Három esetben kerülhet bíróság elé:  a jegyz ő határozatát sérelmez ő fél keresete folytán,  1 év eltelte után (mert ekkor a jegyz ő nél már nem indítható eljárás),  egyébként minden esetben, ha a jogcím is vitás. BIRTOKVÉDELEM

106 JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS F ő kötelezettség : a dolog kiadása Elszámolási kötelezettség: a dologra fordított költségek, a dolog hasznai és a dologban keletkezett károk tekintetében. A jogkövetkezmények a birtokos jó- vagy rosszhiszem ű ségét ő l függ ő en alakulnak. a)Költségek  szükséges költségek: a birtoklót jó-vagy rosszhiszem ű ségét ő l függetlenül megilletik  hasznos költségek: jóhiszem ű - rosszhiszem ű birtokos  elvitel joga ( ius tollendi )  visszatartási jog ( ius retentionis ). a birtokos igényeinek biztosítására szolgál.

107 b)Hasznok  beszedett, de elfogyasztott (meg nem lév ő )  meglév ő  beszedni elmulasztott Jóhiszem ű birtokos:  ha ellenszolgáltatás fejében jutott a dolog birtokába, a meglév ő hasznokat megtarthatja,  ha ingyen szerezte: a meglév ő hasznokat kiadni köteles Rosszhiszem ű birtokos: a meglév ő hasznot kiadni, az elfogyasztott és a beszedni elmulasztott hasznokat megtéríteni köteles c)Károk Jóhiszem ű birtokos: nem felel ő s Rosszhiszem ű birtokos: szigorú helytállási kötelezettség → felel minden kárért, amely a jogosultnál nem következett volna be. JOGALAP NÉLKÜLI BIRTOKLÁS

108 FELEL Ő S Ő RZÉS Lényege: átmenetileg és más érdekében birtokol a) Kötelezettségek  F ő kötelezettség: a dolog átmeneti ő rzése, majd a dolog kiadása. Mivel a jogosult érdekében ő rzi, ezért az ő rzés a jogosult költségére és veszélyére történik.  Használati tilalom  Elszámolási kötelezettség a hasznokkal. b) Jogok  Igényelheti az ő rzésb ő l folyó költségeit  Visszatartási jog  Hasznok értékébe költségeit beszámíthatja  Értékesítési vagy felhasználási jog: ha a jogosult felszólításra nem szállítja el, DE gyorsan romló dolog esetén ez kötelezettség