Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali.

Az előadások a következő témára: "Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali."— Előadás másolata:

1 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 101. fólia 7. Csatornával társított központközi jelzésrendszer (CAS = Channel-Associated Signalling) ITU-T R2-MFC jelzésrendszer

2 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 102. fólia Az R2-es jelzésrendszer általános jellemzői A jelzésrendszer – eredeti formájában – analóg jelzések alkalmazásával működik, napjainkban azonban digitalizált formában működő, de továbbra is analóg jellegű R2-es jelzésrendszerről beszélünk. Az R2-es jelzésrendszernek kétféle jelzéstípusa van: –vonaljelzés, amely eredeti formájában egyenáramú jel és a trönkök (a központok közötti vonalak) állapotát jelzi, illetve azt változtatja meg. Digitalizált formájú R2 esetében az egyenáramú állapotoknak 2-bites bináris kódok felelnek meg. –választási jelzés, amelyet MFC kódok formájában, a vonaljelzéssel kiválasztott vonalon (digitalizált R2 esetében a kiválasztott beszédcsatornán, digitalizált beszédjelként), annak lefoglalását követően továbbítanak, innen ered a CAS megjelölés. A választási jelzésekkel a központok vezérlői kommunikálnak egymással a felépítendő összeköttetés paramétereiről (a hívó, illetve hívott vonal azonosítójáról, a hívó vonal kategóriájáról, a hívott vonal állapotáról stb.) A jelzésrendszert – a fenti tulajdonságokra utalva – szokás R2-MFC jelzésrendszerként is említeni

3 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 103. fólia Az R2-es jelzésrendszer vonaljelzései A vonaljelzések a hívás felépítésével / fenntartásával / bontásával kapcsolatosak Az R2-es vonaljelzések a trönkök egyenáramú, hurokáram-vezérlésű jelei (vö.: Direct Current Loop Control – DCLC jelek). Digitalizált formában a vonaljelzések 2-bites bináris kódok formájában jelennek meg a jelzéscsatornákban. A vonaljelzések funkciója: –nyugalmi állapot jelzése (jelzés hurokárammal –Hívás – a trönkvonal / -csatorna lefoglalása (jelzés hurokárammal) –lefoglalás nyugtázása (jelzés polaritással) –hívott jelentkezésének jelzése (jelzés polaritással) –bontás előre (jelzés hurokárammal) –bontás hátra (jelzés polaritással) Az A-oldali vonalállapotok: –H = nagyellenállású hurok (nyugalmi állapot / bontás jelzése) –L = kisellenállású hurok (hívás jelzése) –O = szakadás (hurok-megszakítás jelzése) A B-oldali vonalállapotok: –P = a-ág plusz, b-ág minusz (alapállapotú polaritás ) –P* = a-ág mínusz, b-ág plusz (inverz-állapotú polaritás) –O = szakadás (hurok-megszakítás jelzése)

4 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 104. fólia Az R2-es jelzésrendszer választási jelzései A választási jelzések továbbítása többfrekvenciás kód (MFC = MultiFrequency Code) alkalmazásával történik. Az MFC jelek tévedésmentes átvitele céljából hibafelismerő kódolást és kényszerkapcsolatú jelzésváltást alkalmaznak. A hibafelismerő kódolás abból áll, hogy egy adott irányban 6 vagy 5 frekvencia használható, de ezek közül egyidejűleg csak két frekvencia küldhető el, és a vételi oldal figyeli ennek teljesülését. Ha a feltétel nem teljesül, a jelzés érvénytelen, és a jelzésváltás leáll. A kényszerkapcsolatú jelzés azt jelenti, hogy egy jelzéskódra a vételi oldalnak válaszolnia kell, és csak érvényes válaszjelzés megérkezése után küldhető az újabb kód. A vételi oldal azonban csak akkor válaszol, ha a beérkezett kód érvényes volt.

5 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 105. fólia Kimenő vonal- illesztő 2 Bejövő vonal- illesztő 2 Kódvevő-kapcsoló Kéthuzalos trönknyaláb vezérlés Kódadó-kapcsoló Kapcsolómező kimenő fokozata Kéthuzalos trönkvonalak Jelzések és beszéd- jelek a kéthuzalos trönkvonalon MFC- jelzések 1 k Beszédjel Kimenő vonal- illesztő 1 Kimenő vonal- illesztő n Kapcsológép beszédvezeték-ágai Választási jelzések Vonal- jelzések Kapcsoló vezérlése k < n Vonaljelzés Kódadó-kapcsoló vezetékei Vonaljelz. MFC- jelzések Beszédjel Bejövő vonal- illesztő 1 Bejövő vonal- illesztő n Kapcsológép beszédvezeték-ágai Kódvevő-kapcsoló vezetékei Kódadó ( i) A V Analizáló Irányszűrő Kódvevő (j) Analizáló Irányszűrő A V k 1 j Kapcsolási adatok Vonal- jelzések Kapcsoló vezérlése Vezérlés Kapcsolómező bejövő fokozata CAS: a jelzésrendszer funkcionális egységei i Kimenő vonal- illesztő 2 Bejövő vonal- illesztő 2 jelzésvezeték-ágai

6 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 106. fólia H = nagy ellenállású vonal-lezárás (nyugalmi állapot) = kis ellenállású vonal-lezárás (lefoglalás) L “A” oldal: = alap polaritás adása (a-ág: + ; b-ág: -) = inverz polaritás adása (a-ág: - ; b-ág: +) “B” oldal: H - + Hívó-oldali (A-oldali) jelzésillesztő Hívott-oldali (B-oldali) jelzésillesztő Beszédágak Kéthuzalos analóg trönkvonal Vonaljelzés Állapotjelzés, nyugtázás Nyugtázás Vonaljelzés L Jelzéságak Beszédágak a-ág b-ág CAS: Hurokáram-vezérlésű (DCLC) vonaljelzések adásának és vételének elve Polaritás detektor Hurokáram detektor

7 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 107. fólia Az R2-es jelzésrendszer választási jelzései Előre-irányú jelzések: I-es csoport: cím-információ (a hívott/hívó telefonszámának számjegyei) II-es csoport: a hívó számjeggyel megadott kategóriája Hátra-irányú jelzések: A-csoport: a küldendő számjegyre vonatkozó vezérlő jelek B-csoport: a hívott vonal állapotát megadó információ

8 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 108. fólia Jeladó Jelvevő KÓDADÓKÓDVEVŐ Jelzésváltás időtartama (max. 150 ms) Információ (számjegy) kódja Nyugta-, vezérlő- és tájékoztatójel kódja Időtengely Előre irány Hátra irány V A A V CAS: MFC választási jelzések kényszerkapcsolatú továbbításának elve

9 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 109. fólia Előfizetői jelzések Illesztő Trönkvonal A-oldali központ Kódadó Illesztő B-oldali központ Kódvevő KÖZPONTKÖZI JELZÉSEK a trönkvonalon: A hívott első számjegye Vonaljelzés (hurokzárás) Trönkvonal kiválasztása és lefoglalása A hívott utolsó számjegye MFC választási jelzés (I-f) MFC nyugtajelzés (A-5) “Küldd a hívó kategóriáját” MFC választási jelzés (I-a) MFC nyugtajelzés (A-1) “Küldd a következő számjegyet” MFC választási jelzés (I-b) MFC nyugtajelzés (A-) “Küldd a következő számjegyet” A hívott második számjegye A hívó trönkvonal azono- sítása, kódvevő felkapcsolása A hívó kategóriája (Jelen esetben: előfizető) MFC választási jelzés (II-1) MFC nyugtajelzés (A-5) “Küldd a hívó első számjegyét” MFC választási jelzés (I-a) A hívó első számjegye Hívásfelépítés CAS jelzések alkalmazásával

10 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 110. fólia Vonaljelzés (hurok megszakítása) “Hívó letett” “Bontás nyugtázása” Vonaljelzés (nyugalmi állapotú polaritás) “A hívott vonal szabad” MFC nyugtajelzés (B-6) “Hívott jelentkezik” Vonaljelzés (polaritás-váltás) BESZÉDÁLLAPOT MFC nyugtajelzés (A-3) „Küldd a hívó kategóriáját, és térj át B-csoportú jelek fogadására A hívó kategóriája (előfizető hív) MFC választási jelzés (II-1) A hívó utolsó számjegye MFC választási jelzés (I-f) “Küldd a következő számjegyet” MFC nyugtajelzés (A-5) “Küldd a következő számjegyet” MFC nyugtajelzés (A-5) MFC választási jelzés (I-b) A hívó második számjegye MFC választási jelzés (I-15) A-szám küldése befejezve Illesztő Trönkvonal A-oldali központ Kódadó Illesztő B-oldali központ Kódvevő MFC nyugtajelzés (A-5) “Küldd a következő számjegyet” Hívásfelépítés CAS jelzések alkalmazásával (folytatás)

11 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 111. fólia PCM multiplexer Négyhuzalos PCM átviteli út jelzéscsatornával (30B+D) A központ vezérlése Kódadó-kapcsoló Kódadó A V Digitális kódvevő Transzl. 2 Transzl. n Transzl. 1 Hívó analóg központ Digitális trönk- illesztő Jelzésidőrés- kezelő Jelzés-konvertáló Digitális kapcsolómező TPV R2-kezelő Hívott digitális központ a) Amikor az analóg központ a hívó Digitalizált MFC Digitalizált vonaljelzések Multiplex beszédcsatornák Digitalizált CAS: Funkcionális egységek – I.

12 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 112. fólia PCM multiplexer Négyhuzalos PCM átviteli út jelzéscsatornával (30B+D) A központ vezérlése Kódvevő-kapcsoló Kódvevő A V Digitális kódadó Transzl. 2 Transzl. n Transzl. 1 Hívott analóg központ Digitális trönk- illesztő Jelzésidőrés- kezelő Jelzés-konvertáló Digitális kapcsolómező TPV R2-kezelő Hívó digitális központ a) Amikor az digitális központ a hívó Digitalizált MFC Digitalizált vonaljelzések Multiplex beszédcsatornák Digitalizált CAS: Funkcionális egységek – II.

13 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 113. fólia K 12 16 alapkeretből álló multikeret = 2 ms 32-időréses alapkeret (alap keretidő = 125 µs) K jK j K0K0 K2K2 K 13 K 14 K 15 IR0IR1IR2IR3IR28IR30IR31IR29IR16 IR16 = Jelzésátviteli időrés K 0 -ban IR16 a multikeret szinkronizáló időrése K 1...K 15 -ben IR16 két-két beszédcsatorna vonaljelzéseit továbbítja Bitidő ~ 488 ns IR0 = Keretszinkronizáló időrés B1 8-bites (B1...B8) időrés ~ 3,9 µs B2B5B6 0011 4-bites vonaljelzés-csatornák j-edik (j+15)-ik K1K1 Digitalizált CAS: Multikeret struktúrája vonaljelzések továbbításához (minden alapkeretben)

14 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 114. fólia Digitalizált CAS: A multikeret struktúrája táblázatos formában ábrázolva Jelmagyarázat: KSZ= alapkeret szinkronizáló időrése (ld. 115. fólia) CS i = i-edik PCM (beszéd-) csatorna (i = 1, 2, … 15; 17, … 31) MSZ= multikeret szinkronizáló időrése (ld. 115. fólia) JCS j= j-edik jelzéscsatorna a 16-odik időrés B1 és B2 bithelyein (j = 1, 2, … 15). JCS j+15= (j+15)-ödik jelzéscsatorna a 16-odik időrés B5 és B6 bithelyein (j = 1, 2, … 15). 32 időrés egy alapkereten belül (IR0 … IR16 … IR31) IR0IR1IR2IR15IRiIR31IR16IR17 K0K0 K1K1 K2K2 KjKj K 14 K 15 16 alapkeretből álló multikeret MSZ KSZCS 1CS 2 CS 15 CS 16 CS 30 CS i -JCS 1JCS 16 KSZ CS 1CS 2 CS 15 CS 16 CS i CS 30 -JCS 2JCS 17 KSZ CS 1CS 2 CS 15 CS 16 CS i CS 30 - JCS 14 JCS 29 KSZ CS 1CS 2 CS 15 CS 16 CS i CS 30 - JCS 15 JCS 30 KSZ CS 1CS 2 CS 15 CS 16 CS i CS 30 IR16 = jelzés-időrés -JCS j+15 KSZ CS 1CS 2 CS 15 CS 16 CS i CS 30 j

15 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 115. fólia Digitalizált CAS: A keretek szinkronizálásáról:  ALAPKERETEK SZINKRONIZÁLÁSA:  KSZ = a páros keretek (0., 2., 4., … 14. alapkeret) IR0 időrésének B2…B8 bitjeivel: B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B8 x 0 0 1 1 0 1 1  KSZ = a páratlan keretek (1., 3., 5., … 15. alapkeret) IR0 időrésének B2 bitjével: B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B8 x 1 x x x x x x Megjegyzés: Az IR0 B1 bit-helyén egy 8 kbit/s sebességű adatcsatorna adódik  A MULTIKERET SZINKRONIZÁLÁSA:  MSZ = a K0-adik alapkeret IR16 időrésének B1 … B4 bitjeivel: B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B8 0 0 0 0 x x x 1  A többi (pl. a j-edik) alapkeret IR16 időrésének bit-kiosztása: B1 B2 B3 B4 jelzésbitek 0 1 a j-edik telefoncsatorna jelzéscsatornájában B5 B6 B7 B8 jelzésbitek 0 1 a j+15-ik telefoncsatorna jelzéscsatornájában

16 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 116. fólia 8. Közös csatornás központközi jelzésrendszer (CCS = Common Channel Signalling) ITU-T 7-es jelzésrendszer (SS7 = Signalling System No.7)

17 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 117. fólia A digitális központközi jelzésrendszerekről Közöscsatornás jelzések (CCS = Common Channel Signalling) rendszere: – 6-os jelzésrendszer (az USA-ban még használatos, de már nem korszerű) – 7-es jelzésrendszer (SS7 = Signalling System No. 7), jelenleg a legkorszerűbb, az ITU-T által elfogadott, digitális távközlési jelzésrendszer. Az SS7-re jellemző, hogy réteges struktúrájú, és külön jelzéshálózat- tal rendelkezik. Az SS7 nagy megbízhatóságú jelzésrendszer, mert – hibafelismerő kódolást (CRC = Cyclic Redundancy Check) és – hibajavító eljárást alkalmaz (a hibásan vett üzenetek elküldését megismételteti). Az SS7 alkalmazása: – összeköttetéssel társított (CR – Circuit Related) jelzéseknél, szokványos hívásfelépítésekhez; – nem összeköttetéssel társított (NCR – Non Circuit Related) jelzéseknél, főként adatbázisokkal való kommunikáció céljából.

18 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 118. fólia SS7 protokollok és jelölésük MTP =Message Transfer Part (= üzenettovábbítás funkcionális egysége) ISUP =ISDN User Part (= ISDN-használat funkcionális egysége) TC =Transaction Capabilities (= adatmozgatási lehetőségek kiszolgálása) TCAP =TC Application Part (= TC-alkalmazások funkcionális egysége) TC ISP =TC Intermediate Service Part (= TC-alkalmazások közbenső kiszolgáló egysége) SCCP =Signalling Connection Control Part (= jelzéskapcsolatokat felügyelő funkcionális egység) MAP =Mobile Application Part (= mobilhálózati alkalmazások funkcionális egysége) INAP =Intelligent Network Application Part (= intelligenshálózati alkalmazások funkcionális egysége) OMAP =Operation Maintenance and Administration Part (= üzemeltetést, fenntartást és előfizetői adminisztrációt támogató funkcionális egység)

19 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 119. fólia CCS rendszer funkcionális elemei ISUP, MTP,TC, SCCP, MAP, INAP, OMAP = a 7-es jelzésrendszer szoftverelemei (protokolljai) PCM trönkcsatornák nyalábja (multiplex trönk) A-oldali kapcsolóközpont B-oldali kapcsolóközpont Közös jelzéscsatorna Vezérlés Híváskezelés ISUP TC SCCP MTP SS7 jelzés- kezelés MAP INAP OMAP Vezérlés Híváskezelés ISUP TC SCCP MTP SS7 jelzés- kezelés MAP INAP OMAP Logikai társítás

20 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 120. fólia SP a) Társított jelzésmód STP SP b) Kvázitársított jelzésmód SP = Jelzéspont (Signalling Point) STP = Jelzéstovábbító pont (Signal Transfer Point) = logikai út (kommunikációs út) = fizikai út (jelzésút) Lehetséges CCS jelzésmódok

21 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 121. fólia Átviteli (kommunikációs) hálózat és jelzéshálózat funkcionális elemei T T T T EE STP SP Jelzéshálózati csomópontok: SP = Jelzéspont STP = Jelzéstovábbító pont SP/STP = Kombinált jelzéspont Előfizetői hozzáférési hálózat (AN) Jelzéshálózat: jelzésutak Az átviteli hálózat csomópontjai: E = előfizetői kapcsolóközpont T = tranzit kapcsolóközpont Átviteli hálózat: kommunikációs utak SP STP SP STP SP STP

22 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 122. fólia SS7 protokollok közötti hierarchia [összeköttetéssel társított (CR) jelzések] ISUP SCCP SS7 CR szintjei 1 2 3 4 TC TCAPTC ISP MAP INAP OMAP Használói programok Jelzéshálózati funkciók – MTP3Jelzésúti funkciók – MTP2 Jeltovábbítási funkciók – MTP1 MTP

23 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 123. fólia SS7: réteges jelzéskezelés egy hívás felépítésénél A-oldali kapcsolóközpont és jelzéspont (SP) Használói feladatok (ISUP) Jelzéshálózati feladatok (MTP3) MTP – Üzenettovábbító elemek Üzenetek Használói feladatok (ISUP) Jelzéshálózati feladatok (MTP3) MTP – Üzenettovábbító elemek Primitívek Jelzéshálózati feladatok (MTP3) Primitívek Fizikailag megvalósítandó feladatok (MTP1) Jelzéshálózati közvetítőpont (STP) Fizikailag megvalósítandó feladatok (MTP1) Jelzéslinkekkel kapcsolatos feladatok (MTP2) Fizikailag megvalósítandó feladatok (MTP1) B-oldali kapcsolóközpont és jelzéspont (SP)

24 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 124. fólia SS7: MTP2 által összeállított jelzéselemek (SU-formátumok) MSU – (Message Signal Unit) Kizárólag ISUP vagy SCCP – vagyis az MTP használói – által elküldeni kívánt jelzésüzenetek továbbítására és nyugtázására szolgáló SU-formátum. Ha egy MSU-t a vételoldal hibásnak érzékel, akkor azt (és az utána következőket is) eldobja, és kéri az adásoldaltól a legközelebbi nyugtázó jelzésben a jelzéscsomag (és az utána eldobott többi MSU) megismétlését. LSSU – (Link Status Signal Unit) A jelzéskapcsolat menedzseléséhez alkalmazható SU-formátum, amely szükség esetén MSU-k nyugtázására is alkalmazhatók. A vételi oldal ezért nem kéri a sérült LSSU-k megismétlését, azokat csak eldobja! FISU – (Fill-In Signal Unit) A jelzéscsatorna folyamatos működésének fenntartása (alkalmanként, az erre szolgáló információ-tartománya használatával egy-egy MSU nyugtázása)* céljából továbbított SU-formátum, amelyet az MTP2 akkor továbbít a másik oldalnak, amikor éppen nincs továbbítandó MSU vagy LSSU jelzéscsomag (vö.: „kitöltő” – angolul fill- in – jelzéscsomag!).

25 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 125. fólia SS7: SU-formátumok üzenetelemei Jelölés A jelölés feloldása (angolul) Funkció BSN Backward Sequence Number Nyugtázott üzenetcsomag sorszáma (beérkezett FSN-ek alapján) BIBBackward Indicator Bit Nyugtázó üzenetcsomag indikátorbitje (üzenetismétlés kéréséhez) LILength Indicator A jelzésüzenet hosszúságát megadó bináris szám FSNForward Sequence Number Előre-irányú üzenetcsomag sorszáma FIBForward Indicator Bit Előre-irányú üzenet indikátorbitje (üzenetismétlés kéréséhez) SSFSubservice FieldHálózat-indikátor (belföldi/nemzetközi hálózat szerinti működést jelölő kódszám) SIO Service Information Octet Az SI és SSF kódkombinációk helye (MSU) SIF Signalling Information Field A jelzésüzenetet és annak paramétereit befogadó tartomány (MSU) SI Service Indicator Az MTP használóját (pl. ISUP vagy SCCP) azonosító kód FCSFrame Check Sequence Ellenőrzőbitek (elküldés előtti CRC kódolás eredményeként beírva) SF Status Field Menedzselt jelzéscsatorna állapotát jelző kódkombinációk helye (LSSU)

26 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 126. fólia SS7: MSU üzenetelemek struktúrája Átvitel iránya Idő 1 oktett2 oktett1 oktett n oktett n  272 Tartalék bitek Nyitózászló 01111110 FCS Zárózászló: 01111110 SIF Jelzésüzenet helye SIO (SI+SSF) LI 6 bit F I B B I B FSN 7 bit BSN 7 bit 2 bit MTP2 állítja be ISUP/SCCP állítja be 1 oktett 4 oktett SI Jelzés-információ CIC RL – Irányítási cimke SLSOPCDPC Változó hosszúságú MTP3 állítja be LI ≥ 3

27 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 127. fólia Opcionális paraméterek Kötelező paraméterek Fix hosszú- ságúak Változó hosszúságúak Opcionális paraméterek kezdeten-edik paraméter mutatójaJelzésüzenet kódja1. paraméter mutatója2. paraméter mutatója1. paraméter2. paraméterm-edik paraméter1. paraméter hossza2. paraméter hosszan-edik paraméter hossza1. paraméter tartalma2. paraméter tartalman-edik paraméter tartalmaParaméter neve = XAz X paraméter tartalmaParaméter neve = ZA Z paraméter tartalmaAz X paraméter hosszaA Z paraméter hosszaOpc. paraméterek tartományának vége SS7 – MSU: az SI tartomány struktúrája SI tartomány

28 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 128. fólia Átviteli irány FCS 16 bit LI 6 bit F I B B I B FSN 7 bit BSN 7 bit 2 bit MTP3 állítja be: menedzselési üzenet LSSU formátuma Zászló 01111110 LI = 1 vagy 2 SF 8 vagy 16 bit MTP2 állítja be MSU nyugtázására használva Megelőző MSU sorszáma + FIB Átviteli irány FISU formátuma (MTP2 állítja be) LI 6 bit F I B B I B FSN 7 bit BSN 7 bit 2 bit FCS 16 bit Zászló 01111110 LI = 0 MSU nyugtázására használva Megelőző MSU sorszáma + FIB SS7: LSSU és FISU üzenetelemek struktúrája

29 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 129. fólia A leggyakoribb ISUP üzenetek főbb paraméterei IAM = Initial Address Message (= híváskezdeményező címüzenet) ANM = ANswer Message (= a hívott jelentkezéséről szóló üzenet) Az üzenet a díjszámlálás kezdetét indítja, csak opcionális paraméterei vannak RLC = ReLease Complete (= bontás nyugtázása) → paraméterek nélküli üzenet REL = RELease (= bontási üzenet) Indikátor a híváskezelésnek Hívó kategóriája Hívott kapcsolási száma Hívó kapcsolási száma TCAP-alkalmazás igénye stb. ACM = Address Complete Message (= címüzenet elfogadása) Indikátor a híváskezelésnek (pl. hívott vonal állapota stb.) → kötelező paraméter Kiegészítő szolgáltatást indikáló információ stb. Bontás okának indikálása (pl. hívó/hívott letett, a hívott szám „elhordva” stb.) → kötelező paraméter kötelező paraméterek opcionális paraméterek

30 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 130. fólia SS7: Helyi hívás felépítése két központ között (példa) IAM Hívás jelzése ACM Címüzenet nyugtázása ANM Hívott jelentkezik REL Hívó bont Beszédkapcsolat Idő RLC Bontás nyugtázása ISUP Helyi kpt. A-oldal Előfizetői jelzések Előfizetői végberendezés Hívó B-oldal Helyi kpt. Előfizetői jelzések Előfizetői végberendezés Hívott Hívott száma Hívó száma Hívó kategóriája Híváskezelői indikátor IAM paraméterek: Híváskezelői indikátor: – hívott státusza – hívott kategóriája ACM paraméterek: Bontás okának indikálása: – hívó letett REL paraméter:

31 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 131. fólia SS7 protokollok közötti hierarchia [nem összeköttetéssel társított (NCR) jelzések] ISUP SCCP TC MAP INAP OMAP Használói programok Jelzéshálózati funkciók – MTP3Jelzésúti funkciók – MTP2 Jeltovábbítási funkciók – MTP1 MTP SS7 NCR szintjei 1-3 4-6 7

32 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 132. fólia SS7-NCR: TC protokoll A TC protokoll adatmozgatással kapcsolatos működési formákat támogat A TC protokoll által támogatott használók (szolgáltatások): –Mobil-szolgáltatói hálózatok (PLMN-ek) szolgáltatásai –Intelligens-hálózati szolgáltatások –Üzemeltetői és fenntartói szolgáltatások –A PSTN/ISDN olyan kiegészítő szolgáltatásai, amelyek NRC-jelzéseket igényelnek A TC protokoll a jelzéskapcsolatainál a következő elnevezésű üzenet- típusokat alkalmazza: –Begin (Jelzéskapcsolat indításának üzenet-típusa) –Continue (Jelzésváltás üzenet-típusa) –End (Jelzésváltás befejezésémek üzenet-típusa –Abort (Jelzésváltás megszakításának üzenet-típusa)

33 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 133. fólia SS7: Hibafelismerő eljárás Az SS7 – a DSS1-hez hasonlóan – hibafelismerő módszerként ugyancsak a CRC eljárást alkalmazza. Az ITU-T az SS7 számára ugyanazt a 16-od fokú generátor- polinómot ajánlja, mint amelyet a DSS1-nél alkalmazott CRC esetére ajánl: G(x) = x 16 + x 12 + x 5 + 1. A CRC eljárás az SS7-nél is üzenet-elemenként (vö.: DSS1-nél az üzenet-elem neve jelzéskeret!) jelzi a továbbítása során keletkezett hibákat. A CRC eljárás kizárólag két szomszédos jelzéspont között figyeli a továbbított jelzéskeretek esetleges átviteli hibáit. A DSS1-nél a jelzéskeretek csak két végpont, az előfizetői végberendezés és a helyi központ között haladhatnak. Az SS7-nél azonban egy összeköttetés jelzései több jelzésponton is átmehetnek, ezért ott – az egyértelműség érdekében – a végpontok közötti átvitel ellenőrzését szakaszokra kell osztani.

34 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 134. fólia SS7: Hibajavító eljárás A sérült információ kijavítása a hibásnak deklarált (ezért eldobott!) MSU üzenetelem (MSU üzenetelemek) ismételt elküldésével, és a megismételt üzenetküldések hibátlanságának ellenőrzésével valósul meg. A hibajavítás csak két szomszédos jelzéspont között továbbított üzenet-elemekre vonatkozóan mehet végbe (vö.: CRC eljárás szakaszolása!). Az egyértelmű azonosíthatóság (egymáshoz rendelhetőség) érdekében minden MSU-t, illetve minden nyugtázó üzenetelemet az elküldése előtt sorszámmal látnak el (vö.: FSN, illetve BSN!). A hiba nélkül érkezett MSU-t (vagy MSU-csoportot) az adásoldal pozitív nyugtajellel, a hibásan érkezettet negatív nyugtajellel regisztrálja a vételoldal felé. Mindkét nyugtajel-típusban az elküldött sorszám azt az MSU-t jelöli meg, amely a vételoldalt hibátlanul érte el. Pozitív nyugtajel esetén a nyugtázó BSN sorszámot kiegészítő BIB bit értéke azonos az üzenetelem FSN sorszámát kiegészítő FIB bit értékével (BIB = FIB), míg negatív nyugtajel esetén a két bit értéke eltér egymástól (BIB ≠ FIB). Sorszámozási példa 1: Ha az FSN = n sorszámú MSU (vagy az MSU-knak az a csoportja, amelyben a legnagyobb adási sorszám FSN = n) hibátlanul érkezett meg a vételoldalra, akkor az erről szóló pozitív nyugta (FIB = BIB) sorszáma BSN = n lesz. Sorszámozási példa 2: Ha az FSN = n sorszámú MSU hibásan jutott el a vételoldalra, akkor a negatív nyugta (FIB ≠ BIB) sorszáma BSN = n-1 lesz. Összefoglalás: Mind a pozitív, mind a negatív nyugtázó sorszám 1-gyel kisebb, mint a legközelebb elküldendő MSU sorszáma. Pozitív nyugtázásnál ez a sorszám egy új, negatív nyugtázásnál egy megismétlendő MSU sorszámát adja meg.

35 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 135. fólia Továbbküldendő MSU(SIF+SIO) Üzenetek osztályozása irányok szerint Üzenetek irányítása Végződő MSU(SIF+SIO) Üzenetek osztályozása használók szerint Elküldendő MSU(SIF) MTP-3 MTP-1 MTP MTP-2 Jelzéshálózat- és jelzéscsatorna- menedzselés MSU(SIF+SIO) MTP-használók SS7: MTP3 funkcionális felépítése

36 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 136. fólia SS7: MTP2 funkcionális felépítése MTP1 MTP MTP-használók MTP2 MSU, LSSU, FISU Kimeneti puffer- memória Ismétel- tetés Törlés MSU (SIF+SIO) MSU ismétlése LSSU érkezett LSSU / FISU küldése Mene- dzselés Kimenő csomagok összeállítása MSU másolása MSU küldése Poz./Neg. nyugta érkezett Bejövő csomagok feldolgozása Jelzéscsatorna- felügyelő egység Nyugtázó üzenet betöltése MTP3 MSU (SIF+SIO) Bemeneti puffer- memória Üzenet- ismétlést támogató puffer

37 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 137. fólia SS7: Nyugtázó művelet funkcionális lépései – I. (pozitív nyugtázás esete) A-oldal B-oldal BSNBIBFSNFIB SI 0 0n m Üzenetismétlést támogató puffer Üzenet (n) BSNBIBFSNFIB 0 0n m Használóhoz BSNBIBFSNFIB 00m+1n Új üzenet sorszáma Nyugtázáshoz átmásolva Az n-edik üzenet pozitív nyugtázásának jelzése: FIB = BIB Üzenet (n) Üzenet (m+1) Az m-edik, előzőleg hibátlanul érkezett üzenet nyugtázó sorszáma SI-ben lévő aktuális (n-edik) üzenet sorszáma Elküldés az A-oldalnak Az m-edik üzenet pozitív nyugtázásának jelzése: FIB = BIB Átmásolás Elküldés a B-oldalnak CRC vizsg. OK

38 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 138. fólia SS7: Nyugtázó művelet funkcionális lépései – II. (negatív nyugtázás esete) A-oldal B-oldal BSNBIBFSNFIB SI 0 0n m Üzenetismétlést támogató puffer BSNBIBFSNFIB 10m+1n-1 Új üzenet sorszáma Nyugtázó cím beírása (az utolsó hibátlan üzeneté) Az n-edik üzenet hibájának jelzése a hibátlanul érkezett (n-1)-edik üzenet negatív nyugtázásával: FIB ≠ BIB Üzenet (n) Üzenet (m+1) Az m-edik, előzőleg hibátlanul érkezett üzenet nyugtázó sorszáma Az aktuális (n-edik) üzenet sorszáma Elküldés az A-oldalnak Az m-edik üzenet pozitív nyugtá- zásának jelzése: FIB = BIB Átmásolás Elküldés a B-oldalnak Üzenet eldobva CRC vizsg. Az n-edik üzenet továbbításánál hibák léptek fel, tehát a CRC- vizsgálat hibát jelez!

39 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 139. fólia SS7: Hibaellenőrző eljárások többközpontos hívás esetén A-oldali kapcsolóközpont és jelzéspont (SP) Használói feladatok Jelzéshálózati feladatok MTP – Üzenettovábbító elemek Üzenetek Használói feladatok Jelzéshálózati feladatok MTP – Üzenettovábbító elemek Primitívek Fizikailag megvalósítandó feladatok Jelzéshálózati közvetítőpont (STP) Fizikailag megvalósítandó feladatok Jelzéslinkekkel kapcsolatos feladatok Jelzéshálózati feladatok Jelzéslinkekkel kapcsolatos feladatok Fizikailag megvalósítandó feladatok B-oldali kapcsolóközpont és jelzéspont (SP) CRC Hibajavítás Jelzéskeret útja a kezdeményező ponttól a végződtető pontig

40 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 140. fólia A-oldali MTP2B-oldali MTP2 {FIB = 0; FSN = F} {FIB = 0; FSN = F+1} várt FSN = F+1: rendben MSU (F+1) {FIB = 0; FSN = F+2} várt FSN = F+2: rendben MSU (F+2) {BIB = 0; BSN = F}  Pozitív nyugta: BIB = FIB FIB és BIB azonos! MSU-k (F)-ig rendben SU (BSN=F) (pozitív nyugta) várt FSN = F: rendben MSU (F) MSU (F+3)  Átvitelnél MSU megsérül! {FIB = 0; FSN = F+3} Megjegyzés: Az A-oldalról küldött, sorszámozott csomagok mindig MSU-k! A B-oldalról küldhető csomagok bármilyen SU-k (FISU-k, LSSU-k, MSU-k) lehetnek. (Folytatás a következő ábrán!) SS7: Üzenetismétléses hibajavítás vázlata (példa)

41 Széchenyi István Egyetem, Műszaki tudományi kar Informatikai és Villamosmérnöki Intézet Távközlési Tanszék Digitális kapcsolás- és jelzéstechnika Nappali hallgatóknak – 2009. tavasza © 2009, Dr. Seres Péter 141. fólia MSU (F+3)  Átvitelnél MSU megsérül! CRC hibadetektálás:  MSU(F+3) eldobva {FIB = 0; FSN = F+3} MSU (F+4) {FIB = 0; FSN = F+4} várt FSN: F+3, de (F+4) jött  MSU(F+4) eldobva {BIB = 1]; BSN = F+2}  Negatív nyugta: BIB ≠ FIB MSU (F+5) SU (BSN=F+2) (negatív nyugta) {FIB = 0; FSN = F+5} várt FSN: F+3, de (F+5) jött  MSU(F+5) eldobva FIB és BIB nem azonos! MSU-k (F+2)-ig rendben; ismétlés: MSU(F+3)-tól {FIB = 1[i]; FSN = F+3} {FIB = 1; FSN = F+4} várt FSN = F+3: rendben várt FSN = F+4: rendben {FIB = 1; FSN = F+5} várt FSN = F+5: rendben {FIB = 1; FSN = F+6} várt FSN = F+6: rendben Új MSU: {FIB = 1; FSN = F+7} MSU (F+6) {FIB = 0; FSN = F+6} várt FSN: F+3, de (F+6) jött  MSU(F+6) eldobva MSU (F+3) MSU (F+4) MSU (F+5) MSU (F+6) MSU (F+7) várt FSN = F+7: rendben Megismételt MSU-k FIB és BIB azonos! MSU-k (F)-ig rendben SU (BSN=F) (pozitív nyugta) SS7: Üzenetismétléses hibajavítás vázlata (a példa folytatása) A-oldali MTP2B-oldali MTP2