A BŰNÖZÉS TÁRSADALMI OKAI. A mikrokörnyezeti hatások csoportja A családi viszonyok: A fiatalkorú elkövetők többsége nagycsaládból származik, és.

Az előadások a következő témára: "A BŰNÖZÉS TÁRSADALMI OKAI. A mikrokörnyezeti hatások csoportja A családi viszonyok: A fiatalkorú elkövetők többsége nagycsaládból származik, és."— Előadás másolata:

1 A BŰNÖZÉS TÁRSADALMI OKAI

2

3

4

5 A mikrokörnyezeti hatások csoportja A családi viszonyok: A fiatalkorú elkövetők többsége nagycsaládból származik, és A legkevesebb az elkövető a kétgyermekes családokban

6 A szülők vonatkozásában A gyerekek bűnözési hajlama Az elkövetők családfenntartói, alkoholizálása, büntetett előélete Az anyák iskolai végzettsége

7 A családok típusának vonatkozásában Kiegyensúlyozott, konfliktusos, látszólag rendezett, csonka És akinek nincs családja? A lakásviszonyok vonatkozásában? Meghatározó a komfortfokozat?

8 Az iskola: Tanárok túlterheltsége Az alkalmazott oktatási, nevelési módszerek avultsága A fiatalkorú elkövetők tanulmányi eredménye, iskolakerülése, szakköri és sporttevékenysége Legalább fél évet nem járt iskolába Magántanulói státusz és a jelenlegi iskolába járás kapcsolata

9 A foglalkozás és a munkaviszony: Az iskolába nem járó elkövetők többsége próbált munkát keresni Képzettségük miatt általában rossz társaságban csak fizikai munkát kaptak Az elkövetők célja a környezetnek való megfelelés és önmaguk elfogadtatása volt, többségük alkoholfogyasztóvá és/ vagy munkakerülővé vált.

10 A társas baráti kapcsolatok: Szerepe a sok szabadidő miatt jelentős Az elkövetők többsége valamely deviáns társaság tagja volt Ebben jelentős a szülők szerepe, hiszen többségük nem törődött gyermeke baráti körével (érzelmi, erkölcsi elhanyagolás)

11 A demográfiai tényezők hatása: Növekszik a lány elkövetők aránya Az elkövetés aránya nagyobb városokban a legnagyobb A gyermekkorú elkövetők nemek szerinti megoszlása (2002)

12 A fiatalkorú bűnelkövetők családi környezete Fiatalkorú bűnelkövetők19981999200020012002 száma% % % % % Fiatalkorú bűnelkövető összesen12 86610011 54010011 08110011 63110011 689100 Ebből Apa és anya neveli 6 96854,166 16253,406 15355,536 39154,956 52555,82 Elvált szülő neveli 2 62620,412 45121,242 28120,582 43020,892 49821,37 Özvegy szülő neveli 8746,797736,707036,347616,547156,12 Életközösségben élő szülő neveli 2972,312472,142292,072161,862061,76 Nevelőszülő, illetve nagyszülő neveli 3993,104063,523763,394503,874083,49 Testvér vagy más rokon neveli 1931,501321,141431,291651,421341,15 Nevelőotthonban, intézetben él 1 50911,731 36911,861 19610,791 21810,471 20310,29

13 A makrokörnyezeti hatások csoportja A társadalmi dimenziók: –A fiatalkori elkövetők döntő többsége hátrányos helyzetű –A családok hátrányos helyzetbe kerülésének több oka lehet

14 Az intézményrendszer vonatkozásában: Jelentős az iskolarendszer ellentmondásainak szerepe Az állami gondozás negatív hatása És a sportkörök, szakkörök, közösségi szervezetek stb. kis száma

15 A szociálpolitika dimenziója vonatkozásában: A társadalom kulturális és értékrendszer teremtő A társadalomban a felnőttek feladata a helyes normák és értékek kialakítása.

16 Média Beosztja idejüket Meghatározza a diákok életmódját Meghatározza a beszédkultúrát, kommunikációs kultúrát Kapcsolati mintákat ad Meghatározza az értékrendet Meghatározza a gondolkodásmódot

17 A problémás család ismérvei (Rutter, 1975.)  Érzelmi kötelékek hiánya.  Zavarok a család biztonságos érzelmi bázisként való működésében.  Szülői modellek hiánya, vagy súlyos torzulása.  Feszültségek leküzdésének, kezelésének zavarai.  A szülők közötti interakció hiánya, vagy torzulása.  Hiányos vagy eltorzult kommunikációs háló a családon belül.  Nevelési eljárások hiánya vagy éppen túlzott alkalmazása.

18

19 Gyermekvédelmi jelzőrendszer -Védőnő -Háziorvos -Családsegítő Központ -Nevelési Tanácsadó -Rendőrség -Társadalmi szervezetek, egyház, alapítványok

20 A gyermekvédelem rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat egészségügyi szolgáltatást nyújtók személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók közoktatási intézmények, nevelési tanácsadó rendőrség, ügyészség, bíróság menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok gyermekjogi képviselő 2006. január 1-jétől: Pártfogói felügyelői szolgálat, áldozatsegítő szolgálat, javítóintézet

21 Gyermekvédelmi gondoskodás ( hatósági intézkedések ) Védelembe vétel Ideiglenes hatályú elhelyezés Családba fogadás Átmeneti nevelésbe vétel Tartós nevelésbe vétel Utógondozás Utógondozói ellátás

22 Egészségügyi szolgáltatók Védőnő Háziorvos, gyermekorvos Közoktatási intézmény orvosa

23 Rendőrség, bíróság, ügyészség A gyermek mint áldozat A gyermek mint elkövető Prevenciós munka – a bűnmegelőzési feladatrendszer

24 Közoktatási intézmények Nevelési tanácsadó nevelési, pszichológiai tanácsadás viselkedészavarokkal, beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek problémáinak feltárása

25 Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős FELADATAI: Tájékoztat, hol, mikor fordulhatnak hozzá Közzéteszi jól látható helyen intézmények címét, telefonszámát (nevelési tanácsadó, drogambulancia, lelki segélyszolgálat és gyermekjóléti szolgálat) CSALÁDLÁTOGATÁSOK; felzárkóztatás biztosítása; segít azoknak a családoknak, ahol anyagi okok vagy veszekedések miatt diszharmonikussá vált életvitelük (életvezetési tanácsok) rendszeres óralátogatások; gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén az intézmény vezetője értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot;

26 A Gyermekjóléti Szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken; a gyermekvédelmi támogatások szükségességét jelzi; egészségnevelési, drog- és bűnmegelőzési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az osztályfőnökök közreműködésével; Az iskola nevelési programjában a kábítószer-ellenes program kidolgozása Segítség az étkeztetés igénybevételéhez, egészségügyi ellátás megszerzéséhez

27 Gyermekvédelem a közoktatási intézményekben A pedagógiai program része Félállású gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása???: ki legyen ő? A pedagógusok gyermekvédelmi kultúrája Dilemmák: –Felvállaljam? –Kihez forduljak? –Mi történik, ha nem tudom megoldani a problémát?

28 Titoktartási kötelezettség? „A pedagógus, illetve a nevelő és oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője, az iskola, kollégium igazgatója (vezetője) útján - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel - köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.” (Közoktatási törvény, 2. számú melléklet)

29 Lehetőségek Kooperáció a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, civil szervezetekkel stb. Gyermekvédelmi stratégia kidolgozása: ki miért felelős, rögzíteni pontosan a feladatokat és felelősöket. Esetmegbeszélések: kivel, hogyan, miért, mikor?

30 Összefoglalás

31 Köszönöm a figyelmet! Dr. Bacsa-Bán Anetta bana@mail.duf.hu