Irányított Területi Kiegyenlítési Rendszer Ghyczy Gellért 2007.07.11.

Az előadások a következő témára: "Irányított Területi Kiegyenlítési Rendszer Ghyczy Gellért 2007.07.11."— Előadás másolata:

1 Irányított Területi Kiegyenlítési Rendszer Ghyczy Gellért 2007.07.11.

2 Miért van rá szükség? 1. működési engedélyezés folyamata nincs összhangban a finanszírozással a működési engedély „bárkinek”, még ha arra nincs is forrás 2. kontrollálatlan fejlesztés, adathiány, nincs egységes regiszter hol, mi és hány darab működik vagy fog működni? mennyiért? hol, mi és hány darab működik vagy fog működni? mennyiért?

3 Miért van rá szükség? 3. „intézményközpontú” szolgáltatás - nem a hatékonyság a fontos, - nem az ügyfél szükségleteit veszi alapul - erre a finanszírozásnak nincs hatása - lényegtelen, hány ember veszi igénybe a szolgáltatást.

4 Miért van rá szükség? 4. Meghatározatlan felelősségi körök Ki a felelőse a szolgáltatásoknak? Kinek kell létrehoznia, működtetnie és finanszíroznia a rendszert, az intézményeket? Állam? Önkormányzat? Civil szféra? Ügyfél? Hozzátartozó?

5 Miért van rá szükség? 5. Szolgáltatási fehér foltok egyes területeken sok szolgálat működik, máshol alig-alig a szolgáltatások létrejötte kiegyenlítetlen

6 Az elvárt eredmény 1. A költségvetés mozgásterének megfelelően szinten tartható, vagy bővíthető a finanszírozott férőhelyek száma. 2. A finanszírozott férőhelyek növelésére – a költségvetés szerinti határig – ott ad lehetőséget, ahol az adott szolgáltatás bővítésére leginkább szükség van. 3. A szolgáltatások szakmai minősége emelkedik. 4. A gazdaságosan működő szolgáltatások erősödnek meg. 5. A területi szolgáltatási hiányok kiegyenlítődnek, a hozzáférési esélyegyenlőség megvalósul hosszútávon.

7 Az ITKR-t megalapozó jogszabályok 1. 2007. évi költségvetési törvény 2. 239/2006 (XI. 30.) Korm. rendelet - a nem állami, civil – egyházi kivételével – a fenntartó a 2007. évben új belépőnek minősülő szolgáltatás után az éves normatív állami hozzájárulás csak akkor kaphatja meg, ha befogadást nyert az ITKR-ben - kivétel: étkeztetés, házi segítségnyújtás

8 Eljárási rend, a befogadás menete A befogadás alapfeltétele: - 2006 december 31-én jogerős működési engedély - 2006. szeptember 30-ig a 2007. évi igényét bejelenti a MÁK- nak Az eljárás: 1. Adatlap kitöltése, beküldése az SZMM-be, 2. Érkeztetés, iktatás, feldolgozás, hiánypótlás (ESZA Kht.). 3. Döntőbizottság számára előkészítés 4. Bírálat, javaslat (SZMM, OSZT, PM képviselők) 5. Támogatás miniszteri engedélyezése, 6. Döntés határozatban (fellebbezni lehet)

9 Eredmények - 287 kérelem érkezett be - 180 befogadásra javasolt kérés - Mindösszesen 1,6 mrdFt normatíva igénnyel (van aki csak a költségvetési törvény normatívájának 50%-át kapja) - Alapszolgáltatások dominanciája - Legtöbb befogadási kérelem támogató szolgáltatás (87 db), közösségi ellátás (72 db).

10 Eredmény

11 Bírálati szempontok 1. A normatíva igényléshez szükséges költségvetési törvény előírásoknak megfelel-e? 2. A kérelmező a kérelmet a rendeletnek megfelelően adta-e be? 3. Az ellátási terület szolgáltatási jellemzői - így a rászorultak száma, az elérhető más szolgáltatások, azok kapacitása, férőhelyeinek száma, illetve a szolgáltatás ellátórendszerre gyakorolt várható hatása - alapján az új szolgáltatásra, férőhelyre az ellátási területen élő rászorultak ellátása érdekében szükség van. 4. Szakmai programban foglaltak - így a szolgáltatáselemek, tevékenységek, valamint a szakmai program megvalósításának várható következményei - illeszkednek az ellátási területen élő rászorultak szükségleteihez. 5. A pénzügyi-gazdálkodási tervben betervezett bevételek teljesíthetőek, a kiadások összhangban állnak a szakmai programban bemutatott személyi és tárgyi feltételekkel, valamint a szolgáltató, intézmény működésének pénzügyi feltételei biztosítottak.

12 Néhány kiegészítés Ha az előzőek alapján nem lehet dönteni, akkor: Szolgáltatás nyújtás ellátási szerződés alapján történik Szolgáltatás nyújtás ellátási szerződés alapján történik Szakmai program tartalma alapján színvonalasabb ellátás Szakmai program tartalma alapján színvonalasabb ellátás Működés egy ellátottra jutó költsége kisebb Működés egy ellátottra jutó költsége kisebb

13 Tapasztalatok 1. A bizottságok javarészt a törvényi megfelelést vizsgálta csak (így is sokan kiestek) 2. A támogató szolgáltatás és a közösségi esetében hatványozottan megjelent a területi szükséglet, illetve a várható szakmai eredmény 3. Nagyon sok gond adódott a működési engedélyekből (hiányosan küldték be, vagy a hivatal rosszul adta ki, formailag hibás, stb.) 4. Szükségletfelméréseket alig tartalmaztak a kérelmek, azok is általánosak voltak. 5. A kérelmezők nem figyeltek arra, hogy a területükön működik-e már azonos szolgáltatás. 6. Gyakran a működési területet indokolatlanul nagynak határozták meg, több szolgáltatással.

14 50%-os kiegészítő pályázat 9/2007. (II. 20.) SZMM rendelet alapján Célja: - Új belépőknél: 7 jogcím esetén az 50%-os normatíva összeg kiegészítése (jhszg,tsz, közösségi, utca, lakóotthon, emelt szint, demens ellátás) - Már működőnél: működési kiadások támogatása (7 jogcím + szenv., pszich., fogyatékos emberek bentlakásos intézmények is)

15 50%-os kiegészítő pályázat - ESZA Kht. lebonyolításában –EPER rendszer - Rendelkezésre álló keret: 1,723 mrdFt - Bírálóbizottság: 6 delegált (SZMM 2, PM, ÖTM, OKM, OSZT) - Beadás: 2007. július 31-ig folyamatos - Bírálati időpontok: 2007. április 5. 2007. július 31. - - Első kör: 190 bírált pályázat, 65 új és 55 már működő nyert - - Eddig közel 880 mFt megítélt támogatás

16 Köszönöm a figyelmet! Köszönöm a figyelmet! ( ghyczy.gellert@szmm.gov.hu)