2008. tavasz1Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN.

Az előadások a következő témára: "2008. tavasz1Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN."— Előadás másolata:

1 2008. tavasz1Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN

2 2008. tavasz2Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere Vajon mi a gazdagság? –Mit jelent az, hogy valaki „jól él”, „jólétben él”, „gazdag”? Az anyagi javak mennyisége nem azonos a gazdagsággal. Egy tárgy önmagában haszontalan, értéke, hasznossága csak egy emberben alakulhat ki. 1.1.1. Érték, hasznosság

3 2008. tavasz3Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. De, hogy mit, az igen eltérő, sokszor furcsa, különös. Nézzünk egy-két példát! Gyorsulás Csönd, béke Szimmetria látványa Szeretés Ízek Emberi teljesítmény Messzelátás –Mennyit ér a Hubble-űrtávcső? „A csillagászok régóta szeretnék megtudni, hogy mennyi ideje létezik a világegyetem.” (13,7 milliárd év +-10%) 1,5 milliárd dollár - hibás tükörrel 1 milliárdért korrekciós eszköz Földön, űrben

4 2008. tavasz4Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Nézzük – például – az én jólétem néhány elemét! –Ház (tégla, beton, kád stb.), kert, kilátás, gyep, beépített szekrény, konyhabútor, kések stb. Nézzük a jegyzet példáit! –Ógörög bölcsességek könyve, láda tisztított urán, elektronika-panel egy computer tomográfhoz, professzionális baseball-kesztű, génkezelt búzacsíra

5 2008. tavasz5Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Tanulságok –Valamilyen anyagi jószág önmagában haszontalan, értékessé csak egy embernél, egy adott szituációban válik. –Valami azért értékes, azért jelent vagyont, mert valakinél hasznosnak mutatkozik, valamilyen – „furcsa” – vágy, szükséglet kielégítője. –Ha a dolgok rosszul vannak elosztva, akkor kevesebbet érnek. Ilyenkor cserére törekszünk.

6 2008. tavasz6Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan „Értékesség” – „hasznosság” –Majdhogynem szinonimák Hasznosság –„Egy dolog képessége arra, hogy nekünk boldogságot szerezzen” (Bernoulli, Galiani) –„Bármely tárgy azon tulajdonságát értjük alatta, miáltal jótéteményt, előnyt, élvezetet, jót vagy boldogságot létrehozni hajlamos, illetve hajlamos megakadályozni azt, hogy bármiféle kár, fájdalom, rossz vagy boldogtalanság érje azon felet, akinek érdeke szóban forog.” (Bentham) –Hasznosság kifejezetten nem egy dolog belső tulajdonsága, hanem a használatával szerezhető élvezet, illetve megakadályozott fájdalom összessége. (Jevons)

7 2008. tavasz7Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Közgazdasági értelemben hasznosságot tulajdonítunk mindennek (legyen az anyagi vagy nem anyagi jószág), amely képes a társadalom valamely tagjának valamely szükségletét kielégíteni, így valakinek hiányérzete van iránta, értékesnek tartja. Az értékes tehát, ami (várhatóan) hasznos – valakinek!

8 2008. tavasz8Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1.1.2. Lehetőségek és választások Mindent egyéni választásokkal, cselekvésekkel magyarázunk. –Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. –Céljai is csak az embernek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. Az egyén előtt cselekvési lehetőségek kínálkoznak, és ezek közül választ. Két alapvető választási mechanizmus –Racionális döntés –Társadalmi normák szerinti választás (öltözködés) Ezzel nem nagyon foglalkozunk.

9 2008. tavasz9Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Racionalitás –A közgazdaságtan alappillére –Mégis alig megragadható, definiálható –Amit a gazdaságtan nem tekint racionálisnak, azt a pszichológia még tekintheti annak. –Homo oeconomicus Egyéni önérdekkövetés Társadalmi normáktól, erkölcsi szabályoktól függetlenített, örömszerző, illetve kínt elkerülő hasznosságérzet. „Okos kalkuláció” A homo oeconomicusra nem jellemző, hogy –Cselekvéseit erkölcsi normák, érzelmek, tudattalan vágyak és félelmek, belső késztetések kormányozzák. –Társadalmi lény, tagadja a közérdek létezését. –Nincsenek belső motivációk (nem tesz jóleső dolgot énképe miatt)

10 2008. tavasz10Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Árnyaljuk a homo oeconomicus egoista képét! –Úgy tűnik, hogy gyakorta készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkenése árán. –Ez az altruizmus. –Valóban erről van szó, vagy csak „úgy tűnik”. Lehet, hogy valójában ezekben az esetekben is önérdekünket követjük? –Pl. későbbi viszonzásért, elismerésért –Az önérdekkövetés mindenképpen alapvetőbb, mint az altruizmus, hiszen, ha nem lennének „önző élvezők”, nem lenne értelme az altruizmusnak sem. (Kína)

11 2008. tavasz11Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Erősnek látszó bizonyítékok vannak azonban arra, hogy létezik „igazi” altruizmus. –Szülők gyerekeik általi segítése. –Súlyos beteg segítése. –Anonim adakozás. –Adóbevallás, amikor kockázatmentesen letagadható lenne. –Persze ezek is megkérdőjelezhetők: Társadalmi megvetés elkerülése, „közismerten névtelen adakozó” stb.

12 2008. tavasz12Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Szokásos „áthidaló megoldás” a logikai kapcsolat megfordítása: –Nem a racionalitás alapján dönti el, hogy mit cselekszik, hanem cselekvése alapján, hogy mi neki a racionális. –Ez ügyes megoldás, azonban innentől kezdődően a cselekvés magyarázatára, esetleg előrejelzésére már nem használhatjuk a racionalitás modelljét. Összességében megállapíthatjuk, hogy a racionalitás világába azért sok minden begyömöszölhető, legalábbis, ami a racionális vágyat illeti. Most térjünk át az öröm maximalizálására!

13 2008. tavasz13Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Öröm maximalizálása –Tipikus példa az egyetlen áruházban való adott pénzösszeg elköltése. –Hasznosságmaximalizálás, értékmaximalizálás. –Valójában várható hasznosság maximalizálás. Összességében –Racionális döntéskor az ember azt cselekszi, aminek a legnagyobb a hasznossága, azaz maximalizálja hasznosságát. –Emberképünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb (hasznosságban mért) eredményt reméli.

14 2008. tavasz14Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan „Nem racionalitás” –Néhány zavaró részlet, jelenség. Az eredmény-centrikus cselekvés sokszor a visszájára is fordul. –Álmatlanság, impotencia, dadogás –Nem tudunk valamire szándékosan nem gondolni, szándékosan spontánok lenni, szándékosan hinni vagy felejteni. –Nem tudjuk magunkat szándékosan meglepni vagy becsapni. A választások és a lehetőségek összekeverése. –A munkáscsaládok gyermekei miért maradnak ki a felsőoktatásból? Mert nincs rá pénzük (azaz lehetőségük). Mert értékviláguk eltérő, és nem választják ezt. –Az utcán éjszakázóknak ez az egyetlen lehetősége, vagy választásról van szó pl. hajléktalanszálló, hazamenetel stb.

15 2008. tavasz15Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Vannak olyan esetek is, amikor a választások és a lehetőségek együtt alakulnak. –A jó körülmények között élőkben a késztetés, a hajtóerő nincs meg a tanulásra, míg a rossz körülmények között élőknek lehetőségük nincs a tanulásra. –Itt a jóléti szint mind a választásokra, mind pedig a lehetőségekre hatással van. Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. Ne azt tegyék, amire vágynak, hanem arra vágyjanak, amit tettek. „ Savanyú a szőlő”, illetve önmagunk utólagos győzködése, hogy mennyire jó, amit tettünk. –Néha „direkt” szűkítjük lehetőségeink halmazát Akaratgyengeség –Ivás, evés, fogorvos, kondi-terem, nyugdíjbiztosítás, előtakarékosság Stratégiai interakció –Bomba hatástalanítási lehetőségének látványosan kizárása –Hídfelégetés

16 2008. tavasz16Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan –Vágy-vezérelte irracionális gondolkodás Jellegzetes emberi hajlam: az információkat olyannak látni, amilyennek szeretnénk. Ez nem szándékos torzítás, tudattalanul hat, ugyanúgy nem irányítható, mint pl. felejtésünk. Mindez megbújhat az információgyűjtésben is: addig és olyan bizonyítékokat gyűjtök, hogy végül azt mondhassam: Ugye, hogy ez a jó! –Nem csak a racionális viselkedés lehet a célok elérésének legjobb eszköze. Sokszor az egyes lehetőségek összemérhetetlenek. Például a továbbtanuláskor hozott döntés is. Nyilván a kínálkozó lehetőségek különbözőek, de nem tudom őket döntésem előtt kipróbálni. Túl keveset tudok a racionális döntéshez. Vegyünk egy másik példát: egy vállalati kutatás-fejlesztési döntést! –Fel kell mérni a pozitív döntéssel járó bevételeket és kiadásokat. (Már ezek is bizonytalanok.) –Nagy kérdés továbbá a többi vállalat viselkedése. Vajon ezek is belekezdenek hasonló projektekbe? –Nincs megragadható támpontunk a racionális döntéshez.

17 2008. tavasz17Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Ilyenkor megoldás lehet –Megelégedésre törekvés Válasszuk azt, ami egy elég jó! (Herbert Simon, 1978) –Pénzfeldobás Az emberek nem szeretik az indoknélküliséget… –Értékelhetetlenség tagadása „Racionalitásba vetett irracionális hit” –Inkább költségesen tovább kutatnak információkért. –A „második tizedesjegy” alapján döntenek. –Próbálkozásos, evolúciós módszer Arra számítok, hogy a véletlen „mutánsok” valamelyike majdcsak megfelelő lesz.

18 2008. tavasz18Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan Az információgyűjtés racionalitása –Nem elég az összegyűjtött információk alapján racionálisan dönteni, hanem az információgyűjtésben is racionálisnak kell lenni. –A több információ, az alaposabb mérlegelés javíthatja a választás eredményességét, viszont megy vele az idő, nőnek a költségek. Orvosi diagnózisállítás Gyermekelhelyezési perek Vállalati beruházási döntés –Bármelyik gyors döntés jobb lehet bármelyik lassúnál.