Készítette: Ócsai Olivér 9/C. 1. A súlyos és a tehetetlen tömeg közti különbségeknek a felfedezése 2. A két tömegfajta közti különbség 3. Eötvös Loránd.

Az előadások a következő témára: "Készítette: Ócsai Olivér 9/C. 1. A súlyos és a tehetetlen tömeg közti különbségeknek a felfedezése 2. A két tömegfajta közti különbség 3. Eötvös Loránd."— Előadás másolata:

1 Készítette: Ócsai Olivér 9/C

2 1. A súlyos és a tehetetlen tömeg közti különbségeknek a felfedezése 2. A két tömegfajta közti különbség 3. Eötvös Loránd 4. A tehetetlen tömeg 5. A súlyos tömeg 6. A tehetetlenségi és a súlyos(gravitációs) tömeg ekvivalenciája Tartalom

3 A súlyos és a tehetetlen tömeg felfedezése Eötvös Loránd tudóst különösen izgatta a súlyos és tehetetlen tömeg arányosságának problémája. 1908-ban munkatársaival: Fekete Jenővel és Pekár Dezsővel, méréseit oly mértékben tökéletesítette, hogy megállapították, hogy a tehetetlen és súlyos tömeg legfeljebb 1/200,000,000 arányban térhet el egymástól. Ezzel a felfedezéssel elnyerték 1909-ben a Göttingeni Egyetem Benecke-féle pályadíját. Eötvösnek és munkatársainak a tehetetlen és súlyos tömeg arányossága terén végzett vizsgálatai kísérleti igazolását adják az Einstein-féle relativitás elméletnek. Eötvös Loránd tudóst különösen izgatta a súlyos és tehetetlen tömeg arányosságának problémája. 1908-ban munkatársaival: Fekete Jenővel és Pekár Dezsővel, méréseit oly mértékben tökéletesítette, hogy megállapították, hogy a tehetetlen és súlyos tömeg legfeljebb 1/200,000,000 arányban térhet el egymástól. Ezzel a felfedezéssel elnyerték 1909-ben a Göttingeni Egyetem Benecke-féle pályadíját. Eötvösnek és munkatársainak a tehetetlen és súlyos tömeg arányossága terén végzett vizsgálatai kísérleti igazolását adják az Einstein-féle relativitás elméletnek.

4 A két tömegfajta közti különbség A fizikában a tömeget kétféle módon definiálhatjuk, mint tehetetlen és mint gravitáló (súlyos) tömeget. Az, hogy a testnek tömege van, abban nyilvánul meg, hogy mozgási állapotának, sebességének megváltoztatására erő kell, mely arányos a test tömegével: az fejezi ki a tömeg tehetetlenségét. De, hogy a testnek tömege van, az abban is megnyilvánul, hogy más testre gravitációs vonzást gyakorol. Newton törvénye szerint ez a vonzó erő arányos a tehetetlen tömeggel és független a test anyagi minőségétől. Ezt a jelenséget röviden a tehetetlen és súlyos tömeg arányosságának nevezik.

5

6 Eötvös Loránd Vásárosnaményi báró Eötvös Loránd Ágoston, Budán született 1848 július 27.én majd szintén Budapesten elhunyt 1919. április 8.án magyar fizikus, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós inga(a Cavendish-féle torziós mérleg tovább fejlesztésének is felfogható). Egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a matematikai és Fizikai Társulat alapító elnöke. Ő fedezte fel a súlyos és a tehetetlen tömeg közti különbséget.

7 A tehetetlen tömeg A tehetetlen tömeg egy objektum gyorsítással szembeni ellenállásának mértéke. Newton második törvénye értelmében egy m tehetetlen tömegű testre ható F erő esetén. Definíciója: A tehetetlen tömeg egy objektum gyorsítással szembeni ellenállásának mértéke. Newton második törvénye értelmében egy m tehetetlen tömegű testre ható F erő esetén. Definíciója:

8 A súlyos tömeg A súlyos tömeg máséven gravitációs tömeg a gravitációs mező hatása alapján mért tömeg. Tegyük fel, hogy egy A és B objektum egymástól x távolságra helyezkedik el. A gravitációs törvény szerint, ha a két test gravitációs tömege M A ill. M B, akkor mindkét objektum gravitációs erőt fejt ki a másikra: F = G * M a * M b

9 A tehetetlenségi és a súlyos (gravitációs) tömeg ekvivalenciája A tehetetlenségi és gravitációs tömeg ekvivalenciáját gyenge ekvivalenciaelvnek vagy Galilei-féle ekvivalenciaelvnek nevezzük. Ezen elv legfontosabb következménye a szabadon eső testekre vonatkozik. Tegyük fel, hogy egy test tehetetlen tömege m és gravitációs tömege M. Ha az egyetlen ható erő a gravitációs mezőből származik, akkor Newton második törvénye és a gravitációs törvény együtt a következő gyorsulást adja: a= M/m * g= K*g

10 Köszönöm a figyelmet !