A test szakralitása Lukács László. „Isten a szeretet” – Szentháromság.

Az előadások a következő témára: "A test szakralitása Lukács László. „Isten a szeretet” – Szentháromság."— Előadás másolata:

1 A test szakralitása Lukács László

2 „Isten a szeretet” – Szentháromság

3 Szeretetből teremtette  az anyagvilágot  és a test-lélek embert – saját képmására: értelem, akarat, szeretet

4 Isten nem hagyja magára a világot: folyamatos kapcsolatban marad vele A teremtés célja: az élet kiteljesedése az emberben: Isten képmása – „világuralom” tárgyak értelem akarat szeretetben személyes kapcsolatok: Istennel emberekkel

5 A végcél az üdvösség: az élet folytatódik és beteljesül az öröklétben, az eszkatonban: a Szentháromság örök-boldog szeretetközösségében

6 Az anyagi világ és a földi emberélet átmeneti: töredékes és véges Két buktatója:a bűn = a szeretet megtagadása, elutasítása és a halál, a földi élet vége A világ megváltója megszabadít mindkettőtől, üdvözít:  megtestesülése,  halála,  feltámadása által „Azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen”: szeretetben beteljesült élet

7 Isten örök szeretet-léte Fia megtestesülésével belenyílik az emberiség történelmébe: testvérünkké lesz Magára veszi a halálra szánt földi életet és a világ bűneit A földi, testi élet megtelik egy másik, isteni élettel Jézus a halálból feltámad – megnyitja a halál kapuját: a halál nem az élet vége: belenyílik Isten öröklétébe.

8 Két feltámadás: a halálból – és most. 1. A halál után: életünk nem elenyészik, hanem beleolvad Isten örök életébe az egész – test-lélek – ember támad fel: „Romlásra vetik el – romlatlannak támad fel. Dicstelenül vetik el – dicsőségben támad fel.” 2. Most: Már földi életünkben feltámadottként élni Krisztusban Nemcsak a halál értelmeződik át, hanem az élet is. „Aki Krisztusban van, új teremtmény” Az Írásban: Biosz: a földi élet, anyagi javak Zoé: az isteni élet ajándéka

9 A kortárs görög filozófia emberképe: Platón: a test a lélek börtöne, a halálban a lélek kiszabadul a test fogságából Porphüriosz: „Plotinosz olyan volt, aki szégyellte magát azért, hogy testben van”. A test szégyellni való

10 A Biblia: test és lélek egysége. Az ember a föld porából, de a lélek leheletével, Isten képmására. Személyes kapcsolatban áll Istennel. A görög halhatatlanság és a keresztény feltámadás gondolata találkozik. „Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni” (Mt 10,28).

11 A „test” és a „világ” szó kettős értelme: mindkettő lehet jó vagy rossz A test jó: Jézus beteget gyógyít, halottat támaszt fel, elesetteket vigasztal, együtt érez a szenvedőkkel „Testünkben viseljük Jézus szenvedését, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkön” (2Kor 4,11) „Jézus jegyeit viselem testemen” (Gal 6,17) „A kettő egy test lesz” (Ter 2,24; Mt 19,5) „A saját testét senki sem gyűlöli” (Ef 5,29)

12 A test rossz: „A romlandó test gátolja a lelket” (Bölcs 9,15) „Ti test szerint éltek” (Jn 8,15) „A lélek éltet, a test nem használ semmit” (Jn 6,63) Pál: a krisztusi embernek harcolnia kell a bűnre csábító teste ellen: „Megsanyargatom és rabságba vetem testemet” (1Kor 9,27) „A test cselekedetei: kicsapongás, fajtalanság…” (Gal 5,19). „A test kívánsága nem az Atyától van” (1Jn 2,16)

13 Később felerősödik a „bűnös test” fogalma. Kialakul a testi önmegtagadás ideálja. „A lélek a jóhoz ragaszkodik, a test a rosszhoz; a lélek a fény, élet és igazságosság, a test a sötétség, a halál és az igazságtalanság. (…) A lélekben lakik az erény, a testben a bűn, s a kettő harcban áll egymással.” Lactantius (4. sz.) Ágostonnál a legfőbb testi rossz a szexualitás. Hatása máig érződik.

14 „A test, más néven a hús, a legalábbvaló részünk, amelybe az álnok kígyó beleírta a bűn törvényét. Ez csábít minket a rosszra. A szellembe viszont … a jó Teremtő saját értelmének hasonlatosságára írta bele az erény örök törvényét. A szellem Istenné tesz minket, a test állattá. A szellem istenfélővé, a test istentelenné. Mindaz, ami testi, rút. Mindaz, ami a szellemé, tökéletes.” Rotterdami Erasmus (1503)

15 A testben élő ember A személy a maga egészében – testestestül-lelkestül – Isten teremtménye. Test és lélek életegységet alkot. A testben-lét nem egyike a lélek tevékenységeinek, hanem éppen abban teljesedik ki. Együtt alkotják az egész, élő embert, aki végbeviszi minden tevékenységét.

16 Tamás: test nélkül a lélek olyan volna, mint a testről levágott kéz. A test nem börtön, nem akadálya vagy puszta eszköze a léleknek. Az ember csak a testén keresztül tudja: megismerni a világot, az igazságot és önmagát, szeretni a jót. kifejezni magát, kapcsolatba lépni az őt teremtő és megszólító Istennel, közösségben lenni másokkal.

17 Napjaink torzulása: az embert csupán a testre redukálja. Főleg három területen:  természettudományos kutatások: robotok, automatika  az egészségügy – személytelenné, lélektelenné válhat  a szórakoztató ipar: autók, testek kívánatos, izgató, csábító alkatrészei

18 Első kísérlet a szintézisre: antropológia Szellem és anyag, test és lélek egysége az emberi személyben: Téves a platóni dualizmus, de az egyoldalú monizmus is (akár spiritualista-idealista, akár materialista formájában). Jürgen Habermas megkülönbözteti a testet és a szervezetet: „test-létünk” van: „én vagyok a testem” (Leib); a szervezetünket (Körper) „csak” birtokoljuk: „van testem”. A „test” nem azonos a szervezettel, jóval több, mint élő szervezet, a szerveink összessége.

19 Isten az egész embert teremtette, test-lélek elválaszthatatlan egységében. Szellem és anyag egymáshoz rendelt, egymást kölcsönösen feltételező, zárt létegységet alkotó valóság. „Átlelkesített test”, „transzcendentális test”, testben = tér-időben él. Istentől kapott hivatásunkat testi életünk idejében bontakoztatjuk ki. „A személy csak annyiban birtokol egy szervezetet, amennyiben ez a szervezet – testként – élete megvalósulása során ’ő maga’”.

20 „A lélek fogalom éppen az emberi szellem testi egzisztenciáját jelöli, amely egész emberségét átfogja. Az egyetlen és egész ember alkot egyetlen valóságot és létezőt.” Filozófiai kifejezéssel: „test és lélek az egyetlen emberi lénynek csak meta-fizikai szempontból szétválasztható lételve”.

21 Második kísérlet a szintézisre: teológia A szentség (szakramentum): szent jel, amely létrehozza, amit jelez, és jelzi, amit hordoz. Reál-Szimbólum, a jelzett valóságot hordozó szimbólum. Isten (természetfölötti) kegyelme testi jelek által közvetítődik a test-lélek embernek.

22 A legteljesebb szakramentum: Jézus, Isten megtestesült Igéje. „Az emberré lett Logosz Isten abszolút szimbóluma a világban.” Az ember (=testi) Jézusban az Istenfia van jelen. Analógiásan: testünk az énünk (= a „lelkünk”) valósághordozó szimbóluma.

23 GS: „Az ember misztériuma csak a megtestesült Ige misztériumában világosodik meg igazán. (…) Az emberi természet bennünk is roppant méltóságra emelkedett azzal, hogy Krisztus azt magára öltötte, anélkül, hogy megsemmisítette volna. Ő, az Isten Fia, valamiképpen minden emberrel egyesült, amikor testté lett.” Testünk: Christophorosz, Krisztus-hordozó. „Amit egynek a legkisebbek közül…”

24 „Ahogy megérkeztem, behoztak egy embert, akinek testét ellepték a férgek. Egy csatornából húzták őt ki. És három óra hosszat Krisztus testét érinthettem.” Teréz Anya: a nővérek olyan szeretettel érintsék a betegeket, ahogyan a pap kezébe veszi Krisztus Testét a misében.

25 A pápák tanítása: II. János Pál „A test teológiája”:az ember istenképisége, Istenhez való hasonlósága; önmagához való viszonya; a másik emberrel való kapcsolata (férfi-nő) Az ember kezdettől fogva a testébe vésve hordozza Isten képét. Ez a test nyilatkoztatja ki az „élő lelket”. „Egyedül a test képes láthatóvá tenni a láthatatlant: a szellemit és az istenit.”

26 A test: szakramentum. „Ahogyan a szentségek érzékelhető és hatékony jelei az isteni kegyelemnek, úgy maga az emberi test is mintegy valósító jele a szellemi tartalomnak és az isteni titoknak. (…) Másképpen: az emberi test a szellemi lélek reálszimbóluma, vagyis nemcsak a szellemi lélekre ráutaló jel, hanem kifejező, valósító, közlő jele is annak.”

27 „A test szakramentális értelmezése szerint a férfi és a női test a maga biológiai-szexuális meghatározottságával mintegy szakramentális jelként fogható fel.” Kettejük testi-lelki kommunikációjában „ajándékká válnak egymás számára”, éppen testük odaajándékozása által, a test ezért nevezhető „menyegzős”-nek. „A személyek kommuniója a kölcsönös egymásért való létezést jelenti, a kölcsönös ajándékozás kapcsolatát.”

28

29 „A szexualitás drámája” napjainkban: a test válhat bűnössé: törekedhet a másik elnyomására, kisajátítására, elszakadhat a valódi szeretettől. „A család az a hely, ahol a test teológiája és a szeretet teológiája egymásba ér. A családban tanulják meg a test jóságát, abban a szeretetben, amelyet az ember a szüleitől kap. A családban, a házas szeretetben élik meg önmaguk odaajándékozását ’egy testben’, a jegyeseket egyesítő házastársi szeretetben. (…) A családban az ember megtanulja, hogy nem autonóm személy, hanem gyermek, házastárs vagy szülő, akinek önazonossága azon alapul, hogy a szeretetre kapott meghívást, amelyet másoktól kap, és amellyel odaadja magát másoknak.”

30

31