Az oktatás fejlesztésének területei A Köznevelési Kerekasztal szerepe és tevékenysége Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1.

Az előadások a következő témára: "Az oktatás fejlesztésének területei A Köznevelési Kerekasztal szerepe és tevékenysége Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1."— Előadás másolata:

1 Az oktatás fejlesztésének területei A Köznevelési Kerekasztal szerepe és tevékenysége Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár 1

2 Mi a Kerekasztal? 2

3 A Köznevelési Kerekasztal szereplői Az érdekeltségi körök leképezése – nyitott struktúra K ORMÁNY D IÁKOK S ZÜLŐK M UNKAADÓK Fenntartók É RDEKKÉPVISELET T UDOMÁNY, PEDAGÓGUS KÉPZÉS K ÖZNEVELÉS SZAKMAI SZERV

4 K ORMÁNY É RDEKKÉPVISELET M UNKAADÓK S ZÜLŐK Diákok F ENNTARTÓK T UDOMÁNY, PEDAGÓGUS KÉPZÉS K ÖZNEVELÉS SZAKMAI SZERV MTA MRK Önkormányzat KLIK Nemzeti Ifjúsági Tanács Nagycsaládosok Országos Egyesülete MKIK EMMI Nemzeti Pedagógus Kar KÖZNEVELÉSI KEREKASZTAL MMA OECD MZTSZ PDSZ Magyar Ifjúsági Konferencia Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége Többi fenntartó, működtető tárca OKNT Antiszegregációs kerekasztal Egyház

5 A Kerekasztal működésmódja A Köznevelési Kerekasztal az Alaptörvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint az Ügyrend keretei között működő javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet ellátó testület A Kerekasztal a magyar köznevelési rendszer meghatározó szereplőinek hosszú távú együttműködésére létrehozott egyeztető fóruma A Kerekasztal tagjai egyeztetnek a működési területükhöz tartozó, a köznevelési rendszerben érdekelt más testületekkel, szervezetekkel, kamarákkal. Közvetítik a Szervezetekhez a Kerekasztal ülésén megfogalmazott véleményt, álláspontot, információt, valamint egyeztetnek erről a Szervezetekkel. Összegyűjtik és becsatornázzák a Szervezetek véleményét, álláspontját a Kerekasztal felé. A Köznevelési Kerekasztal munkacsoportokat hoz létre 5

6 A problémakörök azonosítása 6

7 A Kerekasztal által vizsgált problémák forrásai 7 2000 iskola megkérdezéséből 4500 visszajelzés Köznevelési Kerekasztal PSZ 25 pontja PDSZ 12 pontja Egyéb szervezetek javaslatai (CKP, stb.)

8 A különböző területekkel kapcsolatban felmerült kritikák 8 db A felmerült problémák száma (db) területenként A felmerült problémák aránya (%) területenként 198 tankerület által említett 4538 db kritika, probléma említése

9 A leggyakrabban említett (top 20) problémák (területtől függetlenül) 9 db Bázis: a 198 tankerület által említett összes, 4538 db kritika, probléma említése

10 A témakörök csoportosítása, munkacsoportok 10

11 Tématerületek 11 T ARTALMI TÉMÁK G YERMEK, T ANULÓI ÉLETUTAK P EDAGÓGUS S ZAKMAI STRATÉGIA S ZERVEZETI ÜGYEK

12 T ARTALMI TÉMÁK G YERMEK, T ANULÓI ÉLETUTAK P EDAGÓGUS S ZAKMAI STRATÉGIA S ZERVEZETI ÜGYEK DIGITÁLIS KOMPETENCA TANANYAG NAT KERETTANTERV KIMENETI SZABÁLYOZÁS ESÉLYEGYENLŐSÉG MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MÓDSZERTAN TANKÖNYV TANKÖTELEZETTSÉG ÁTJÁRHATÓSÁG VÉGZETTSÉG NÉLKÜLI ISKOLAELHAGYÁS TEHETSÉGGONDOZÁS Tématerületek - részletezve

13 T ARTALMI TÉMÁK G YERMEK, T ANULÓI ÉLETUTAK P EDAGÓGUS S ZAKMAI STRATÉGIA S ZERVEZETI ÜGYEK PEDAGÓGUS- KÉPZÉS KLIK KÖZNEV. INT. FELSŐOKTATÁS VISZONYA FENNTARTÓ ISKOLA VISZONYA IRÁNYÍTÁS OH, OFI MŰKÖDÉS FENNTARTÁS BÉR, JÖVEDELEM PEDAGÓGUS ELŐMENETELI RENDSZER FOGLALKOZTATÁS PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS ADMINISZTRÁCIÓ Tématerületek - részletezve

14 Munkacsoportok Munkacsoport témájaTémafelelős Tartalomfejlesztési munkacsoportMagyar Tudományos Akadémia Gyermek, tanulói életutak munkacsoport Nemzeti Pedagógus Kar Pedagógus foglalkoztatás munkacsoport Emberi Erőforrások Minisztériuma Pedagógus hivatás munkacsoportMagyar Rektori Konferencia Fenntartói munkacsoportEmberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelés irányítási munkacsoport Emberi Erőforrások Minisztériuma 14

15 Kerekasztal javaslatai, implementálás alatt álló megállapodások 15

16 Minősítési rendszert érintő módosítások 35 ezer pedagógus számára biztosítjuk a lehetőséget a 2017. évi pedagógus minősítésre való jelentkezésre A Köznevelési Kerekasztal által megfogalmazott szempontokat figyelembe vételre kerültek: A jelentkezéskor előnyt élveznek többek között azok a pedagógusok, akik komoly szakmai gyakorlattal vagy pedagógus szakvizsgával rendelkeznek. Azok a tapasztalt intézményvezetők, helyettesek, egyéb vezetők, akik legalább 20 év szakmai gyakorlattal, legalább 10 év vezetői gyakorlattal, és vezetői szakvizsgával rendelkeznek, jelentkezhetnek Mesterpedagógus fokozatra. Kutatótanári fokozatra azok adhatják be most jelentkezésüket, akik 14 éves szakmai gyakorlattal, tudományos fokozattal rendelkeznek és rendszeresen publikálnak. A 2013. szeptember 1-jén státuszban lévő, 2016. szeptember 1-jén 7 évnél kevesebb idővel nyugdíj előtt álló, Pedagógus I. fokozatban lévő pedagógusok automatikusan, a minősítési eljárás alól mentesülve Pedagógus II. fokozatba kerülnek 2017. január 1-jétől Az ideiglenes Pedagógus II. fokozatban lévők pedagógusok minősítési kötelezettsége törlésre kerül a vonatkozó jogszabályból. 16

17 Tanfelügyelet, önértékelés, foglalkoztatás A tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyveket módosítottuk, amelynek eredményeképpen az önértékelési és tanfelügyeleti rendszer kevesebb teherrel fog járni a pedagógusok, intézményvezetők és mesterpedagógus szakértők számára. 2016-ra korábban meghirdetett tanfelügyeletek és ahhoz kapcsolódó kötelező önértékelések közel háromnegyedét töröltük a szakmai egyeztetéseknek megfelelően. Azoknak a pedagógusoknak, akik sikeres minősítésen estek át, legalább 3 évre mentesülnek a tanfelügyelet alól. Az intézményi önértékelés 2 helyett 5 évente lesz kötelező az intézmények és pedagógusok számára. Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő pedagógus, az intézményvezető egyetértésével az adott pedagógiai szakasz végéig, de legfeljebb két évig tovább foglalkoztatható. 17

18 További intézkedések A tanulók a tanítási napokon kívüli időben napi 3 helyett 5 óra iskolai közösségi szolgálatot teljesíthetnek A két tanítási nyelvű iskolák számára előírt minőségi kritériumok szakmai szervezetekkel való egyeztetéseknek megfelelően módosulnak A 2017. május- júniusi történelem érettségi vizsgán a korábbi atlaszok is használhatók. Aktuális jogalkotási feladatok 18

19 Állami intézményfenntartó megkezdett átalakítása 19 2016. március 1-jétől új elnök vezeti az állami intézményfenntartó központot Pölöskei Gáborné személyében, aki miniszteri biztosként az intézményrendszer szakmai átalakításában is részt vesz. Az intézményfenntartó gazdálkodási és szervezeti problémáinak megoldására, valamint az új fenntartói struktúra kialakítására vonatkozó feladatkörbe miniszteri biztosként Jenei Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem kancellárja került. Az új vezetők feladata, hogy már rövid távon biztosítsák az intézményfenntartó stabil, tehermentes működését, és készítsék elő a Köznevelési Kerekasztal véleményén alapuló, 2016. július 1-jétől bevezetendő új szervezeti és működési formát. A kormány összesen 38 milliárd forintos pluszforrást biztosított az állami intézményfenntartó számára, ez magában foglalja a 17 milliárdos adósság konszolidációját is. A kormány biztosítja az állami intézményfenntartó működéséhez szükséges forrásokat mind az elkövetkező négy hónapban, mind a már utána következő időszakban, amikor már új szervezeti formában fog működni az intézményfenntartó központ.

20 Feladatok ütemezése 20

21 A munka folytatása 21

22 A Köznevelési Kerekasztal munkaterve Tervezett időpontTervezett témák Március 22.  Nyugdíjas korú pedagógusok továbbfoglalkoztatása  Pedagógusok munkaideje  Fenntartói munkacsoport javaslatai Április 5.  Munkacsoportok javaslatai  Mindennapos testnevelés  Pedagógiai szakszolgálatok Április 19.  Munkacsoportok javaslatai  Tankönyvellátás kérdései  Pedagógusképzés, pedagógus továbbképzés Május 17.  Munkacsoportok javaslatai  Alapkompetencia-fejlesztés  Felzárkóztatás, tehetséggondozás Június 14.  Munkacsoportok javaslatai  Állami intézményfenntartó központ új struktúrája  Pedagógiai-szakmai szolgáltatások 22

23 Kiemelt fejlesztési területek kapcsolódó projektekkel Pedagógusképzés, továbbképzés, szakmai támogatás Az egyetemek és köznevelési intézmények kapcsolata közvetlen lesz és erősödik Tartalom, módszertan, taneszköz- digitális eszköz, mérési – értékelési rendszer A NAT, a kerettantervek átdolgozásra kerülnek A fenntartói környezet változása Egyértelmű és stabil irányítói, szolgáltatói viszony a fenntartó és a nagyobb önállósággal rendelkező iskolák között Struktúra és infrastruktúrafejlesztés A tanulók magas szintű képzését szolgáló optimalizált struktúra, magas minőségű infrastruktúra alakul ki 23    

24 a felnövekvő generációhoz alkalmazkodó oktatás stratégiája Csépe Valéria MTA Közoktatási Elnöki Bizottság

25 ELŐZMÉNY: VÁLTOZÁST! MEGOLDÁS?

26 AKTUÁLIS ÉS TÁVLATI CÉLOK

27 TÚLSZABÁLYOZÁS /ÖNÁLLÓSÁG  TANTERVI ALAPELVEK KÖVETELMÉNYEK  SOKELEMŰ TANTERVI RENDSZER  Nat – KERETTANTERV - HELYI TANTERV  ELKÜLÖNÜL VAGY EGYMÁSRA ÉPÜL?  RUGALMAS VAGY RIGID? STANDARDOK és TARTALMI KERETEK TUDÁSÁTADÁS + KÉPESSÉG- ÉS KÉSZÉGFEJLESZTÉS ≠ TANANYAGLEADÁS TANÍTANI, NEM LEADNI !

28 A KIZÁRÓLAGOSSÁG IRÁNYZATAI ISMERETKÖZPONTÚ TANTERV – TANANYAGLEADÓ ISKOLA (SZÖVEGTANULÁS, ELŐÍRT ÉS TANÍTOTT TARTALMAK)  TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ TANTERV – CSELEKEDTETŐ ISKOLA (CSELEKEDTETŐ NEVELÉS-TAPASZTALATI TANULÁS)  GYERMEKKÖZPONTÚ - ALAPTANTERV NEMZETI STANDARDOK AFEJLESZTÉSI CÉLOK : TUDÁS + ISMERET+ KÉSZSÉG 2016: TÚLLÉPÉS A KOMPETENCIÁK MECHANIKUS RENDSZERÉN

29 A TARTALMI SZABÁLYOZÁS ALAPJAI TARTALOM (≠ ISMERET) ELVÁRÁS (DIFFERENCIÁLT ) FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK (STANDARDOK) ÉRTÉKELÉSI KÖVETELMÉNYEK (MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS A KRITIKUS SZAKASZOKBAN) legmagasabb szint, stabil (~ 10 évig nem változik ) Rugalmasan változhat, különösen módszereiben

30 MI A FELADAT? Rövidtávon: könnyítések (átmeneti intézkedések) Középtávon (elemzés, javaslat, kidolgozás, bevezetés) alapozás új szemléletben (óvoda-iskola, iskolakészültség, egész napos iskola ≠ egész nap az iskolában…) korszerű standardok megalkotása tartalmi megújulás (túl a kulcskompetencia szemléleten) módszerek és eszközök megújítása (a tankönyv csak egy a sok közül) egységes, egymásra épülő rendszer („óvodától az egyetemig”) Hosszútávra átnyúlóan: a feltételek kialakítása és megújítása szemléletváltozás stratégiai tervezés szerkezeti megújulás korszerű irányítás és szabályozás (visszacsatolás) pedagógusképzés és –továbbképzés felzárkóztatása

31 A Köznevelési Kerekasztal Tartalomfejlesztési és Módszertani Munkacsoportja

32 TÉMACSOPORT KONCEPCIÓ Nat + Kerettanterv ÁTFOGÓ Nat+ Kerettanterv 6-12 év Alapkészségek fejlesztése Be- és kimenet Átmenetek Tankönyv Az oktatás eszközei és módszerei Óvoda-iskola átmenet Kisgyermekkori fejlesztés 3-6 év Átívelő téma (elemzés)

33 HOGYAN DOLGOZUNK? Nat, kerettanterv be- és kimeneti kritériumok, átmenetek I. ALAPOZÓ SZAKASZ Kiemelten: 1-4. évf. Nat, kerettanterv be- és kimeneti kritériumok, átmenetek II. ÁTFOGÓ Kiemelten: 5-12. évf. Alapkészségek (óvoda és iskola) rendszere, átmenetek Kiemelten: 3-6 év és 6-10 év Tankönyv és oktatási módszerek (eszközök, IKT, játékosítás, stb.) Egyénre szabott oktatás és nevelés

34 A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

35 Köszönöm a figyelmet és az együttműködést!