Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója.

Az előadások a következő témára: "Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója."— Előadás másolata:

1 Vázlat a faipari szakképzés helyzetéről Koronka Lajos a Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola igazgatója

2 A magyar szakképzésről alkotott kép változása – a társadalmi, ill. média-vélemény – a gazdasági szereplők – az iskolafenntartók – az állami, ill. kormányzati megítélés, hozzáállás

3 A faipari szakképzés helyzete – tanulók – pedagógusok – intézmények – tárgyi feltételek – finanszírozás – fejlesztési területek és irányok

4 A végzettek számának alakulása a nappali oktatásban (ezer fő) Év A 8. évfolyamot befejezte Érettségizett Felsőfokú oklevelet szerzett 1990169,253,116,0 1995126,270,320,0 2000121,1*72,2*29,8 2005119,677,032,7 2006118,276,929,9 2007112,477,529,1 2008109,768,529,0 * Számított adat.

5 A középfokú oktatás nappali képzésein tanulók számának alakulása, 1990-2008

6 A végzett tanulók számának változása Tanév Összes OKJ-s végzettséget szerzett (fő) Faipari OKJ-s végzettséget szerzett (fő) 2004-200565 3692 623 2005-200663 1742 423 2006-200760 1131 957 2007-200855 204(1 038) 2008-200955 2741 845 Változás 4 év alatt (%) -15,44 %-29,66 %

7 A szakképző intézményekbe beiskolázott tanulók felkészültsége néhány kompetenciamérési eredmény tükrében

8 Szövegértés teljesítmények képzéstípusonként 2008-ban

9 Matematika teljesítmények képzéstípusonként 2008-ban

10 A 2008. évi országos kompetenciamérés eredményei A képzés típusa Országos átlag (szövegértés) Fővárosi átlag (szövegértés) Országos átlag (matematika) Fővárosi átlag (matematika) Gimnázium 558566543551 Szakközépiskola 491495484485 Szakiskola 393399 Összesített eredmény 497498490488 A 2008. évi országos kompetenciamérés országos eredményei és a fővárosi fenntartású középiskolák eredményei (standardizált képességpont)

11 Az angol nyelvi feladatlapon az iskolánkénti teljesítmény alakulása standardpontban

12 A német nyelvi feladatlapon az iskolánkénti teljesítmény alakulása standardpontban

13  Az oktatás-nevelés leglátványosabb kudarctünetei – lemorzsolódás (a lemorzsolódás 10 év alatt ~20%-ról 30%-ra nőtt) – bukások (a bukások száma a szakiskolákban kiemelkedő) Évfolyamonként ~20 ezer fő lép ki képzettség nélkül a munkaerőpiacra!  Eredmények: főként a szakközépiskolákban  Végzettek utánkövetése – kötelező – de megoldatlan – külföldi munkavállalás

14 Külföldi munkavállalók aránya az OECD tagországokban (a lakosság százalékában, 2006)

15 A pedagógusok – a teljesítményt nem mérjük, nincs visszajelzés – szinte nincs előrejutási lehetőség – a szakmai fejlődés nem követelmény – a bér garantált, de alacsony – kiégés, frusztráció

16 A pedagógusok – kiöregedés (elsősorban a szakoktatóknál) – szakmai lemaradás (a munkahely váltás egyre esélytelenebb) – hivatástudat és elkötelezettség – amit viszont nehéz fenntartani – vállalkozók, gazdaságban foglalkoztatottak bevonása

17 Intézmények Tárgyi feltételek – finanszírozás Fejlesztési irányok és területek Képzési szintek és struktúra – faipari képzés döntően iskolarendszerben – TISZK

18 Intézmények Tárgyi feltételek – finanszírozás Fejlesztési irányok és területek Képzési szintek és struktúra – a tanműhelyi felszereltségben jelentős különbségek – a finanszírozás átalakulóban – a források csökkenőben

19 Intézmények Tárgyi feltételek – finanszírozás Fejlesztési irányok és területek Képzési szintek és struktúra – irányítás: RFKB – tartalmi: modularitás – intézmény: TISZK

20 Intézmények Tárgyi feltételek – finanszírozás Fejlesztési irányok és területek Képzési szintek és struktúra – szakmunkás – technikus – manager- asszisztens (FSZ képzés) – üzemmérnök – diplomás mérnök – a változás:  moduláris képzés  BSc, MSc

21 Kihívások és elvárások a szakképzéssel szemben – a gazdaság, a munkaadók részéről  mennyiségi igények  minőségi igények – a szülők részéről  egyre hangsúlyosabb a külföldi munkavállalásra való felkészítés – iskolafenntartók részéről  döntési felelősség megosztása  gazdaságosabb működés elérése – oktatáskormány- zat részéről  szocializálja, integrálja és képezze munkaerővé az egyre nagyobb %-ot kitevő hátrányos helyzetű fiatalokat

22 Egyes szakterületek várható szükségletei

23 Foglalkoztatottsági mutatók Európában (15-64 évesek százalékában, 2007. második negyedév)

24 A szakképzés jövője – az iparág jövője – az ország jövője – cél: a kkv. szektor versenyképességének javítása (felnőttképzés, továbbképzés – EU-ban 2-3 évente!) – a finn példa: kézművesség és korszerű technika – a foglalkoztatottság növelésének kulcsa a kkv. szektor – jellemzően a faiparban