AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA Környezettani alapismeretek.

Az előadások a következő témára: "AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA Környezettani alapismeretek."— Előadás másolata:

1 AZ EMBER ELŐTTI BIOSZFÉRA Környezettani alapismeretek

2 Mi az a bioszféra??? Mi az a bioszféra??? A litoszféra, a hidroszféra, valamint az atmoszféra azon része, ahol van élet és ahol a biológiai folyamatok végbemennek. A litoszféra, a hidroszféra, valamint az atmoszféra azon része, ahol van élet és ahol a biológiai folyamatok végbemennek. A legmagasabb szintű ökológiai rendszerként értelmezhető A legmagasabb szintű ökológiai rendszerként értelmezhető

3 Az ember előtti bioszféra a világegyetem legalább 15 milliárd éves a világegyetem legalább 15 milliárd éves a Föld 4,6 milliárd éves a Föld 4,6 milliárd éves az élet a Földön különleges feltételek között kb. 3,5 milliárd évvel ezelőtt jött létre az élet a Földön különleges feltételek között kb. 3,5 milliárd évvel ezelőtt jött létre

4 A Nagy Bumm eredménye a világegyetem az ún. ősrobbanás során keletkezett (Nagy Bumm) a világegyetem az ún. ősrobbanás során keletkezett (Nagy Bumm) a Nagy Bumm óta állandóan tágul a kozmosz a Nagy Bumm óta állandóan tágul a kozmosz csillagközi gázfelhők sűrűsödéséből jöttek létre a csillagok, bolygók és azok holdjai csillagközi gázfelhők sűrűsödéséből jöttek létre a csillagok, bolygók és azok holdjai a Nap a Nagy Bumm után kb. 10 milliárd évvel jött létre, így kb. 5 milliárd éve sugározza szét fény- és hőenergiáját a Nap a Nagy Bumm után kb. 10 milliárd évvel jött létre, így kb. 5 milliárd éve sugározza szét fény- és hőenergiáját

5 A Föld kialakulásának körülményei A Föld kialakulásának körülményei a Föld kialakulásában a gravitációs ütközéseknek volt meghatározó szerepe a Föld kialakulásában a gravitációs ütközéseknek volt meghatározó szerepe anyagi összetétele azt mutatja, hogy a földi elemek nagy részét több milliárd éve felrobbant csillag termelte anyagi összetétele azt mutatja, hogy a földi elemek nagy részét több milliárd éve felrobbant csillag termelte

6 Az ember előtti bioszféra A Föld kialakulásának körülményei a felmelegedő ősbolygó anyaga megolvadt, s így sűrűség szerint rendeződött a felmelegedő ősbolygó anyaga megolvadt, s így sűrűség szerint rendeződött valószínű, hogy egy égitesttel történt ütközés szakította ki a Hold anyagát valószínű, hogy egy égitesttel történt ütközés szakította ki a Hold anyagát a magma aktív vulkáni működés során a felszínre tört és sokféle gázt és gőzöket is a felszínre hozott a magma aktív vulkáni működés során a felszínre tört és sokféle gázt és gőzöket is a felszínre hozott ezek egy része alakította ki a kezdetleges légkört a Föld tömegvonzása miatt ezek egy része alakította ki a kezdetleges légkört a Föld tömegvonzása miatt redukáló légkör: CO 2, N 2, H 2, NH 3, CH 4, vízgőz redukáló légkör: CO 2, N 2, H 2, NH 3, CH 4, vízgőz Meteorit becsapódások ritkultak légkör hőmérséklete csökkent vízgőz kivált ősóceán Meteorit becsapódások ritkultak légkör hőmérséklete csökkent vízgőz kivált ősóceán

7 Az ember előtti bioszféra A Föld kialakulásának körülményei a légköri CO 2 a vízzel, a szénsavas víz pedig a kőzetekkel reagálva karbonátos kőzeteket hozott létre csökkent a légköri CO 2 további lehűlés a légköri CO 2 a vízzel, a szénsavas víz pedig a kőzetekkel reagálva karbonátos kőzeteket hozott létre csökkent a légköri CO 2 további lehűlés az élet 3,6-3,7 milliárd éve a tengerekben alakult ki (Grönland, szénleletek) az élet 3,6-3,7 milliárd éve a tengerekben alakult ki (Grönland, szénleletek) cianobaktériumok éltek a tengerfenéken, üledéken cianobaktériumok éltek a tengerfenéken, üledéken a felesleges O 2 jó része a vízben oldott vassal reagált sávos vasérc a vas-oxid leülepedésével a felesleges O 2 jó része a vízben oldott vassal reagált sávos vasérc a vas-oxid leülepedésével

8 A Föld helyzete A Föld helyzete a Föld 150 millió kilométerre van a Naptól, mely egy átlagos törpecsillag a Föld 150 millió kilométerre van a Naptól, mely egy átlagos törpecsillag Naprendszeren belül a vörös Mars túl hideg (-80- +130 o C éjszaka), a fehér Vénusz felhői kénsavból, míg légköre CO 2 - ból áll és nagyon meleg. A Merkúr légköre nagyon ritka és nagyon nagy a hőingás. Naprendszeren belül a vörös Mars túl hideg (-80- +130 o C éjszaka), a fehér Vénusz felhői kénsavból, míg légköre CO 2 - ból áll és nagyon meleg. A Merkúr légköre nagyon ritka és nagyon nagy a hőingás. A Naprendszeren belül a Föld az egyetlen bolygó, ahol magasabb rendű élet kialakult A Naprendszeren belül a Föld az egyetlen bolygó, ahol magasabb rendű élet kialakult Az elérhető égitestek közül ez az egyetlen lakható bolygó! Az elérhető égitestek közül ez az egyetlen lakható bolygó!

9 Az ember előtti bioszféra Naprendszer, a Föld a Föld felszíni középhőmérséklete +15 O C a Föld felszíni középhőmérséklete +15 O C a földfelszín 70,8 %-át víz borítja a földfelszín 70,8 %-át víz borítja a víz mindhárom halmazállapotú formában egyszerre jelen van a víz mindhárom halmazállapotú formában egyszerre jelen van

10 A Föld ökológiai jellemzői A Föld ökológiai jellemzői a szárazföldeken van termékeny talaj a szárazföldeken van termékeny talaj a légköri CO 2 és a víz biztosítja a fotoszintézist, a napsugarak pedig a szükséges fényenergiát a légköri CO 2 és a víz biztosítja a fotoszintézist, a napsugarak pedig a szükséges fényenergiát a káros sugarakat megszűri az ózonpajzs és a légköri vízpára a káros sugarakat megszűri az ózonpajzs és a légköri vízpára a légköri közel 21 % O 2 biztosítja a magasabb rendű élőlények légzését a légköri közel 21 % O 2 biztosítja a magasabb rendű élőlények légzését a CO 2 és a vízgőz gondoskodik arról, hogy a felszínről visszasugárzott hő ne szökjön ki a világűrbe; üvegházhatás a CO 2 és a vízgőz gondoskodik arról, hogy a felszínről visszasugárzott hő ne szökjön ki a világűrbe; üvegházhatás

11 Miller kísérlet (1953)

12 Az ember előtti bioszféra az éghajlat változása jégkorszakok; felmelegedések; jégkorszakok; felmelegedések; éghajlatot befolyásoló tényezők: éghajlatot befolyásoló tényezők: Nap sugárzó energiája; légkör üvegházgázai; Nap sugárzó energiája; légkör üvegházgázai; Föld pályaelemeinek változásai; tengeráramlások; Föld pályaelemeinek változásai; tengeráramlások; földfelszín fizikai tulajdonságai; meteoritok, üstökösök vagy kisbolygók becsapódásai; földfelszín fizikai tulajdonságai; meteoritok, üstökösök vagy kisbolygók becsapódásai; kontinensvándorlás; kontinensek mérete és domborzata; kontinensvándorlás; kontinensek mérete és domborzata; vulkáni tevékenység intenzitása vulkáni tevékenység intenzitása

13 Az ember előtti bioszféra földtörténeti korok ősidő=prekambrium (4,6 milliárd-590 millió éve) archaikum archaikum proterozoikum proterozoikum óidő=paleozoikum (590-251 millió éve) kambrium kambrium ordovícium ordovícium szilur szilur devon devon karbon karbon perm perm középidő=mezozoikum (251-65 millió éve) triász triász jura jura kréta kréta

14 Az ember előtti bioszféra földtörténeti korok újidő=kainozoikum 1. harmadidőszak (65-2 millió éve) paleocén paleocén eocén eocén oligocén oligocén miocén miocén pliocén pliocén újidő=kainozoikum 2. negyedidőszak ( 2 millió évtől napjainkig) pleisztocén pleisztocén holocén holocén

15 Az ember előtti bioszféra az élet kialakulásának körülményei 2 milliárd éven keresztül a vízben fejlődött az élet; az első szárazföldi fosszíliák 420 millió évesek; 2 milliárd éven keresztül a vízben fejlődött az élet; az első szárazföldi fosszíliák 420 millió évesek; kambriumban (542-488 millió éve) tengeri élet felvirágzása, moszatok elterjedése, pörgekarúak, szivacsok (prekambrium végi eljegesedést általános felmelegedés követte) – trilobiták kambriumban (542-488 millió éve) tengeri élet felvirágzása, moszatok elterjedése, pörgekarúak, szivacsok (prekambrium végi eljegesedést általános felmelegedés követte) – trilobiták 488 millió évvel ezelőtt a fajok 70 %-a kihalt 488 millió évvel ezelőtt a fajok 70 %-a kihalt A kihalási hullámot a szervesanyagok tengerfenéki felhalmozódása miatt bekövetkező anoxia okozhatta. A kihalási hullámot a szervesanyagok tengerfenéki felhalmozódása miatt bekövetkező anoxia okozhatta.

16 445 millió éve, az ordovícium (488-445 millió éve) végén jégkorszak, zöldmoszatok felvirágozása, szárazföldi élőlények 445 millió éve, az ordovícium (488-445 millió éve) végén jégkorszak, zöldmoszatok felvirágozása, szárazföldi élőlények Ordovícium-szilur kihalási esemény Ordovícium-szilur kihalási esemény szilúrba (445-409 millió éve) szárazföldi valódi szövetes növények megjelentek, állkapcsos halak, skorpiók szilúrba (445-409 millió éve) szárazföldi valódi szövetes növények megjelentek, állkapcsos halak, skorpiók devonban (409-363 millió éve) kétéltűek ősei és a tüdőshalak megjelenése; éghajlat meleg maradt; halak devonban (409-363 millió éve) kétéltűek ősei és a tüdőshalak megjelenése; éghajlat meleg maradt; halak Az ember előtti bioszféra az élet kialakulásának körülményei

17 Az ember előtti bioszféra élet kialakulásának körülményei a kőzetek felszíne a gyökerek és növénymaradványok hatására talajjá alakult a kőzetek felszíne a gyökerek és növénymaradványok hatására talajjá alakult karbonban (363-290 millió éve) volt a legtöbb O 2 a Földön kőszén; fás méretű páfrányok; első hüllők; karbonban (363-290 millió éve) volt a legtöbb O 2 a Földön kőszén; fás méretű páfrányok; első hüllők;

18 karbon második felében lehűlés; permben kialakult az egységes őskontinens; magvas növények; hüllők terjedése; karbon második felében lehűlés; permben kialakult az egységes őskontinens; magvas növények; hüllők terjedése; Az ember előtti bioszféra élet kialakulásának körülményei

19 perm-triász határán (251 millió éve) a tengeri fajok 96 %-a, szárazföldiek 70 %-a kihalt; dinoszauruszok kora; perm-triász határán (251 millió éve) a tengeri fajok 96 %-a, szárazföldiek 70 %-a kihalt; dinoszauruszok kora; 100 millió éven át (triász-jura) egyre melegedő éghajlat 100 millió éven át (triász-jura) egyre melegedő éghajlat 65 millió éve, kréta végén dinók kihalása; 65 millió éve, kréta végén dinók kihalása; Az ember előtti bioszféra élet kialakulásának körülményei

20 földtörténeti újidő 65 millió éve kezdődött: madarak, emlősök és a rovarok uralma; virágos növények; földtörténeti újidő 65 millió éve kezdődött: madarak, emlősök és a rovarok uralma; virágos növények; tengerekben is megjelentek az emlősök; tengerekben is megjelentek az emlősök; az első főemlősök (lemurszerűek) 45-50 millió éve a trópusi erdőkben jelentek meg; az első főemlősök (lemurszerűek) 45-50 millió éve a trópusi erdőkben jelentek meg; 1,8 millió évvel ezelőtt új jégkorszak: hosszú jeges glaciálisokat rövidebb interglaciálisok szakították meg; 1,8 millió évvel ezelőtt új jégkorszak: hosszú jeges glaciálisokat rövidebb interglaciálisok szakították meg; a pleisztocén jégkorszak idején kezdődött az ember története; a pleisztocén jégkorszak idején kezdődött az ember története;

21 Az ember előtti bioszféra szerveződési szintek Szintek Szintek 1. egyed alatti infraindividuális -molekuláris-sejtesszerveződés -szöveti szerveződés -szervi 2. individuális -szervezeti szerveződési szint

22 Az ember előtti bioszféra szerveződési szintek 3. egyed feletti szupraindividuális -egyed populációkká -populációk életközösségekké (biocönózis) -biocönózisok bioszférává szerveződnek a Föld élővilágának egésze a Föld élővilágának egésze

23

24 KÖRNYEZET FOGALMA KÖZNAPI: ami körülvesz bennünket KÖZNAPI: ami körülvesz bennünket ( ökológiában = környék) ( ökológiában = környék) ÖKOLÓGIAI: A környék azon elemeinek összessége, amelyek adott helyen, adott időpontban a konkrét élőlényre (élőlény- közösségre) ténylegesen hat és az a toleranciatartományának megfelelően válaszol a hatásra. ÖKOLÓGIAI: A környék azon elemeinek összessége, amelyek adott helyen, adott időpontban a konkrét élőlényre (élőlény- közösségre) ténylegesen hat és az a toleranciatartományának megfelelően válaszol a hatásra.

25 Környezeti tényezők Élettelen (abiotikus: Élettelen (abiotikus: - Atmoszférikus (klimatikus) - Atmoszférikus (klimatikus) Fény, hő, levegő Fény, hő, levegő - Hidroszférikus - Hidroszférikus víz víz - Litoszférikus (pedoszférikus) - Litoszférikus (pedoszférikus) talaj tényezők talaj tényezők

26 Környezeti tényezők Élő (biotikus): Élő (biotikus): - populációkon belüli (intraspecifikus) - populációkon belüli (intraspecifikus) hatások (egyedek hatása egymásra) hatások (egyedek hatása egymásra) - populációk közötti (interspecifikus) - populációk közötti (interspecifikus) hatások ( közösségek hatása egymásra) hatások ( közösségek hatása egymásra)

27 Biológiai környezet Biológiai környezet: mindazon élő tényezők összessége (biotikus tényezők), amelyek az élőlényre vagy az élőlény- közösségre ( populáció, biocönózis), illetve ezek életfeltételeire hatnak; Biológiai környezet: mindazon élő tényezők összessége (biotikus tényezők), amelyek az élőlényre vagy az élőlény- közösségre ( populáció, biocönózis), illetve ezek életfeltételeire hatnak; Az élőlény elképzelhetetlen biológiai környezete nélkül. Ha ez kedvezőtlenné válik és nem elégíti ki az élőlény igényét, akkor vagy: Az élőlény elképzelhetetlen biológiai környezete nélkül. Ha ez kedvezőtlenné válik és nem elégíti ki az élőlény igényét, akkor vagy: alkalmazkodik (adaptáció) alkalmazkodik (adaptáció) megváltoztatja a környezetet (diszturbáció) megváltoztatja a környezetet (diszturbáció) Elvándorol (migráció), Elvándorol (migráció), Lappangó (látens) állapotba kerül, Lappangó (látens) állapotba kerül, Elpusztul Elpusztul

28 Biológiai környezet Környék: élő és élettelen tényezők összessége; Környék: élő és élettelen tényezők összessége; Környezet: az élőlényekre ható élő és élettelen tényezők összessége; Környezet: az élőlényekre ható élő és élettelen tényezők összessége; élő = biotikus környezeti tényezőknek az élő környezet által okozott hatásokat nevezzük. Ezek lehetnek kedvező, sőt nélkülözhetetlen hatásúak (pl.: talaj mikroflórája, mikrofaunája), de károsak is (pl.: kórokozók, kártevők, vadak), populációk kölcsönhatása; élő = biotikus környezeti tényezőknek az élő környezet által okozott hatásokat nevezzük. Ezek lehetnek kedvező, sőt nélkülözhetetlen hatásúak (pl.: talaj mikroflórája, mikrofaunája), de károsak is (pl.: kórokozók, kártevők, vadak), populációk kölcsönhatása;

29 A környezet társadalmi értelmezése élettelen = abiotikus környe- élettelen = abiotikus környe- zeti tényezők: a természet olyan élettelen elemei, melyek az élőlé- nyekre hatnak, vagy kölcsönhatásban állnak velük;

30 Környezeti tényezők élőlények közösségei egy adott földrajzi térben, az élőhelyen élnek; élőlények közösségei egy adott földrajzi térben, az élőhelyen élnek; az illető közösséget számos hatás érheti, például a hőmérséklet ingadozása, a változó fény- és talajviszonyok, vagy a környező élővilág összetételének megváltozása; az illető közösséget számos hatás érheti, például a hőmérséklet ingadozása, a változó fény- és talajviszonyok, vagy a környező élővilág összetételének megváltozása; ezek a hatások természetesen eltérő módon érintik a különböző fajok közösségeit; ezek a hatások természetesen eltérő módon érintik a különböző fajok közösségeit;

31 Biológiai környezet környezet sohasem állandó; részben azért, mert változik az évszakok, napszakok szerint, mert a földrajzi jelenségek minduntalan át- meg átalakítják; változik az élõlények reagálása is; környezet sohasem állandó; részben azért, mert változik az évszakok, napszakok szerint, mert a földrajzi jelenségek minduntalan át- meg átalakítják; változik az élõlények reagálása is; környezet és a környezetre való reagálás tehát elválaszthatatlan egymástól; környezet és a környezetre való reagálás tehát elválaszthatatlan egymástól; Az, hogy a környezet változását mennyire viseli el az élõlény, miként változik viselkedése, anyagcseréje attól függ, hogy milyen az adott környezeti feltétellel szembeni tûrõképessége Az, hogy a környezet változását mennyire viseli el az élõlény, miként változik viselkedése, anyagcseréje attól függ, hogy milyen az adott környezeti feltétellel szembeni tûrõképessége

32 Tűrőképesség tűrőképesség: egy adott faj populációja hogyan tud a változó környezethez alkalmazkodni ill. hogyan reagál a környezeti változásokhoz; tűrőképesség: egy adott faj populációja hogyan tud a változó környezethez alkalmazkodni ill. hogyan reagál a környezeti változásokhoz; A különböző fajok populációi azonos tényezőkre, más és más tűrőképességet mutatnak. A különböző fajok populációi azonos tényezőkre, más és más tűrőképességet mutatnak. Az optimum tartományt az egyedek leggyakoribb előfordulása jelzi. Az optimum tartományt az egyedek leggyakoribb előfordulása jelzi. tágtűrésű fajok: amelyek a környezeti tényezők értékeinek megváltozását tág határok között is elviselik (pl. vándorpatkány); tágtűrésű fajok: amelyek a környezeti tényezők értékeinek megváltozását tág határok között is elviselik (pl. vándorpatkány); szűktűrésű fajok: csupán kismértékű ingadozást viselnek el (pl.: korallok); szűktűrésű fajok: csupán kismértékű ingadozást viselnek el (pl.: korallok);

33 Tűrőképesség toleranciaspektrum

34 Környezeti tényezők egy populáció számára gyakran igen fontos a biotikus környezete (kompetitorok, predátorok, paraziták); egy populáció számára gyakran igen fontos a biotikus környezete (kompetitorok, predátorok, paraziták); a biotikus környezet a többi faj evolúciója révén még akkor is változik, ha a fizikai környezet nagyjából állandó marad; a biotikus környezet a többi faj evolúciója révén még akkor is változik, ha a fizikai környezet nagyjából állandó marad; Az a populáció, mely nem rendelkezik a szükséges genetikai variabilitással, menthetetlenül lemarad (ezért is fontos a génkészletek megőrzése pl. Lipicai ménes). Az a populáció, mely nem rendelkezik a szükséges genetikai variabilitással, menthetetlenül lemarad (ezért is fontos a génkészletek megőrzése pl. Lipicai ménes).

35 Környezeti tényezők Egyes, szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott ősi baktériumfajok kivételével minden földi élet energiaforrása a Nap fénye a fotoszintetizáló növények életéhez nélkülözhetetlen. Egyes, szélsőséges körülményekhez alkalmazkodott ősi baktériumfajok kivételével minden földi élet energiaforrása a Nap fénye a fotoszintetizáló növények életéhez nélkülözhetetlen. Fontos környezeti feltétel mind a fény mennyisége, összetétele - színe, hullámhossza, mind a megvilágítás időtartama (pl. fény- és árnyékkedvelő növények). Fontos környezeti feltétel mind a fény mennyisége, összetétele - színe, hullámhossza, mind a megvilágítás időtartama (pl. fény- és árnyékkedvelő növények). a hőmérséklet, és a besugárzott hőmennyiség: hőmérséklet magasság illetve középhegységeinkben a kitettség szerinti változása függőlegesen is övezetessé teszi az élővilágot; a hőmérséklet, és a besugárzott hőmennyiség: hőmérséklet magasság illetve középhegységeinkben a kitettség szerinti változása függőlegesen is övezetessé teszi az élővilágot;

36 Környezeti tényezők víz a növények számára a tápanyagok felvételéhez nélkülözhetetlen, de egyetlen élőlény sem képes víz nélkül élni; víz a növények számára a tápanyagok felvételéhez nélkülözhetetlen, de egyetlen élőlény sem képes víz nélkül élni; oxigént egyetlen légzést folytató élőlény sem nélkülözheti; vizeknek az oldott oxigéntartalma nagyon különböző lehet; oxigént egyetlen légzést folytató élőlény sem nélkülözheti; vizeknek az oldott oxigéntartalma nagyon különböző lehet; növények számára környezeti tényező a talaj tápanyagtartalma; növények számára környezeti tényező a talaj tápanyagtartalma; bármilyen bőség is legyen valamelyik szükséges elemből, a növények csak a legkisebb mértékben rendelkezésükre álló elem arányában fogják tudni azokat hasznosítani (Liebig-féle minimum törvény); bármilyen bőség is legyen valamelyik szükséges elemből, a növények csak a legkisebb mértékben rendelkezésükre álló elem arányában fogják tudni azokat hasznosítani (Liebig-féle minimum törvény);

37 Populációk kölcsönhatásai együttműködés (mutualizmus): két populáció mindkét fél számára előnyös kapcsolata (+,+); együttműködés (mutualizmus): két populáció mindkét fél számára előnyös kapcsolata (+,+); egyik formája az együttélés (szimbiózis): két populáció mindkét fél számára előnyös együttélési, elsősorban táplálkozási kapcsolata jön létre (pl. zuzmók, cellulózbontó baktériumok gerincesek bélcsatornájában) (+,+); egyik formája az együttélés (szimbiózis): két populáció mindkét fél számára előnyös együttélési, elsősorban táplálkozási kapcsolata jön létre (pl. zuzmók, cellulózbontó baktériumok gerincesek bélcsatornájában) (+,+); versengés (kompetíció): két egyed vagy populáció mind-két fél számára hátrányos kapcsolata, élőhely hasonló forrásait használják (-,-); versengés (kompetíció): két egyed vagy populáció mind-két fél számára hátrányos kapcsolata, élőhely hasonló forrásait használják (-,-);

38 Populációk kölcsönhatásai asztalközösség (kommenzalizmus): két populáció közti kapcsolat, amely az egyik fél számára előnyös, a másik számára közömbös (pl. oroszlán + keselyű) (0,+); asztalközösség (kommenzalizmus): két populáció közti kapcsolat, amely az egyik fél számára előnyös, a másik számára közömbös (pl. oroszlán + keselyű) (0,+); táplálkozási kapcsolat (predáció): két populáció közti kapcsolat, amely az egyik fél (predátor=ragadozó) számára előnyös, a másik fél (préda = zsákmány)számára hátrá-nyos; Az egyik populáció a létfenntartásához szükséges anyag és energia egy részét egy másik populáció tagjainak elfogyasztásával vagy feldolgozásával nyeri (+,-). táplálkozási kapcsolat (predáció): két populáció közti kapcsolat, amely az egyik fél (predátor=ragadozó) számára előnyös, a másik fél (préda = zsákmány)számára hátrá-nyos; Az egyik populáció a létfenntartásához szükséges anyag és energia egy részét egy másik populáció tagjainak elfogyasztásával vagy feldolgozásával nyeri (+,-).

39 Szukcesszió szukcesszió: egy adott élőhelyen található közösség(ek) átalakulási folyamata egy másik közösséggé. Folyamatos, de nehezen megfigyelhető, mert hosszabb léptékű időskálán történik; szukcesszió: egy adott élőhelyen található közösség(ek) átalakulási folyamata egy másik közösséggé. Folyamatos, de nehezen megfigyelhető, mert hosszabb léptékű időskálán történik; lehet: földtörténeti léptékű (szekuláris szukcesszió) egyirányú (irreverzibilis), nagy területre kiterjedő, nem ismétlődő folyamat, általában az éghajlat megváltozása döntő szerepet játszik ; lehet: földtörténeti léptékű (szekuláris szukcesszió) egyirányú (irreverzibilis), nagy területre kiterjedő, nem ismétlődő folyamat, általában az éghajlat megváltozása döntő szerepet játszik ; rövidebb (biotikus szukcesszió) évtizedekben számolható időszakon belül történő, azonos éghajlati körülmények között zajló, kisebb területre kiterjedő, megfordítható (reverzibilis) változás; rövidebb (biotikus szukcesszió) évtizedekben számolható időszakon belül történő, azonos éghajlati körülmények között zajló, kisebb területre kiterjedő, megfordítható (reverzibilis) változás;

40 Szukcesszió pionír társulás: a szukcessziós folyamat első társulása; Általában fajszegény, de a fajok egyedszáma nagy. pionír társulás: a szukcessziós folyamat első társulása; Általában fajszegény, de a fajok egyedszáma nagy. zárótársulás (klimax): jellegzetes felépítésű, viszonylag állandó szerkezetű társulás, amelynek kialakulása felé a szukcesszió halad. zárótársulás (klimax): jellegzetes felépítésű, viszonylag állandó szerkezetű társulás, amelynek kialakulása felé a szukcesszió halad. Általában fajgazdag és a populációk közti sokrétű kapcsolat jellemzi. A legjobban megfelel egy adott terület éghajlati körülményeinek. Általában fajgazdag és a populációk közti sokrétű kapcsolat jellemzi. A legjobban megfelel egy adott terület éghajlati körülményeinek.

41 Szukcesszió primer szukcesszió: a frissen keletkezett felszínen lezajló vegetációfejlődést jelenti. primer szukcesszió: a frissen keletkezett felszínen lezajló vegetációfejlődést jelenti. szekunder szukcesszió: korábban már vegetációt hordozó felszíneken valamilyen katasztrófa után beinduló szukcesszió; a két típus között a döntő különbség a kiindulási feltételekben van (itt már van talaj); szekunder szukcesszió: korábban már vegetációt hordozó felszíneken valamilyen katasztrófa után beinduló szukcesszió; a két típus között a döntő különbség a kiindulási feltételekben van (itt már van talaj);

42 Anyag- és energiaforgalom bioszférában az anyag állandó körforgást végez miközben különböző változásokon megy át, és különböző formát vesz fel; bioszférában az anyag állandó körforgást végez miközben különböző változásokon megy át, és különböző formát vesz fel; bioszféra élő és élettelen alkotói között anyagforgalom játszódik le; bioszféra élő és élettelen alkotói között anyagforgalom játszódik le;

43 Anyag- és energiaforgalom csak a növények képesek arra, hogy a fotoszintézis eredményeként víz és szén-dioxid felhasználásával, a fény energiáját hasznosítva szerves anyagot (szőlőcukrot) készítsenek; csak a növények képesek arra, hogy a fotoszintézis eredményeként víz és szén-dioxid felhasználásával, a fény energiáját hasznosítva szerves anyagot (szőlőcukrot) készítsenek; szerves anyag szervetlenből történő előállítására képes élőlények az ökoszisztéma termelő szervezetei; a növényekkel vagy egymással táplálkozó állatok pedig a fogyasztó szervezetek; szerves anyag szervetlenből történő előállítására képes élőlények az ökoszisztéma termelő szervezetei; a növényekkel vagy egymással táplálkozó állatok pedig a fogyasztó szervezetek; a termelő szervezeteket közvetlenül elfogyasztó növényevőket elsődleges fogyasztónak nevezzük; a termelő szervezeteket közvetlenül elfogyasztó növényevőket elsődleges fogyasztónak nevezzük;

44 Anyag- és energiaforgalom növényevő állatokkal táplálkozókat másodlagos fogyasztóknak nevezzük; növényevő állatokkal táplálkozókat másodlagos fogyasztóknak nevezzük; másodlagos fogyasztókat, azaz a ragadozókat prédálókat harmadlagos fogyasztóknak nevezzük; másodlagos fogyasztókat, azaz a ragadozókat prédálókat harmadlagos fogyasztóknak nevezzük; azok a fogyasztók, melyeknek az életközösségben nincsen természetes ellensége, azaz fogyasztója: a csúcsragadozó; azok a fogyasztók, melyeknek az életközösségben nincsen természetes ellensége, azaz fogyasztója: a csúcsragadozó; Milyen szerepe van a medvének?? Milyen szerepe van a medvének??

45 Zonalitás zonalitás: társulások az éghajlati övekhez igazodva övezetesen rendeződnek el; zonalitás: társulások az éghajlati övekhez igazodva övezetesen rendeződnek el; zonális vegetációnak tekintjük a nagyobb, többnyire sík térségek makroklíma hatására kialakuló növényzeti egységeit; zonális vegetációnak tekintjük a nagyobb, többnyire sík térségek makroklíma hatására kialakuló növényzeti egységeit; talajképződés is makroklimatikus hatások függvénye, a zonális társulások általában zonális talajtípusokkal is jellemezhetők; talajképződés is makroklimatikus hatások függvénye, a zonális társulások általában zonális talajtípusokkal is jellemezhetők;

46 Zonalitás megkülönböztetünk horizontális- és vertikális zonalitást: alapja a napenergiának a Föld gömb alakját követő csökkenése az Egyenlítőtől a sarkokig, továbbá a tengerszinttől a hegycsúcsokig; megkülönböztetünk horizontális- és vertikális zonalitást: alapja a napenergiának a Föld gömb alakját követő csökkenése az Egyenlítőtől a sarkokig, továbbá a tengerszinttől a hegycsúcsokig; horizontális zonalitás értelmében az Egyenlítőtől a sarkokig nagyjából az Egyenlítővel párhuzamosan, főleg a makroklimatikus törvényszerűségek szerint helyezkednek el a nagy növényzeti övek; horizontális zonalitás értelmében az Egyenlítőtől a sarkokig nagyjából az Egyenlítővel párhuzamosan, főleg a makroklimatikus törvényszerűségek szerint helyezkednek el a nagy növényzeti övek;

47 Zonalitás intrazonalitás: különleges környezeti, rendszerint szélsőséges talajviszonyok között több vegetációzónában is kialakulhat ugyanaz a növénytársulás; intrazonalitás: különleges környezeti, rendszerint szélsőséges talajviszonyok között több vegetációzónában is kialakulhat ugyanaz a növénytársulás; pl. víz és alapkőzet által befolyásolt társulások; társulások zonálisan elhelyezkedő, egész kontinensekre kiterjedő nagy egységei a biomok; társulások zonálisan elhelyezkedő, egész kontinensekre kiterjedő nagy egységei a biomok; az élővilág szerveződésének ezt az egész földi életet átfogó, legmagasabb szintjét bioszférának nevezzük; az élővilág szerveződésének ezt az egész földi életet átfogó, legmagasabb szintjét bioszférának nevezzük;

48 Zonalitás mérsékelt övi zonális vegetációövek zonális társulásai: mérsékelt övi zonális vegetációövek zonális társulásai:  Arktikus tundra (sás–moha–zuzmó növényzet)  Cserjés tundra (törpe nyíres, törpe füzes, gyapjúsás stb.)  Tajga (elegyetlen lucosok, eredeifenyővel és nyírrel, rezgőnyárral)  Lombelegyes fenyvesek bükkel, gyertyánnal, kocsánytalan tölggyel  bükk- és gyertyánelegyes lomberdők

49 Biogeokémiai ciklusok szén szén körforgásában a levegő és a víz szén-dioxid tartalma jelenti az élőlényeknek a szénforrást; az autotróf élőlények ebből alakítják át a fotoszintézis folyamatában a szerves anyagokat heterotróf élőlények; szén körforgásában a levegő és a víz szén-dioxid tartalma jelenti az élőlényeknek a szénforrást; az autotróf élőlények ebből alakítják át a fotoszintézis folyamatában a szerves anyagokat heterotróf élőlények; elpusztult élőlényekben is sok a szénvegyület, amit a lebontó szervezetek használnak fel, majd szén-dioxid formájában visszajuttatják a légkörbe; elpusztult élőlényekben is sok a szénvegyület, amit a lebontó szervezetek használnak fel, majd szén-dioxid formájában visszajuttatják a légkörbe;

50 Biogeokémiai ciklusok nitrogén nitrogén körforgásában a legnagyobb mennyiséget a levegő tartalmazza, és a növények többsége képtelen közvetlenül felhasználni; ezt csak a talajban lakó nitrogénkötő baktérium fajok képesek elvégezni; nitrogén körforgásában a legnagyobb mennyiséget a levegő tartalmazza, és a növények többsége képtelen közvetlenül felhasználni; ezt csak a talajban lakó nitrogénkötő baktérium fajok képesek elvégezni; nitrogén megkötéséből ammónia ammóniumvegyületekké, ill. a nitrifikáló baktérium hatására nitrátokká alakul át; ez már vízben oldható és a növények számára is felvehető táplálék; nitrogén megkötéséből ammónia ammóniumvegyületekké, ill. a nitrifikáló baktérium hatására nitrátokká alakul át; ez már vízben oldható és a növények számára is felvehető táplálék;

51 Biogeokémiai ciklusok foszfor foszfor körforgása során a víz a foszfátokat is kioldja a kőzetekből; növények a foszfort a szervetlen vegyületek vizes oldataiból veszik fel; foszfor körforgása során a víz a foszfátokat is kioldja a kőzetekből; növények a foszfort a szervetlen vegyületek vizes oldataiból veszik fel; az állatok a növényi táplálékkal jutnak hozzá; az elpusztult élőlényekből a baktériumok szabadítják fel a foszfor tartalmú szervetlen vegyületeket; az állatok a növényi táplálékkal jutnak hozzá; az elpusztult élőlényekből a baktériumok szabadítják fel a foszfor tartalmú szervetlen vegyületeket;

52 Biogeokémiai ciklusok víz víz körforgásához a fő víztömeget az óceánok és tengerek adják; víz körforgásához a fő víztömeget az óceánok és tengerek adják; a nap melege hatására a víz elpárolog, majd felhők képződnek, amelyekből csapadék jut a Földre; a nap melege hatására a víz elpárolog, majd felhők képződnek, amelyekből csapadék jut a Földre; a szárazföldről mint elfolyó víz visszajut a tengerekbe, részben beszivárog a talajba; a szárazföldről mint elfolyó víz visszajut a tengerekbe, részben beszivárog a talajba; a beszivárgott víz jelentős részét a növények veszik fel; a növények a felvett víz egy részét a leveleken keresztül párologtatás útján a légkörbe juttatják; a beszivárgott víz jelentős részét a növények veszik fel; a növények a felvett víz egy részét a leveleken keresztül párologtatás útján a légkörbe juttatják;

53 Biogeokémiai ciklusok kén mind biológiai, mind geokémiai szempontból a mozgékony elemek közé tartozik az ökoszisztémában; a fotoszintetizáló növények és az állatvilág aránylag kisebb mennyiségben hasznosítja; mind biológiai, mind geokémiai szempontból a mozgékony elemek közé tartozik az ökoszisztémában; a fotoszintetizáló növények és az állatvilág aránylag kisebb mennyiségben hasznosítja; különböző vegyületei számos baktérium- és gombafajnak szolgálnak energiaforrásul; különböző vegyületei számos baktérium- és gombafajnak szolgálnak energiaforrásul; növények a ként a talajból szulfátionként, a levegőből kén- dioxidként veszik fel; növények a ként a talajból szulfátionként, a levegőből kén- dioxidként veszik fel;

54 A természet fogalma és alkotói A természet a Földön hosszú, evolucionális fejlődéssel, az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult élettelen és élő képződmények és jelenségek fejlődéstörténetileg összehangolt, önszabályozással működő rendszere A természet a Földön hosszú, evolucionális fejlődéssel, az ember társadalmi tevékenységétől függetlenül kialakult élettelen és élő képződmények és jelenségek fejlődéstörténetileg összehangolt, önszabályozással működő rendszere Alkotói két fő csoportja: megújuló és nem megújuló természetalkotók Alkotói két fő csoportja: megújuló és nem megújuló természetalkotók A megújuló természeti értékek általában a gazdaság színterei, védelmük célja az erőforrások tartós felhasználhatóságának biztosítása, amit a fenntartható természethasználattal érhetünk el. A megújuló természeti értékek általában a gazdaság színterei, védelmük célja az erőforrások tartós felhasználhatóságának biztosítása, amit a fenntartható természethasználattal érhetünk el.

55 A természetvédelem fogalma A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése. A természetvédelem olyan céltudatos, szervezett, intézményesített társadalmi tevékenység, amelynek célja a természet élő és élettelen védendő értékeinek feltárása és védetté nyilvánítása, valamint a védett természeti értékek szakszerű fenntartása, kezelése, megőrzése és megismertetése.

56 a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti értékek számbavétele és védetté nyilvánítása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása a természeti és kulturális értékek természetes vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban való fenntartása és megóvása biodiverzitás fenntartása biodiverzitás fenntartása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása társadalom természetkímélő magatartásának kialakítása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények nyújtása Természetvédelem feladatai:

57 A természetmegőrzés alapelvei globális szemlélet elve globális szemlélet elve holisztikus elv (rendszer szemlélet) holisztikus elv (rendszer szemlélet) folyamat elv folyamat elv károsodások megelőzésének elve károsodások megelőzésének elve elővigyázatosság elve elővigyázatosság elve elegendő méret elve elegendő méret elve „használó fizet” elv „használó fizet” elv „károsító többet fizet” elv „károsító többet fizet” elv komplementer elv komplementer elv fenntartható természet és racionális tájhasználat elve fenntartható természet és racionális tájhasználat elve

58 A természetvédelem rövid története 1872. március 1.: Yellowstone Nemzeti Park 1872. március 1.: Yellowstone Nemzeti Park 1909. Svédország: Európa első nemzeti parkjai 1909. Svédország: Európa első nemzeti parkjai 1879. évi erdőtörvény, Magyarország: első törvényes rendelkezés, amely a természet védelmét is szolgálta 1879. évi erdőtörvény, Magyarország: első törvényes rendelkezés, amely a természet védelmét is szolgálta 1935. második erdőtörvény: már külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel 1935. második erdőtörvény: már külön fejezet foglalkozik a természetvédelemmel

59 1938-ban megalakult Kaán Károly elnökségével a 45 tagú Országos Természetvédelmi Tanács. Tagok: Schenk Jakab, Soó Rezső, Cholnoky Jenő, Lóczy Lajos és Gombocz Endre 1938-ban megalakult Kaán Károly elnökségével a 45 tagú Országos Természetvédelmi Tanács. Tagok: Schenk Jakab, Soó Rezső, Cholnoky Jenő, Lóczy Lajos és Gombocz Endre 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté 1939: a debreceni Nagyerdő egy részét nyilvánították először természetvédelmi területté 1950: Bátorliget védetté nyilvánításával indult meg az intenzív természetvédelmi munka, védett területek száma megháromszorozódott 1950: Bátorliget védetté nyilvánításával indult meg az intenzív természetvédelmi munka, védett területek száma megháromszorozódott A természetvédelem rövid története

60 A természetvédelem rövid története 2. 1961: harmadik természetvédelmi jogszabály, törvényerejű rendelet formájában. Ebben először választották külön a természetvédelmet az erdőtörvénytől. 1961: harmadik természetvédelmi jogszabály, törvényerejű rendelet formájában. Ebben először választották külön a természetvédelmet az erdőtörvénytől. első önálló természetvédelmi főhatóság, Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) első önálló természetvédelmi főhatóság, Országos Természetvédelmi Hivatal (OTvH) 1971: 1961. évi rendelet módosítás, lehetővé vált hazánkban nemzeti park létesítése; bevezették az országos jelentőségű természeti érték és a helyi jelentőségű természeti érték fogalmát 1971: 1961. évi rendelet módosítás, lehetővé vált hazánkban nemzeti park létesítése; bevezették az országos jelentőségű természeti érték és a helyi jelentőségű természeti érték fogalmát 1988. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 1988. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, amely 1997. január 1.-től szabályozza hazánkban a természetvédelmi tevékenységet 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, amely 1997. január 1.-től szabályozza hazánkban a természetvédelmi tevékenységet

61 A természetvédelem rövid története 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program, része a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Nemzeti Környezetvédelmi Program, része a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv 2004: Európai Uniós csatlakozás, európai irányelvek és szabványok átvétele 2004: Európai Uniós csatlakozás, európai irányelvek és szabványok átvétele Natura 2000 területek kijelölése (EU ökológiai hálózat), Agrár- környezetvédelmi program (21%) Natura 2000 területek kijelölése (EU ökológiai hálózat), Agrár- környezetvédelmi program (21%) 2005. január 1.: a hatósági feladatokat a nemzeti park igazgatóságoktól az ún. zöld hatóságok vették át 2005. január 1.: a hatósági feladatokat a nemzeti park igazgatóságoktól az ún. zöld hatóságok vették át

62 Világ Természetvédelmi Stratégiája a Világ Természetvédelmi Szövetsége (IUCN), az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Világ Természetvédelmi Alapja (WWF) közösen indították 1980. március 5-én; a Világ Természetvédelmi Szövetsége (IUCN), az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Világ Természetvédelmi Alapja (WWF) közösen indították 1980. március 5-én; széles körben elfogadták; emberiségnek nincs jövője, ha nem őrzi meg a természetet és a természeti erőforrásokat; széles körben elfogadták; emberiségnek nincs jövője, ha nem őrzi meg a természetet és a természeti erőforrásokat; ökológiailag megfelelő fejlesztési gyakorlatot kell a nemzeteknek megvalósítani; először használja a „fenntartható fejlődés” fogalmát; ökológiailag megfelelő fejlesztési gyakorlatot kell a nemzeteknek megvalósítani; először használja a „fenntartható fejlődés” fogalmát;

63 Világ Természetvédelmi Stratégiája a Világ természetvédelmi stratégia, és utódja, a Gondoskodás a Földről, az élő erőforrások megőrzését, és a fenntartható fejlődés előmozdítását kívánják segíteni; a Világ természetvédelmi stratégia, és utódja, a Gondoskodás a Földről, az élő erőforrások megőrzését, és a fenntartható fejlődés előmozdítását kívánják segíteni; széles elfogadtatásra talált a nemzetközi szervezetek, a kormányzati és nem-kormányzati szervezetek körében egyaránt; széles elfogadtatásra talált a nemzetközi szervezetek, a kormányzati és nem-kormányzati szervezetek körében egyaránt; címzettek: kormányzati, iparpolitikai tényezők; természetvédők; nemzetközi fejlesztési ügynökségek; bankok; erőforrások irányítói bolygónk vitalitásának és termelékenységének megőrzése érdekében: –meg kell óvni az ökológiai folyamatokat, életet fenntartó rendszereket, –meg kell őrizni a genetikai sokszínűséget, –megfelelően kell felhasználni a fajokat és az ökoszisztémákat;

64 Világ Természetvédelmi Stratégiája a 72 oldalas, angol, francia és spanyol nyelven kiadott dokumentumot a világ majd minden nyelvére lefordították; a 72 oldalas, angol, francia és spanyol nyelven kiadott dokumentumot a világ majd minden nyelvére lefordították; több mint 50 ország a Stratégia alapján elkészítette nemzeti és kisebb régiókra terjedő természetvédelmi stratégiáját; több mint 50 ország a Stratégia alapján elkészítette nemzeti és kisebb régiókra terjedő természetvédelmi stratégiáját; 1991-ben a Riói konferencia előtt átdolgozták és „Földünkért… Az élet fenntartásának stratégiája” címmel újra kiadták; 1991-ben a Riói konferencia előtt átdolgozták és „Földünkért… Az élet fenntartásának stratégiája” címmel újra kiadták; összehangolt akció: sok fővárosban nemzetközi sajtótájékoztató 1991 okt. 21-én, kormányfők népszerűsítették; összehangolt akció: sok fővárosban nemzetközi sajtótájékoztató 1991 okt. 21-én, kormányfők népszerűsítették;

65 EU 6. környezetvédelmi akcióprogramja EU környezeti politikájának követelményei - a környezeti célkitűzésekkel együtt nagyobb hangsúlyt kapnak; EU környezeti politikájának követelményei - a környezeti célkitűzésekkel együtt nagyobb hangsúlyt kapnak; az Akcióprogram a 2001-2010 közötti évekre, és azt követő időszakra határoz meg célkitűzéseket; az Akcióprogram a 2001-2010 közötti évekre, és azt követő időszakra határoz meg célkitűzéseket; meghatározza a nemzeti, regionális és helyi szinten szükséges intézkedéseket; meghatározza a nemzeti, regionális és helyi szinten szükséges intézkedéseket; EU globális szintű vezető szerepet kíván EU globális szintű vezető szerepet kíván betölteni, Fenntartható Fejlődés Stratégia betölteni, Fenntartható Fejlődés Stratégia fontos részét képviseli; fontos részét képviseli; első felülvizsgálat: 2005; első felülvizsgálat: 2005;

66 Érvényes természetvédelmi jogszabályok A magyar természetvédelem alapvető jogszabálya az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről A magyar természetvédelem alapvető jogszabálya az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről Egyéb, a természetvédelemhez kapcsolódó törvények: Egyéb, a természetvédelemhez kapcsolódó törvények:  1994. évi LV. törvény a termőföldről (földtörvény)  1995. évi LIII. törvény a környezet védelméről  1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről (erdőtörvény)  1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról  1998. évi törvény az állatok védelméről

67 Érvényes természetvédelmi jogszabályok Továbbá törvényerejű dokumentumok: Továbbá törvényerejű dokumentumok:  Nemzeti Környezetvédelmi Program (1996)  Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (1996)  Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1997)

68 Érvényes természetvédelmi jogszabályok Az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről A törvény célja: a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése A törvény célja: a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és területek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése

69 A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv A NKP különálló nagy fejezete a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA), A NKP különálló nagy fejezete a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA), amelyet a Természetvédelmi Hivatal készít el Természetesen a NTA is tartalmazza az elérendő célállapotokat és mindazokat az anyagi forrásokat, amelyek szükségesek a megvalósításhoz. Az első NTA az 1996. évi NKP részeként elkészült és a Parlament elfogadta. Természetesen a NTA is tartalmazza az elérendő célállapotokat és mindazokat az anyagi forrásokat, amelyek szükségesek a megvalósításhoz. Az első NTA az 1996. évi NKP részeként elkészült és a Parlament elfogadta. A II. NKP részét képező Alapterv a 2000- 2008 közötti időszakra vonatkozik. A II. NKP részét képező Alapterv a 2000- 2008 közötti időszakra vonatkozik.

70 Országos jelentőségű védett természeti területek és értékek 1. Egyedi jogszabállyal védett természeti területek: nemzeti park, nemzeti park, nemzeti park nemzeti park tájvédelmi körzet, (38 db) pl. Zempléni Tájvédelmi Körzet tájvédelmi körzet, (38 db) pl. Zempléni Tájvédelmi Körzet tájvédelmi körzet tájvédelmi körzet természetvédelmi terület, természetvédelmi terület, természetvédelmi terület természetvédelmi terület természeti emlék. Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényei Természeti Emlék természeti emlék. Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényei Természeti Emlék természeti emlék természeti emlék 2. Egyedi jogszabállyal védett természeti értékek: ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok mesterséges üregek. mesterséges üregek. mesterséges üregek mesterséges üregek

71 3. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek: Természetvédelmi területnek minősül valamennyi láp, láp, láp szikes tó; szikes tó; szikes tó szikes tó Természeti emléknek minősül valamennyi kunhalom, kunhalom, kunhalom földvár, földvár, földvár forrás, forrás, forrás víznyelő. víznyelő. víznyelő 4. A törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek: barlangok. barlangok. Helyi jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi terület pl. Egerszalóki Sódomb és vízfolyás, Érsekkert természetvédelmi terület pl. Egerszalóki Sódomb és vízfolyás, Érsekkert természeti emlék pl. egri Agria Park fái (7 db tiszafa) természeti emlék pl. egri Agria Park fái (7 db tiszafa)

72 Nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek

73 A hazai természetvédelem szervezete A nemzeti park igazgatóságok Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (Jósvafő) Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (Jósvafő) Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Csopak) Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (Csopak) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger) Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (Eger)

74 A hazai természetvédelem szervezete A nemzeti park igazgatóságok Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság(Pécs) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság(Budapest) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság(Sarród)

75 A hazai természetvédelem szervezete A nemzeti park igazgatóságok Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság(Debrecen) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét) Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (Kecskemét) Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság(Szarvas) Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság(Őriszentpéter)

76 Hazánk pusztai jellegű nemzeti parkjai

77

78 Módosított rendelet A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételérõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységrõl szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételérõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységrõl szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról